Népújság, 2023. augusztus (75. évfolyam, 173-197. szám)

2023-08-24 / 191. szám

6 NÉPÚJSÁG ____________________________________________________ HARMÓNIA ________________________________________ 2023. augusztus 24., csütörtök Nehéz volt választani Gazdag, színes program a 2023-as Kolozsvári Napokon Évek óta augusztus közepén a kincses városba húz a szívem, és szinte hihe­tetlen, hogy idén már a 14. alkalommal szippantott magába a Kolozsvári Ma­gyar Napok gazdag, színes, változatos, izgalmas műsorkínálata. Még áttekinteni is nehéz volt, nemhogy részt venni valamennyi rendezvényen, amelyek reggeltől éjszakába nyúlóan követték egymást, sajnos sokszor pár­huzamosan ugyanabban az időpontban. Bodolai Gyöngyi így hat az alkalmi látogató számára, aki a magyar napokra érkezett a városba, a legna­gyobb kihívás az volt, hogy a sok közül me­lyiket válassza, és csak kapkodta a fejét, hogy a különböző helyszíneken újabb előadók, rendezvények várják, de egyszerre két helyre nem juthatott el. Szinte hihetetlen, hogyan le­hetett kitalálni, összeegyeztetni azt a rendkí­vül gazdag kínálatot, amelyben augusztus 12-20. között minden korosztály, a legkiseb­bektől az idősekig, az idén is megtalálhatta a számára érdekes, tanulságos, szórakoztató vagy tudományos igényű rendezvényeket az 50 helyszínen zajló 500 program közül. Nem véletlenül vált a Koloszvári Magyar Napok a Kárpát-medencei magyar közösség egyik legnagyobb kulturális rendezvénysorozatává, ahogy ezt a műsorfüzetben a szervezők leír­­ták, akik a záróünnepségen elhangzottak sze­rint gondolatban már a 15.-re készülnek. A látogatót először is a város megváltozott hangulata ragadta magával. Jó volt érezni, hogy sokan vagyunk, hogy lépten-nyomon is­merősre bukkan a vendég, akiben a hajdani egyetemi tanulmányai színhelyéről kialakult kép, amelyben ott lappangott a félelem is, ba­rátságossá, otthonossá szelídült. És csodák várták a megújult Szent Mihály-templom csúcsíves hármas csarnokában, ahol Szath­­máry Edina művészettörténész vezetésével a templom rejtett titkai sorra feltárultak. Annak, aki a hajdani madárpiszkos, hiányzó ablakú templomtoronyban járt évekkel ez­előtt, igazi csodát jelentett a restaurált torony­belső szépsége is, aminek erkélyéről toronyzene szólt, jó hangulatot teremtve a régen látott ismerősökkel elfogyasztott kávé mellé. A város többi temploma sem maradt le, amelyekben sorra déli orgonamuzsika várta a vendégeket, és színvonalas orgona- és kórushangversenyek csalogatták a közönsé­get. Az idén a Mátyás-kori Kolozsvárral is­merkedhettek a történelem iránt érdeklődők, és megcsodálhatták a ferences kolostor 15. századi szerzetesi ebédlőjét, de a Mátyás-ház az idén is zárva maradt. Az épületeket illetően a magyar napok idei sztárja az 1570-es évekből fennmaradt Farkas utcai Herepei-ház volt, amelyben évszázado­kon keresztül a belvárosi református parókia működött. Lepusztult állapotából felújítva különlegesen szép lett késő reneszánsz kori díszes virágmintás falfestményeivel, és az If­júsági Keresztyén Egyesület központjaként fog működni. A Bánffy-palotában új tárlatok várták a lá­togatókat. A Kolozsvári Művészeti Múzeum emeleti kiállítótermeiben a Csíkszeredában élő Márton Árpád festőművész és festőtanár munkásságát átfogó kiállítás sajátos tónusú képei - amelyeket Banner Zoltán művészet­történész mutatott be -­­várták a látogatókat. Ugyancsak az emeleten Kántor Lajos iroda­lomtörténész, a Korunk Galéria létrehozójá­nak képzőművészeti gyűjteményét tekintet­ték meg az érdeklődők. Szűcs György, a Ma­gyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese nyitotta meg Gazdáné Olosz Ella textilmű­vész A csend értelmezése című kiállítását. A földszinten szovátai képzőművészek tárlatát ajánlotta a közönség figyelmébe Bocskay Vince, a kiállítás kurátora. Ugyancsak a föld­szinten nyílt meg Új narratívák címmel a ma­rosvásárhelyi származású Szabó András grafikusművész és Juhos Sándor festőművész érdekesen összeválogatott kiállítása. Az egyházművészeti galériában Mada­­rassy István ötvösművész és Madarassy And­rás képzőművész tárlata várta a látogatókat. A Református Múzeumban Petőfi Sándor és az 1848-as ereklyék című kiállítás (kurá­torok Mitu Melinda és Szebeni Zsuzsa) jelen­tett érdekes látnivalót. Az Erdélyi Néprajzi Mú­zeumban a kalotaszegi ké­zimunkákat ismertté tévő Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka emlékének szentelt emlékszobát mutatott be Tötszegi Tekla, a kiállítás kurátora. Egyébként a Petőfi­­évnek megfelelően az idén 200 éve született forradal­már költő volt a Kolozsvári Magyar Napok főszerep­lője. A szervezők képzelet­beli időutazásra hívták meg a résztvevőket, amely során nemcsak a múlt, hanem a költő „maivá és élővé vált öröksége” elevenedett meg ismeretterj­esztő és művészi előadások, könyvbemuta­tók, kerekasztal-beszélgetések, irodalmi tár­sasjátékok, beszélgetések során a Bánffy-palota belső, Petőfiről elnevezett ud­varán és a felállított színpadon. Hosszú lenne felsorolni azokat a művészeket, akik felléptek a gazdag programsorozatban. A magyar napok idején hallhattunk politikai, gazdasági jellegű, a testi és lelki egészség megőrzésé­vel, az öltözködéssel, az új tanügyi törvén­nyel kapcsolatos, a magyartanároknak szóló, valamint további tudományos előadásokat, interjúkat ismert személyiségekkel, felnőttek­nek és gyermekeknek szánt filmeket nézhet­tük meg, kézműves-tevékenységek sokaságán vettünk részt. Nagyon aktív volt a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet, de kü­lönösen Magyarország Kolozsvári Főkonzu­látusa, amelynek udvarán népes közönség hallgatta a közéletről, politikáról szóló érde­kes beszélgetéseket, azok szünetében pedig jó zene várta a betérőket. Feltárta titkait a Mikó-kert, bemutatkoztak a híres borvidé­kek, nem hiányoztak a könyvbemutatók, és sétára hívták az érdeklődőket a Házsongárdi temetőben lévő műalkotások megtekintésére, a felújított díszes Mikó-kripta ünnepélyes át­adására. Az idei kolozsvári napokon otthon volt a néptánc, a népzene, az első napokban a főté­ren ropták a nemzetközi tánckavalkád részt­vevői, akik nyolc ország húsz tánccsoportját képviselték, majd a Farkas utcai színpadon ismerkedhetett a közönség Kalotaszeg tele­püléseivel, azok történetével, mai valóságá­val, viseletével, hagyományaival, dalaival, táncával, szokásaival. Tanítottak népdalt és népi táncot, és a táncház sem maradt el. Lehetett bort, pálinkát és sört kóstolni, híres pincészetek mutatták be termékeiket. Az idei Kolozsvári Magyar Napok idején ismét élettel telt meg a nagyobb részben fel­újított Farkas utca, jó volt elmerülni színes forgatagában, ahol gazdag kínálat várta a lá­togatókat a népművészeti termékektől a könyvekig, amelyeket az erre célra kijelölt sétányon kínáltak. A kolozsvári szerkesztősé­gek tevékenységébe is betekinthetett az ér­deklődő, a múzeumsétányon pedig hazai és anyaországi múzeumok mutatták be kiállítá­sok, gyermekfoglalkozások, kézművesség, társasjátékok, beszélgetések során tudomá­nyos- i­smeretterjesztő munkájukat. Esténként a Kolozsvári Állami Magyar Színház három előadása vonzott telt házat (a Rokonok, az Ifjú barbárok és az Édes Anna), a különböző helyszíneken szimfonikus, könnyűzene- és népzeneegyüttesek, előadó­művészek léptek fel. A legkisebbeket Halász Judit, a felnőtteket a Titán, az EDDA Művek, a Budapest bár, a Blahalouisiana, a Honey­­beast és mások szórakoztatták. A tizennegyedik Kolozsvári Magyar Napok a Farkas utcai református templomban tartott ökumenikus hálaadó istentisztelettel kezdődött. Az esti ünnepélyes nyitógálán a Liszt Ferenc-díjas Illényi Katica hegedű- és tereminművész játéka szórakoztatta a közön­séget. Zongorán közreműködött Bundzik Ist­ván, kísért a Kolozsvári Magyar Opera zenekara Kulcsár Szabolcs vezényletével. A 14. Kolozsvári Magyar Napok zárómoz­zanataként nemzeti ünnepünk, az államalapítás napján, augusztus 20-án 11 órától a Szent Mi­hály-templom volt a helyszíne a Szent István­­napi szentmisének és a kenyérszentelésnek. A szentmisét Várszegi Asztrik emeritus pannon­halmi főapát celebrálta, és áldást mondtak a re­formátus, az evangélikus és az unitárius egyház képviselői. Közreműködött az Ars Nova Sacra énekegyüttes, amely hangzásban is különle­gessé tette az ünnepi szentmisét. Az esti záróünnepségen beszédet mondtak Kolozsvár elöljárói, Oláh Emese alpolgár­mester és Emil Boc polgármester, Grazsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Gergely Balázs főszervező. Kiemelkedő, feledhetetlen eseményként a világhírű ma­gyar származású Leslie Mandoki, azaz Mán­­doki László Németországban élő zenész (dobos) és zenei producer lépett fel Mandoki Soulmates zenekarával, amelyben világhírű sztárok szerepelnek. A koncert során el­mondta, hogy régi álma volt eljutni Erdélybe, Kolozsvárra, hiszen a Bartók Béla által gyűj­tött erdélyi dalokból ihletődött és rockzenébe átültetett Magyar képek című műsorukkal nagy sikert aratnak mindenütt, ahol fellépnek. Szavaival a háború ellen, a béke mellett fog­lalt állást. Bemutatta a zenekarában fellépő világhírű zenészeket, mint Al Di Meola, Nick van Eede, Mike Stem, Randy Brecker, Till Brenner, Richard Bona, Tony Carey, Deob­­rath Mishra, Fausto Beccalossi és Takács Tamás, akik fantasztikus szólóikkal kápráz­tatták el a közönséget. Feledhetetlen élmény volt, akárcsak a Ko­lozsváron töltött négy nap. A rendezvény va­lamennyi műsorszáma több mint 70 oldalt tett ki az esemény programját tartalmazó mű­sorfüzetben. A felújított Herepei-ház Kalotaszegiek felvonulása a Farkas utcában mmm

Next