New Yorki Magyar Élet, 1971 (24. évfolyam, 1-51. szám)

1971-01-16 / 3. szám

Nem sokaság, hanem Lélek S szabad nép lesz csuda dolgokat... BERZSENYI Vol. 24. No. 3. XXIV. folyam, 3. szám. miiiiiiniiuiiuuimiimiiiniimunt­ anuár 16. szombat. A nyugatnémet fővárosban szolgáló szovjet nagykövetségi első titkárt, P. F. Borovinszkit kiutasították az országból, mert a titkos­szolgálat megbízá­sából szerteágazó kémhálózatot épített ki.­­ A brazíliai kormány beleegye­zett abba, hogy 70 foglyot szabadon bocsásson Giovanni Bucher, svájci, tú­szul fogvatartott követ életéért. — Pompidou francia államelnök bejelentet­te, hogy Franciaország 1975-re kész a saját hidrogén­bombájával. — Spanyol­­ország kérésére Maurice Schumann francia külügyminiszter elhalasztotta madridi útját. Az ok: a burgosi szeparatisták perének következményeképp észlelhető feszült belső helyzet. — A chilei marxista elnök, Salvador Allende gyorsan dolgozik, máris népbíróságok létesítését javasolta, — kubai mintá­ra. — Az orosz Hold-terepjáró, a „Lunohod” az Esők Tengerében lévő „par­kolóhelyéről” újra elmozdult. — A francia kormány 4 centtel felemelte a 3,6 frank (62 cent) minimum órabért. — A lengyel ellenállás felszámolása a pes­ti és prágai receptek szerint folyik: mindenért Gomulkát teszi általános bűn­bakká. — Az USA — fennállása óta először — közvetlenül Nagybritanniából rendelt 12 szuperszonikus HARRIET jet repülőgépet, amelyek technikai cso­dának számítanak: egy teniszpályáról képesek függőlegesen felemelkedni! ■ A JORDÁNIAI GERILLÁK VÉSZJELE „A jordániai kormány­csapatok aknatűzzel árasz­totta el gerilla és polgá­ri célpontokat” — az Al Fatah terrorista szervezet egyik szószólója szerint. A múlt év szeptember óta né­mileg lehiggadt légkörben eszerint újra fellángolt a gerillaharc. Yasszer Arafat gerillave­zér bejelentette, hogy Hus­szein király csapatai „le akarják mészárolni a Jor­dániai gerillákat” — ezért az egész arab világ közvé­leményéhez fordult üzene­tében, melyet egy illegális rádióadón sugároztak. A főváros, Amman rá­dióadója „. . . minden alap nélkülinek és a fantázia szüleményének” bélyegezte Arafat bejelentését s egy­ben bejelentette, hogy ke­mény kézzel lecsapnak mindazokra, akik az ország biztonságának ügyét lebe­csülik . . .” Semleges megfigyelők szerint a kormánycsa­patok és a gerillák kö­zött valóban újra ki­tört az ellenségeske­dés, melyet az ammani helyőrség tankokkal fojtott el. ■ EZÉVBEN HÁBORÚ! Mértékadó izraeli körök­ben hangoztatják, hogy még a nyár beköszönte előtt rendkívül nagy a va­lószínűsége a háborúskodá­sok kiújulásának a két fél között. Felderítők jelentik, hogy az egyiptomi hadsereg a legutóbbi 3 hónap folya­mán „kétéltű” partraszál­­ló csónakokat, továbbá LUNA nevű, szárazföldi használatra alkalmas szov­jet rakétákat kapott. Szadat egyiptomi elnök a CBS TV-nek adott inter­jújában megerősítette ab­beli nézetét, hogy ha a február 5-én lejá­ró fegyverszünetig nem történik „lényeges vál­tozás” az izraeli maga­tartásban, akkor utána újra megszólalnak a fegyverek. Szadat „lényeges változás” alatt a megszállt területek kiürítését érti. Szadat egyébként azt is megjegyezte keserűen, hogy az arab népnek na­gyon fájt Nixon távolléte Nasszer temetése alkalmá­val. „Az oroszok a gyász sö­tét óráiban mellettünk ál­lottak — ezért katonai be­rendezéseinket, támasz­pontjainkat használhatják — a jövőben is” . . . fejezte be Szadat sokatmondóan. Mindenesetre különös gondolatkapcsolás . . . ■ USA—SZOVJET SÚRLÓDÁSOK Három orosz megraga­dott a gallérjánál fogva egy moszkvai színházból távo­zó amerikai diplomatát, s ráordítottak: „Mit szólna hozzá, ha magával is úgy bánnánk, mint a mi diplo­matáinkkal bánnak a zsidó cionisták?” Más USA dip­lomatának mind a négy au­tókerekét átszúrták — egy kampós szeg segélyével. Ugyanaznap este a követ­ség előtt „spontán” tünte­tés volt Moszkvában. „Washington, D. C.-ben a szovjet nagykövetség 18. utcabeli épületében bomba robbant" — je­lentette az Associated Press. A robbanás után egy női hang felhívta a hírügynök­séget, bejelentette a robba­nást s hozzátette: „Ez csak mutató volt a következő akciónkból! Hagyjátok ki­vándorolni népünket! So­ha többé!” A „Soha többé!” a Zsidó Védelmi Liga jelszava — tette hozzá a jelentés. ■ HEATH BESZÉDE!­­ Heath angol miniszterel­nök New Delhiben meg­okolta a Dél-Afrikának szánt fegyvereladásokat: „öt év alatt a Szovjet­unió oly melegtengeri ki­járókat szerzett, amire képtelen volt a legutóbbi 150 év alatt . . . Látjuk a Közel-Keleten, hogy hódító állam: azonnal terjeszke­dik, ha a Nyugat valahol gyengének bizonyul.” Indiai diákok afrikai diá­kokkal karöltve nyilváno­san elégették az angol zász­lót Heath beszéde ellen va­ló tüntetésképpen, amikor Heath kijelentette, hogy a szovjet flotta India-óceán­­beli terjeszkedése teszi szükségessé a fegyvereladá­sokat a dél-afrikai köztár­saságnak. ■ A COMMONWE­ATH HATTYÚDALA? „Ha a Commonwealth átvészeli a jelenlegi válságos időszakot, ak­kor ez csak azért tör­ténik, mert régóta la­zák az összekötő szá­lak . . . Ha pedig fel­bomlik, akkor csak annyi történik, hogy a formai szerkezet, a­mely semmire sem kö­telezett összeomlik.”­­—így ír a TIMES külpoli­tikai szemleírója akkor, mikor Singaporében mégis­csak a világ legnagyobb (valóban lazának mondha­tó) szövetségének minisz­terelnökei tanácskoznak. A harminckét nemzet­­közösségi ország 900 millió lakost képvisel! Egyetlen olyan szövetség nincs a világon, mely 26 kormányfőt tudna egy cél érdekében egyesíteni tér­(Folytatás a 4-ik oldalon) Szadat: „A Közel-Keleten 1971-ben ú­jra kitör a háború” Gerillaharcok Jordániában A Commonwealth hattyúdala? Bomba robbant a washingtoni orosz követségen N­EW YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET Ma divat a felsőfok használata. De azt hi­szem a jelen probléma felvetésekor a „leg­égetőbb” felső fok használata jogos, sőt­­egyedül jogos. Az emigrációban felnőtt ifjúság asszimi­lációjáról van szó. Nézzünk nyíltan szembe ezzel a kérdéssel. Az asszimiláció (beolvadás) összetett fo­lyamat, amely csoportonként, családonként és egyénenként változik, — de azért fel le­het állítani egy asszimilációs sémát, amely többé-kevésbé általános és három fokozatot mutat fel: • 1. fokozat: A bevándorló gondolkozásá­ban és nyelvében magyar marad, — a fog­lalkozásában és a nyilvános életben az állam nyelvén beszél. • 2. fokozat: Az országban született első generáció már kétnyelvű. A magyar nyelv az első helyről a másodikra szorul vissza. Magyarul már csak a szülőkkel beszélnek. A magyar még beszédre, de már nem írásra használt nyelv. Ezzel párhuzamosan gyön­gül a magyar öntudata. • 3. fokozat: A harmadik nemzedék már nem törődik a magyar származásával, nem is tud már magyarul. Az „elmagyartalanodás” folyamata befejeződött, a „vér” nem szólal meg többé. Ez a probléma annál súlyosabb, mert a jö­vőre is gondolni kell. Mi lesz akkor, amikor majd az első ge­neráció kihal és a magyar emigráció ve­zetését a második, sőt a harmadik gene­rációs fiatalok kellene, hogy átvegyék. Erre a kérdésre már sok és sokféle választ adtak a magyar emigráció vezetői, gondol­kozói. Az eddigi törekvések két különböző jelle­gű megoldást ajánlanak: az egyik történel­mi, a másik vallási irányzatú. Az első a számir-magyar rokonság világ­­nyilvánossági elismertetésével akar olyan tekintélyt szerezni a magyar névnek, hogy a fiatal magyar büszkén vallja magát min­dig magyarnak.­­ A második egy „magyar vallás” alapításával akarja egy egyházi szer­vezetbe tömöríteni a magyar ifjúságot, mely képes lenne magyarnak is megtartani az if­jút.­­ Ami a szumir-magyar rokonság „tényé­­nek felderítésére irányuló tevékenységet illeti, ez elismerésre méltó törekvés, erősíti is a magyar öntudatot, — de nem oldja meg az asszimilációs kérdést. Erre elég egy példa: a görög, vagy a német is öntudatá­ban van annak, hogy milyen kultúrmúlttal büszkélkedhetik — és mégis asszimilálódik. Lehet, hogy büszke görög, vagy német szár­mazására, de azért már görögül, németül a harmadik generáció már nem tud, annak nem is tartja magát. Csak érdekességnek fogja fel görög, vagy német származását, ne­vét. Ez tehát nem megoldás. Egy „magyar vallás” megteremtése i­s lehetetlen ábránd. Vallást nem lehet má­ról-holnapra alkotni. A vallásoknak óriási kulturális és nevelési jelentőségük van, de keletkezésüknél döntő tényező a transzcen­dens hit, amely isteni kinyilatkoztatáson alapszik. A vallások nagy­ szerepet játszanak az ifjúság nemzeti nev­elésében, de elsőrendű feladatuk nem ez, hanem a hit és az erkölcs tanítása, az isteni kegyelem közvetítése. Mi a megoldás? — Szerintem az asszimilá­ció teljes meggátolása a mai körülmények között aligha lehetséges. Egy részletmegoldás kínálkozik: vezetőré­teg kiválasztása és kinevelése a mai fiatalok­ból, akik aztán átveszik tőlünk a stafétabo­tot, ha már egyszer mi nem leszünk. — Itt már történtek is bíztató kezdeményezések.­­ Gondolok itt elsősorban a már működő magyar iskolákra, amelyek az alsó foko­zatban (1—8 osztályig) nagyon szép ered­ménnyel működnek és a magyar gyerekek nagy százalékát fogják át. Sajnálatos, hogy ugyanez már nem mondható el a középisko­lás vonalon. Itt még nagyon sok a teendő. 1­ De mi van az egyetemi, a főiskolai ma­­ga­gyar fiatalsággal? És itt térek rá írásom tulajdonképpeni célkitűzésére. Mert ezeken a fiatalokon kell — szerintem — elsősorban segíteni, bennük kell a nemzeti magyar ér­zést fenntartani és ápolni. Hiszen az ő so­raikból kerül majd ki elsősorban a magyar emigráció jövő vezető rétege, 7'­ Mit tettünk eddig és mit kell tennünk még a jövőben? Történtek szép megva­lósulások, pl. már működnek magyar nyel­vű tanszékek. Próbálkoztunk ugyanezzel To­rontóban is, nem rajtunk múlt, hogy eddig sikertelenül, pedig a szükséges anyagi fede­zet (12 ezer dollár) is bankletétben van. Óriási jelentőségű volna egy magyar tanszék a főiskolás­ korúak nemzeti érzése és magyar nyelvtudása szempontjából. De megoldja-e a kérdést? Ez még mindig nem a végső megoldás. Kollégiumokat, bennlakásokat kellene felállítani a magyar egyetemisták szá­mára, amelyek a „Kitűnőek Iskoláivá” válhatnának, ahol a magyar emigráció legjobb, legtehetségesebb fiai laknának, kapnának magyar pedagógusoktól világ­nézeti és magyar nevelést — és innen lá­togatnák az egyetemet. A magyar emig­rációnak kellene ilyen kollégiumokat alapítania és fenntartania és ösztöndí­jakkal a magyar fiúk és lányok tanulá­sát biztosítania. Tudom, ez nagyon nehéz kérdés, — már ami az anyagi oldalt illeti, — de más megol­dás nincs. Lehetne ezt a kérdést fokozato­san is megoldani: először irodalmi köröket, majd klubokat felállítani az egyetemeken s csak azután hozzáfogni a kollégiumok alapí­tásához.★ A nemzeti öntudat ápolása is nevelés kér­dése. Sajnos a szülőkre az emigrációban, — akik maguk is csak nehezen tudják magyar­ságukat az idegen tengerben megtartani, — intézményes támogatás nélkül nem számít­hatunk. A magyar emigrációnak kell ebben a kérdésben a szülők segítségére sietnie. Az első helyes irányú lépések, a magyar isko­lák alapításával már megtörténtek, de to­vább kell tervezni, építeni ezt a rendszert. A végső cél elérése: a fiatal magyar ve­zetőréteg kinevelése, akinek kezére majd nyugodtan rábízhatjuk a magyar emigráció sorsát,­­ az egyetemek mellett felállított magyar kollégiumok alapításán áll, vagy bukik. Zs. A. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii­ Az emigráció legégetőbb kérdése ÄiL,iS,Z,ATHKARY Fetor.70,1,2,3,4, 663* * *W.Wellington > » » > > CHICAGO ILL 60657 USA 01 L«rge*U Independent Canadian lítkljr in tke Hungarian Language Ara: 20 cent AZ APOLLO—14 LEGÉNYSÉGE Alan Shepard (középen) Stuart Rosa (bal) és Edgar Mitchell „menettérti" Holdbéli útra készül január végén. Az űrhajónak a Föld vonzási köréből való kikerüléséhez szükséges Holdrakéta üzemanyagát már töltik. A SZOVJET HADIFLOTTA AZ INDIAI ÓCEÁNON Diego Garcia, a kulcs­támaszpont A JANE'S FIGHTING SHIPS leg­újabb kiadása felidézi Nagybritannia hajdani egyeduralkodó helyzetét a vi­lág tengerein, amikor még az Union Jack zászlaja alatt cirkáló hadihajók teljes láncolata az angol Csatornától egész, Kína távoli kikötőiig húzódott, majd komor bánattal telve hozzáfűzi: „Anglia szoros hadihajó-láncolata meg­szakadt é­s a hézagokba a Szovjetunió flottája nyomult be ” Mivel ennek a megváltozott stratégiai helyzetnek jelenlegi szövődményei hang­súlyosan szerepelnek a szingapúri Commonwealth miniszterelnöki tanács­kozáson, időszerű, hogy az aktuális erő­vonalakat ismertessük. SARLÓ—KALAPÁCSOS FLOTTA EREJE A szovjet tengeri erők felduzzadása az Indiai-óceánon jelentős méreteket öl­tött. • VISAKHAPATNAM indiai kikötőt „technikai segítséggel” az oroszok igye­keztek úgy bővíteni, hogy főleg saját tengeralattjáróiknak nyújtson Kalkut­ta és Madrasz között üzemanyag- és ja­vító támaszpontot. • SOCOTRA — kis sziget az Adeni öböl bejáratánál — tehát kulcspozíció­jánál fogva ellenőrizheti a Vörös-tenger­be való bejárást. Itt az orosz „műszaki segítség” lőszerraktár és meteorológiai állomás képében jelentkezett! • A MAURITIUS (valaha bélyegéről híres) szigetecske — Madagaszkár szi­getétől keletre — kikötési lehetőséget biztosított az orosz hadiflotta egységei­nek. Ezenkívül Egyiptomtól Indonéziáig tíz további állammal kötöttek a Szovjet­unió „kereskedelmi” szervei „halászati" egyezményeket, — amelyek néha zava­rosban való halászati engedélyt jelente­nek, — ha ezt cirill betűkre átírjuk. Végül, — hogy a félkör teljesen bezá­ruljon — Kelet-Afrika partszegélye men­tén nyugati megfigyelők nemrég jelen­tették, hogy szovjet búvárhajók hatal­mas fűzérben bójákat raktak le, melyek egyrészt hajózási orientációt, másrészt utánpótlást biztosíthatnak konvencio­nális hadihajóknak, sőt nukleáris egy­ségeknek is. GONDTERHES SZOMSZÉDOK T. B. Millar, az ausztráliai külügyi hi­vatal igazgatója így ír a szovjet tengeri terjeszkedésről: „Az oroszok célja: a Szuezi átjáró el­lenőrzése; az olajtermelő államok kéz­ben tartása, akár politikai nyomás út­ján, akár katonai segély révén; kulcs­helyzetben lévő stratégiai pontok meg­szerzése, arra az időre", ha komolyra fordul a világpolitika ügye — és közben addig is jelentős haszonra törekvően kereskedni velük . . Jelenleg a Szovjet­uniónak oly komoly intervenciós erő áll rendelkezésére, amely a múltban elkép­zelhetetlen volt . . .” A britek, a Nixon-féle délkelet-ázsiai fokozatos „kiürítési terv” ellenére hosz­­szú távon az amerikaiak, az ausztrálok, végül, kereskedelmileg érdekelt japánok aggódva szemlélik a „békés műszaki se­gítség” leple alatt végrehajtott követke­zetes szovjet expanziót. DIEGO GARCIA Ez a piciny korallsziget jelképezi a brit—amerikai kényszerű összefogás egyik jelét ebben a térségben. Diego Garciát valamikor a napóleoni háborúk végén „örökölte” Anglia — s parányisá­ga miatt senki sem törődött vele eddig. Mivel szinte mérnöki pontossággal Szingapúr és Kelet-Afrika felezőpontján fekszik, az USA — bár a „hivatalos eva­­kuációs irányzat” miatt vonakodva — Nagybritanniával karöltve kezdi meg 1971-ben a légi- és rádióközpont építését a tenyérnyi szigeten, alkalmassá téve e támaszpontot hírközlő és egyéb műboly­­gók radar- és kísérőállomásává is. Leg­fontosabb funkciója kimondatlan: Die­go García a szovjet tengeri erők ellen­­súlyozására szolgál majd az Indiai­óceán térségében. USA—BRIT FLOTTAEGYSÉGEK Bár az oroszoknak átlagban 30 hajó­juk tartózkodik ebben a kritikus tér­ségben, ugyanott az USA tengeri erők mindössze 2 rombolót és egy hidroplán anyahajót tesznek ki. Az angolok 7 ha­dihajót állomásoztatnak a Perzsa öböl­ben, míg a szingapúri brit támaszpont hadihajó-állománya 20. Noha egyes tengerészeti szakértők az­zal érvelnek, hogy az USA néhány PO­LARIS nukleáris búvárhajót máris át­irányított ebbe a térségbe és a Hetedik Flotta Csendes-óceáni egységeiből riasz­tás esetén ugyancsak átvezényelheti a szükséges egységeket,­­ mégis a Fehér Ház szószólója kijelentette: ,,Az Elnök úgy döntött, hogy mégsem hagyhatjuk tárva-nyitva az ajtót az oroszok számá­ra . . ” iiiuaiiiiiiiiiiiiiniiiiuiuiiiiimiiuiiiiiiiiiiiiiuiHiiiiiiMiiiiiiiiuiiiuiiiiiiiviiiiiiitiimHiiinnmiiiiaiflintnmiiuiHniiiiiiiimiHiiHiiiiuimiiiiiiiiHiiiiiiiiuii A LÉGÜRES, VAGY „VÍZÜRES” TÉR VESZÉLYE Ezért épül Diego Garciában a sokfel­adatú hipermodern haditengerészeti és űrtámaszpont. Ezért foglal állást oly erélyesen a Heath kormány, amikor a dél-afrikai SIMONSTOWN volt brit tá­maszpontjának régi kikötési privilégiu­mait akarja felújítani, ha kell, a dél-af­rikai kormánynak szánt haditengerésze­ti és légi katonai segítség árán. Az afrikai, szovjet színezetű „mini­csatlósok” a Dél-Afrikának szánt fegy­verszállítást nyilván ellenzik, nemcsak faji, hanem szovjet terjeszkedésgátló lépésként is. Ezért jósoltuk azt, hogy Szingapúr­ban hevesebbnek ígérkezik a párbeszéd, amely bár egy­ nyelven, a Common­wealth hivatalos nyelvén, angolul fo­lyik. Mert a „vízüres” térnek is van vá­kuum-hatása, és nem mindegy, hogy az okozott örvényben ki süllyed el.

Next