Népújság, 2023. december (75. évfolyam, 275-294. szám)
2023-12-13 / 283. szám
6NÉPÚJSÁG____________________________________________________ GAZDASÁG ___________________________________________2023. december 13., szerda * 1PHM3 Szerkesztette: Benedek István Ciolacu cáfolta a nyugdíjak átlagban 40 százalékos növekedését Jövőre Romániában lesz a második legnagyobb a gazdasági növekedés Európában, az ország GDP-je várhatóan 3,4 százalékkal fog bővülni -jelentette ki hétfő este Marcel Ciolacu. A Digi24-nek nyilatkozva a miniszterelnök elmondta, hogy a nap folyamán találkozott a Román Nemzeti Bank kormányzójával, Mugur Isărescuval, akivel a jövő évi költségvetésről és a korábban bevezetett deficitcsökkentő intézkedések hatásairól tárgyalt. Kifejtette, hogy jövőre fenntartható költségvetése és fenntartható gazdasági növekedése lesz Romániának. Az állítását arra alapozta, hogy a kormány a deficitet jóval meghaladó összeget fordít beruházásokra: 25 milliárd eurót, azaz a GDP 7,3 százalékát. Számításai szerint jövőre közel 150 milliárd euróval nő majd a román GDP, és az államadósság 1 -2 százalékpontos mérséklődése várható Ciolacu beszámolója szerint a BNR kormányzójával arról beszéltek, hogy jövőre nem lesznek gondok az államadósság és a hitelkamatok törlesztésével. Emlékeztetett arra, hogy több uniós tagállam eladósodottsága meghaladja a GDP száz százalékát. Hozzátette: az államadósság növekedése nem jelent gondot, ha a hiteleket beruházásokra fordítja a kormány. „Ez a kulcs. A gazdaságban a beruházások megsokszorozódnak” - jelentette ki. A kormányfő beszélt arról is, hogy Romániában kétmillió nyugdíjas él a szegénységi küszöbön. Az átlagnyugdíj jelenleg 2100 lej, de a jövő szeptemberi újraszámolások után az összeg 2800 lejre nő. Azt ugyanakkor cáfolta, hogy a jövőre a nyugdíjak átlagban 40 százalékkal fognak növekedni. „Ha valaki ezt állította, talán nem tudta jól elmagyarázni. Lesznek olyan nyugdíjak, amelyek akár 40 százalékkal emelkednek” - fogalmazott a miniszterelnök. (Agerpres) Az uniós tanács 13 tagállam helyreállítási tervét hagyta jóvá Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) jóváhagyta Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Lengyelország és Románia módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervét - közölte Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos pénteken. Valdis Dombrovskis az uniós tanács ülését követő sajtótájékoztatón közölte, a tagállami tervek jóváhagyását az tette lehetővé, hogy azok módosításai a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célzó REPowerEU-fejezettel egészültek ki. Ez hozzájárul az országok tiszta energiára való átállásának felgyorsításához, energiaellátásuk diverzifikálásához és energiahatékonyságuk javításához - emelte ki. Az uniós bizottság elemzése szerint az érintett tagállamok által javasolt módosítások nem befolyásolják negatívan a helyreállítási terveik jelentőségét, eredményességét és célkitűzéseit - tette hozzá. „Az egymást követő sokkhatásokkal szembeni ellenálló képessége ellenére az EU gazdasága régóta fennálló strukturális kihívásokkal is küzd. Ez még fontosabbá teszi, hogy a tagállamok végrehajtsák a nemzeti helyreállítási terveikben meghatározott reformokat és beruházásokat” - fogalmazott az uniós biztos. (MTI' Veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését Ukrajna uniós csatlakozása Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését, ugyanis az európai gazdák nem tudnak versenyezni a nyugati nagytőke tulajdonában álló több százezer hektáros ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok betartásával termelnek - jelentette ki a magyar agrárminiszter Brüsszelben hétfőn. Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az Európai Bizottság nem készített elemzést az esetleges ukrán uniós csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, de becslések szerint a közös agrárpolitikai (KAP) támogatások csaknem 30 százalékát az ukrán gazdaságok kapnák. Ennek következménye, hogy a többi tagállam, így a magyar gazdák támogatásai jelentősen csökkennének - közölte Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának az Európai Unió (EU) mezőgazdaságára gyakorolt hatásait a határ menti tagállamok gazdálkodói már a „saját bőrükön érzik”, hiszen a kereskedelmi akadályok lebontása miatt mezőgazdasági szempontból Ukrajna gyakorlatilag másfél éve a belső piac része - mondta. A megnövekedett ukrán import okozta piaci zavarok kezelésében a határ menti tagállamok nem számíthattak az Európai Bizottságra, sőt, teljes hozzá nem értésre vall, hogy az uniós importtilalmat a betakarítás idején szüntették meg. Az erre válaszul nemzeti hatáskörben bevezetett intézkedések miatt pedig a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát. Magyarország már meg is kapta az erről szóló levelet - közölte Nagy István. Az agrárminiszter arról tájékoztatott, hogy nem volt egyetértés a tagállamok között az új génkezelési technikákra vonatkozó uniós bizottsági javaslatról. Ez alátámasztja Magyarország azon álláspontját, mely szerint a megfelelő megoldás kidolgozásához több időre van szükség, illetve azt, hogy az élelmezésbiztonságot semmi sem veszélyeztetheti -jelentette ki. A növényvédő szerek használatának csökkentésére irányuló uniós bizottsági javaslattal kapcsolatban az agrárminiszter azt mondta: a javaslat elutasítása minősíti az Európai Bizottság dokumentumát. Az eddig elért eredményeket teljesen semmibe vevő, srínyíróelv szerinti kötelező csökkentési célok javasolt bevezetése, valamint más érzékeny területekre vonatkozó tilalom együttesen súlyosan veszélyeztetné az EU élelmezésbiztonságát - szögezte le. Nagy István kijelentette: a javaslat felelőtlen és elfogadhatatlan. Magyarország nem tartja szükségesnek, hogy olyan területen szülessen új szabály, ahol erre már nincs is igény, hiszen a kitűzött célok a jelenleg hatályos jogi kerettel és gyakorlattal is elérhetők - mondta. „Ha a jog asztalánál akarják eldönteni, hogy mit kell tennie egy gazdálkodónak, abból mindig csak problémák és gondok származnak. Bízzák a gazdálkodást az európai gazdálkodókra” - fogalmazott a tárcavezető. (MTI) Az amerikaiak fele túl soknak tartja az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyt Az amerikaiak csaknem fele úgy tartja, hogy Joe Biden elnök kormánya túl sokat költ Ukrajna segélyezésére a Financial Times és a Michigani Egyetem Stephen M. Ross Üzleti Karának (Michigan Ross) hétfőn bemutatott közös felmérése szerint. A londoni gazdasági napilap által ismertetett vizsgálat résztvevőinek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy túlzottnak érzi az Egyesült Államok által Ukrajnának folyósított pénzügyi és katonai támogatást. A válaszadók 27 százaléka szerint Washington „éppen a megfelelő összeget” fordítja erre, 11 százalék ugyanakkor nem tartja elégségesnek az amerikai kormány által Ukrajnának nyújtott segítséget. A Financial Times kiemeli, hogy Ukrajna amerikai pénzügyi-katonai segélyezésével szemben mindenekelőtt a Republikánus Párt támogatóinak vannak fenntartásaik: a felmérésbe bevont republikánus szavazók 65 százaléka tartotta eltúlzottnak az Ukrajnának folyósított amerikai segítséget. A magukat pártfüggetlenként jellemző válaszadók 52 százaléka, a Demokrata Párt szavazóinak 32 százaléka vélekedett ugyanígy. Doug Heye politikai kommentátor, a Republikánus Párt stratégiai tanácsadója a Financial Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „kétséges” az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás jövője, mivel a kongresszus republikánus tagjai „ugyanazon az állásponton vannak ebben a kérdésben, mint választóik”. A friss FT-Michigan Ross-felmérés kitért a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet elleni izraeli hadművelet amerikai támogatására is. A vizsgálat résztvevőinek 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az Egyesült Államok túl sokat fordít Izrael katonai és pénzügyi támogatására, 30 százalék megfelelőnek tartotta Izrael amerikai segélyezésének mértékét. A Financial Times kiemeli hétfői elemzésében, hogy az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott amerikai segélyekkel szembeni lakossági fenntartások hátterében az amerikai gazdaság állapotának megítélése áll A felmérés résztvevőinek 25 százaléka nevezte jónak vagy kitűnőnek a gazdasági helyzetet, és mindössze 17 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy személyes pénzügyi helyzete javult Joe Biden hivatalba lépése óta. A válaszadók 53 százaléka ugyanakkor arról számolt be, hogy jelenleg rosszabb anyagi helyzetben van, mint Biden elnökségének kezdetén. (MTI) Fitch: Az idén a vártnál jobb, jövőre lassuló globális növekedés Az idén az eddig vártnál erőteljesebb, jövőre jelentősen lassuló növekedés várható a világgazdaságban, de az Egyesült Államok elkerüli a recessziót a Fitch Ratings friss negyedéves globális előrejelzése szerint. A nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett átfogó tanulmányában közölte: 2023 egészére az eddigi prognózisában szereplő 2,5 százalék helyett 2,9 százalékos globális növekedést valószínűsít. A Fitch elemzői szerint a pozitív korrekciót mindenekelőtt az indokolja, hogy Kínában a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére elrendelt korlátozások feloldása óta normalizálódott a fogyasztás, emellett az amerikai gazdaság növekedési üteme is gyorsul, és e tényezők ellensúlyozzák az európai gazdaság növekedésének meredek lassulását. A cég mindezek alapján 0,4 százalékponttal 2,4 százalékra javította az amerikai hazai össztermék (GDP) idei bővüléséről szóló becslését, a kínai gazdaság 2023-as egész évi növekedésére adott prognózisát 0,5 százalékponttal 5,3 százalékra emelte. A globális feltörekvő térség Kína nélkül számolt idei növekedése a Fitch Ratings felülvizsgált előrejelzése szerint eléri a 3,6 százalékot; ez 0,2 százalékponttal jobb a hitelminősítő szeptemberben összeállított előző negyedéves prognózisánál. A Fitch londoni elemzői az euróövezetben ugyanakkor az idén átlagosan mindössze 0,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítenek. A cég 2024-ben 2,1 százalékra lassuló globális növekedést vár, bár ez is 0,2 százalékponttal jobb az eddigi előrejelzésében szereplő ütemnél. A hitelminősítő az idei lendületre való tekintettel jelentősen, 0,9 százalékponttal 1,2 százalékra javította az amerikai gazdaság jövő évi növekedésére szóló becslését, hangsúlyozva, hogy az új prognózis alapján az Egyesült Államok 2024-ben várhatóan elkerüli a recessziót. Az euróövezetben a Fitch Ratings 0,7 százalékos átlagos GDP-növekedéssel számol jövőre; ez 0,4 százalékkal gyengített előrejelzés. A cég szerint részben a költségvetési szigor újbóli enyhítése magyarázza, hogy az amerikai gazdaság az emelkedő kamatok környezetében is meglepő ellenálló képességet mutat. A Fitch felidézi, hogy a kongresszus költségvetési hivatalának becslése szerint a szeptember 30-án zárult pénzügyi évben 6,3 százalékra duzzadt a GDP-arányos amerikai szövetségi államháztartási hiány az előző évben mért 5,4 százalékról. A Fitch Ratings idén augusztusban megvonta az Egyesült Államoktól a lehetséges legjobb „AAA” államadós-besorolást, egy fokozattal „AA plusz”-ra rontva a hosszú futamidejű amerikai államadósság-kötelezettségek minősítését A Fitch a leminősítés indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy az államadósság-plafon ügyében kialakuló, visszatérő politikai patthelyzetek és az utolsó pillanatig halogatott megoldások kikezdték az amerikai államháztartás kezelésébe vetett bizalmat. A cég várakozása szerint ebben a környezetben a GDP-arányos amerikai államháztartási hiány az idei évre valószínűsített 6,3 százalékról 2024-ben 6,6 százalékra, 2025-ben 6,9 százalékra nő. A három globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody’s Investors Service tartja nyilván a lehetséges legjobb - e cég módszertanában „Aaa”-ként jelölt - besorolással az amerikai államadósság-kötelezettségeket, de november 10. óta a Moody’s amerikai osztályzatára is negatív kilátás érvényes. A Standard & Poor’s - a globális piacvezető hitelminősítők közül elsőként - már 2011-ben megvonta az Egyesült Államoktól az elit „AAA” szuverén besorolást. (MTI)