New Yorki Magyar Élet, 1973 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-04 / 31. szám

1973- augusztus 4. MAGYAR ÉLET f, Búza J. György: A Gran Sabana gyémántmezőin RUDOLF: A GYÉMÁNTBANYASZ ELBESZÉLÉSE A kávéfőző kanna bugyogni kezdett és a habja ki­futott a pálmalevelekből rakott tábortűzbe. A gyé­­m­ántszita rostján pörkölt, és két kő között őrölt kávé csábító illata terjengett a szélcsendes estében. Az égen ökölnagyságúan ragyogtak a csillagok. Az Icabaru partján húzódó őserdőből a virágzásukban pompázó fák és bokrok bódító illatát hozta felénk egy röpke fuvallat. Az Uaipari és Icabaru közti magas víz­választó gerincén az it­tó öbölhöz ereszkedtek le a Vadcsapáson az őserdő lakói. Először a fejedelem jött, a jaguár, hangosan kurrogva, jelezve, hogy mindenki takarodjék előle, mert ő szomjas és inni akar. Utána a hasonlóan pettyezett, pillangószerűen tarkázott cuna­­guaro, a kicsi párduc ereszkedett le, majd a vadmacs­­ikák, a vaddisznók, a lapa nevű rágcsáló, és az őzek. A majmok csapatosan követték őket a fák ágain him­bálózva, élénken csevegve és rikácsolva. A vízben meg­csillant egy óriási barna test, majd egy másik és egy kisebb, harmadik. Elefántforma ormányokkal fröcsköl­ték a vizet. Tapírok voltak, amit a Ga­yanaban danta néven ismernek. Ismertük valamennyi állatnak a hangját és a zajt, amit lépteikkel okoznak. Egyikünk sem kapkodott a puska, vagy a bozótkés után, ez csak a frissen érkezett zöldfülűek szokása. A jaguár hamarosan elcsípett egy vigyázatlan capibara-t, — vízi disznót, — annak halál­­sikoltása és a jaguár megelégedett mozgása hirtelen mély csendet okozott az itatóból távozó vadállatok kö­zött, még a fákon himbálózó majmok is elcsendesed­tek és elvackolódtak éjszakára. Varázslatos este volt. A kávé illata kicsalta Rudol­fot a függőágyból, elfújta a gyertyát, melynek fénye mellett eddig ovasott és közénk telepedett egy fatörzs­ből vájt indián zsámolyra. Felvett egy parázsló ágat és cigarettára gyújtott. Mélyen leszítta a füstöt, majd két­­három szippantás után átadta a cigarettát Marceliná­­nak és mesélni kezdett. §H Még az első nagy szárazság előtt, 1924-ben tör­tént, hogy dr. Lucas Fernandez Penna gyalog nekivá­gott a „nagy karrier’’-nek, mely a Guayanát középen kettéosztja. El Callao-ból elindulva elérte a szappansí­kos hegyoldalt, a La Escalera-t, ahol az indiánok kötél­hágcsója lógott. Innen még 24 kilométer Luepa, az el­ső lakott hely a fennsíkon. A „gran barrier” tövében ered a Cuyuni folyó, amelyen annyit eveztem, és annyi aranyat szedtem ki fa­fésűvel a parti iszapból. — Fernandez Penna 15 kilométerre a déli brazil határ előtt megállapodott és megalapította Santa Ele­na de Uairen tábort, a Ptari-Tepuy 2660 méteres hegy tövében. Elvette egy indián cacique lányát feleségül. — Három ízben tette meg gyalog, oda-vissza az utat, hogy a szükséges felszerelését és háztartását Santa Elenába leszállítsa. — A kormány egy térképező társaságot küldött ki 1931-ben, hogy Venezuela és British Guiana között a ha­tárvonalat megállapítsa. Ezek ösvényeket vágtak, há­romszögelési pontokat tűztek ki, földtani­­ mintákat vettek, és ettől az időtől fogva számítható a Gran Sa­bana gyémánt-termelésének felfedezése. A gyémántot brazil kereskedők cserélték be.­­ Az 1940-es nagy szárazság után újból esős évek jöttek, de még mindig kidobtuk a bateából a gyémánt­követ, ha az aranypor közt előfordult. Bányász babo­na volt ez, hogy több aranyport adjon a folyó, így mos­tuk lassan az aranyport, volt, aki garca, a­ kócsag mód­jára, csak a partot rótta és felcsípegette az aranyszeme­ket, mint a kócsag a halat. Ez egész 1948-ig tartott, mi­kor Fernandez Penna felfedezte a Parey-Tepuy hegy gyé­mántjait és abban az évben a venezuelai hivatalos kimu­tatás szerint egymillió dollár értékű gyémántot váltot­tak be az állami lelőhelyen. — Mi 1948-ban indultunk el Marcelinával a Cara­­bobo táborhelyről, ahol 18 évet töltöttünk együtt. Meg­­másztuk a La Escalera falán a hágcsót és hat hét alatt tettük meg az utat Santa Elendig. Előttünk és utánunk zömével jött a nép, a gyémántbányák hírét, csalóka li­­dérclángját követve. Sokan eladták házukat az északi vidékeken és családjukkal együtt indultak el. Gyere­kek születtek és öregek haltak meg a versenyfutás alatt. A gyöngék kidőltek, vagy visszafordultak. Gyil­kosság, rablás és erőszak napirenden volt köztük. A kormány csapatokat küldött a határra és segélyhelyet rendezett be Luepa-ban, hogy az éhenhalókon, és hete­még csak 15 éves voltam, de ő már 40 is elmúlt, amikor megismertem. Elszegényedett bárók ivadéka volt és vörös haja miatt mindenki csak Vörösbárónak hívta Miskolcon. Ezermester volt és fanatikus termé­szetimádó,­­­ én pedig éppen akkoriban indultam el hasonló utakon. Nyár idején mindketten a Bükkben csavarogtunk, legtöbbször egyedül. Jó ideig egyikünk sem tudott a másikról, amíg egy csillagfényes nyári éjszakán össze nem találkoztunk a Jávorkúti erdészház szénapadlá­sán, ahol édesebben lehetett aludni az illatos, friss szé­nában, mint az előkelő vendégszobákban. Én akkor már harmadik napja laktam a szénapad­­láson, de aznap este későn értem a szállásomra. Megle­pett, amint a létrán fölfelé kapaszkodtam, hogy bent­­ről jóízű horkolást hallottam. Mindjárt tudtam, hogy „szobatársat” kaptam, de nem tudtam kit. Mikor másnap reggel felébredtem, a Nap már bő­kezűen ontotta sugarait. Lakótársamat nem láttam se­hol. De amint a mosdáshoz indultam a patakra, észre­vettem, hogy a ház egyik oldalához támasztott létra te­tején egy ember áll és valamit mutat a fecskefészkek körül, ő volt. Amint közelebb mentem, láttam, hogy egymás után szedi ki a már tollasodó fiókákat, valami gyűrűt rak a lábukra, aztán visszateszi őket a fészekbe. Hamarosan megtudtam, hogy a vándormaradók útját kutató társaságnak a tagja s ezért rakja a számozott alumínium gyűrűket a fecskefiókák lábára. Megmutat­ta, hogy hogyan csinálja és ezentúl már én gyűrűztem a madarakat, így indult el a barátságunk és utána 3 éven át min­den nyáron hetekig együtt jártuk a Bükköt. Az egész Bükk-hegységet úgy ismerte, mint a tenyerét, méghozzá nemcsak nappal, hanem éjjel is. Éjjel szótlanul haladt előttem s mindig a célhoz vezetett a legsűrűbb erdőn át is. Máig sem értem, hogy ezt hogy csinálta. Arról hamar leszoktam mellette, hogy csodálkoz­zam a furcsa műveletein­ Minden héten pl. kétszer fel­másztunk a Bükk legmagasabb pontjára, a Bálványo­son lévő kilátóba, ahonnan a hét ugyanazon a napjain és órájában naptávirón „beszélgettünk" a Miskolc mel­letti Avason lévő és szintén naptáviróval felszerelt öcs­­csével. Egyszer egy óriási sárkányt szerkesztett, amit a Hámori tó fölött engedtünk fel és amihez életem első, akaratlan repülése fűződik. Amikor felengedtük a sár­kányt, még ketten fogtuk a kötelet. De amikor már elég magasan fenn volt, kikötötte egy fához és elment a há­tizsákjához. Az ördög belém bújt, mert a kötelet leol­dottam fáról és a kezemre hurkoltam, é­s mielőtt ész­bekaphattam volna, már vitt is a sárkány, mint a pely­­het. Soha el nem felejtem a rémületnek és a gyönyörű­ségnek azt a kavargását, amíg repültem. Nemsokára belecuppantam a vízbe, míg a sárkány nem messze tő­lem a fák tetején kötött ki. Számtalan kalandunk leírására itt nincs elég hely. Ezért most csak még egyet mesélek el: A Bükk kellős közepén cseppkőbarlangok után ku­tattunk. Azt már régen tudtam, hogy rengeteg óriási méretű tölcsér alakú víznyelő, vagy töbör van a hegy­ségben, de azt, hogy az ezek alján lévő lyuk rendsze­rint egy cseppkőbarlangba vezet, ezt tőle tanultam meg.­­ Egyik reggel egy olyan területre mentünk, ahol egymástól pár száz méterre több töbör is volt. Megál­lapodtunk az egyiknél, aztán kötelet kötött a derekára és lámpával, csákánnyal fölszerelve leereszkedett a kürtőn, a barlangba. A kötél végét egy mogyoróbokor aljához kötötte, mivel fa nem volt a közelben. Sokáig volt lent, amikor végre kezdett fölfelé ka­paszkodni. Ekkor történt a baj: a mogyoróbokor a sú­­lya alatt tövestől kiszakadt a földből. Megpróbáltam felhúzni, de nem ment. Végre azt tanácsolta, hogy menjek be a közeli Szilvásváradra és hozzak még köte­let, elég hosszút ahhoz, hogy hozzáköthessem a távoli fához, így is tettem. Félóra sem telt bele s már bent vol­tam a faluban, rohantam a szatócshoz­ Amikor a boltba benyitottam , földbe gyökerezett a lábam: a Vörös­báró ott állt a pultnál és éppen egy kupica pálinkát döntött le a tarkán! Amikor rámnézett és meglátta csodálkozó arcomat olyan nevetés jött rá, hogy még a kisüsti is cigányútra ment. Amikor magához tért elmesélte, hogy amikor el­mentem, unta magát odalent és jobban körülnézett. Ta­lált egy szűk nyílást, amin átpréselte magát egy szom­szédos barlangba, ahol meglepődve látta, hogy annak oldala megmászható. Kimászott és toronyiránt nekivá­gott a községnek, így ért oda hamarább, mint én. HA­LASZ geken segítsen­ A franciskánus atyák missziókat állítot­tak fel, Kavanayen-ben és Santa Elenában, az indián gyermekeket tanították, sokat pappá képeztek ki. Ica­­baruban is egy indián pap misézik minden hónapban. Lassan rendbe jött minden. Az erőszakos elemek leszi­várogtak az Amazonas zónájába. Vízi úton, Manaus-ból kapták eleinte az élelmiszert, dohányt, gyufát, vadász­­fegyvert és onnan jöttek fel csónakon az első gyémánt­beváltó brazil kereskedők és a bárok táncosnői. A Ca­­ciquiare, Rio Negro és Paragua folyói sellőin felfelé, merülésig megrakott piragua-k selyemszoknyás lányok­kal és bártenderekkel, tutajra rakott hordó rummal, brazil italokkal. És oda tértek vissza az izgága elemek, a rablók, az indián nők rémei. — Te George, most a Gran Sabana hőskorába csöp­pentél bele. Most változik át a középkorból az újkorba.­­ Történelmi időket élünk, és mindnyájan történelmet csinálunk. Barral­ volt az, aki a Roraima hegyen elő­ször kitűzte a venezuelai zászlót és megállapította a ha­tárt. Utána Lucas Fernandez Penna megnyitotta Santa Elenáig az ösvényt. A következő Cardona kapitány volt, aki felfedezte az Uaiparu és az Icabaru folyók közötti nívó­ különbséget és megkezdte a bányászatot. Jimmy Angel és Charles Baughan kapitány sportrepülőgépeik­­­el felkutatták a vidéket, repülőtereket építtettek és megnyitották a teherszállítást és személyforgalmat légi úton a bányavidékre i — Mackenzie felhatolt a patak eredetéig és gazdag gyémánt telérre talált. Bányászott, amíg a készlete tar­tott, azután beváltotta leletét és ide hozatta repülőgépen a fiát Caracasból. Ketten bányásztak csendesen, társak és nagy „hulla” nélkül, amíg beállt a száraz évszak és a pataknak oly sekély lett a vize, hogy a rosta nem me­rült meg benne. Erre a Mackenzie család eltávozott. Az esős évszak beálltával újra megtelt a patakmeder, a víz gyémántokat sodort le. De a vízér nagyon kicsi, ösvény nincsen, a sziklafal fenyegetően meredek, és a Macken­zie bányát nem folytatta tovább senki. — George, ez neked való terep lenne! Te szeretsz hegyet mászni, ahogy mi kiismertünk téged, szikra van az elmédben és a lelkedben, cserzettbőrű erdőjáró vagy, cédulával jogosított bányász. Csak tanyád nincsen, sem családod. Paul elbeszélte, hogy amíg egy növénygyűjtő expedíciót vezettél az Orinocón, odahaza egyedül meg­halt a feleséged. Elveszed Lucas Fernandes Penna lá­nyát, a hercegnőt, és rokonságba­ kerülsz Marcelinával, mert Fernandez felesége és Marcelina édes testvérek. Jó családba kerülsz bele, Lucas Fernandez Penna a San­ta Elena repülőtér parancsnoka, lánya a titkárnője, ci­vilizált, művelt lány. Alakítunk itt egy európai literátus elemekből álló társaságot! Aludj rá egyet! . . . luiiiiiuiiiiniiiiniiniiiiiinuiiimimnniiiimmiiiniiuniiiiniiniiiiiimiutimtnniiiiiiiniiiiDiinnniiinmnnmmnunnuiminniuiiiiiiiinniiiiiiiiiniiioina A Vörösbáró Manfredonia, az új olasz kereskedelmi kikötő marketje. A Prince Edward Island-i világítótorony és halásztanya. KISS ÖDÖN: Sohase tudom elfeledni... Sohase tudom elfeledni, és napról-napra visszatér, szemem beitt a mohó szomjjal, szívem mélyére bevitte a vér, három kis kép csak, kedves kép csupán, de vágyódom varázslójuk után. 1. Álmomból fölriadva, arcom fölé hajolsz, szemeddel, fürtjeiddel becézve átkarolsz, ma már tudom, az volt az igaz, félénk, féltő szerelem! A karolásod életemről le nem fejthetem, viselni fogom, mindig-mindig viselem! 2. Vándoroltunk a kedves tájon át, féltve figyeltük egymás lábnyomát, és este, mikor sétánk hazavitt, kezembe fogtam fáradt lábaid, mostam, becéztem, simogattam, a félénk, féltő szerelem volt rádobott csókjaimban. 3. Húsvét volt, örömünnep, hűvös templompad, orgona, kórusének,­­ besütött a nap, arany­hajaddal játszott, simogatta, mellettem ültél, lelkem megragadta az énekhang, és vitte fölfelé hálás örömmel az Isten elé . . . Azóta botlok, járom a világom, a párom — párod! — nem találom, éjjel jő, nappal, nem vagy te velem, és veled, nálad ,él a szerelem, a féltő, félénk, igaz szerelem! „KORONA” RESTAURANT Kitűnő magyar és kanadai ételekkel várjuk kedves vendégeinket, előzékeny ki­szolgálással Palacsinta — eszpresszó minden nap kapható 493 BLOOR STREET WEST (Brunswick-nál) TELEFON: 961-1824 Minden kedves vendégét szeretettel várja GIZELLA és családja Patria Restaurant Tavern 444 SPADINA AVE., TORONTO, ONT. Osztályon felüli konyha. Kitűnő házi ételek. Bel és külföldi italkülönlegességek. SZÓL A NÓTA­­ JUHÁSZ DUÓ BIZTOSÍTJA. Pénteken tiszai halászlé, rán­tott halak, túrós-diós-mákos­­lekváros tészták. Szombaton-vasárnap, töltött kacsa, csirke, borjú. Minden nap rántott borjúláb. Friss rétesek. Espresszó kávé. Nyitva minden nap. Előzékeny kiszolgálás. Asztalrendelés: 922-4691 Jani bácsi és Gizi néni szeretettel várja barátait és ismerőseit. Kedvezményes európai utazások • Idegen pénzek beváltása • Ajándékcsomag küldés • Hivatalos fordítások • Közjegyzőség, vízum, beszerzése, stb. okmányok illtő­ world travel • Beszélünk magyarul, németül és­ valamennyi szláv nyelven• Service Ltd. World Travel Service Limited 258 COLLEGE ST. (Spadina Ave­­sarok) TORONTO, ONT. — TELEFON: 922-4161 VILLAGE RESTAURANT Magyar, európai ételkülönlegességek Magyaros díszítésű vendéglőnkben. Nyitva reggel 10-tól este 10.30-ig. Vasárnap déltől este 8-ig. Takács család vezetésével, belvárosban a / * O O *% 106 Queen St. E. Church-nél O *T TM O O w HALLGASSA! AZ ÉSZAK-OHIOI MAGYAROK LEGKEDVELTEBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT: Eszak-Ohio Magyar Hangját, MELYET MINDEN ESTE ló 8 ÓRAKOR CLEVELANDBÓL SUGÁRZUNK A WZAK—FM RÁDIÓ 93.1 MC-AN Minden este jelentkezünk Magyar Szívek muzsikájá­val és a magyar szellemerkölcsi értékek őszinte tot mácsolásával. Észak-Ohlo Magyar Hangja hirdetői névsorából: Commerce Ford....................... 4651 Northfield Road Advenced TV..............................11801 Buckeye Road West Side Federal Savings and Loan Ass. McGilly Florist.............................. 17525 Lorain Ave. Salamander Shoes ....................West 26 Lorain Ave. Fiddlers In .................... 10393 Pleasent Valley Road Lovaszy—Dohár Met .... West Side Market F—1, F—2 Floridas General Development Corp. 5514 Pearl Road West 25th Furnishing................2104 W. 25th Street Groger Travel Bureau....................... 152 Old Arcade Ford Dealers ....................................... '................. Lincolna Savings and Loan Ass................................... Taylor Shop.........................................2167 Lee Road Hansa Import ................... West 28 and Lorain Ave. Sea World ...........................Aurora, Ohio Waldos Nursery ....................„..... 23406 Lőréin Road Farkas Meat .:...............West Side Market C—1, C—-2 Gulyas Restaurant........................... 5115 Lorain Ave. Olympia Import ....................... 12414 Buckeye Road Taste Of Hungary ....................... 29691 Lorain Road Kalo Florist ............. 420 N. Ridge Rd., Lorain, Ohio Hab Bakery ....... ............... West 19th Street Ntdas Business Service.................... 1425 Grace Ave. Mediteranian Imports .........S...... West Side Market Balaton Villa Point ....................... Chautagua, N. Y. Balassa Travel .... ....,................... 10128 Lorain Ave. Balaton Restaurant.................... 12523 Buckeye Road Bodnar Funeral Home.................... 3920 Lorain Ave. Kálmán Beauty Salon ............. 12506 Buckeye Road Magyar Áruház........................... 11802 Buckeye Road Athens Pastry Shop ............. 2545 Lorain Ave. Fortune Beverige Store x........... 3498 W. 105 Street Kossuth Book Shop .................... 14025 Lakota Ave. Munkatársak: Kossányi Mária, Kossányi Miklós, Nt. Dömötör Ti­bor, Fáy Ferenc, Kossányi József, Ft. Kővári Ká­roly, dr. Nádas János, Nehéz Ferenc, Márfy Lóránt, Prof. Oszlányl Róbert, Szeleczky Zita, Vass Albert. Covers Daily, The Largest Hungarian Populated Areas of The Free World — Every Evening at 7:30 p. m. On WZAK—FM, 93.1 Me. -Í-

Next