Népújság, 2023. december (75. évfolyam, 275-294. szám)
2023-12-12 / 282. szám
10 NÉPÚJSÁG __________________________________________________ MAGAZIN______________________________________________2023. december 12., kedd Kós Károly és Bánffy Miklós munkásságát bemutató tárlat nyílt Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulója alkalmából nyílt vándorkiállítás szombaton az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKK) támogatásával a Pesti Vigadóban. A Bánffy Miklós és Kós Károly világa című vándorkiállításon a két alkotó életének közös pontjai mellett korábban ki nem állított magángyűjteményi anyagok, valamint olyan, Bánffy Miklós által tervezett és Makkai András szobrász által kivitelezett vitráliumok láthatók, mint például a Csaba Királyfi csillagösvényen, valamint az Attila, Isten ostora. E két alkotó olyan minőséget képviselt, ami a mai, funkcionalista, szakterületekre szűkített tudásra épülő világunkban szinte elképzelhetetlen - fogalmazott Lánszki Regő, a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára a tárlat szombati megnyitóján. Mint mondta, közös volt az erdélyi polihisztorokban az a kérlelhetetlen hűség és kitartás, ami a nemzetükhöz és szűkebben vett szülőföldjükhöz kötötte őket. „A semmi mással össze nem hasonlítható, élő erdélyi kultúrantropológiai hagyomány és történelmi feszültség teszi alakjukat, művészeti látásmódjukat összehasonlíthatatlanul ragyogóvá, csillagszerűvé” - hangsúlyozta az államtitkár „Meggyőződésünk, hogy a magyar építészeti hagyományok és a kompromisszumokat nem ismerő - ha tetszik, modern - nyugati minőségteremtés ötvözete, szinergiája kimeríthetetlen inspirációt jelent a jelen és a jövő magyar építészete számára” - mondta Lánszki Regő. Túri Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke kiemelte, hogy két olyan páratlan egyéniség ismerhető meg közelebbről a tárlaton, akikben a tehetség közösségi, nemzeti elkötelezettséggel párosult, a legnehezebb időkben is Az akadémia küldetése szándékunk szerint ugyancsak ez: összegyűjteni azokat az alkotókat, koncentrálni azokat a szellemi erőket, ahol a magas művészi minőség nemzeti elkötelezettséggel vegyül - fogalmazott az MMA elnöke. Az Építési és Közlekedési Minisztérium által küldött írásos összegzés szerint a kettős évforduló alkalmából tartott kiállítás bemutatja Kós Károly és Bánffy Miklós művészbarátságának legfontosabb mozzanatait, feleleveníti közös küzdelmeiket, valamint teremtő erejüket is, amellyel egyszerre igyekeztek templomokat, iskolákat, múzeumot, a művészeteket, valamint az élethez elengedhetetlen gazdaságot, méneseket feltámasztani. A Kós-Bánffy kiállítás felvezető eseménye a magyar építészet napja alkalmából rendezett díjátadónak. Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslata nyomán az Országgyűlés úgy döntött, hogy december 16-át, Kós Károly születésének napját a magyar építészet napjává nyilvánítják. Ugyanezen a napon adják át az Építési és Közlekedési Minisztérium Kós Károly-életműdíját is, amelyet évente egy, a Kárpát-medencei építészet hagyományainak megőrzésén és fejlődésének előmozdításán dolgozó, kimagasló tudású és elhivatottságú szakembernek ítélnek "meg A december 31-ig látható tárlat kurátora Szebeni Zsuzsanna történész. (MTI) Fotó: MTI/Hegedüs Róbert Tomi, Polli és a Varázsfény A Tomi, Polli és a Varázsfény című bábanimációs film december 21- től lesz látható országszerte a magyar mozikban. A Filmintézet támogatásával készült Tomi, Polli és a Varázsfény előzetese péntektől már elérhető az interneten - közölte az NFI az MTI-vel. A barátságról, első szerelemről, fényről és sötétségről mesélő Tomi, Polli és a Varázsfény főszereplője az ódon bérházban élő 11 éves Tomi, aki születése óta rendelkezik egy rendkívüli tulajdonsággal: a szó szoros értelmében ragyog. Bár a szülei mindentől védik, a szomszédjába költöző különc kislány, Polli kicsalogatja a csigaházából. Együtt vállalkoznak arra, hogy megfejtik a ház szellemének rejtélyét, legyőzik a házukat egyre jobban beterítő sötétséget, és újra napfényt hoznak a lakók életébe. A cseh, szlovák és magyar összefogással készült bábanimációs film forgatása 2020-ban kezdődött. A felvételek a prágai Barrandov stúdióban folytak épített díszletek közt. Már ezekbe a munkálatokba is bekapcsolódott magyar részről Papp Károly Kása animátor. A számtalan trükktechnika megvalósítását igénylő utómunka jelentős része Magyarországon valósult meg, és ennek részeként a speciális effektek (VFX), valamint a hangdizájn véglegesítése is, utóbbi Lukács Péter Benjámin vezetésével. A Tomi, Polli és a Varázsfény forgatókönyvét Filip Posivac és Jana Srámková jegyzi, rendezője Filip Posivac, aki a prágai művészeti egyetemen szerzett animációs diplomát. Nevéhez több díjnyertes animáció fűződik, többek között a 2015- ben bemutatott Deep in Moss, folytatása a 2016-os Live from the Moss című websorozat, valamint a 2019-ben bemutatott Overboard. Az alkotó filmes munkái mellett mind a mai napig gyerekkönyvek illusztrálásával is foglalkozik. Magyar részről az Osváth Gábor vezette Filmfabriq segítette a film elkészülését. A producer korábban olyan alkotások megvalósításában vett részt a műfajon belül, mint a Hajótöröttek című sorozat, valamint az idei cannes-i filmfesztiválon a rövidfilmes szekcióban Arany Pálmát elnyert 27 című animációs film A Tomi, Polk és a Varázsfény világpremierjét a 47. Annecyi Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon tartották, ahol a Contrechamp elnevezésű versenyprogramban a zsűri díját nyerte el. A filmet Magyarországon a Vertigo Média forgalmazza. (MTI) Csaknem kétmillió forintért kelt el egy Klasszikus Arany Biblia Csaknem kétmillió forintért kelt el egy Klasszikus Arany Biblia, Szenczi Molnár Albert testamentumos-, zsoltároskönyvéért másfél millió forintot, Petőfi Sándor egyetlen regényéért pedig 700 ezer forintot fizettek az antikvárium.hu vasárnap este zárult aukcióján. Az először 1897-ben megjelenő kétkötetes Klasszikus Arany Biblia kiállításában is ritkaság. Ez az első olyan magyar bibliakiadás, amelyet színes képekkel illusztráltak. A kötetpárban híres festőművészek, többek között Tiziano, Rubens, Raffaello, Leonardo Da Vinci, Rembrandt bibliai eseményeket megjelenítő képeinek reprodukciói szerepelnek. Az antikvárium.hu online aukcióján az Arany Biblia 1 millió 960 ezer forintért cserélt gazdát - közölte az esemény kommunikációjával megbízott ügynökség az MTI-vel. Szenczi Molnár Albert Az mi urunc Jesus Christusnak uj testamentoma című kötete az árverésen másfél millió forintért kelt el. Az 1607-ben megjelent kötet az Újtestamentumot és a Szent Davidnac soltak... című zsoltároskönyvet tartalmazza - olvasható a tájékoztatóban. A hóhér kötele Petőfi Sándor egyetlen regénye, amit 1846-ban szülei szalkaszentmártoni fogadójában írt. A regényben egy hetvenéves aggastyán, Andorlaki Máté mondja el élete történetét, amelyben szerelem, gyűlölet, bosszú és vérmes fordulatok egyaránt megtalálhatók. A kötet 700 ezer forintért cserélt gazdát. A tájékoztatás szerint Antonio Bonfini História Pannonicája 191 ezer forintért kelt el az aukción. Bonfini Mátyás király megbízásából, 1488-ban kezdett bele az eredetileg Rerum Hungaricum decades [A magyar történelem tizedei] című történelmi munka megírásába, amelynek vezérfonala a Thuróczy-krónika volt. Az itáliai humanista csaknem egy évtizedig, 1497-ig dolgozott a művön, ami évszázadokra meghatározta a magyar múltról való felfogást. A most felbukkant, kölni kiadású példány 1690-ben jelent meg. Az árverésen jól szerepelt még Fekete István 1965-ös Vak című könyvének dedikált, első kiadása, valamint a Csí 1944-es kiadása és Csukás István Oriza- Triznyák - Mirr-Murr kalandjaiból című könyve. Utóbbi 42 ezer forintért cserélt gazdát - áll a közleményben. (MTI) Újabb Munkácsy-festménnyel bővült Pákh Imre gyűjteménye Újabb Munkácsy Mihály-festménnyel bővült Pákh Imre magyar-amerikai műgyűjtő gyűjteménye, a képet először Székesfehérváron láthatja a nagyközönség - jelentette be Fásy Ádám, a Munkácsy Alapítvány elnöke pénteken, a Szent István Király Múzeumban. Fásy Ádám elmondta, hogy a Szerelmi dal című festménnyel tovább gyarapodott a csaknem 30 milliárd forint értékű gyűjtemény, amelyet Pákh Imre az évtizedek alatt hozott létre. Arról nem tett említést, hogy hol és mekkora összegért vásárolta a műgyűjtő az alkotást. Emlékeztetett arra, hogy az alapítványt 2005-ben hívták életre, Székesfehérvár a 47. állomása a kiállítás-sorozatnak. Úgy vélte, ez a tizennyolc év is bizonyította, hogy ha „odaviszik a kultúrát az emberek közelébe, akkor arra odafigyelnek, mert szeretik a művészetet és szeretik Munkácsyt”. Jelezte, hogy éppen a Szent István Király Múzeumban köszönthették a kiállítás-sorozat ötmilliomodik látogatóját, ami szintén jelzi a „festőgéniusz” népszerűségét. Pokrovenszki Krisztián, a múzeum főigazgatója megjegyezte, hogy Pákh Imre gyűjteményének legelső darabja, a szintén 1888-ban festett Ballada című festmény mellé került a most frissen megvásárolt alkotás. Mint mondta, közös a két festményben, hogy mindkettő középpontjában egy női alak látható nagypolgári környezetben, hangszerrel a kezében. Közölte, hogy a székesfehérvári Munkácsy-kiállítást szeptember 15-e óta 18 ezren látták. A sajtóanyag szerint Munkácsy Mihály az 1880-as évek második felében, leginkább 1886 és 1888 között festette kosztümös zsánerjelenetekből álló képsorozatát. Ezeknek jellegzetességei közé tartozik, hogy a női alakok lírai jelenetek főszereplőiként, hímzőráma fölé hajolva, vagy valamilyen hangszeren játszva, valamennyi képen azonos környezetben jelennek meg. A Szerelmi dal című mű megegyezik a sorozat többi darabjával, különösen az 1888-ban készült Ballada ismert változataival. Mindegyiken egy mandolinon játszó fiatal nő látható, ezúttal egy fiatalabb férfi társaságában, akit szokatlanul közelről ábrázolt a festő, amint a távolba tekintő, álmodozva dalolgató nőt hallgatja. A két alak közeli kivágása a sorozat többi darabjától eltérő, intimebb, egyben érzelmi feszültséggel teli hangulatot kölcsönöz a képnek. (MTI) Fotó: MTI/Bodnár Boglárka