New Yorki Magyar Élet, 1972 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Sem lovasági kenem Lélek­­ neked nép Un etedé delieket... ituiLvn Vol. 25. No. I. XXV. ét föl vara. 1. tóm. NEW YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET 1972. január­­. szombat MauMMMMswammsrnsMumaauM Are: 20 cent :xxixvrxx3j kóbor kutyák. (Iii»keselytik Pakisztán felett . p­­ Uj kínai-orosz hadszíntér A Trudeau házaspár Kris­tkindli­je: fiú!­ V* angol altOháx 1*6:45 G ranthun megtuvuta Erzsébet királynő ..fi/c- Icsemrlését" mely­et 1952 ben megallapitott évi 1.180 000 dollár­ $2.450.000 re igaru­tt ki, ami a volt duplája, azonban alsóházi ellenzéki berkek jelezték, hogy szeretnék megadóztatni a királynő be nem vallott reagánvagyonát.­­ Ab­ha F­ban izraeli külügyminiszter bejelentette, hogy Cunnar Jarring- az Egyesült Nemzetek közel-keleti külön-megbizottja karácsony után felveszi a közvetítés fonalat . Egy bejrúti jelentés szerint izraeli kommandók átlép­ték a határt és Dél-Abanonban néhány partizán-gyanús házat felrobbantot­tak. — A tel-avivi rádió cáfolja a közlemény valósságái. — Bonn és Algéria újra felvették a diplomáciai kapcsolatokat. Tudnivaló, hogy 1905-ben tíz arab állam szakította meg a nyugatnémet kormánnyal való diplomáciai kap­csolatokat, amikor Bonn elismerte Izraelt. Mindeddig csak Yemen és Jor­dánia küldtek újra követet Bonnba az arab államok közül. — Végre meg­választották az új olasz államelököt Giovanni Leone, kereszténydemokrata szenátor személyében. — A választást kéthetes előharc előzte meg, amikor Ivotte végre megverte az urnák elött a szocialisták és a kommunisták által lá­togatott Pietro Nennit. — Honduras és Salvador Újra összecsapott a határ mentén, miután egy hondurasi határvadász osztag átlépte a határt. — Mát­rai Gézát a bíróság bűnösnek találta a Koszigin szovjet miniszterelnök ellen történt testi sértés ügyében, azonban a bird egy későbbi időpontban hirdet majd ítéletet. (A vád képviselője egyébként két évi börtönt kért.) A Kína nagyszerű termésről számol be és az 1970-es rekordokat megdöntötték az I'jkina hírügynökség szerint. Mindez mégsem lehetett elég, mert mind az amerikaiak, mind a kanadaiak kaptak Pekingtül búzaszállítási rendelést. ■ NAGYARÁNYÚ ZAVARGÁSOK HORVÁTORSZÁGBA­N A jugoszláviai belföldi helyzet rendkívül hasonla­tos a nemrég történt len­gyel, csehszlovák, vagy ép­pen az 1956-ot megelőző magyar tömeges népm­eg­­mozdulásokra, amikor az elnyomó kommunista ál­lam eresztékeiben kezd csi­korogni. Zágrábban több tízezer diák hatalmas tüntetést rendezett- mert Tito a hor­­vát kommunista vezetőség elitjét ,,megszűrte", majd egyszerűen a „süllyesztőbe" rakta. A rendőrség hatal­mas, apparátussal megro­hanta az egy­ik ellenálló gó­cot, amely egy diákszálló volt s több száz letartózta­tás eszközlése után — úgy ahogy — „helyresülték a rendet”. A horvátok elszakadási mozgalma nem Újkele­tű: külön kormányt, külön fővárost, külön pénzegységet és álla­muknak felvételét akarták az Egyesült Nemzetek Szövetségé­be. A Vasfüggöny mögötti hatalmas szakadár tömeg­tüntetés csak egy a sok kö­zül, amely a legutóbbi év­tizedben történt: ,­Eppur si mouve!" A horvát kormány mi­niszterelnökének mennie kellett: Dragutin Ilarumija lemondásra kényszerült, mint azt a T­ANJUG ju­goszláv hivatalos hírügy­nökség is megerősítette. Horvátország 4 és fél­millió lakosa ebben a pillanatban a forrongás és szószerinti fejetlen­ség állapotában él. ■ VESZÉLYES SORÁLLÁS" A karácsonyétel­­i bevá­sárlási lázban az egyik pes­ti utcára érkezett, kará­csonyfát szállító teherautó előtt ugyancsak tömeges verekedést követő zavargá­sok törtek ki. A fenyőri hiánycikk Ma­gyarországon és a szét­kap­kodás lázában az emberek egymásnak estek. A kiszálló, riadóztatott rendőrség megjelente­kor azonban a tömeg dühe az egyenruhások, a rendszer megtestesí­tői ellen fordult. Számos letartóztatás tör­tént a Szeretet jegyében történt incidens elfojtása során. ■ AZ EGÉ­SZ ORSZÁG EGY TÖMEGSÍR Három (3) centért ka­parnak el a sírásók egy pa­kisztáni hullát: a hiénák, dögkeselyűk környékezik a volt harctereket, hogy a véres mészárlások nyomán halomban fekvő hullákból lakom­ározzanak. .­­Az egész ország egy tömegsír. Ki tudná megmondani, hány mil­liót mészároltak le?" — jegyezte meg a Hangla­dest, (Hungária) új köztár­saság rendőrfőnöke Dacca­­hun. És aki túlélte a kettős katasztrófát­ azok a pakisz­táni csapatok kénye kedvé­re voltak kiszolgáltatva. (Folytatás a 4-ik oldalon) Zavargások I Ion at országban MRMI'M,iiiiKni» »«Mi,iMM»i»i»ii i n—iWiifi ír»u ' W'a / J A 4L ■ Egy kanadai kis magyar köszönti az Újévet! — Legyen 1972 az irittudfr ’’ve* Tegyünk meg mindent, hogy ((jóságunkat, jövőnket megtarthassuk titugyár­nak és kereszténynek Boldog Ujővel kívánunk mindet, magyar fiatalnak! p N­y­ugat-Néme­tor­szág: és Japán " NYERTES - VESZTESEK” (Vissza­pillantás) A cím önmagában ellentmondó, azon­ban ha kifejtjük a mondandót, talán az­ lesz az olvasó benyomása, hogy a fenti pa­radoxon sok igazságot takar. Negyedszázaddal a II. világháború be­fejezése uan a két fő­ vesztes: Németor­szág és Japán soha nem tapasztalt fel­lendülés korszakai éli, ugyanakkor a két fő­ nyertes, az Egyesült Államok és a a Szovjetunió majd minden politikai és katonai területen vetély­társakká váltak. S ha valaki 1945-ben a mai erőfelosztást így megjósolta volna, mindenki kinevet­te volna az illetőt, annyira elképzelhete­lennek tűnt, mint az, hogy senki sem lát­ta előre egy harmadik atom- és szuper­­nagyhatalom, Kína színrelépését. A két fő­ vesztest teljesen porrázúzták a nyugati hatalmak és az oroszok: a német kormány megszűnt létezni s teljes terü­letét katonai megszállással tartották sakkban, azai Kelet-Németország eseté­ben a megosztott Berlin és a kettészelt Németország képében jelentkezett. Bár Japán területét nem osztották fel orosz receptre, ugyanakkor első ízben Ja­pán területén a győztesek megszállás formájában gyakorolták a hatalmat az ellen az ország ellen, amely a Felkelő Nap zászlóját annak előtte. Burma- Indo­kína, Malájföld, Indonézia földjein lo­bogtatta. Végül a megsemmisítő kegye­lemdöfés Japán ellen a hirosimai kis na­­gasaki atombombázásokban nyilvánult meg. A német „megfelelő" halálos pö­rölycsapás Drezda és Berlin légi bombá­zásában nyilvánult meg, amikor szinte a földdel tették egyenlővé a két várost. Végül mindkét fő­ vesztest megfosztot­ták a II. világháború alatt szerzett nagy­területű hódításaitól (Németország ten­gerentúli gyamatait már az I. világhábo­rú után elvették.) Hogyan volt mégis lehetséges, hogy a két fő­ vesztes felkelt a porból és Wun­­denwirtschaft-alapon mindkét ország erő­teljes nemzetközi kereskedelmet, virág­zó ipart és — last but no least, — soha nem tapasztalt életszínvonalat terem­tett? A fő ok: e két fő­ vesztes országnak nem kellett a katonai megszállások miatt költsé­­gve­tése jórészét saját védelmére fordítania. Másrészt: iparuk az újjáépí­tés révén a legmodernebb s­alagre­­dsze­­reket alkalmazta. Harmadsorban: e két fő vesztes vett gyarmati és vazallus bir­tokainak védelme a fő-nyertesekre há­rult. Később aztán kiderült, hogy a gyarma­­ti népek ébredésének korszaka távolról sem alkalmas e területek katonai sakk­ban tartására. A fő-győztesek fokozato­san kezdték feladni az örökölt kolóniá­kat: Anglia kikény­szerült Ceylonból, a Szuezi-csatorna környékéről és Paleszti­nából, közben költséges hadjáratot viselt a kenyai Mau-Mau törzzsel, a maláji kom­munistákkal; az adeni és ciprusi brit ki­vonulások keserű szájízét ma is őrzi a szigetország népe- végül a rhodesiai meg­oldatlan kérdés és az írországi bel­villon­gások napról-napra gyengítik az ország gazdasági fellendülésének alapjait. Franciaország sem járt jobban: véres és költséges vietnami és algériai hábo­rúkban szabadult meg volt gyarmataitól. Dien-Phien Phu neve ma is vörösposztó minden gall szemében, s 1956-ban tuné­ziai határvároskát kénytelen bombázni a francia l­égierrő, mert Algériát Marokkó és Tunézia fegyverrel segíti felkelésében. De Gaulle már akkor bölcsen látta, hogy az algériai felkelést követő súlyos har­cok költségesebbek, mint a függetlenség megadása.* Ezalatt a két fő­ vesztest az amerikai ,,atom­ esernyő" védte, s ezenközben mind az angolok, mind a franciák miniatum­­hatalommá fejlődtek és e folyamat hor­ribilis költségeit mind Párizs, mind Lon­don ma is sínyli.* A II. világháború során a fegyverek szavával nem sikerült a Lebensraum (élettér) német megszerzése, s kudarcba fulladt a japán ,ázsiai primátus". Ma ugyanez a folyamat az exportőrök méz­­édes nyelvén, békés kereskedelmi ter­jeszkedésben szinte mol­idlithatatlanul békü­vet kezelt. •­­Z­ Ma Németország nyugati túsz­e az oro­szok legnagyobb­­kereskedelmi vetélytár­sa — s a perspektívák szerint —­ fő­ szál­lítója. Japán esetében az ázsiai szigetor­szág tette a leggigantikusabb hódításo­­kat a kimeríthetetlen amerikai piacon s olcsóbb munkabérével és áraival a har­madik szuper-nagyhatalom: Kína kegyeit bizonyára elnyeri, még mielőtt az­ USA be tudna épülni sikeres módon a 750 millió kínai fő szükségletei kielégítésé­nek vonzó gazdasági vérkeringésébe. Az amerikai—orosz szemben állás költ­séges versenyfutásokban nyilvánult meg: atomfegyverkezés, űrhajózás, vietnami háború, a szovjet csatlósok katonai el­lenőrzése, az Usszuri folyó mentén ki­robbant véres kínai—szov­jet válság, mely a felületen jelenleg nem mutat vi­haros hullámokat, de a mélyben gyilkos áramlatok ütköznek. Kuba és Egyiptom ugyancsak szovjet költségszámlát jelent, ami az­ USA viszonylatiban Taiwant, Dél-Koreát, Dél-Vietnamot és a Közel- Keletet jelenti. Az amerikai közvélemény megelégelte a vietnami súlyos háborús költségek és veszteségek regisztrálását, ami végső fokon a mai pénzvilág válsá­gát, a dollár gyengédlését idézte elő. Az orosz rubel elfogadását a csatlós­világban a szuronyok hegye ösztökéli, külföldön nem tekintik fizetőeszköznek. * Mindebből különös tanulságot vonha­tunk le: talán nem is olyan édes a győ­zelem kelyhéből inni? Ha a győző mohó­sága emészthetetlenül nagy területeket igényel- a meghódított, előbb-utóbb a hó­dító ellen fordul. Az ókori Macedónia még ma sem állt talpra az akkor ismert felvilág meghódítása után. Róma kezé­ből a Hannibál utáni diadal után lassan széthullottak a Mediterrán külső körze­tében meghódított területei. A katonai győztesek nem minden eset­ben élvezik Klió­ a történelem múzsájá­nak kegyeit, ha hosszú távon az anyaor­­szágra a katonai erővel történő csatlós­ellenőrzés súlyos penzuma hárul. * Reng a föld a hódítók talpa alatt — s ezért vagyunk derűlátók az Újév küszö­bén: a Szovjetunióra gyakorolt állandó kínai nyomás végső fokon kényszerű közép-európai engedményekben fog meg­nyilvánulni. KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK:* Boldog és sikerekben gazdag újévet Wom Albert: ÜZENET a magyar fiatalokhoz Fiatal véreim­ határukon innen és túl, idegen föld elhagyatottságában, az otthoni kényszerűségek sivárságában, rabsagban, elnyomatásban, ahol csak vagytok. Hozzátok szólok. Súlyos idők nyomása nehezedik lettün­re s mondanivalómat hosszú esztendők gondja s tudása érlelte. Ti vagytok a nemzet jövendője. Veletek él, vagy pusztul a magyar. Amit ehhez az egy­szerű történelmi tényhez hozzáfűzni kívánok, azt fogadjátok szeretettel, mint ahogy szeretettel csordul a szívemből. Életrevalóak vagytok. Életrevalóbbak, mint mi voltunk a Ti korotok­ban. Okosabbak is vagytok, óvatosabbak és mértékletesebbek. Megértőb­bek egymással es kiegenajku embertársaitokkal szemben. Az élet tanított meg erre. Látkörütök szelesebbre tágult a történelem viharverése folytán. Minden lehetőségnek megvan ahhoz, hogy egy okosabb, emberiebb és ta­lán szebb világot építsetek föl magatok köré, mint amilyen a mienk volt. Adja az Úristen, hogy így legyen. Mindez azonban azon múlik, hogy meg­tud­já­tok-e őrizni és hajlandók vagytok-e vállalni azt a magyar lelki és szellemi örökséget, amit mi vért izzadva átmentettünk valahogy a külön­böző ..izmusok” özönvizén a Ti számotokra, hogy ne legyetek lelki koldu­sok egy özönvíz­ utáni új világban. Ez az örökség a tietek egyedül és senki másé nem lehet ezen a fok­on. Ha ti eldobjátok magatoktól, örökre,elvész. És nem csak önmagátokat fosztjátok meg valamitől, ami pótolhatatlan, de nélküle szegényebb lesz az emberiség is. Mert nem hitvány anyagi kincsekről van itt szó, hanem arról a lát­hatatlan és kézzel nem érinthető valamiről, amit a Szentírás „sziklára épült szentélynek” nevez, mely alsá a világ minden vihara sem moshatta ki soha az alapzatot. Ezt az alapzatot mentettük át a Ti számotokra. Ez az alapzat a Ti örökségetek. Csak ezen állva vagytok nemzet. Csak ezen állva és a nemzeten belül fejlődhet ki emberi egyniségetek a maga teljességé­ben, csak ennek az örökségnek a birtokában van rangotok és helyetek az emberi közösségben. Nelküle elnyel az iszap és nyomotok sem marad. Nem tudom rohanó fiatalságotokban ma milyen fokon álltok ezzel a kérdéssel, de én megbizonyosodtam arról, hogy van Isten. Nevezhetem a szeretet, a megértés, a becsület és a tisztesség törvényének is, ha így jobban megértitek. S bár sokszor nagyon nehéz- mégis hiszem azt is, hogy Isten saját képére alkotta az embert. Viszont az emberen múlik, hogy meg­őrzi-e ezt a hasonlatosságot, vagy nem. • De Isten rendelte a családot is az emberi társadalom alapkövének és Isten szándéka folytán keletkezett a nemzet- minden nemzet, mint az em­beri világ-e­gyüttes összhangjának egy-egy sajátságos, utánozhatatlan re­mekműve. Minden egyes nemzetnek megvan a maga pótolhatatlanul fon­tos szerepe ezen az összhangon belül. Ha a­-szivárványból kihullana egy szín, színtelenebbé válna nélküle a világ. Minden nemzet fölépített maga alá az évszázadok és évezredek során egy lelki, szellemi és erkölcsi alapzatot, amit elfogadott szóval ma a nem­zet kultúrájának nevezünk. Ahogy a nemzet fejlődik és érik, ez az alapzat is növekszik alatta, fejlődik és gyarapszik. Feladata az, hogy a nemzet minden tagja számára alapul szolgáljon, ahol a felnövekvő egyéniség lá­bát megvetheti, azonosságára rátalál, öntudata kifejlődik és megleli a ma­ga helyét a világban. Tartalmat ad az emberi életnek és vihar esetén irányt jelöl. Megszűri a kívülről jövő hatásokat, értéket mér, eligazít. És­ ami a legfontosabb: tükröt tart elénk nap-nap után, mely tükörben önmagunk­ra ráismerhetünk, gyökerünkre rátalálhatunk s olykor nagyon is imbolygó kicsi csónakunkat biztonsággal lehorgonyozhatjuk a magunk nemzeti azonosságának kősziklájára. Nekünk magyaroknak az Úristen különösen gazdag és színes nem­zeti örökséget adott De, ha nem is lenne ilyen színes és gazdag, akkor is Őriznünk kellene, mivel a mienk. Az egész világon egyedül ez a mienk. Senki nem veheti el tőlünk.­­""* »hnar mi nem vehetjük át senkitől azt, ami nem illet meg minket. Hiába beszélünk angolul, franciául, spanyolul. (Folytatás a 4-ik oldalon)

Next