New Yorki Magyar Élet, 1977 (30. évfolyam, 1-53. szám)

1977-09-17 / 38. szám

1977. Szeptember 17. Illyés Elemér: A Szervátiuszok A Szervátiuszok meglátogatására kü­lön napot szán­tam. Szervátiusz Jenőt még a harmincas évekből, a di­ákidőkből ismerem, és most harminc év után­ találkozom újból vele. Az idő összemosta az éveket. A Rákóczi út fölötti, kolozsvári „Fellegvárban” fo­gad, fiával, Tiborral együtt. Egy házban élnek, az er­délyi magyar szobrászat két rangos, mondhatnám legran­gosabb képviselői, magányosan, a fából és kőből össze­rótt „havasi” házban, melyet ők maguk építettek. Már lenyűgöz a ház mellett húzódó udvaron felállított készü­lőfélben lévő munkák látványa. Apa és fia művei egy­más mellett sorakoznak: egy különös, de számomra még mindig az otthont jelentő világ fába vésett jelképei. A látvány beteljesedik, amikor a magas mennyezetű, csúcs­ban végződő műhelybe lépek. Szervátiusz Jenő művészete a harmincas évek óta lé­nyegében nem változott, csupán kiteljesedett, letisztul­­tabbá, érettebbé vált. Művészalkatának hajszálgyökerei az erdélyi lélekből, az erdélyi műveltség hagyományai­nak talajából táplálkoznak — abból a forrásból, ahon­nan Tamási és a népi írók is merítettek. Szervátiusz Ilena, az asztalos, Párizsba ment tanul­ni, de­­erdélyi mondanivalójának a német Barlach ex­­presszionizmusa és a horvát Mestrovic monumentalitása inkább megfelelt. Akkor tért vissza hazájába, amikor író és művész kortársait az erdélyi valóság,­­ a társadalmi- és önismereti kérdések foglalkoztatják. Irodalom és mű­vészet a társadalmi felelősségvállalás szolgálatába sze­gül. Szervátiusz ebbe az áramkörbe kapcsolódik, korai munkái realisztikus ábrázolásúak (Emré bá, Alszegi. A drámai expresszív formanyelvet mestereitől tanulta, a lé­lek balladáját, a nép lelkét, amivel alkotásait erdélyivé lényegítette, a Csíki havasokból hozta. A magasba törés, a gótika, egyik Szervátiusztól sem idegen. Az apa, Jenő korai munkáin felismerhetők a gó­tika egyszerű, függőleges vonalai (Az élet fejlődése, Bű­nös szerelem, Lány. Ez még az anyaság tiszta világa, egyik kedvenc témájának, a termékenységnek, az asszo­­nyi testnek az apoteózisa. Fába faragott líra. Korai mű­vészetének expresszionista líraisága lágy nőalakjaiban ké­sőbb is megmarad (Anyaság, Király és királylány, Madon­na, A kis Cséti), de ahogy mondanivalója súlyosbodik, úgy tör elő alkotásaiból is a széles hömpölygésű, balla­­disztikus epika. Egyre inkább foglalkoztatják a társadal­mi igazságtalanságot, a nép problémái. Ember nagysá­gú fatörzsekbe faragott, monumentális hatású szobrokat alkot, amelyekben a székely havasok eposzt ébresztő vilá­ga szólal meg; ősi, időtlen, bálványszerűen örök arcok a népi élet szimbólumai, balladisztikus alakjai (Toldi Bíró Máté, Molnár Anna) , mozdulatlanságukban is bel­ső indulatokat rejtő fétisek. Az arcokon ott ül a nép­mese archaikus nyugalma, a fa évgyűrűiben a népmű­vészeti indíték, a nép lelkének időtlen folytonossága Szervátiusz alkotásának a népművészet, a folklór az iga­zi talaja, formnyelve pedig aligha lehetne más, mint a drámai mondanivaló közlésére leginkább alkalmas ex­­presszionizmus (Menasági ballada, Balladák, Kaszás paraszt, Csángó siratóasszony). Kedvenc anyagát, a fát, fölényes tudással kezeli, lehetőségeit az utolsó vésővo­násig kihasználja, anélkül, hogy visszaélne az anyag ter­mészetével, vagy megfosztaná jellegétől. Tiszafa, jávorfa, szilfa — a Kárpátok csontkemény fái kerülnek vésője alá. Minden műve egy-egy önvallomás — alakjaiban benne van saját arca: az erdélyi ember gondjai és a társadal­mi felelősségvállalás. Alkotóművészete központjában az ember áll, a bartóki ihletettségű népi humánum. Egyik főműve, a jávorfából faragott dombormű, a Cantata pro­fana (1957) az emberbe vetett hit, a népi puritánság kifejezője. Ott függ a falon, a csergével letakart heve­rő fölött, a többi színezett, vagy a fa természetes szí­nében hagyott domborműves alakkal együtt. Szervátiusz alkotásainak egyik mesterműve a Tamási­­síremlék (1971). Hargita-gránitba örökítette meg a két Szervátiusz, az immár legendává vált figurákat az Ábel­­könyvből, Tündöklő Jeromosból és a Rendes feltámadás­ból. Szervátiusz Jenő elmúlt hetven éves­­ alkotóereje nuuiuiiiiiuiiiaiimiiuiiiiuiiiiiiiuiaiiiiiiiiiiuiiiuiiiuouiiiiiiii, azonban még nem lankadt. A kortárs erdélyi magyar mesterek közül ő a legnagyobb fafaragó művész. Szervátiusz Tibor apjától eltérően, modernebb alka­tú művész. Más anyag, más arány, más szerkezet és más kifejezési formák. Alapérzése azonban apjáéval ro­kon: korai alkotásaiban a népművészeti ihletésű apai örökséget folytatja, és a népi expresszionizmus forma­nyelvét használja. Sokáig élt ő is a havasokban, a gyi­, mesi csángók között. A folklór, a népi zene ihletésének az évei voltak, témakörét az élet és halál állandó kon­­frontálódásából adódó szituációk alkották. Művészi fej­lődésének fontos állomása volt a népi ihlet szakasza, mely végül is a bartóki gondolatban szintetizálódott (Cantata profana). (A fenti részletet a szerző „Erdély változása” című művéből vettük.) A magyar ifjúság büszke magyarságára A Párt egyik írástudója, Faragó Vilmos kíváncsi volt a mai 17—18 évesek gondolkozására, öt gimnáziumi osz­tály 125 diákját kérdezte ki, kérdőívek útján, melyekre a diá­cok írásban, de nevük feltüntetése nélkül, válaszol­hattak. Válaszoltak is, ám Faragó"" tetszését egyáltalán nem nyerték meg. Ő csak megütközni valót talált jó­formán mindenben, ami a diákok válaszaiból ismét oly nyilvánvalóvá vált. Mert kiderült: a megkérdezettek zö­mében még mindig él a természetes nemzeti önérzet, meglehetősen tisztában vannak az ország helyzetével, s csodálatot és vonzalmat a nyugati nemzetek iránt érez­nek. Ez valóban elcsüggesztő lehet az óvoda, nyolc évi általános iskola és három-négy gimnáziumi osztály gyú­rása után, így Faragó érthetőleg háborog azon, hogy a válaszok többségének, többnyire túlnyomó többségének, tanúsága szerint: a 17—18 évesek szemléletéből hiány­zik az osztályszempont, az ország társadalmi berendezé­sére nem büszkék; nem hiszik, hogy az ország függet­lenségét „az imperialista hatalmak” fenyegetnék; úgy ér­zik, ha nem magyarnak születnek, szívesebben lennének franciák, angolok, svédek és svájciak (e két utóbbi a semlegességnek szól!), mint oroszok, (csak 9 százalék vá­lasztotta második nemzetként az oroszt, — ez körülbe­lül megfelel a mindenütt kitermelődő stréberek arányá­nak); nem szívesen házasodnának össze cigánnyal, né­gerrel vagy általában színesbőrűvel; túlságosan tudják, hogy kicsi, tehát kiszolgáltatott ország vagyunk, ezért nem szeretik a nagyhatalmakat; s végül, ha tehetnék, „békés helyen” élnének. De ami a­ Párt írástudóját a legjobban felháborítot­ta: a diákok 83 százaléka határozottan büszke magyar­ságára, 4 százalék csak fenntartásokkal, 6 és fél szá­zalék nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésre, s csu­pán a fennmaradó töredék (alighanem ugyanazok, akik az oroszt választották második nemzetnek) jelentette ki, nem büszke rá, hogy a magyar nemzet fia. S Faragó nem átalja leírni: rokonszenvet csak azok érdemelnek, akik nem büszkék magyarságukra. De miért akkora bűn, ha egy magyar diák büszke magyar voltára, különösen, ha oly célzatosan szegik ne­ki a kérdést: büszke-e, vagy sem? Azért mert ez „magá­ban hordozza az elkülönülés”, a „magyar specifikumok abszolutizálása, s más nemzetek iránti ellenszenv ve­szélyét”; mert „útjában áll a szocialista hazafiságnak”; mert magyarnak lenni „ugyanolyan kevés, mint amivé a nemzeti zászló vált, amikor kivágták közepéből a cí­mert”. (Értsd: a vörös csillagot ötvenhatban.) Szóval azért, mert e diákok még mindig nem tévesztik össze az orosz hódoltság állapotát magyar voltuk értelmével. Pedig mily ártatlan dolgokra büszkék e büszkeség bűnébe eső fiatalok­ .Válaszaikból kiviláglik. Petőfire büszkék, Kodályra büszkék, általában íróinkra és tudó­sainkra. Na meg főként: futballistáinkra. „Kicsi ország vagyunk, de sportban nagyhatalom.” — írta az egyik. Lehet-e ennél ártatlanabb nemzeti büszkeség, másokra nézve ártalmatlanabb? S van-e még egy ország e föld­tekén a huszadik század második felében, ahol az efaj­­ta nemzeti büszkeség is bűn? Bűn azonban nálunk, mert hiányzik belőle, amit a Párt oly reszketve szeretne már hallani, hogy az ifjúság a Pártra büszke, a „szocializ­mus építésére”, s a szovjet példának nevezett orosz parancsszóra. Ez fáj a Párt írástudójának. Ezért nem tudja leplezni ingerültségét sem, amikor így összegezi véleményét a mai fiatalokról: „Sportolóinkkal büszkélke­dő, harmadik­ utas nosztalgiájú, színesbőrűektől undorodó válaszolók logikusan jutnak el nemzetközi szoldaritásér­­zetük hiányának­ nyit bevallásáig. Koravén eszménytelen­­ség, sunyi sacifizmus, amely legszívesebben elbújna egy kicsi ország” nemzetiszínüre festett kerítése mögé­’­, V G. Z. Lajossy Sándor: Nyárutó Kiskertemben sétálgatok éppen és madár daltól hangos a határ. Virágillatban fürdik a lelkem, de fejem felett elsuhant a nyár! Itt hagyott, engem is itt felejtett, öregember ifjú nem lesz soha — A nyárutóval én is elmehetek, számomra már nincs sok nyíló rózsa. Sárguló falevelek közt járok, színes köntösük mind halott dísz. Mosolyognom kellene, de búsulok, mert elmúlásuk az én bánatom is! luuiiimiiuuiiiiiimiiuiiiiiuiuiiiuiiiuiuii Áram a taxiban A londoniak örömmel ismerkedtek meg az újfajta villanytaxikkal, amelyek zajtalanul suhannak az ut­cákon és nem szennyezik a főváros levegőjét. A ha­gyományos benzinmotoros taxik ma már csak órán­ként 15 kilométeres sebes­séggel cammognak a fel­torlódott járművek forgal­mában, még több szennye­ző anyagot bocsátva a le­vegőbe, mintha a megenge­dett legnagyobb sebesség­gel száguldanának. A ha­­társzerű öreg taxihoz ké­pest az új villanyautók egy méterrel rövidebbek, ezért öt villanytaxi parkolhat ak­kora helyen, mint négy a régebbiekből. Eleketronikus stopperóra A Janic Machina cég Digistop órájával egyszer­re öt sportoló időeredmé­nye mérhető ezredmásod­­perces pontossággal. A sze­rény külsejű stopperórában bonyolult elektronikus áramköri rendszer rejtőzik. A számjegyes kijelzésű idő­mérő gombnyomásra indul, majd újabb gombnyomásra megáll. Az első négy idő­eredményt azután memória­tárában őrzi a készülék ad­dig, amígy egy-egy gomb­nyomással elő nem hívják a számokat a leolvasáshoz. Az új készülék startpisz­tollyal és fotoelektromos érzékelővel is vezérelhető. Bebújik a repülőgép szár­nya alá A világ legnagyobb üzemanyag-szállító jármű­vét készítették el Norvégi­ában az iraki légitársaság részére. A 23,7 méter hosz­szú és 3,25 méter széles tartálykocsiban 80 ezer li­ter kerozin fér el. Azért lett ilyen hosszú a jármű, mert magasságát 2,6 mé­terre kellett korlátozni, hogy elférjen az üzema­nyag-felvételre váró gép szárnya alatt. A tartályko­csi szivattyúja húsz perc alatt tölti át a repülőgép­be az üzemanyagot. Érdekességek ■ IMA IWA MAGYAR f­ IRT wumnwmiiiiiMiminminiiimiHHnniiiimimiiiiimiiimiinmimHiMiMHinimnunnnmiiiini 50 ÉVES JUBILEUMI ÜNNEPÉLY A Wellandi Magyar Református Egyház szeptember 18.-án ünnepli fennállásának 50-ik évfordulóját. Délután 1-kor az ünnepi istentiszteleten Ft. Ábrahám Dezső, a nyugati egyházmegye püspöke az Egyesült Államokban hirdeti az ■ igét magyarul és Rev. G. Hastings, a Nia­gara egyházmegye moderátora, angolul. Ezt követi a díszvacsora este 6.30-kor*. Egyházunk 1926-ban lett alapítva Kovács Ferenc missziólelkész szorgalmas munkálkodásával, aki több re­­f­­ormátus gyülekezetet szervezett meg a szétszéledt ma­­­­gyarság­ között. Welland is egy magyar település volt,­­ ahol az Ige után vágyó és hazát vesztett nép meg­­­ kezdte a lelki közösség építését. A wellandi gyülekezet az elmúlt évek folyamán három épületben tartotta az istentiszteletet, amíg nagy áldozatok árán megépítették a jelenlegi Bethel-t, a Second St. és a Plymouth Rd.. sarkán. A mai épület stílusban és minőségben egyedül­álló, a délontariói magyarság büszkesége. Az egyház kb. 200 családot szolgál, akik hét városból jönnek az Is­ten igéjét rendszeresen hallgatni. A Wellandi Magyar Református Egyház az elmúlt öt évben tapasztalta legnagyobb lelki és anyagi fellen­dülését, amennyiben a gyülekezet számban és lélekben megnövekedett, és a 60.000 dolláros kölcsönt, valamint egyéb adósságokat kifizettek. Emellett rendbehozták az épületet, aminek a karbantartása a korábbi nagy költ­ségek miatt elmaradt. A restaurálásban benne volt egy új tető, a parkolóhely aszfaltozása, az épület kifestése kívül és belül, új névtábla, számtalan konyhaberende­zés, új székek és asztalok, új kerítés a templom körül és új tető a parókián. Ezenfelül, Isten kegyelméből az 1977-es évet 19.000 dollár többlettel kezdtük, ami a rohamosan fejlődő inflációban jelentéktelen összegnek mutatkozik, de egy küzdő és áldozó keresztényi közös­ségnél egy határozott lelki megújulásra mutat, ahol a gyülekezet lelki céloktól átitatva, szeretetben és békes­ségben együtt dolgozik. Hálával emlékezünk meg a Magyar Református Nő­szövetség és a Bethlen Katalin Nőegylet fáradhatatlan munkájáról, valamint a Presbitérium, az egyház tagjai­nak, pártoló tagjainak és barátainak együttműködéséről, hogy lehetővé tették számunkra ezt az örömünnepet. Tudjuk, hogy a szabadvilág sok más helyén hason­ló ünnepet ülnek a magyar keresztény testvéreink, ahol kiértékelik a múlt sikereit és nehézségeit és megújult erővel igyekeznek belépni a jövő megpróbáltatásaiba. Te­hát az örömök kifejezése mellett ne felejtsük el kiemel­ni az elhivatásunk lényegét, amely abban áll, hogy az emberek közötti jó kapcsolatot keressük, a lelkeket, de elsősorban gyermekeinket Krisztushoz vezessük, az Isten ismeretét terjesszük, hogy az ő uralma minél előbb meg­valósuljon. Ilyen értelemben legyen Istentől áldott a ma­gyar keresztények jubileuma. Erre az ünnepélyre szeretettel meghívjuk a közeli és távoli magyar testvéreinket. WOODENPLATE HUNGARIAN DINING ROOM 200 Bloor St. W., Toronto—Tel.: 923-6599 MÁTRAY ZSUZSA TV — RADIÓ ÉS A PESTI LOKÁLOK CSILLAGA OKTÓBER 1-IG Kiséri FALVAY VERA ZONGORAMŰVÉSZNŐ Régi és új táncdalokkal, örökzöld slágerekkel várják kedves vendégeinket. NYITVA VAGYUNK 7 NAPON KERESZTÜL Mindennap: rántott borjúláb, rántott ponty, halászlé, borsostokány, töltött kacsa ás borjú, vadas marhahús zsemlegombóccal, espresso, gesztenyepüré és még sok más finom étel. Business-men Lunch: EsíküvŐkre, déltől 3 óráig. $2.25-52.95 partykra alacsony árak. Mindenkit szeretettel vár Ladányi Arthur és családja. oT Burkoláshoz járat a Bedford Rd.-ról (City Parking) ! 5. oldal Magyar Filmek a Magyar Házban — Kanadai Magyar Kultúr Központ 840 ST. CLAIR AVENUE WEST TELEFON 0­654-4926 Szeptember 18-án, vasárnap d.u. 3-­kor, 5.30-ikor és este 8-kor szeptember 21-én, szerdán este 7.30-kor DUNAPARTI RANDEVÚ Vígjáték. Szereplők: Bérczes Zita, Ráday Imre, Kabos Gyula KÍSÉRŐ FILM. Hozzájárulási díj: felnőtteknek 2 dollár, diákoknak és nyug­díjasoknak 1 dollár, gyermekeknek 10 éves korig díjtalan. Sütemények, kávé, üdítő italok már az elő­adás kezdete előtt is kaphatók! Viszontlátásra ősszel szeptember 11-én. REGÖLÉS! Művész — műsor A Hamilton­ Magyar Kultúrbizottság rendezésében 1977. szeptember 25-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel A Szent István Hallban, 130 Barton Street East. Műsor: Magyar és Kanadai Himnusz Köszöntő: Gömbös Gyula — Hamilton Harmonikaszóló: Fülöp Marika — Kitchener Nyírségi táncok: Szittya Táncosok — St. Catherines Sanzonok: Kardos Gabriella — Hamilton Humoros szavalat: Berki Attila — Brantford ősi magyar táncok: Mezőségi Banda — Toronto Rákóczi megtérése: Antalóczy Imre — Hamilton Ifj­úságunkkal-Ifj­úságunkért Beszámoló: Korponay Miklós — Toronto Zongoraszámok: Antalóczy Scarlett — Hamilton Bűvészmutatványok: Gálmár Gusztáv — Grimsby Furulyaszóló: Seregélyes Márton — Hamilton Makkfalvi táncok: Cserkészcsapatok — Hamilton Harmonikaszóló: Szényi Anette — Kitchener Duett: Antalóczy Éva és Imre — Hamilton Székely Himnusz Műsorvezető: Hertelendy József Kitchener BUDAPEST MEAT MARKET Toronto egyik legforgalmasabb szaküzlete. • Áruja a legválasztékosabb, legfrissebb, legolcsóbb. • A parkolás kényelmes, az üzlet mögötti City parkolóhelyen — 200 kocsi férőhellyel. • Figyelmes kiszolgálás. Tulajdonos: Varga Gyula. Telefonrendelés — Freezer-order. 517 BLOOR STREET W., TORONTO, ONT. M5S 104 TELEFON: 531-5202. Nyitva 6 napon keresztül TEMETKEZÉSI VÄLLALAT I. CARDINAL AND SON 366 Bathurst St. 0 868-1414 92 Annette Si. 0 762 8141 Ha gyász­ért forduljon bizalommal hozzánk. Anyagiakkal ne legyen gondja. Havi részletet is adunk! A mi áraink mindenki anyagi erejét eléri! Novák József D. T. Kohári József D. T. FOGSOR KLINIKA 653-53(9 vagy 622-1586 21B VAUGHAN RD. (St.. Clair-r-Bathurst) Toronto, Ont. MEGJELENT KISJÓKAI ERZSÉBET LEGÚJABB KÖNYVE: Magyarok királynéja, Erzsébet Ferenc József tragikus sorsú hitvesének életéről. Megrendelhető a szerző címén: Tesselschade laan 6, Hilversum, Holland, Europe Ara 'három dol­lár és portóköltség. Mindenféle méterárut legolcsóbban a BUDAPEST TEXTILE-től Poliészter, gabardin, szaténok, selymek, krimpelinek, francia, német szövetek, függöny és drapéria anyagok 770 ST. CLAIR AVE. WEST — TEL.: 654430, Tulajdonos: Mr. and Mrs. Németh.

Next