New Yorki Magyar Élet, 1971 (24. évfolyam, 1-51. szám)

1971-01-09 / 2. szám

8. oldal NEW YORK NEW YORK • NEW YORK NEW YORK NEW YORK NEW YORK Szerecsenmosdatás New Brunswickon Szorul a hurok debrece­ni zarándokaink nyakán. A közfelháborodás hullámai lassanként ellepik fejüket s — hogy mentsék, ami menthető. — megindult a szerecsenmosdatás. A „har­ci taktika” a következő: előadást hirdetnek, ahol egy „zarándok” beszámol a debreceni konferencia „po­litikamentes" vívmányairól, hangszalagról bemutatja, milyen „karakán" nyilatko­zatok hangzottak el Debre­cenben a „zarándokok” ré­széről, miután a budapesti kormány vendégeként he­teket töltöttek Debrecen­ben, olyan élenjáró „nagy” magyarokkal, mint Bognár József, Boldizsár Iván, Lo­­sonczi Pál, meg a többi ,ba­rátkoztak s elöl-hátul lefo­­tografáltatták magukat a népi demokrácia propagan­da munkájának elősegíté­sére. Meginvitálnak két- három „szerecsenmosda­­tót” is, akik, bár nem vol­tak Debrecenben, egy kö­vet fú­jnak a mosakodó za-­ I rándokkal és segítenék­­ tisztára mosni a kelméket, s ha lehetne, így esett, hogy noha Ér- I tavi József úr Buffalóban­­ meghirdetett nyilvános mo- I sakodásán tucat ember sem volt, s az ottlévő tu­catnak közel fele Ertavi József közvetlen családi köréhez tartozott, ezek előtt mosakodott feltűnési viszketegségben szenvedő zarándokunk. New Brunswick, New Jerseyben, ebben a szép kis amerikai magyar város­ban, már komolyabb em­ber, dr. Nagy Károly főis­kolai tanár látott hozzá a nyilvános mosakodáshoz. Kár érte: tehetséges em­ber, lelkes ember. Otthon csak falusi tanítóságig vit­te: Amerika szabad föld­jén doktorátust szerezhe­tett s főiskolai tanár lett. Azzal hálálja meg, hogy nemcsak szocialista és ate­ista maradt, hanem egy amerikai forradalom szük­ségességéről beszélt egyik legutóbbi angol nyelvű cik­kében. .Megharapta azt a kezet, melynek mindent kö­szönhet.A New Brunswickon ösz­­szejött vagy hatvan ember, de mint kiderült, 90 száza­léka azért jött, hogy elítélős véleményt mondjon Nagy Károly és társai felett. Vol­tak ott szerecsenmosdatók is persze: régi, jól ismert hídépítőnk, Hamza Ákos, Kádár pénzén Pestre utaz­gató „honfitársi’'; Harsányi András, Hamza kómája és­­ társa a washingtoni ma­­gyar követség emlékezetes­­ koktélpartiján. Fekete Pál,­­ az öregdiákok Egyesületé­nek minden lében kanál tisztviselője és végül Cseh Tibor, a nemrégen Dél- Amerikából előkerült mély­­magyar „népi” sámán is; minden magyar igazság ál­lítólag kizárólagos hordozó­ja. Ezek az urak voltak a szerecsenmosdatók és sen­ki más. Ott volt még dr. Püski Sándor is, Budapest­ről napokban „engedély­ivel áttelepült" honfitárs, (ki tudja, ez mit jelent?), aki nyilván a kultúrcsere­­program kultúrszakértőjé­­nek szerepét hivatott majd betölteni Amerikában, ő azonban nem szólalt fel, csak sumákolt a többi sze­­recsenmosdató között. Nem voltak hát sokan a zarándokok és szerecsen­­mosdatók. De, amit kap­tak az „érdeklődő” közön­ségtől, az az övék volt. Az „öreg bessenyő” Hajdu- Németh Lajostól kezdve Fodor Dezsőig New Bruns­wick magyarjai elmondták nekik a szentleckét s­ ha ab­ból nem tanultak,­­ semmi sem segít rajtuk. Itt­­közöl­jük FODOR DEZSŐ felszó­lalását: ebből a rövid, ge­rinces és igaz írásból ta­nuljanak a zarándokok és szerecsenmosdatók egy­aránt és épüljön belőle az amerikai magyarság hűsé­gesnek maradt óriási több­sége is. ■BRiiimimmiiitijiiiiflintffiitiiiimtffinuíiii'niiiiitüüi.'ü'iiiniatiiittimiiimim FODOR DEZSŐ: Érdeklődéssel hallgat­tam Nagy Károly előadá­sát. Egyet­értek vele ab­ban, hogy az emigrációban élő magyaroknak nagy ne­hézségekkel kell megküz­deniük, ha meg akarják tartani az anyanyelvüket. Minden emigráns magyar érzi ék­nek "a már Dorf Quijote-i harcnak a súlyos­ságát — és hogy sokan már feladták, vagy­ lassan feladják a meddőnek lát­­h­zó küzdeni^^fj saj­nos én tudom «j ^jigjubban. Az emigrációnak ez­ a súlyos problémáját az ott­honi kormányzat is felis­merte, és azt nagyon ügye­sen ki is használta a maga céljaira a debreceni anya­nyelvi konferencia megren­dezésével. Nagy Károly és a többi debreceni zarándok legtöbbjének jóhiszeműsé­gét nem vonom kétségbe, de vádolom őket külön-kü­­lön és együttesen gyermek­ded és végzetes naivitással. Mert, ahogy ezek az urak bekapták a Kádárék által kidobott csalétket az meg­döbbentően gyermekded és végzetes naivitás. Azt hinni, hogy a kommunista kormányzat őszintén, min­den hátsó gondolat nélkül, csupán magyarságunk és magyar anyanyelvünk meg­tartásában igyekszik az emigrációt segíteni, épp olyan gyermekded naivitás, mint szép álmokat valóság­nak vélni és épp olyan vég­zetes, mint fejjel rohanni a kőfalnak. A Debrecenből visszajöt­tek mindannyian, és Nagy Károly is az előadásában hangsúlyozta az egész nyel­vi konferencia politika­mentességét, és valóban az általa gondosan összeállí­tott és itt presentált anyag­ban nem sok kifogásolni való találhatunk. De, ha tü­zetesebben megnézzük az egész dolgot, akkor a ló­láb nagyon is kilóg a poli­tikamentesség takarója alól. Az egekig fölmagasz­talt Lőr­incze Lajos pl. — értesülésem szerint — a magyar rádió Szülőföl­dünk adásában kijelentet­te, hogy az ő szívélyes ame­rikai fogadtatása nem az ő személyének szólt, hanem az Amerikában élő magya­rok megváltozott magatar­tásának a jele a magyaror­szági rendszerrel szemben. Nesze neked politikamen­tesség! Nem értem, hogyan is ta­karózhat Nagy Károly vagy akármelyik másik debrece­ni zarándok politikamen­tességgel, mikor az egész megbeszélést a kommunis­ta kormány propaganda szerve, a Magyarok Világ Szövetsége rendezte, Kár­páti József, Boldizsár Iván és Bognár József szakava­tott „politikamentes” ve­zetésével, Molnár János és L­osonczi Pál felügyelete alatt. Ugyancsak érdemes át­böngészni a hazai kiadású Magyar Hírek azokat a szá­mait, melyekben Ruffy Pé­ter ír tudósítást a konfe­renciáról és közöl nyilatko­zatokat egyes résztvevők­től. Ezek a nyilatkozatok a kommunista értelemben vett politikamentesség ra­gyogó gyöngyszemei. Csak néhányat szeretnék meg- m­ iHiiitttiiitlHümiituiuttinniiniimiHiiitimuittiiiintfiiamtimimmnHHnitnminiitiii említeni ezek közül. A Connecticut-ban élő Sinor Dénes professzor olyan zsinór egyenesen követi a kommunista vonalat, hogy öröm nézni. Mármint Ká­­dáréknak öröm nézni. A jó professzor objektíven akar­ja tolmácsolni a magyar államrendet idekint, ami egyszerű szavakkal annyit jelent, hogy ismerjük el, nyugodjunk bele és szente­sítsük a kommunista rend­szert Magyarországon. A Buffaló­ban élő, feltű­nési viszketegségben szen­vedő, és magát elölről há­tulról és profilból boldo­gan fényképezhető Értavi Barátit József, akiről az ember manapság már iga­zán nem tudja, hogy kinek is a barátja, örömmel lát­ta, hogy Magyarországon milyen nagy a polarizáció és a demokratizálódás. Ha ez így igaz, akkor kérdem én, hogy miért nem hívták meg Debrecenbe például Tollas Tibort, Tűz Tamást, a papköltőt, Fáy Ferenc­­cet, Márai Sándort, Nyisz­­tor­ Zoltánt, vagy Wass Al­bertet? Ezeknek az embe­reknek van legalább annyi közük a magyar nyelv­ mű­veléséhez és megőrzéséhez, mint a Debrecenben össze­csődült hatvankét mea culpázó zarándoknak. Galambos Iréneusz ben­cés tanár pedig betanított gerle módjára búgta a neki feladott leckét, miszerint a magyar nyelv ügyét csak Magyarországon lehet és szabad megtárgyalni. Ha ezt a tételt mi így elfogad­tuk, akkor mi a fészkes fe­nének jöttünk mi itt ösz­sze ma este, és Nagy Ká­roly minek hívott ide ben­nünket? Sokan az új vitákat ke­resők közül azt hangoztat­ják, hogy reálisan kell néz­ni a dolgokat. Hogy mi a realitás azt mi hajty­on jól tudjuk. ‘ Realitás A­ meg­gyilkolt és börtönbe­ hur­­célt magyarok tízezrei és a gürcölő nép. 'Realitás az is, amit talán­ Te, Károly már elfelejtettél ! Itt Ameriká­ban, hogy nem is olyan nagyon régen Te- Magad csak üggelel-bajjal tudtad a középiskolát elvégezni, egyetemre pedig nem vet­­tek fel származásod miatt. Realitás az is, hogy ihn Ma­­gyarország v Csekedjüet a legalacsonyabb születési és a legmagasabb öngyilkos­,­sági arányszámmal. A nép reménytelen és éppúgy utálja a nyakán ülő, Moszk­vát kiszolgáló elnyomóit, mint a hajdani Bach hu­szárokat utálták. Befejezésül még­iscsak annyit: bár végtelenül foly­­osnak tartom az emigrá­ció esetében magyar anya­nyelvünk megőrzését és művelését, véleményem sze­rint a magyar érzés megőr­zése éppen olyan fontos. Mit nevezek én magyar ér­zésnek? Egyszerűen: a sza­­baság, függetlenség vágyát, az Istenbe vetett hitet és a magyar nép iránti szerete­tek Kétlem, hogy Kádárék, Boldizsár Ivánék megfelel­nének ezeknek a követel­ményeknek. A magyar érzés illusztrá­lására példának szeretném felhozni Széchenyi Istvánt, kinek magyar nyelvi tudá­sa kissé még rozsdás volt, mikor megalapította a Ma­gyar Tudományos Akadé­miát, Görgey Artúrt, aki szívesebben­ írt németül, mint magyarul és mégis le­dobta magáról a császár mundérját negyvennyolc­ban, az angol születésű Gu­­yon Richárdot, aki csak itt-ott tudott egy-két szót magyarul és mégis ő vezet­te a honvédeket Branyisz­­kónál, vagy Damjanich Já­nost, aki ugyancsak akcen­tussal beszélt magyarul, de Aradon a magyar szabad­ságért adta az életét. Ezért van bátorságom hinni a legnagyobb magyar megváltoztatott mondásá­ban: nem csak nyelvében él a nemzet. És ezt jó volttá észben tartani mindany­­nyiunknak, még a debrece­ni hatvankettőnek is. finmiiiiik'Miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin HIRDELEN A MAGYAR ÉLET­BEN A hegyek felett halová­­nyan p­irka­­l a reggel. A fe­­nyő­ még ünnepi díszben ülti, a főoltárt és a betle­­hemes figurák árnyéka ott táncol a gyertyafények fa­latt Karácsony harmadnap­ja-Van,­ a kedves tanítvány és evangélista ünnepe. Itt, ebben a bortermelő köz­ségben pedig elsősorban a leopárdás papja. Mindenki elhozza a reggeli misére a maga díszes üvegét, fara­gott öreg fakulacsát, vagy hordócskáját, ha valamics­kéje is termett az áldási­hoz e venyigén. Mind fér­fiak, akik előtt ott látni a pad­ban a szívet derítő edé­nyeket. Fekete ünneplőben, hófehér ingben, komoly áb­­r­ázattal ülnek. Mert így il­lik: asszonynép hozza az ételt húsvétkor, a férfiak a bort Szent János-napján, így­­írja elő a hagyomány rendje. Meg aztán a férfi­nak van,rá leginkább szük­­sége, hogy Szent János apostol és evangélista ér­demeiért eltávoztassa az ur ama kehélyből a méreg kígyóját. A kórus harsogva ének­li a 22. zsoltárt, a jó pász­tor dicséretét: „Az Úr az én pásztorom, semmi sem hi­ányzik nekem. Legelőhelye­­­ment megpihentet, üdítő víz n­elé vezet és felüdíti lel­temet . . . Asztalt terítesz számomra . . . olajjal ke­ned meg fejemet s mily pompás az én üdítő kely­­hem .. . A fekete ruhák koszorú­jában arany palástban ott áll a pap. Mire a kórus be­fejezi a zsoltárt, ő is el­mondta már csöndesen a Miatyánkot. És igazi férfi­sóhajtással mondja hango­san az örök imádság befe­jező szavait: „És ne vigy minket a kísértésbe!” A férfiak fekete tömege egyértelmű helyesléssel zúgja rá: „De szabadíts meg a gonosztól!” A pap egy pillanatra megáll, mielőtt belefogna a könyörgésekbe és rápillant a mellékoltáron álló betle­hemre. A kántor fent a kó­ruson magyarul kezdi ol­vasni a környörgések szö­vegét, hogy az emberek ott a Kisded jászola körül ért­sék meg, miért könyörög a pap latinul: „Urunk, mindenható Is­ten! Áldd meg, kérünk és szenteld meg ezt a bort, amelyet a tőkéről az embe­reknek italul adtál és add meg, hogy aki csak ezen a szent ünnepen abból ma­gához vesz, vagy iszik, őrizze meg lelkének és tes­tének egészségét . . . Isten, ki az emberi nem számára kenyeret eledelül és a bort italul teremtetted, hogy a kenyér testét megerősítse és a bor szívét megvidá­­mítsa és aki annyi kegyel­met adtál Szent Jánosnak, hogy nemcsak maga ma­radt sértetlen, mikor mér­get adtak neki inni, ha­nem a te erőd által máso­kat is, akik mérget ittak, megmentett a haláltól: add, hogy akik e bort isz­­­szák, meg tudják őrizni lelkük vidámságát és örök életüket . . .” Néma csendben térdel az edényes sereg, míg a pap végigjárja soraikat és külön mindegyiknek meg­hinti szentelt vízzel az ita­lát. Mikor a templomajtón lépked kifelé a hívő nép, az egyik őszbecsavarodott bácsi felemeli a reggeli fényben borosüvegét és olyan szeretettel néz rajta keresztül, ahogyan csak öreg emberek tudják nézni a borocskát. És mintha mondaná: — Istenem, akinek még az emberek vidámságára is van gondod, őrizz meg en­gem is, másokat is, hogy ne tegyük átkunkká azt, amit áldásként adtál!­ iHiimiiiHHUiiiiimmiiimiHmiii :­vt ’ ’ II,Hitt' » Hozzaszolás dr. Nagy Károly, New Brunswickon, 1970. dec. 11-én, a debreceni anyanyelvi konferenciáról tartott előadásához iiMiiiaiiiiuHuiiiluiiHiiiiiiininiiiiummiiiiHiiiiiuiiiiHmHiiiiiuiiHHimwimuiuii. BORSZENTELÉS: t.U'i ■ I1 S­zt. János á­ldása Két nappal karácsony után, december 27-én van Szent János apostol napja. Régi magyar szokás, hogy e napon borszentelés van. Erről szólnak e so­rok. iiii i mim m imimmiimiiiiiiimi AZ ÉSZAKNYUGATI ÁTJÁRÓ Téli téma: a „Manhattan” történelmi útja, mely a fagyos Alaszka partjai mellett vezetett, de célja „forró” volt: a fontos fűtőanyag, az olaj útjait fürkészte az USA jégtörő. MAGYAR ÉLET „SOKOLDALÚ” AUTO Ennek az autónak nemcsak sok oldala van, hanem több felhasználási lehetősége is, mert szánkó, motorcsónak, hernyótalpas vontató, sőt, hat kerekével mé­g a műúton is képes haladni. NIXON: „A CBC FILMJE PROPAGANDA” A karácsonyi héten a kanadai CBC—TV „szenzá­ciós" és egyedülálló filmriportot közölt: mindeddig sen­kinek sem sikerült az észak-vietnamiak USA katonák­nak fenntartott fogolytáboraiba behatolni. Nixon el­nök a film megtekintése után kijelentette: a hadifog­lyoknak propagandacélokra való felhasználása élesen ellenkezik a nemzetközi genfi egyezmény szellemével. Laird hadügyminiszter szerint a két számadat kö­zölt, — amelyet az USA és a Viet Cong nyilvántart, — ezer USA hadifogoly hiány mutatkozik! "A HARC A „JOBB BÁNÁSMÓDÉRT” . . . ötszáz hong kongi fegyenc egy legyűrt túszként el­fogott, hogy az állítólagos börtönbeli „durva bánásmó­détt valamiképp igyekezzenek orvosolni. A durva bá­násmód „önkezű" orvoslása többek között abban nyil­vánult meg, hogy a börtönőrt koponyaalapi töréssel sziflítht­tik kórházba."­ A rabok háromórás sztrájk, az ablakok, ajtók, evő­eszközök összezúzása után megadták magukat a foglá­roknak — és a sorsnak. MMW­­:!iiiiiiiiiii!iiioiliiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiii. 1971. január 9. NEW YORKI SZERKESZTŐSÉGÜNK VEZETŐJE: KALMÁR MIKLÓS 100 OVERLOOK TERRACE, APT. 511 NEW YORK, N­­Y. 10040 — TELEFON: 568-0251 I JÓLMENŐ­­ ^CUKRÁSZDA - ESZPRESSZÓ-tj »átadnám megfelelő személynek* Évi 52S.OOO—32.000 tiszta haszon Társulás is lehetséges ^ Eladás esetén 4 hétig az üzletben maradok Kanadait sponzorálom ■ 3 MRS. SZÁR­AZ, CÍM: 500 W. 176 ST , NEW YORKS 3----------------- TM Síel.: WA 7-2760, este 8 óra után FOTÓBÉLYEGEK KEDVES FÉNYKÉPE BÉLYEGEN! Személyesítse levélpapír­ját, meghívóját, üdvözlő­­kártyáit, hivatalos nyom­tatványait, kérvényeit,­­ üdvözlőkártyáit, boríté­kait, stb. 50 NAGY, VAGY 100 SZ­ABVÁNYMÉRET CSAK $3.00 Megfelel minden méretű foto, negatív, vagy tervezet, melyet sértetlenül kap vissza. Küldje erre a címre: EASTERN MAILORDER 509 FIFTH AVE., NEW YORK, N. Y. 10017 KÜLÖNLEGES, SZÉP ÉS FIGYELMES AJÁNDÉK! KÉRJEN KATALÓGUST. Név: ...................................... Street:.............................. City: .......................... State: ............. Zip. Code........... Enclosed: $................... Bank check, Money order. A legjobban ebédelhet, vacsorázhat és közben IKEA-t is feladhat a TIP-TOP étteremben 1489 SECOND AVENUE (77—78. Street) Nyitva naponta de. 11.30-tól este 11.30-ig. Tel.: 734-9881 A legrégibb legismertebb magyar hentesüzlet a legjobb áruval! 1. MERTL PORK STORE 1508 2nd AVE. (78—79. Street) Tel.: RH 4­8292 40 ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! EASTMORE FUNERAL HOME (volt BALO FUNERAL HOME) — Tel­: TR 9-5404 Pres. Gilbert S. Peters • 240 East 80 St. NY C. 21. ■■UllllllllllllllllllllllllMIIIIM ínyenc falatok háza a MAGYAR MEAT CORP. [HUNGARIAN PACKING HOUSE! I A continens legnagyobb magyar hentesáru üzlete. Előzékeny kiszolgálás és finom áruk halmaza várja KEDVES VEVŐINKET.| 1530 SECOND AVE. (79—80 STREET), NEW YORK TEL.: RH 4-5936 ( Kedves vevőink kényelmére megnyitottuk REGO PARK ! FIÓKÜZLETÜNKET § 97—03­64. AVENUE — TELEFON: 275-0066 és 200 DYCKMAN STREET, NEW YORK TELEPHONE: 569 1910 .................................................................................................... OJTOTNA COCKTAIL LOUNGE — RESTAURANT 304 EAST 78 ST. (First és 2nd Ave. között) Esténként JAKÓ VERA magyarnóta énekesnő, kíséri: TASNÁDI NÁCI és cigányzenekara Asztalfoglalás: 744-9101 • Nyitva du. 3 órától reggel 4 óráig. • Kitűnő italok, különleges steak-ek • Szeretettel várja vendégeit CSÖPY ÉS FÉRJE Nem csak jót ehet, de jót ihat is HUNGARIAN SELF SERVICE RESTAURANT 1556 SECOND AVE. (80—81. utcák között) TELEFON: 861-1096 • Zónaétel, ebéd, vacsora • Hihetetlen olcsó árak • Take-out service is. ITALMÉRÉS

Next