Népünk és Nyelvünk, 1930 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1930-03-01 / 3-5. szám
154 Feleletek tanítója meg azt mondja, hogy a költő azárt mondja búsnak, azaz komornak Mátyás hadát, mert annak, mint „fekete sereg“-nek, sötét, komor, bús megjelenése volt. Gyermekeim már hajba is kaptak a két fölfogás miatt, mert egyik sem enged a másiknak. Hogyan tegyek köztük igazságot! Kérdezi tisztelettel Egy családapa. 21. kérdés. Hogyan lehetne a hírlapok kontár nyelvészkedő cikkei ellen megvédeni a közönséget! K. B. 22. kérdés. Bukarestbe szakadt magyar ember kérdezi tőlem, ismerem-e a milling szót s tudom-e, mi a jelentése. Úgy tudja, Kecskemét körül járatos szó. Én Félegyhházáról ismerem, de nem önállóan, hanem mindig csak ebben a hasonlításban: olyan éles, mint a milling. Hódmezővásárhelyen szintén ebben a formában járatos, a szó jelentését azonban se félegyházi, se kecskelelet a 4. kérdésre. „A kéki nép és a kéki nád“ c. készülő néprajzi dolgozatomban egy nádféleségről a következőket írom: ,,„A legidősebb nemzedék azt állítja, hogy Kék község területén hajdan háromféle nád termett ... A harmadik nádféleség „busádnak nevezett virágzata „bojtos“ volt. A busa — a szóban forgó nádféleség éretlen állapotában barna, — érett korában „sűrű-veres“ színű volt. Levele túlságosan széles volt. A levél zöld színű volt. Értével barnára változott. Szára előbb zöld volt. Később keméti emberek nem tudták nekem megmondani. Szinnyei Tájszótára azonban tudja, még pedig Kassai 1. Szókönyve nyomán, amely szerint a millingi hóhérpallos. Kérdés, az Alföld melyik vidékein használatos ez a szó s hol ismerik a jelentését! Móra Ferenc, 23. kérdés. Hol ismerik és hol használják az asztalszék nevezetű parasztbútort! Vagy ha nem is ilyen név alatt, ismeretes-e az olvasó vidékién, falujában, tanyáján •egy egészen alacsony asztalféle, s mi ennek a neve! Milyen az alakja (négyszeglete is vagy kerek alapja), mekkorák a méretei (különösen fontos a magassága), s hol tartják a házban, milyen alkalmakkor használják, használják-e más célra is, mint amire általában az asztalt használni szokták! Kérjük tisztelt olvasóinkat, különösen a nép között élőket, hogy ha személyesen nem is tudnak erről, kérdezősködjenek öreg parasztasszonyoknál e felől, s küldjék be válaszaikat féloldalra írt papírlapokon a szerkesztőségbe, sárga színűvé lett. Éretten rendkívül hosszú, „sugár nélkül való“, „bördős“ és szíjas“ volt. Ezt a nádféleséget „bőrdős“ száráról „bördősnád“-nak nevezték. Ez a nádféleség a bordások keresett nádja is volt. Borda készült belőle. Ezért „bordanádiak is mondták.““ E dolgozatrész jegyzete: „„Az idézőjel közzé szorított szavak közül egyedül a „bördős“ szó szorul magyarázatra. — Van tehát egy nádféleség, melynek „bördős“ a szára. Régóta tudom, hogy a hagyma magtermő szára is „bördős“. Kérdezősködő FELELETEK.