New Yorki Magyar Élet, 1969 (21. évfolyam, 1-21. szám)

1969-01-04 / 1. szám

­ A Nem tokajig, hanem Lilék ! szabad nép lesz csuda dolgokat... berzsenyi NEW YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET Vol. 21. No. 1. XXI. évfolyam, 1. szám, 1969. január 4. Háborús hangulat a Közel-Keleten U Sfl-é a Hold,­­ kié a Föld ? Izraeli rajtaütés Beirutban • Gromiko külügyminiszter Kairóban Az európai űrkutatás — az amerikai éles ellentéteként — anyagi válságba jutott. A tagországok: Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország, Belgium, Olaszország és Hollandia — megtagadták az 1969—70. év költségvetésének el­fogadását, Anglia pedig — anyagi eszközök híján — kilépett a szervezetből. — Véres összecsapás római tüntető diákok és a rendőrség között. — Az USA dokk­munkások sztrájkja milliós károkat okoz. — A lengyel kormányban jelentős változások történtek: az új külügyminiszter Stefan Jerichowsky lett, míg a Tervbizottság élére Josef Kulesza került. — Görögországban újabb kommu­nista összeesküvőket tartóztattak le. — Dr. Mihelics Vid, a VIGÍLIA című kato­likus folyóirat főszerkesztője, író és publiciszta Magyarországon elhunyt.­­ Pá­rizsban visszautasították az izraeliek kérését, mely szerint azt szerették volna elérni, hogy a MIRAGE típusú hard­jetek vásárlási tilalmát függessze fel a francia kormány. ■ A KÖZEL-KELETI HELYZET ÚJRA ELMÉRGESEDETT Lebanon! gerillák az athé­ni repülőtéren megtámadtak egy izraeli EL AL személy­szállító gépet, egy utast meg­öltek és a gépet súlyosan megrongálták. A merénylők letartóztatása után a görög rendőrség közölte, hogy Mahmoud Muhammed Issa és Hussein Al-Yamani mind­ketten beiruti illetőséget vallottak be. Moshe Dayan izraeli had­ügyminiszter nyomban be­ígérte: „Izrael az athéni táma­dást nem hagyja büntet­lenül ... a helyet és időpontot mi fogjuk megválasztani a visz­­szavágás számára.” „A hely­zet újra háborús feszültsé­get tükröz — mondotta, de egy új háborútól Izrael nem remél semmi nyernivalót.” A hét végén Dayan fenye­getését egy vakmerő izraeli kommandó beváltotta: Lebanon fővárosának, Bejratnak nemzetközi repülőterén 13 különbö­ző arab személyszállító gépet tettek felszállás­képtelenné. A helikopte­ren érkező rohamcsapat lefegyverezte a polgári repülőtér személyzetét és a lebanoni légijárati gépek mintegy 50 száza­lékát szinte percek alatt működésképtelenné tet­ték. A meglepő támadás alatt senki nem sérült meg. A lebanoni légiforgalmi társaságok károsodása kb. 50 millió dollár, mely — an­gol biztosító társaságok köt­vényei révén — nagyrészt megtérül. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok igen éleshangú jegyzékben tiltakoztak a „harci cselekmények ellen” ... Az orosz tiltakozás az iz­raeli lépést „légi kalózkodás­nak” minősítette. A Pentagon nemrég adott nyilatkozatában bejelentet­te, hogy 50 amerikai PHAN­TOM jet eladását engedé­lyezték, 200 millió dollár ér­tékben- A tel avivi nagykö­vetség szóvivője kijelentet­te,,hogy Johnson elnök dön­tése teljes mértékben meg­elégedéssel tölti el Izraelt és ezek után remélhető, hogy az ország hozzá fog já­rulni a Közel-Kelet békéjé­nek fenntartásához . . .” A beiruti események vá­ratlan közbejötte esetleg új­ra elodázhatja az 50 ameri­kai PHANTOM jet leszállí­tását. Ezzel egyidejűleg Irakból is zavargásokat jelentenek. Bagdadi hírek szerint Ibra­him Faisal Al Ansari tábor­nok, a vezérkar főnöke négy kollégájával „nyugdíjba vo­nult". Az egyiptomi Middle East hírügynökség szerint a „lakosság élénken támo­gatja a kormány intézkedé­seit, melyeket a renitens ka­tonai klikk ellen hozott.” ■ INDULÁS — A HOLDBA! Mivel a Pan American World Airways a sikeres APOLLO—8 misszió befeje­zése után jelentette, hogy nyomban 168 utas iratkozott fel a Holdba irányuló társas­­utazás várakozási­­listájára — érdemes megvizsgálnunk, hogy mit rejt az amerikai Holdrakéta-tervek jövőbeli menetrendje? Az oroszok bejelentet­ték, hogy „egyelőre” nem küldenek fel a Hold irányába pilóta ve­­zette űrhajót, — ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Hold meghódítá­sáért való hosszú vetél­kedés eldőlt — az Egye­sült Államok javára. Az USA továbbra is alapos módszerességgel készül fel addig a pillanatig, amíg vég­re amerikai állampolgárt jut­tat fel a Hold kérgére — bármily rövid időre. Ezt az időpontot 1969. júniusra teszik. A „Holdatérés”-t megelő­ző missziók a következők: • APOLLO—9 — Valószínű felbocsátási idő: 1969. feb­ruár 28- tól: a „Lem” (a Hold felületére eljuttatandó űrhajó) kipróbálása. • APOLLO—10 — Valószí­nű felbocsátási idő: 1969. áp­rilis 18. Cél: Minden operá­ció végigpróbálása, beleértve a „Lem" űrhajóval a Hold megközelítését mintegy 10 mérföldnyire. • APOLLO—11 — Valószí­nű felbocsátási idő: 1969. jú­nius 16. Cél: a Holdon való leszállás. A Holdat gyakorlatilag birtokba vevő űrhajós cso­port névsorát a National Aeronautics and Space Ad­ministration fogja kijelölni. Erősen tartja magát a hír, hogy a sikeres GEMINI—8 legénységét jelölik ki, — de júniusig még sok víz fog le­folyni a Mississippin . . . ■ NIXON VÉLEMÉNYE „Akik félvállról veszik és lekicsinylőleg nyilatkoznak az amerikai űrkutatás nagy­szerű eredményeiről, azok a történelem egyik fontos lec­kéjét mulasztják el. Minden nagy nemzetnek, amely az emberiség élvonalában akar haladni, áldozatokat kell hoznia, melyek az új világok ismeretlenjének felkutatása­­i­val járnak" — mondotta Ni­xon. A lelépő Johnson kormány egyes tagjai szerint Nixon a Hold meghódításának győ­zelmét katonai téren is ér­vényesíteni óhajtja. Ugyan­akkor egyes megfigyelők óva intik az új adminisztráció tagjait, hogy a katonai és szigorúan tudományos tö­rekvéseket csupán harcásza­ti szempontokat érvényesítő, egyetlen hadügyi hivatalban összesítsék, mert számos oly ország, amely a tudomá­nyos célokra szívesen enged­te meg az USA-nak kísérőál­lomások létesítését, ugyan­ezt nem engedélyezné, ha katonai űrhajókról volna szó. ■ VÖRÖS KÍNÁBAN SENKI NEM TUDJA! A kínai köznépet a párt nem tartotta méltónak ar­ra, hogy tudassa vele a világ­raszóló újságot: néhány ka­pitalista űrhajós az imperia­lista sávos-csillagos zászlót fogja a Holdon kitűzni, — ha nem előbb, hát utóbb, de belátható időn belül. A 700 millió kínait sem a pekingi rádió, sem a New China News Agency nem ér­tesítette az új tudományos korszak beköszöntéséről, sem arról, hogy Verne Gyula­­százéves álma félév múlva a megvalósulás küszöbén lesz. ■ JÓSLATAINK 1969-RE • Ontario új adónemekkel fogja sújtani az adófizető­ket. • A fűszerüzletekben kapha­tó lesz a sör. • Az NHA kamat eléri a 10 százalékot. • Frank Sinatrát újra el­hagyja egy fiatal, felfelé tö­rekvő filmszínészjelöltnő. • Az LSD és LTP után­­­­újabb kábítószert fedeznek­­fel. • A „férfiak" nemsokára re­­tikült fognak viselni. • Több lesz a tikett az au­tókon, s kevesebb a parking­­lel! • Az ezüst, apró teljesen el­őtűnik. • Az 56 emeletes Toronto- Dominion épületet egy má­­si­­k bank „lepipálja”. • Jacqueline Onassis újjá­építteti a Parthenont. BOLDOG ÚJÉVET KIVÁN Magyar Élet szerkesztősége, kiadóhivatala és nyomdai személyzete a lap minden olvasójának, barátjának és szerte a világon élő honfitársainknak. MAGYAR SOS. A MAGYAR S.O.S. lapunk előfizetőit és példányonkénti olva­sóit szolgáló kizárólagos jogú panaszorvosló szolgálata, — a toron­tói „THE TELEGRAM” napilappal karöltve — amely legkésőbb 3 héten belül igyekszik feleletet, illetve elintézést találni a felvetett problémákra, beleértve az USA területét is. A példányonkénti olva­só vágja ki a Magyar S.O.S. feliratot (az Igazoló dátummal együtt) és levelében a válaszbélyeggel együtt csatolja panasza rövid (8—8 gépelt sor) leírásához. A MAGYAR S.O.S. szolgálat díjmentes. Sajtó­alapunkra adományokat köszönettel veszünk. Mrs. A. D., SCARBOROUGH KÉRDÉSE: Meg tudnák nekem mondani, mennyi lesz az adóáthárítás összege? Az épületünkben lakó bérlőknek nehézségeik voltak az ún. „security deposit” (biztonsági utolsó hónap) visszaszer­zése terén. Ezért nem vagyok különösen derűlátó az adó­áthárítás megszerzésében sem- Meg sem kérdeztem a há­ziurat, mert fel sem tételezem, hogy ideadja. Az adóügyi osztálytól kaptam mindeensetre egy adókivetési jegyzéket. Talán meg tudnák mondani, kb. mennyiről van szó jelen esetben? VÁLASZ: Képtelenség megmondani egyénenként, hogy mennyit kap vissza az illető, mert ez függ a háztípus­tól és a bérleti időszak hosszától. Ugyanakkor lebeszél­jük arról, hogy aggódjon az adóáthárítás összegének kifi­zetéséért, mert Ontarióban törvényt hoztak rá. 1968. dec. 31-ig a háztulajdonosnak oda kell önnek adnia, vagy el kell önhöz juttatnia az adókedvezményt. Ha úgy dönt, hogy felrúgja a törvényt, akkor ön bevádolhatja s ese­tenként 200 dollár pénzbüntetéssel sújtják az olyan háztu­lajdonost, aki nem hárítja át a bérlői k­-re az adókedvez­ményt. Ezért biztosra veheti, hogy fizetni fog, mint a kötes. Mrs. D. D., TORONTO PANASZA: Kötöttem egy szer­ződést a COLUMBIA RECORD CLUB-bal egy stereo ké­szülék vételét illetően. A feltételekből úgy értelmeztem, hogy a stereo­ készülékkel egyidejűleg egy lemezt kell ren­delnem, majd az ezt követő évben további 12 lemezt kell rendelnem. Képzeljék nagy meglepetésemet, amikor kaptam tő­lük egy számlát­­17.03-ról, fizetendő azonnal! Kérdeztem őket telefonon, levélben, mi történt: semmi válasz, csak öntik tovább a számlákat! Tegnap egy kellemetlen hangú levelet kaptam egy behajtással foglalkozó ügynökségtől. Mi rosszat tettem? VÁLASZ: Egyszer volt, hol nem volt egy kétlemezes küldemény, hogy a tagságát véglegessé tegyék s a továb­biakban lezárták a folyószámláját. Mivel nem történt azonnali fizetés, a lemezküldések tovább bonyolódtak: számlákat kapott akkor is, amikor már rég kifizette a vo­natkozó tételeket. Végül a computer is megzavarodott, de most már mindent rendeztek s többé nem fog tőlük kap­ni kellemetlen hangú felszólító leveleket. A HOLD MEGHÓDÍTÁSÁNAK KÜSZÖBÉN Csodálatos légi odisszea Amikor a földi távvezérlő, a Mission Control biz­tosra vehette, hogy az­­APOLLO—8” ki tud szaba­dulni a Hold vonzóerejének gravitációs mezőjéből, a következő rövid üzenetet küldte fel a három asztronautának: „Direkt adásban látták az APOLLO—8 felvevőgé­pének képeit egész Európában, beleértve Kelet-Né­­metországot és a Szovjetuniót is — egész Észak- Amerikában és Dél-Amerika egyes részein. San Diego nagy ünnepségek közepette fogadta a szabadon bocsátott PUEBLO hajó 82 tagú legény­ségét. Kemény időket vészeltek át a koreai börtön mélyén. Vietnamban karácsonyi tűzszünet, csak szórványos a lövöldözés. És ha ti (a­z asztronauta) mindeddig nem vásároltátok meg a karácsonyfiákat, akkor jobb, ha leteszteik róla­” A VÁLSÁGOS HÚSZ PERC A tervek szerinti , 10 Hold­ körüli pálya megtétele után az Apollo két és fél percig működtette SPS ra­kétamotorját, hogy kilőjje magát a Hold vonzó­erejéből. Ez egy olyan pillanatban történt, amikor az­ APOLLO éppen a Hold mögött volt és emiatt semmiféle távközlési lehetőség nem állt rendelkezé­sére a Föld és az Apollo közt a planéta „takarása" miatt. Ezalatt minden megtörténhetett , és Bor­mann, Lovell és Anders sorsát húsz, óráknak tűnő percig homály fedte. Ha az SPS motorja, vagy raké­tatöltete nem működött volna, akkor a 3 űrpilóta mindörökre fennmaradt volna, a Hold körül kering­ve, az idők végezetéig. A nyomasztó hosszúságnak tűnő húsz perc múl­tán végre megszólalt a várva várt hang: „Roger, ezennel közöljük önökkel, hogy igenis létezik a Santa Claus!” A humorosnak szánt mondat mögött sokévi ke­mény munka, technikai bravúrok sorozata rejlett. A Mission Control földi személyzete megkönnyeb­bült éljenzésbe tört ki az APOLLO életjelének véte­le után. MÉG EGY MEGPRÓBÁLTATÁS A második nagy megpróbáltatás akkor követke­zik, amikor az APOLLO—8 visszatér a Föld légkö­rébe 24.500 mérföldes sebességgel, amely jóval na­gyobb,­ mint az eddig ismert űrhajók visszatérési sebessége. Akadtak „kisebbfajta" megpróbáltatások, így az a csekély 400 fokos hőmérséklet-különbség, amely a Hold megvilágított és árnyoldala között uralkodik. A kabin hőmérséklete végig megmaradt 77—79 Fahrenheit között. A Hold mindeddig ismeretlen krátereinek fényké­pezése közben — a Mission Control szerint — az űrpilótákat elkapta a hév és néhányat saját maguk­ról neveztek el. A Hold tízszer való megkerülése után mindez megbocsátható, — mondták a Mission Controlban. Az első Hold-körüli út idején Lovell kapitány így konferált: „Jobbra a Pireneusok, jelenleg a Messier és Pickering hegyek fölött vagyunk. Rendkívüli kont­rasztokat tapasztalunk, amint a .terminator’ (fény­választó vonal) közelébe érünk . . .” Anders őrnagy vette át a szót: „Most éppen a Co­lombo és Gutenberg kráterekhez értünk . . .” Talán a legcsodálatosabb ebben a csodálatos lé­gi utazásnak beillő odisszeában az, hogy az űrpiló­ták szívverése 78—80 maradt- Meg sem rezzentek, megtartották pompás humorérzéküket és megfog­ható közelségbe hozták a Hold meghódításának ter­vét. ­ As újesszendő öröksége Az 1969-es év indulásakor mindenki számára kikerül­hetetlen kötelesség számba­­venni azokat a problémá­kat és feladatokat, amelye­ket az előző év hagyott — akár bíztató, akár nagyom„ nehéz­­örökségként” — az egyénekre, nemzetekre és egész kontinensekre. Szám­adást kell készítenünk a múltról, a már befejezett, vagy még folyamatban lévő eseményekről, hogy e logi­kai számvetés módszereivel felkutathassuk a jövő im­már felderengő útjait. Különösen szükséges ez a számvetés a szabadföldi ma­gyarság számára, hogy józa­nul és illúzióktól mentesen ítélhessük meg a közelmúl­tat és a várható fejleménye­ket, de ugyanekkor ne ve­szítsük el hitünket, remé­nyünket és elszántságunkat arra, hogy tűzön-vízen ke­resztül megvalósítsuk mind­azt, amiért minden magyar, otthon és idekint, oly akarat­tal harcol és imádkozik. A csehszlovákiai esemé­nyek újra előtérbe hozták az úgynevezett „kelet-európai” kérdést. S itt mindjárt ki kell emelnünk, hogy vala­mennyiünknek tiltakoznunk kell — ott, ahol ez lehetsé­ges, hogy a Duna-medencét Kelet-Európa részének te­kintsék. Amikor az ameri­kai és a felületes (vagy ép­pen irányított) történelmi szemlélettel szerkesztett eu­rópai lapok egy része „Kelet- Európát” emleget, voltakép­pen a teljesen közép-európai­vá alakult Lengyelországról, a Baltikumról, a mindig is Közép-Európához tartozó csehekről, szlovákokról és magyarokról (beleértve Er­délyt is), valamint Horvát­országról van szó. Röviden: arról az európai nyugati kultúrkörről és annak a kul­­túrközösségnek népeiről és országairól, amelyek ezer esztendőt meghaladó törté­nelmükkel a közösségi össze­tartozás és kultúrazonosság e nagy és maradandóan im­pozáns európai képletét ki­alakították. Nem­ kisebb tévedés Ro­mániát, Bulgáriát és a ju­goszláv államszövetség szerb­macedón részeit „Kelet-Eu­­rópaként” emlegetni, holott ezek mindig a Balkánt je­lentették. Az európai keleti kultúr­körbe bele nem tartozó né­peket és országokat ma Ke­let-Európa részeként megne­vezni, — talán csak abból a tudománytalanul felületes megítélésből kiindulva, mert egy hadiegyezménnyel meg­vont választóvonal, a „Vas­függöny" másik oldalára es­tek, — bizonyos politikai félremagyarázásokkal azt is jelenthetné, hogy e jelentős terület fölött a szovjet­­orosz hegemónia állandósu­lását, illetőleg a szovjet­orosz expanziós törekvése­ket ,nemzetközi jóváhagyást illeti meg. A történelmi és földrajzi fogalmak rosszindulatúan zavaros szóhasználatát talán megengedhetik maguknak az amerikai egyetemek ró­zsaszínű intellektueljei, de még véletlenül sem eshe­tünk hasonló tévedésekbe és hibákba — mi, akik köröm­szakadtáig harcolunk a jal­tai status quo ellen. A KETTÉOSZTOTT VILÁG E gondolatok előrebocsá­tása után igyekezzünk ma­gyar szempontból kiértékel­ni, mi az, ami a 68-as év utolsó hónapjaiban ,új s tü­netként, vagy jelenségként jelentkezett Közép-Európá­­ban? Ellentétben sok nyugati újságcikkel, a józan ész kö­vetelménye alapján megálla­píthatjuk, hogy semmi olyan „új” nem történt, amit lé­nyegesnek nevezhetnénk. Európa kettéosztottsága változatlanul fennáll, a szov­jet-orosz terror erősebb, mint valaha. A moszkovita mintájú kommunista dikta­túra sem változott. Az a sok tinta, amivel a „liberalizáló­dás” jeleit kutató cikkeket írták és az a sok ábrándos reménység, amit neves, de annál naivabb nyugati pub­licisták a közvélemény kom-Folytatása a harmadik oldalon.

Next