New Yorki Magyar Élet, 1971 (24. évfolyam, 1-51. szám)
1971-09-11 / 37. szám
1971. szeptember 18. FLÓRIÁN TIBOR: A VARÁZSLÓ KÖVET (A HARMADIK ÁJULÁS UTÁN) Hiába győztem először, kilenc nap múlva utolért és leterített. Három ütközetet vívott velem, hogy próbára tegyen: van-e bennem félelem? Három ütközetben hárommszor érintettem testemmel a földet, hogy megtanuljam az igazságot: ki van hozzánk legközelebb, és tévelyegve szállt asztronauta-lelkem a csillagok között, míg indító állomására, a Földre vissza nem érkezett. mmmm A hosszúra nyúlt tél és szokatlanul hideg, borosszeles tavaszi hetek után szinte fürdettük arcunkat a — már egy hete tartó, kék égboltú — nyári napfényben. Ráadásul péntek délután volt, hétfőn pedig hivatalos ünnep! És a három napos munkaszünetre pompás időjárást jósoltak a hírszolgálatok. Meg rágondolni is gyönyörűség volt: ismét kinyújtózkodni és minden kis porcikánkkal élvezni a napfényt, — kint messze a város, poros, lüktető zajától — az Isten szabad ege alatt. Csengtek a telefonok, folytak a terc-ferék és megbeszélések. Készülődés a ki-ki tetszése és lehetősége szerinti, 2—3 napos pihenésre, amire a West Virginal-i szíves vendéglátást készültünk igénybevenni. A házhoz tó is tartozik. Szép tiszta tó, úszni, lubickolni, csónakázni . . . Pompás lovak is vannak . . . meg lehet nyergelni. A Potomac (ott meg tiszta vizével) csak rövid sétát igényel. Partján takarosan rendben tartott magyarlakta nyaraló, motorcsónakkal, vízi sível . . . Halászat is lesz (versenyben) és persze halászlé is. „Így kellett volna lenni s a dolog elromlott, hogy megjött a virradat, esett...” (Mécs László) Reménytelenül esett. És a szép majálist júniusra halasztottuk. Ismét csengtek a telefonok és aggodalommal kémleltük a repedezni készülő, szürke égboltot és a szitáló esőt. A nap már delelőhöz közeledett mire valamennyien beszállingóztunk. A felhők éjszakai szemetelése már csak a fák árnyékaiban csillogtatta cseppjeit. Házigazdánk egyforma mércéjű vendégszeretete és kedveskedése hamarosan megteremtette a közvetlen légkört: mindenki jól érezte magát. Amíg a bogrács tartalma sistergett, sustorgott, és rotyogott, azalatt már lezajlott néhány versengő úszás, labdázás, vízben és víz fölött. Délután lett, mire a bogrács íny-csiklandozó illata bebizonyíthatta ízletes valóságát. „Zúg az erdő . . . zúg a nádas . . ." szállt felénk ekkor a hallgató. Ki tudja miért, ki tudja hogyan és írt honnét, de valami megérintette és elhalkította a hangokat . . . Félbemaradtak a mondatok . . . befejeződtek a nevetések trillázásai ... és a csendből egymás után szárnyaltak fel a csatlakozó férfi hangok... „Elmegyek én titőletek a fekete éjszakába . . Mögöttünk maradt életünkből, a ki-ki maga módján küszködő sorsokba, hazai színek vegyültek és megvalósult a költő álma... „A határon túl, egy honfitársra hogy ha lelsz, szavadat hallva feléd fordul, s testvérként összehoz a perc.” (Tollas Tibor) És életre kelt a perc. A messze távol hajdani szürkesége is megszépült, a holt fények még csillogóbbá varázslódtak, a fájdalmas emlékek behegyedt sejbeire gyöngéd simogatást hozott a visszaröppentnosztalgia. „Bár más vidék szűkebb hazája, de földi mégis, mert magyar, a tenger túlsó partján járva egyre tágabb kört húz a kar.” (Tollas Tibor) És tágult a kör . . . Ezüst hajú, halk szavú, kedves szomszédommal egy pár perccel előtte még a jelen valóságában éltünk. Csak épp hogy érintettük a múltat, csak épp, hogy elröppent a szó: Debrecen. És a következő percben minket is magával ragadott a melódiának vágyaink irányában repülő szárnyai. Jóságos tündérként elvarázsolta az idő és tér fogalmát, s bár nekem más vidék volt szőkébb hazám, mégis megajándékozott életem egyik legszebb emlékével, és életre keltette bennem az ottani idők szépségét. Debrecen, — ahová, mint újdonsült menyecske kísértem el férjemet, néhány hétre. Debrecen, — ahol nekem az ifjú házasok ragyogó boldogsága jutott osztályrészül. — Debrecen — mondta halkan a szomszédom, és szemeiben ott csillogtak az átélt évek szépségei: a gyermekei sikeres útját figyelő anya boldogsága; a negyvenes évek elején, az én boldogságom évében. — Pár év — folytatta, és máris a negyvenes évek derekán voltunk. — Szemeiben hirtelen kialudt a fény ... és én megéreztem, hogy akkor ismerte meg az Isten veled Hazám széles skálájú gyötrődését. És azt, hogy a délibábként álmodott reménykedő tervezgetetésekből a költő sorai szerint lett valóság: „Égigérő álmodozás, mert magyarok maró sorsa. Kicsiny hajót a Dunáról I zajos Hudsonra sodorta. De a Hudson nem kíméli, tűzi ,hajtja megcibálja S rákergeti a kis hajót idegen nagy óceánra" (Tehel László) Tizennégy évvel későbben a történelem forgataga minket kergetett a nagyóceánra. Tizennégy esztendő, mialatt a messzemenően megváltozott életünk új rendszere szünet nélkül vágta, gyúrta, formázta, tiporta álmainkat, vágyainkat, szokásainkat, jellemünket, életünket . . . És amikor 14—15 évvel ezelőtt összedobott bennünket a sors, akkor döbbentünk rá, hogy egy volt ugyan az anyanyelvünk, és mégsem volt közösségünk. Mintha egy keskeny, de mély örvényű folyó partján lettünk volna, szembe egymással. Láttuk ugyan a lassan forgó örvényeket körbe-körbe, de csak a magunk hínárját éreztük. És csak a könnyedén forgó felszínét láttuk a másik örvényes életének. Aztán lassan-lassan magunk mögött hagytuk az örvényeket, és hol itt, hol ott, de egyre több régi és új szál szövődött barátsággá. Egyre többen s többen éreztük az összetartozás szükségességét: a régiek és újak magyar közösségét. Majd behegyedt sebeink helyét túláradó erő kezdte feszíteni . . és rohanni kezdtünk az élettel — lehagyva, elhagyva, elveszítve egymást . . . Ünnepnappá szépül a nap, ha csoda történik és megállhatunk, hogy legalább percekre miénk lehessen magyar közösségünk szépsége. A lemenő nap aranyló fénye sugározta be az oly sok erőt adó, és megszépítő percek ünnepnapját. Róna Gizi Kirándulás ••. f f n jrwsmr * s W ■S . y Mit ki nem bír egy Volkswagen? A berlini autókiállításon 3 hétig egy VW szabad prédája volt a gyerekeknek, utána mégis el tudott saját kerekein vánszorogni a legközelebbi javítóműhelyig. CHRISTIAN DEMOCRAT Azért is, hogy e hanyatló korban, mint magyar népcsoport fennmaradhassunk! Hogy ne mindig mások képviseljenek bennünket . . . Hogy végre szavunk legyen az ontariói parlamentben! Egyetemes keresztény életszemléletet! Szabadságot látomással és igazságosságal! Emberiességet! Nem látszat, — de tényleges egyenlőséget! TÁMOGASSA I. A „Christian Democrat” politikai mozgalmat. II. Az ontariói választáson a torontói St. Andrew—St. Patrick körzetben. (A Szigetektől a Palmerston és a University Ave. között a Dupontig, innen a Bathurst és a Spadina Rd. között a St. Clair Westig) DR. KOVÁCS ISTVÁN (CHRISTIAN DEMOCRAT) MEGVÁLASZTÁSÁT A PROGRAMBÓL: 1. Teljes foglalkoztatottságot! 2. A túladóztatás megszüntetését! 3. Az iskolákban magas színvonalú erkölcsi és általános nevelést ! 4. A jól működő felekezeti és magániskolák támogatását! 5. A kulturális genocide ellen a nemzetiségi nyelveknek és kultúráknak — a kijelölendő iskolákban végre rendszeres és mindennapos tanítását! Ehhez még új adók sem kellenek, csak jóindulat! Hiszen vannak iskolák, nemzetiségi tanárok és diákok is. 6. Az évtizedek óta elhanyagolt szennyeződés ellen hatékonyabb intézkedéseket! 7. Emberségesebb bevándorlásirendszert. (Az ipari, iskolai, egyetemi diplomák teljes elismerésével.) 8. Teljesen ingyenes társadalombiztosítást mindenféle orvosi, szakorvosi, fogorvosi, kórházi kezeléssel, szolgáltatásokkal, felírt gyógyszerekkel! 9. Szükséghelyzetben életmentő gyógyszereket (a legdrágábbakat is) orvos útján ingyen mindenkinek! 10. Az ifjúság és a család védelmére Családjogi Törvényt! 11. Az alkalmazottak védelmére, a termelés előmozdítására Munka Törvénykönyvet. (37 és félórás munkahét, felelőtlen elbocsátások, embertelen munkakörülmények szabályozása.) 12. Az igazságtalan megkülönböztetéseknek a jogszabályokból, az alkalmaztatásból, a nevelésből és a közéletből kiküszöbölését ! 13. A törvényesség biztosítására a hivatalpackázások ellen Közigazgatási Bíróságot! 14. A túlméretezett kormánybürokrácia csökkentését! 15. Az extravaganza kormányépületek, költekezések helyett takarékosságot! 16. A külföldi milliomos vállalatoknak nyújtott ontariói kormánysegélyek helyett (melyek munkanélküliséget is okoztak Ontarióban) kanadaiak támogatását megfelelő vállalkozásokhoz. 17. Az ontariói nemzetiségek történelmi épületeinek és emlékeinek a megőrzését! És még sok egyebet . . . Csatlakozzon! Támogasson! Nyitva mindenkinek .......................................... Itt levágandó! ......................................... Christian Democrat Membership form Név-Házszám, utca: Város: ............. (Tagsági felvételi lap) Kor: 18 alatt ............. 18—35 ............. 35—60 ............. 60-on felül .......... Tartomány (Állam): ................ Postázza ezt a szelvényt tagsági díjával Christian Democrat, P. O. Box 114, Toronto 10, Ont. címre. Tagsági dijak: évi rendes: $10.00; patrónusok: $20.00 és feljebb; nyugdíjasok, diákok_$2.00; rokkantak és önhibájukon kívüli munkanélküliek, ingyen. MAGYAR ÉLET A londoni (Ont.) Búcsú Egyik norvégiai magyar említette kanadai tartózkodása alatt: legnagyobb erő számukra a magyarok találkozása. Nehezen jönnek össze, de utána még nehezebben válnak el egymástól. A Búcsú ilyen magyar találkozást szándékozik megvalósítani és összefűzni a szétszóródott magyar szíveket. Szeptember 26-án, vasárnap magyar Búcsút tart a londoni Szent István Egyházközség. Tavalyi tapasztalat alapján nagyobb helyről kellett gondoskodni .Ezért a Búcsú a londoni Western Fair területén a Special Events épületében lesz. Hatalmas épület, ahol sokan találkozhatnak régen látottismerőseikkel. A műsor: 11 órakor délelőtt ünnepi szentmise. 12 órakor ebéd. 3.30 órakor délután ünnepi program. 6.0 órakor délután vacsora. 7.00 órakor délután tánc (König J. zenekara). Mindenkit szeretettel vár Búcsújára a Szent István Egyházközség Londonban szeptember 26-án, vasárnap a Western Fair területén a „Special Events” épületében. Az alábbi visszaemlékezést SIMON LAJOS, torontói író „Mindig árnyékben” (1968) c. novellás kötetéből vettük. A szabadulás órája ősz volt. A Duna lassan, méltóságosan hullámzott, de a levegőben már volt valami, amit a hatodik érzékünkkel fölfogtunk. Két napja már nem dolgoztunk, a cellák dupla lakattal zúzódtak, elmaradtak az egészségügyi séták is. Sokat töprengtünk azon, hogy a duplaőrség, a cirkáló őrök miért olyan gondterhelt arccal végzik munkájukat. A negyedik osztály 62-es cellája volt a birodalmunk. Kis világ, amit a szellem, a gondolat tett naggyá, amit az álom lépett csak át, amiből csak az álom szárnyain tudtunk szabadulni. Világunkba, a szigorú intézkedések ellenére is betörtek kívülről a hírek. Megtudtuk, hogy Szegeden és Pesten tüntetésekre került a sor, az írószövetségben parázs viták vannak. Riadókészültség az egész országban. Az utcára néző cellák ablakain keresztül láttunk nemzeti színű zászlóval katonaságot elvonulni. Az őrök közül a megbízhatókat (kommunistákat) Pestre vitték. Vác népe tüntetett tegnap este és szabadonbocsátásunkat követelte. Este a politikai tiszt Kiss hadnagy kíséretében zárkáról-zárkára járt, cigarettát osztogatott. Új polgármester került a város élére, a bálványokat döngetik a külső őrség autóval elhagyta Vácot. Most már rohamosan peregtek az események, mint több és több hír jutott el hozzánk. A külső őrséget átvette a fegyőrség. Sapkájukon nemzetiszínű kokárda virított. Este minden cella ablakát kinyitották a rabok. A Himnusz és Szózat hangjai szálltak az esti szélben s az őszi táj verte vissza a rabok énekét. Meglanyhult az őrök fegyelme, azt se tudták, hogy mit csináljanak, szép szóval, kérleléssel fordultak hozzánk. Emberek lettünk végre, akiknek „szépen be kellett látniok”, hogy nem önkényeskedés volt az, ami velünk tettek, csupán egy két „kommunista” vezető parancsát teljesítették, így érkezett el 1956. október 27-ének reggele. Aludni nem tudtunk, egész éjszakán át halkan beszélgettünk felülvizsgálatról, szabadulásról, új életről. Gyönyörű éjszaka volt, reménnyel teli, hódító tavaszindulás az őszben. A cellákban emeletes vaságyak voltak. A szalmazsákokban hat—nyolc éves törek, por. Korábban milyen jó volt a túlhajszolt munka után éjszakai pihenőre térni, hazaszállni szeretteinkhez az álmok szárnyain. Oh, nyugodt, szép álmok, amikre szívesen emlékeztünk a gyötrő, hideg, kínzó nappalokon. Az utolsó éjszakán eltűntek az álmok. Korán, mint valami hangyaboly, mozgott az egész osztály. Reggeli után ismét dupla lakatzárás, de a túlfűtött emberek szabadulásvágya nem ismert határt. Valahonnan a második osztály felőli ablakon elhangzott a szó, ami a túlfeszített érzelmek puskaporául szolgált: „Engedjenek szabadon!” Aztán ezer torok kiáltotta a borús ég alatt: „Szabadságot!". A 64-es cella ajtajának kitörését elnyomta a nagy zaj, az első cella lakói a szabadság felé menetelnek már! Ennek a cellának lakói segítettek a folyosóról a bezártaknak kifeszíteni, kitörni az ajtókat. A negyedik osztály már szabad! Az osztályparancsnok még telefonálni akart az őrségnek, de barátom szétszakította a vezetéket. Most már le a földszintre, a harmadik osztály kiszabadítására! A sovány, beesett arcú rabok arcán először jelent meg a pír, amit a szabadság ígérete festett az arcra. Azután az első és második osztály is szabaddá lett. Hullámzott a tömeg, a darócruhások számozott tömege. De most már a számok alól az ember lépett elő: büszkén, szabadon. Az MZ őrei átadták a kulcsokat. A „Doberdó” nyirkos falai közül is kikerült három pap a napfényre. A raktárrá lett Istenháza büszkén tekintett le, mintha sohasem lett volna az ajtajára írva a cinikus mondat: Isten hiány miatt zárva! Lent a folyosón hullámzott a tömeg, a kijárat vasrácsa azonban zárva volt. Kínt golyószórókat helyezett el az őrség. Bent az osztályokon nem történt bántódásuk a fegyőröknek. A krisztusi megbocsájtás szellemében kívántuk az új életet elkezdeni Reggel kilenc órát mutatott az óramutató. Az őrök kívánsága volt, hogy háromtagú küldöttséget nevezzünk ki, amely a forradalmi tanács megérkezésekor tárgyalni fog. Sürgetett az idő s most a türelmetleneknek lett igazuk! Bár megneveztük a három személyt, de ha tovább várunk, kíméletlenül lemészárolnak bennünket. Mint feltartózhatatlan áradat indult el az utcára nyíló kapu felé több, mint ezerötszáz rab. Az utcán őrséget álló őrkulccsal nyitott ajtót. Kezet fogtunk a kínzónkkal, voltak, akik megölelték. Ezalatt felvonult Vác népe is. Mi darócruhások, sírva ölelkeztünk az ismeretlen emberekkel. Sírtunk, mert könynyeinket kisajtolta a szabadság. Kordont vont körülöttünk a kivonult katonaság. Egyik barátom a homlokzatról leemelte a kivágott nemzeti zászlót, amit sorra csókoltunk. Szállt a Himnusz . . . Egyszerre sortűz dörrent. Emberek rogytak le a nemzeti zászló alatt a kövezetre. A két teherautó ávós, akiket Ádám Gábor és Pelcz őrmester hívott kiPestről, csakhamar visszafordult, amikor a katonaság felvette velük a harcot. Szitált az eső, és ebben az esőben hullottak a polgári ruhadarabok az emeletekről. A „civil” alatt azonban kincstári ingünkön őriztük megkülönböztető számunkat, hogy emlékeztessen szabadulásunk órájára s elszántságra serkentsen a további harcok idején. (A könyv kapható a szerzőnél: 602 Bloor Street West.) iiiimiiniiiimiiiiTtiiiniiiiiimmiiiiiiiiiiiimiiiiin “A kiadóhivatal . címe: A SZÍV, Box 50, Shrub Coak, N. Y. USA FAIRBANK LUMBER CO. LTD. megbízható faraktár, hol mindenki jutányosan beszerezheti bármilyen épületfa és plywood (furnirlemez) szükségletét. Nyitva szombaton is, délután 4 óráig. 2441 DUFFERIN ST. (az Eglintontól északra) TEL.: 789-1194 ALEX BLACK REAL ESTATE LTD. Welland, Port Colborne és Fonthal környékén, ingatlan adás-vételi problémájával bizalommal forduljon magyarul beszélő cégünkhöz. Kérem hívja: MR. BLACK-et (FEKETE) 732-4862, WELLANDON 97 MAIN STREET WEST Tel.: 732-1358, Welland. 7. oldal ÚJ MAGYAR VIRÁGÜZLET A YONGE ST-en ROSEDALE FLOWER & GIFT BOUTIQUE 1104 YONGE ST. (ROSEDALE FÖLDALATTINÁL) Vágott és cserepes virágok. — Ajándéktárgyak. Vasárnap is nyitva. TELEFON: 92 1 - 2 900 Elegancia — ízlés — Minőség! VAS MIKLÓS divatáru üzlete, női és férfi szabóság NAGY ŐSZI VÁSÁRA (SZEPTEMBER 30-IG) 15—259- OS ÁRENGEDMÉNY A márkás import szövetekből méret után a legújabb fazonnal készült férfi és női ruhák, kabátok, valamint divatcikkekből Díjtalan divat-szaktanácsadás 846 Conge St. 1 964-1356 (a Bloor-tól 2 percre északra) Magyar Filmek a Magyar Házban 245 COLLEGE STREET — TEL.: 923-7846 Bemutatásra kerülnek a háború alatti filmgyártás remekművei. A NAGYSIKERŰ MOZIELŐADÁSOK Szeptember 19-én, vasárnap du. 4 órakor és este 7 órakor, szeptember 22-én, szerdán este 7 órakor AZ ELSŐ •Kerecsendi Kiss Márton alkotása, a „Harmincadik" testvérfilmje: Páger Antal és Szeleczky Zita feledhetetlen alakítása Kísérő film: A FELVIDÉKI BEVONULÁS Komáromtól Kassáig láthatjuk a magyarok örömmámorát Szeptember 26-án, vasárnap du. 4 órakor és este 7 órakor szeptember 29-én, szerda este 7 órakor ÉLETRE ÍTÉLTEK Sok izgalom, szerelem, egy kis nevetés Szereplők: Peéry Piri, Perczel Zita, Hídvégi Vali, Somlay Arthur, Gózon Gyula, a Magyar Opera balettkara. Remek kísérő műsor Hozzájárulás: felnőtteknek $1.25, diákoknak 50 cent, 10 éven aluli gyermekeknek díjtalan PONTOS KEZDÉS Sütemények, kávé, üdítő italok már előadás előtt is kaphatók A legújabb magyar autószifonok kaphatók (Házi szódavíz készítő) többféle színben AZ ALÁBBI ÜZLETEKBEN: Elizabeth Meat and Delicatessen: 410 Bloor St. West • Fortuna Variety and Houseware: 388 Spadina Ave. Hertz Jewellers and Gift Shop: 504 Bloor St. West Jacoby’s Gifts: Albion Mall Jacoby’s Gifts, 2946 Dundas St. West ■ . Pannónia Delicatessen and Gift, 504 St. Clair West E. G. Arthurs, 2046 Avenue Road Skyline Hotel Gift Shcp, 655 Dixon Road Simpson’s: Downtown, Yorkdale, Cedarbrae, Fairview, Tüske Meat and Delicatessen, 566 Bloor Street West Kcncz General Agency, 185 James St. N., Hamilton Eros and Fox Importing: 116 Front St. East — Tel.: 364-0081