Neveléstörténet, 2012 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 3-4. szám - KÖNYVISMERTETÉSEK - Somodi Imre: Albert B. Gábor: A nevelés történeti és elméleti alapjai

KÖNYVISMERTETÉSEK Albert B. Gábor: A nevelés történeti és elméleti alapjai. (Egyetemi jegy­zet.) Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2011. 107 o.­­ A könyv agrármérnök-tanár hallgatók számára íródott neveléstörténeti jegyzet, amely sikerrel valósítja meg azt a nem könnyű feladatot, hogy nem kimondottan humán érdeklődésű hallgatók szá­mára áttekinthetően és érdekfeszítően tálaljon egy nagyon is humán tudományte­rületet. A kötetet azonban - a szerző szerint - „BA szakon a tanító- és óvodapeda­gógus-jelöltek, andragógusnak és informatikus könyvtárosnak készülő hallgatók is haszonnal forgathatják Bár Albert B. Gábor munkája eredetileg felsőoktatási használatra íródott tan­könyv, mégis a recenzens szerint egy másik fontos potenciál is rejlik benne: A ne­velés történeti és elméleti alapjai kiváló ismeretterjesztő könyv — a szónak a leg­nemesebb értelmében, mert követi a magyar tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait. Ugyanis olyan ismereteket nyújt át közérthető stílusban, amelyek a neveléstörténészek és neveléstörténetet tanuló hallgatók körein csak nagyon kevéssé terjednek túl. A pedagógia területén kevésbé jártas olvasóközönségben talán fel sem merül, hogy egy olyan „hétköznapi” témának, mint a nevelés, oktatás, iskoláztatás is van története, történelme, amely adott esetben akár éppoly izgalmas lehet, mint például a hadtörténet. A mű nagy lehetőséget hordoz magában arra vonatkozóan, hogy egy nagyon speciális, ezért szakmai körökön kívül sokszor ismeretlen tudo­mányterületet közelebb hozzon a szélesebb olvasóközönséghez, ezért hasznos lenne, ha a könyv nem csupán az egyetemek, főiskolák hallgatói között terjedne, hanem azon kívül is. A mű egyik legfontosabb újszerűsége, hogy közérthető és tömör össze­foglalását adja a nevelés történetének. A tanulhatóságot, az ismeretterjesztést jól szolgálja a kötet szerkezete. Az egyes fe­jezetek átfogó témákat tartalmaznak, s ezeken belül alfejezetek bontják ki a részté­mákat. A szövegben elkülönül a törzsanyag és az azt elmélyítő, bővebben kifejtő ki­egészítő rész. A kötet viszonylag gazdagon tartalmaz képeket, ábrákat, melyek nem csupán illusztrációs céllal szerepelnek, hanem fontos forrásként szolgálnak az egyes művelődéstörténeti korszakok bemutatásához. A fejezeteket irodalomjegyzék követi, amely segíti, hogy az olvasó az egyes témákban önállóan is elmélyedhessen. Az iro­dalomjegyzékek a legfrissebb publikációkat is tartalmazzák. Albert B. Gábor töre­kedett arra, hogy a legújabb kutatási eredményeket beépítse könyvébe. A mű másik fontos újszerűsége, hogy a neveléstörténet ma már klasszikusnak mondható megál­lapításait kiegészíti a legfrissebb tudományos eredményekkel. A neveléstörténet két diszciplína, a neveléstudomány és történettudomány met­széspontjában helyezkedik el. Ehhez az összetett tudományhoz a szerző mint törté­nész közelít: gyakoriak könyvében a politikatörténeti, művelődéstörténeti, egyház­

Next