New Yorki Magyar Élet, 1976 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-03 / 1. szám

'---------------------------- Nem sokaság, hanem Lélek S szabad nép tea csuda dolgokat... BERZSENYI N E W YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET VoL. 29. No. 1. XXIX. évfolyam, I. szám. 1976. január 3. szombat. A karácsonyi ,,Szent Bertalan éjnek" csaknem 200 halottja van Véres felkelés Argentínában Izrael palesztinai önkormányzatot javasol a Ford elnök és a CIA Az ,Al Ahram n­emui egyiptomi újság értesülése szerint a hírhedt Carlos Martinez sajt­ó vezetője annak a bécsi gerilla­ csoportnak, amely II olajminisz­tert ejtett foglyul az OPEC (Organization of Petroleum Exporting Countries) ülésén.­­ A „Kavhan” című fráni újság szerint Carlos többmillió dollárt ka­pott, feltehetőleg Quadaffi líbiai diktátortól, hogy a nagyszabású emberrablás­sal eltérítsék az arab államokat­­az Izraellel való közvetlen tárgyalástól,­— és bekötéstől. — Az Izvesztija szovjet újság élesen elutasítja „egyes amerikai uralkodó körök fenyegetését” miszerint « Szovjetunió szüntesse be s angolai nyílt katonai intervencióját, elleneseiben .» hetente ügye szenvedi meg ". — A lap szó szerint így ír: ,,A gyarmatosítás-ellenes forradalom Angolában sem tor­pan meg a függetlenség elnyerésekor . . . éppen ezért teljesen természetes, hogy a segítségnyújtást (a marxistáknak) folytatnunk kell” ... — Kelet-Kodé­­­lában a villám 2­ embert megölt. •— Kalkutta környékén bányarobbanás kö­vetkeztében több, mint 700 ember életének megmentéséért­­folytatnak az in­diai hatóságok elkeseredett küzdelmet. A szakértők szerint a bányászok hely­zete csaknem reménytelen és egytől-egyig pusztulásra ítéltettek. — Indiában az ostromállapotot 1976 közepéig meghosszabbították.­­— Óriási botrány az Egyesült Nemzetek portáján: kiderült (amit hallgatólagosan nem úgyis tudtak), hogy az ún. el nem kötelezett ,szegény” államok szavazatait az olajgazdag sej­kek nehéz dollárokért megvásárolták. (Ma 142 tagot tart nyilván a szervezet). — Kína meglepő gesztusa: visszaszolgáltatta az 1974. március­­14-én elfogott szovjet helikoptert, legénységével együtt. ■ A MONTON­EROS GERILLÁK IIALALCSAPIMJA ^Argentína ia polgárhábo­rú küszöbén áll: az infláció elérte a 500 százalékot, a társadalmi nyugtalanság egyre növekvőben, és a kor­mány gazdaságpolitikája teljesen csődöt mondott. Juan Perón, — aki más­fél évvel ezelőtt özvegyére hagyta a­z országot, — ne­m láthatta előre a katasztró­fát, a vákuumot, amelyet hagyott, Isabel Perón kép­telen betölteni. Mindezek előrebocsátása után Irom csoda, hogy a lé­gierak baloldali szárnya, kombinálva a­­rockista „Forradalmi Hadsereg" es főleg a Monsoneros balol­dali gerilláival. ..hatalom­­átvételi" zendülést szervezett, amelyet a­­kormányhű csapatok Argentína ta­lán legnagyobb hasonló vérontása árán lever­tek. A több, mint egy éve va­lutoid argentínai közéletet súlyosan megrázta a kará­csony napjaiban végrehaj­tott „Szent Bertalan éjsza­ka”, amikoris mintegy 500 gerilla megrohamozta a Buenos Aires mellett fekvő La Plata fegyverrak­tárat, több tucat autóbuszt fel­­perzselt, és elfoglalta a déli városrészbe vezető hidakat. Két nap, két éjszaka (be­leértve a Szentestét is) tar­tott a gerillák fészkének megrohamozása , és csak­nem teljes kiirtása . . . Az állambiztonsági erők parancsot kaptak, hogy senkit ne ejtse­nek foglyul! * A három fegyvernem és a kabinet minisztereinek közös, rendkívüli tanácsán a kormány lemondott, azon­ban Mrs. Perón megerősí­tette hivatalában azokat, akik a nyugati félteke első asszonykormánya ellen irá­nyult felkelést leverték. A halottak száma megközelí­ti a kétszázat . . . ■ ÚJ FORDULAT A .KO/­EL-KELETEN? Shimon Peres, Izrael hadügyminisztere kijelen­tette, hogy országa kész önkor­mányzatot nyújtani a területén élő, kb. 525 ezer palesztinai erede­tű polgárnak. Egyidejűleg Moshe Kol, idegenforgalmi miniszter jordániai és palesztinai képviselők összehívását sürgette „kerekasztal tár­gyalások", főleg, a nyugati part vitás kérdéseinek meg­beszélése céljából. Ugyanakkor mindkét mi­niszter ridegen elutasította azt a gondolatot, hogy a Palestine Liberation Orga­nization (PLO) vezérével, Vasser Arafat-t­­l személye­sen tárgyaljon. Peres a MAL’ARIV című újságban közzétett nyilat­kozatában a következőket mondotta: — „Készek vagyunk a Palesztinai eredetű arabok-­ nak önkormányaztot nyúj­tani . . . hajlandóságunkat bizonyítjuk, hogy megbe­széljük közös ügyeinket a pa­lesz­tina­iak­kal, amit egyébként az állami élet-­­ben mindennap megte­szünk . . (Itt Peres arra célzott, hogy a palesztinai vezetők és a volt jordániai nyugati párt izraeli katonai­ vezetői között t­api admi-­ nisztratív kapcsolat áll fenn.) Figyelemre méltó, hogy Peres szenzációs bejelenté­sei éles ellentétben állanak Yitzak Rabin miniszterel­nek december 5-én tett nyilatkozatával, miszerint: „Izrael semmiféle pal­lesztinai párttal nem­ veszi fel a politikai tár­gyalások fonalát . ." ■ RIADÓKÉSZÜLTSÉG ATHÉNBEN Richard Welch, az athéni amerikai nagykövetség el­ső titkára gyanútlanul kilé­pett kocsi­jából, hogy a vil­lalakásához vezető lépcsőre i­s lépjen, amikor három álarcot viselő merénylő több revolverkivéssel vég­zett vele. A rákövetkező napon a (Folytatás a 2-ik oldalon) Mindszenty hercegprímás szellemi végrendelete I. KÉSZ készült Budapesten, az amerikai követségen 1962. október 19-én .Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. — Hetven és fél évvel a vállamon, a halál és örökkévalóság küszö­bén, telkemet Isten irgalmába, testemet a honi földnek ajánlom. Hűséggel az Egyház fejéhez és a történelmi magyar hazához... szenvedő népemnek, a magyar püspöki karnak, főegyházmegyém papjainak és híveinek, a mesgyéken innen és túl, a tengereken is túl a hontalanoknak, ez az üzenetem. Gyötrelmes sorsotokban, amíg Isten végtelen könyvmü­leté­­ből jön a virradat, éljetek hűségben Istenhez, Egyházhoz és tör­ténelmi hazátokhoz. Akik ma a magyar népet boldognak mondják, megcsalják . . . A szocializmussá hamisított marxizmus-leninizmus a magyar nép­nek méreg és halál ... A rendszert a magyar nép megdönteni nehezen tudná — terrorizmussal és imperializmussal bebiztosítot­ta magát, — de az elismerést soha nem adhatja meg lealjasodás nélkül. Ne engedjétek a szovjet érdeket a magyar anyaméhig . . . esküszegő „orvosok” és ..gyógyszerészek" kezével. Aki teszi, en­gedi, megtagadja magyarságát, ártatlan magyar életek útonálló­­ja . . . Az egy és fél millió bevallottan kiirtott élet, három millió „szülőt", pár ezer „orvost" jelent és bélyegez. Ha Isten ránk tekint, ne hagyjunk helyt a bosszúnak: csak a sietve visszaállítandó független és magyar bíróság lehet illeté­kes a számonkérésben. Köszönöm a derék magyar népnek, hogy rabságomból 1956- ban kiszabadított. Büszke emlékként viszem a sírba a tudatot, hogy népem szabadított ki és nem az idegenből telepített, az el­ítélésből és rehabilitációból egyaránt taktikai játékot űz,a hata­lom. Köszönöm az Egyesült Államok elnökeinek a nobilis befoga­dást és annak meghosszabbítását ... A követség vezetőinek ... a követség összes tagjainak is előzékeny jóságát. Vagyonom, amiről végrendelkeztem, nincs. Nem fáj; kifosz­tottak, ahogy elszegényítettek népemet.” 1962. november 13-án, amikor a Bíboros azzal a gondolattal foglalkozott, hogy elhagyja az amerikai követséget és kimegy az utcára, végrendeletéhez a következőket fűzte: Mindszenty hercegprímás sírja a Maria Zoll-i kegytemplomban. A sír­t a magyar és külföldi zarándokok ezreit vonzza. A síron sm­in­­dennap friss virág, új koszorúk, ami azt bizonyítja, hogy a világ kereszténysége a hercegprímást vértanúként tiszteli. tót . jodo: __loaoL-1.:—k­aoi-----: 301 ioc - r - .......—«KI—t­w ion ■oaoe rr Kívánunk minden magyarnak, határokon innen és túl, BOLDOG UJESZTENDŐT­­ és az orosz megszállástól mentes szabad magyar hazát! Ára: 36 cent. Az elmúlt év legnagyobb halottja­ Mindszenty­­hercegprímás ravala és pogyász­­szertartás a Maria Zell-i kegytemplomban. A hazai és külföldi magyarság ide zarándokol, hogy erőt mentsen a bíboros példájából a további küzdelmekre. Dr. Pogány András: MAGYAR ÚJESZTENDŐ KÜSZÖBÉN... 1975 szekere lassanként a történelem országútján gördül, a jelenből múlt lesz, a napi eseményekből történelem. Sok örömünk nem akadt az ó­évben és sok hűséges magyar szorongással néz az Újév elé: vajon mit hoz a jövő? Olyan kérdés ez, melyre nincs biztos emberi fe­lelet. Maga az 1975-ös alap valóban nem b­iz­tató útmutató. A technológia forradalma súlyos problémáikat okozott a világ társa­dalmainak tömeglel­kük é­lében, mind a jó­módú, mind a nincstelen népek körében. A politikusok megoldást keresnek, egyelő­re nem sok sikerrel. Mao Ce-tung ijesz­tően regimentalizált rendszerétől az Egye­sült Államokban dúló fél-anarchiáig az emberi intellektus kibúvót keres, mely összeegyeztetheti a modern technológia szédületes haladását az emberi értékek eddig ismert rendszerével, ami minden emberi együttélés mindmáig egyetlen is­mert alapja. A világ tehát beteg. Még sú­lyosbítja helyzetét a szabad világ vezető rétegeinek, különösen az angol nyelvű nyelvterületek „establishment”-jének nyil­vánvaló belső m­eghasonulása, megrendü­lése, beteges pesszimizmusa, irrealitása és öngyilkosságra is kész, „better red than dead” ateista materialista „humanizmu­sa”, mely minden, csak nem emberszere­­tet, vagy­ a jónak és igazságnak részre nem hajló keresése a világban. A kettős mércével mérés, a hipokrízis, a morális é­s fizikai gyávaság oly mértékben vette ha­talmába a modern világ vezető rétegeit, mely joggal megkérdőjelezi a szabad világ jelenlegi hatalmasainak jogát arra, hogy vezető szerepet követeljen maga számán, a nagyvilágban. Olyan világrend, mely szabadságot követel és ad a világ egyik felén, de készségesen szemet húny száz milliók harmincéves szovjet rabsága fe­lett; olyan világ, mely hisztérikusan be­tegre kiabálja magát, ha öt rendőrgyilkos banditát a törvény rendes útján az akasz­tófára küldenek, de hallgat, mikor a vi­­­lágban százával gyilkolják a keresztény­­ papokat, lelkészeket és híveket; olyan vi­lág, mely a Szovjetunióval detente-t ját­szik. dr. Kissinger naiv axiómája alapján („detente vagy nukleáris megsemmisü­lés ") — ugyanakkor fegyvereket szállít é­s zsoldosokat bérel, hogy szembeszálljon de­­­tentes partnere és annak kubai csatlósa­i­nak angolai kalandozásaival — olyany­nyira erkölcstelen és visszataszító jelen­ség, hogy valóban kérdésessé teszi a nyu­gati világuralom fenntartásának erköl­­­csi alapját is. Miért van az, hogy még­sem vagyunk hajlandók kétségbeeseni? Azon egyszerű­­aknál fogva, mert a világtörténelmét nem emberi kutat­ási, szenvedélyek, tervek valgy gonoszság irányítja, hanem a Gond­viselés. Ezért van az, hogy nagyritkán „ta­láljuk el" a jövőt, mert előrelátás és elő­­retudás aligha emberi tulajdonságok. Sa­ját emberi tapasztalatunk, az elmúlt fél­évszázad eseményei és fordulatai bizonyít­ják a legjobban ezt. A jövő nem úgy ala­kult, ahogy azt 1939-ben Hitler, vagy akár 1942-ben Whiston Churchill elképzel­te volt, pedig eléggé tájékozottak voltak az események és azok rugói vonatkozásá­ban. A jövő mindig másként alakul, ahog­y azt emberi agy elképzelni, vagy előrelátni tudja. Soha nem szabadna elfelednünk Madách Imre szavait : „Mondottam em­ber, küzdj és bízva bízzál”. Csak ez a flit segíthet bennünket a jövő lehetőségeit vizsgálva: emberi okoskodással nem ju­tunk messzire. De elég a bölcselkedésből, keressünk tényeket. Itt van az ún. Helsinki Prokla­máció Ügye. Szerencsétlen és tragikus té­vedésnek tartom ma is, hogy ezt a he­lyenként egyszerűen érthetetlen és jogi­lag a felekre nem kötelező és végre nem hajtható okiratot a szabad világ vezető államférfiai — köztük az Egyesült Álla­mok elnöke — aláírásukkal megtisztelték. Szovjet idea volt és szovjet kívánságra történt mindez. Ingyen és bérmentve ha­talmas propagandafegyvert adtak Moszk­va kezébe és a Proklamáció megpecsétel­ni látszik a második világháború végének erkölcstelen és minden írott szerződést lábbal tipró „fait accompli"-ját. Hatása óriási ellenzést váltott ki nemcsak a rab­­nemzetek körében, de minden szabadság­­szerető ember szívében is. Innen magya­rázható a „détente” elsőszámú végrehajtó­jának, dr. Kissingernek egyre növekvő népszerűtlensége is, ami inkább előbb, mint utóbb bukásához fog vezetni, eny­­nyi profetizálást megengedhetünk ma­gunknak. A „fair play" elve mégis megköveteli, hogy rámutassunk tényekre, melyek azt mutatják, hogy a szerencsétlen Helsinki Proklamáció olyan helyzeteket teremtett, melyek elképzelhetetlenek voltak a Prok­lamáció előtt, noha alig három hónapja, hogy azt aláírták a szerződő felek. Ez per­sze nem annyit jelent, hogy a Proklamá­ció mégis „jó", hanem csupán annyit, hogy egy politikai húzás következményei "dizámíthatatlanok és a megásott gödör­be sok­szer a vermet ásó esik bele. íme, néhány jelentős és kevésbé jelen­tős tény ebben a megvilágításban: A Spassky-ügy. A neves szovjetorosz intellektüel feleségül kívánt venni egy francia hölgyet. Moszkva, szokásosan „nyer­et mondott. A nyugati lapok. Hel­sinkire hivatkozva el kezdtek kiabálni és (Folytatás a harmadik oldalon)

Next