New Yorki Magyar Élet, 1978 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1978-11-18 / 46. szám

1978. november 18. M­i újság odahaza? Haraszti Endre: MAGYAR CIGÁNYOK EREDET ÉS VÁNDORLÁS Az összehasonlító nyelvtudomány volt a történészek segítségére annak szinte bizonyos ténymegállapításá­ra, hogy a cigányság nyelve az észak-nyugat—indiai nyelvek közé tartozik, mégpedig azt a fejlődési fokot tükrözi, melyen e nyelvek a Kr.u. első évezredének de­rekán álltak. Ebből levonható az a következtetés, hogy a cigányság a „ciánokba”, azaz nagycsaládokba tömö­­rülve a Kr.u. VI. vagy VII. században indultak el vándorútukra a Kásmir, vagy a Pandzsáb vidékéről. Út­­rakelésü­k oka ismeretlen. Lehetséges, hogy az úgyneve­zett „fehér hunok” indiai inváziója késztette őket ősi földjük mindörökre való elhagyására. Talán a kínai nyo­más volt az útnak indító ok. Lehetséges azonban az is, hogy a terület túlzott népszaporodása s az idősza­kosan fellépő éhínség volt az a mozgató erő, mely Szí­ria, Egyiptom, majd Európa felé irányozta útjukat. Útvonalukra a nyelvükbe került perzsa, török, görög és délszláv kölcsönszavakból lehet következtetni. Annyi bizonyos, hogy a 11. század táján — Kisázsia irányá­ból — egyes karavánjaik már elérték a Balkán félszige­tet­ A Balkánian — török-bulgár, görög, szláv, stb. ha­tásra, különböző, ellentétes irányban mozgó csoportokra tagozódtak'' s e csoportok nyelve is fokozatosan elkülö­nült egymástól. Az ősi életmód alap-cigányszavait meg­tartották ugyan, de olyan mértékben került nyelvükbe befogadó új hazájuk nyelve, amilyen mértékben azt a­­doptálták, illetve amilyen hosszú ideig egy bizonyos nyelvterületen tartózkodtak. Valószínűleg Magyarország volt az első európai ér­telemben vett ország, ahol megjelentek, s ahol hosszasab­ban megtelepedtek, hiszen a Balkánon való életük csak bujkálás volt a különböző, egymással örökösen harcban álló népek sziklás hegyeiben, erdőiben. 1410 körül, — tehát Zsigmond királyunk idejében — már több hullám­ban kóboroltak a Kárpátmedencében. Érdekes, hogy egyiptomi eredetűnek vallották magukat — s ez magya­rázni látszik azt, hogy angol nyelven a mai napig „gypsy” a nevük. Ugyanis a cigányok Kisázsia felől ér­keztek magyar földre . Elő-, vagy Kisázsia bizánci neve „Kis-Egyptosz” volt akkoriban. Konstantinápolytól Bu­dáig minden Kisázsia felől érkező, barnabőrű embert — helyesen, vagy helytelenül — „egyiptominak” neveztek, nem sok ügyet vetve arra, hogy az illető család, vagy törzs sokkal távolabbról, Indiából vándorolt vidékükre. .A magyar „cigány” szónak nincsen köze indiai ős­hazájukhoz. Ez is vándorlásuk során ragadt hozzájuk. Konstantinápoly középkori bürokratái ugyanis gyakran összetévesztették őket egy nomád életet élő „athinga­­n­os” nevű kisázsiai szektával. Ebből lett a „cigány” s a német „zigeuner”. A cigány férfi önmagát egyszerű­en csak „rom”-nak, azaz „férfi”-nek nevezi. A CIGÁNY NYELV­­ A­ nemzetközi­ nyelvtudomány „romany”-nak mondja a cigány­ nyelvet és az Indo-Európai (Indogermán, azaz árja) nyelvek közé sorolja. Tévhit arra gondolni, ho£y a mai cigányok talán megértik a modern indiai nyel­veket. A mai cigány nyelvhez még aránylag a hindi és a bengáliai nyelvek állattak legközelebb, de egy hin­di, vagy bengáli embert egy magyarországi cigány épp­oly kevéssé értene meg, mint amennyit mi értenénk, ha egy finn, török, vagy mongol ember anyanyelvén szólna hozzánk. Azaz: gyakorlatilag semmit. A nomád életmód, a­ szüntelen vándorlás, a különböző nyelvtájak beszédé­nek adoptálása azt eredményezte, hogy ma már egy ma­gyar cigány egy oláhcigánnyal is főleg jelbeszéd útján tudna érintkezni. A CIGÁNY TÁRSADALOM A cigányok életét kutató társadalomtudósok az utób­bi időben gyakran kétségbe vonják a „cigányvajda” ha­talmát, vagy egyáltalán való létezését. Úgy tűnik, hogy attnak a legidősebb, legerősebb, vagy legeszesebb cigány­nak, ki karavánja képviseletében beszél, vagy intézke­dik, ki a hivatalos kapcsolatot tartja a hatóságokkal, valójában igen kevés hatalma van a karavánon, vagy a cigánytáboron belül! Még tekintélye is csak akkor van, ha társainál lényegesen gazdagabb. Úgy látszik, hogy a cigánytársadalomban semmiféle nemzetségfő nem emelke­dik a közösség fölé s ha átmenetileg, erőszakkal, vagy csellel hatalmat is szerez, az sem marad tartós, s még­­kevésbé lesz örökölhető. A cigánykaravánon belül tár­sadalmi alá- és fölérendeltség nincsen, vagy csak na­gyon átmeneti jellegű. A cigánykaraván sem mindig kö­zeli­ rokon cigánycsaládok egyesülése, mert a karaván ala­kulhat alkalmi cigányszövetségekből is, azok pedig, akik még közelebbről vizsgálják a cigányok életét, csakhamar azt is felismerik, hogy a „külképviseletet” ellátó „ci­gányvajda” helyett valójában mindig egy-egy idős, ta­pasztalt és gazdag cigányasszony a csoport igazi feje. Ennek hátterében esetleg az van, hogy ősi szülőföldjük, őshazájuk kormány- és társadalmi alapja a „matriarc­hatus” volt, azaz a legtekintélyesebb asszonyok mal­ma,­­ csupán vándorlásuk során igyekeztek — legalább látszólag — igazodni a férfiuralmak országaihoz. Az ural­kodás tényleges terhét-előnyeit viselő vén cigányasszony ritkán jelenik meg az előtérben, leggyakrabban a termes­kocsi mélyében marad s csak küldöttei, megbízottai út­ján tárgyal a külvilággal. Valójában ii dönti el a vitás kérdéseket, ő határoz belső perpatvar­­ügyekben. Ő szabja meg a következő útvonalat s ő az élő jelképe a cigányok nemlétező „törvénykönyvének” és „perrendtar­tásának”. A „cigányvajda” hiúságát ugyanakkor csak a külső „parádézás” elégíti ki. A falvak lakosságának több­sége nem is sejti, hogy a felcicomázott „vajda” sokszor nem más, mint a soha­ nem­ látható cigányassszony fia, veje, küldönce, vagy más alárendeltje. A cigánykultúra leírásához hozzátartozik a jellegze­tes cigányfoglalkozások leírása. A történelmi ködbe vesző indiai kaszt-múlt itt is jelentkezik, mert egyes cigány­­családoknak atyáról-fiúra szálló, hagyományos foglalko­zási ága van, mint pl. üstfoltozó (Cigányul: kalderá­­sok), szőnyegszövők (colárok), teknővájók (kalajárok), kés­­köszörűsök (csuránok), lókupecok (lovárok), medvetáncol­­tatók (urszárok), vályogvetők (csikenálok) stb. A magyar cigattyzenész a cigányvilág elitjét jelenti, különösen akkor, ha nagy rutinra, vagy magasabb fokú zenei műveltségre tesz szert. Vannak zenetudósok, akik ősi indiai elemeket vélnek kihallani a cigányzenéből, má­sok a befogadó Ország Vidék népdalainak elcigányosodá­­sáról beszélnek. Annyi bizonyos, hogy nótáik szövegét illetően a mindenkori befogadó nép dalainak hatása alatt állnak. Kölcsönzik az alkotóelemeket, de az összkép mégis sajátosan cigány, összehasonlítva a magyar­, a balkáni, a spanyol cigányzenét. a különbségek jól hallhatóak, de megállapítható a hasonlóság jele is: a lassú, szomorkás nóta, melyet hirtelen vad, tobzódó ritmus vált fel, visz­­szatérve megint a letargikumba. A „sírva-vígadó” magyar mulatás jó társat nyer a cigányzenészekben. Az európai történelem arra tanít, hogy a 15.—18. századbeli, kö­zépeurópai zenei hagyománynak érdekes mellékfejezetét jelenti a cigányzene, — elsősorban a szólóhegedű és a cimbalom — játéka. Az is kétségtelen, hogy a cigány­­muzsikus családok sok tagja feltűnően tehetséges. Tanít­tatása esetén a koncerttermek virtuozitásába emelkedhet. Még írástudatlan falusi rajkók egy része is megdöbbentő zenei hallásról, ösztönös hídtechnikáról tesz tanúságot, — bár legtöbbjük nem tudja, hogy a kotta mi fán terem. A cigányprímások legtöbbje természetesen a kottához is kitűnően ért, — jóllehet művészetük jellegzetessége az, hogy nem a kottához igazodnak, hanem ösztönösen rög­tönöznek. A­ cigánybanda általában erősen háttérbe szo­rulva, rutinmunkával követi a prímás játékát. A cigányzenét akkor sem szabad összetéveszteni az ősi magyar zenével, ha rendkívül magas művészi szín­vonalra emelkedik s még akkor sem, ha a régi nóta, vagy a verbunkos történetesen cigá­­ykisérettel kerül be­mutatásra. Annál bosszantóbb, hogy nemcsak külföldön, de sokszor Magyarországon is hajlamosak összetéveszteni a magyar zenét és dalt a cigánymuzsikával. Ennek továb­bi szomorú következménye, vagy társproblémája az, hogy igen sok országban, különösen az angol nyelvű országok­ban a magyart cigánynak, a cigányt meg magyarnak­­nézi, tartják, egyenlősége jelet téve a két nép, a két kultúra között. Vannak hazai turistacsorgató plakátok, prospektusok, melyek ráadásul erősítik ezt a tévhitet. Ne hagyjuk említés nélkül az úgynevezett „cigányro­mantikát” sem, mely a 19. század első felében keletke­zett u.n. „romantika korának” mellékterméke. Az iroda­lom, a zene- és képzőművészet legnagyobbjait gyakran lebilincselte a nomád cigányélet varázsa, a vén cigány­asszony misztikuma, vagy a sugárzó szépségű cigányle­ány deleje. A teljességre való törekvés nélkül, csupán tallózva, említsük meg a francia Mérimée „Carmen”­­ját, melyből Bizet alkotott halhatatlan operát. Verdi ,,Il Trovatore”-jának „Uzicenna” nevű vén cigányasszonyát, Victor Hugo „Párizsi „Notre Dame”-jának csodaszép „Es­­meraldáját”, Puskin „Cigányok” c. mesterművét, stb. A cigányromantika alkotásai idealizálnak. A tobzódó szí­neket, a csillogást, a rajongást, a mélabút, a drámát domborítják ki. A cigányromantika hazai klasszikus be­mutatóiból Jókai Mór és Vörösmarty jut hirtelen eszem­be, kik a Rákóczinak is muzsikáló, híres Czinka Panna nyomában helyezték a magyar cigányt a romantika ba­rokkos keretébe. Megjegyzendő, hogy Vörösmartynál alap­jában véve néni főalak a cigány,­ csupán a magyar indu­lat, vagy keserű spirtzbólikus megszólaltatója. Klasszikus realistáink már valósabban közelítik meg a cigányprob­lémát. Arany „Csór­ vajdájában”, Gárdon­yi „Sárközi” cigányában már az élő, húsból-vérből való cigány jele­nik meg, de — mint mondottam, — a magyar roman­tika sem állítja központba a cigányt. Csupán mint a jel­legzetes, magyar édesbús lelkűjét, a sírvavigadás vízió­ját, mellékalakját — hegedűjével álla alatt. Olyan hírneves cigányprímások (mint pl. Magyari Im­re s mások) kultúrbüszkeségeink pantheonjába tartoznak s ugyanígy a cigány zeneszerzők, a legendás Czinka Pan­nától, Biharin és­­Dankó Pistán keresztül egészen Cziffra Györgyig. Köztudomású az is, hogy mindig sok nagy európai zeneszerző jött hazánkba a Magyar zenétől, vagy éppenséggel a cigánymuzsikától megittasulni, megtermé­kenyülni. Az egész világon hozzávetőlegesen 6—7 millió ci­gány él. (Ezt sem könnyű megállapítani, mert nomád életmódjuk miatt a népszámlálás alól általában kivon­ják magukat, származásukat, nyelvi, faji sajátosságaikat pedig nemigen töltik ki a kérdőíveken Ebből Magyar­­országra (csupán a Csonkaországot számolva) kb. 700000 jut, mely tehát a világ cigánynépességének hozzávetőle­gesen a 10 százaléka. Az ország lakosságának (10—11 milliót számolva) kb. 7 százaléka a cigány, vagy — jobban mondva — akik nyil­tan, kertelés nélkül cigány eredetűnek, vagy cigánynak mondják magukat, óriási szám ez, különösen, ha figye­­lembe vesszük, hogy a régebbi 3—4 százalékról emelke­dett 7 százalékra s ha szem előtt tartjuk, hogy a ci­gánycsalád sokkal szaporább, mint az átlagos magyar család, s a magyarság létszámához viszonyított növeke­désük folytatólagosan tart! Darvas József miniszter a hatvanas években bejelen­tette, hogy az erősen lehangoló, siralmas magyar szapo­rodási arány még megdöbbentőbb lenne, ha külön, elha­tárolva számolnánk a cigányság statisztikáját! A cigány­ság nagyfokú szaporasága az, mely népszaporasági sta­tisztikánkat úgy-ahogy elfogadhatóvá teszi. A cigányokat különálló nemzetiségként kezelve — még mindig az utol­sóként állunk a Világban! Ebből az következik, hogy — bár tisztelnünk kell a magukat cigánynak vallók nemze­tiségi jogait, ugyanakkor mindent el kell követnünk, hogy minél több cigány család magyarnak érezze és vallja magát. ÚJ MAGYAR AUTÓJAVÍTÓ MŰHELY MINDENFAJTA KOCSIK ÁLTAGOS JAVÍTJA KAROSSZÉRIA MUNKÁK ( VÍGMODERNEBB FESTÉS-BERENDEZÉS) MŰHELYÜNKBEN MINDEN MUNKA GARANCIÁVAL KÉSZÜLI R & D AUTÓ COLLISION LTD. 1122 Roselawn Avenue (nyugatra a Duffenntől) telefon: 782*1418 tulajdonos: KIRÁLY FERENC Nézze meg a rendőr számát KÖZLEKEDÉSI BALESET VAGY KIHÁGÁS ÜGYBEN HÍVJA 533-0197 Zoltán Szoboszlai, Traffic Summons Consultant 8-9 a.m. MAGYAR ÉLET Hazai hírek Tolnai Gábor akadé­mikussal folytatott interjút közölt a budapesti „Refor­mátusok Lapja”. Tolnai ad­ta ki Szenes Molnár Albert válogatott műveit, zsoltár­fordításaival együtt. Fi­gyelmünket megragadta az interjúban, idézett egyik mondata: „Sajnálom, hogy a válogatásból kimaradt a 137. zsoltár”. — Ezt mi is sajnáljuk, de megértjük. Ez a híres „politikai zsoltár”, a „babiloni foglyok pana­sza” idegen elnyomóik el­iten. Egy reprezentatív álla­mi irodalmi kiadványban manapság mégis csak ké­nyes dolog kifakadni , az idegen sanyargatok ellen.­ Hiszen elkerülhetetlen len­ne, hogy a figyelmes olva­sók Babilont egy másik, nem kevésbé utált és ke­gyetlen világhatalom nevé­vel helyettesítsék be. — 18. századi pince­börtönt találtak a győri Káptalan-domb szomszéd­ságában, a Martinovics tér 1. és 2. számú házai alatt. Egész pittcrrendszer van itt, amelynek egyik, eddig feltáratlan részében a va­kolat alól száznál­­több, téglába vésett monogram, név, és évszám került elő. A mindössze néhány négyszáz méter alapterüle­tű, két méter magas pin­cében megtalálták a rab­lánctartó karikákat is, amelyekhez hozzáláncolták a börtön lakóit. A salét­romtól és a durva vakolat­tól megtisztított téglákon jól olvashatóak az évszá­­mok és a nevek. Néhányan a nevük mellé még a fog­lalkozásukat is bevésték. A­ muzeológusok máris megkezdték a levéltári ku­tatómunkát, k­eresik a bör­tönpince történetére vonat­kozó forrásokat. mentumok azt igazolják , élethű képet festett az író a kertről. Meg volt a kőfal, a deszkapalánk, a tó és a sziget, a csónak, a fahíd, a csúcsíves marom. Sőt, akkoriban valóban hadi­rokkant őr teljesített szol­gálatot a füvészkertben. Dr. Priszter Szaniszló igazgató tájékoztatása sze­rint hazánk első növény­­kertje rövidesen megfiata­lodik. Már megtörtént a háromrészes, öreg pálma­ház átalakítása , az üve­­gezési munkálatokat most végzik a szakemberek. Hoz­záláttak az úthálózat kor­szerűsítéséhez is. Hamaro­san so­r kerül az évszáza­dos víz-, gáz- és fűtéshá­lózat cseréjére. Emlékpark és múzeum épül a pákozdi emlékmű környékén az 1848-as sza­badságharc első győztes csatájának 130. évforduló­jára. A múzeumban nagy­méretű terepasztalon mu­tatják be a pákozdi csata lefolyását. A tárlókban ki­állítják a honvédsereg egyenruháit, fegyvereit, zászlóit és korabeli doku­mentumokat. A pákozdi dombokon már befejezés­hez közeledik a nagyará­­nyú tereprendezés, vala­mint a fásítás, és megkezd­ték a múzeum építését. Mintegy hektáros emlékparkot építenek sétá­nyokkal, kilátókkal és pi­henőhelyekkel. A 3,5 kilo­méter hosszan kanyargó gyalogösvény a csata leg­fontosabb harci útvonalai­nak nyomvonalát követi, öt helyen emlékoszlopot állítottak fel. Az új emlék­park és 1848-as múzeum szeptember 29-re, a pákoz­di csata 130. évfordulójára­­ készült el. Ki ne olvasta volna „A Pál utcai fiúk”-at? Sokan még ma is keresik Molnár Ferenc hőseinek nyomát a „Füvészkertben”, vajon hol járhatott Nemecsek, Bika, Ács Feri és a többiek? Ke­vesen tudják, hogy a múlt század végéről származó fényképek, s tegyék doku­ Költöztetést, 20 FEET-es zárt bútorszáll­lító kocsival , garanciával szemételtakarítást dump-trafókal legolcsóban vállal. Sípos Cartage Tel.:293-0498 Költöztetés és minden más szállí­tást garanciával, legolcsóbban vállal SZABO MOVER 536-6360 Költözködni AKAR? Hívja: LAJOST Happy Moving Service 534-9492 Olcsó, garantált kiszol­gálás. (7 napos, 24 órás szolgálat.) 11. oldal Stutsa— Eladás és Javítás SZÍNES, B/W TV-k — STEREOK — RÁDIÓK Kazettás hangszalag játszók — Gramofonok — Villanyborrotvok — Elektromos borotváik klinikája G & T ELECTRONICS 509 Bloor St. West (Borden St. sarok) telefon: 967-6780 Magyar üzlet Meghívó Ifjúságunkkal — Ifjúságunkért* A St. Catharillesi Magyar Kultúregyesület A Niagara Félsziget Magyar Egyházainak és Egyesületeinek támogatásával 1978. november 18-án, szombaton este 7 órai kezdettel a Multikulturális Centerben 185 Bunting Road rendezi hagyományos — vacsorával­ egybekötött KATALIN BALJÁT melyre kedves magyar testvéreinket szeretettel meghívja és várja Zene: Széll Ferenc Belépődíj: $7.00 A bevétel egy része a Rákóczi Alapítvány ifjúsági céljait szolgálja. „QiawLa”ÉTTEREM UJ zenekar Budapestről! minden este Albert György hegedű(primás) N­­r .a m r cimbalom Nemeth János és Ráduly Árpád művészek ASZTALFOGLALAS CQ7 AOA1 UJ TELEFON SZAMUNKON: uttf **UUUI 720 Bay Street, Toronto nnmn mí«hT rum mi IT* EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC. 145 NORFINCH DR.. DOWNSVIJEW* TORONTO. ONTARIO* Telefonálja be rendelését! 416-636*5323 Itt megtalálhatja Észak-Am­erika legfinomabb bácskai­ módon készített hentesáruit: kolbászokat, hurkákat, felvágottakat, stb. Privát füstölést vállalunk. Könnyen és gyorsan megközelíthető a véres bármelyik részéről a korszerű 400-as és 40­-es főutakon. Parkolási probléma nincs és vásár­lóink megszabadulnak a városi for­galomtól. BURÁNY TESTVÉREK Suti«.« NYITVARend Este Kedd 9:00-tól 6:00-ig . 6:00-ig 8 00­0 xg Szerda 9:00-tól Csütörtök 9:00-től Péntek 9:00-tól 8:00-ig V­­­4:00-ig Szombat 9:00-tól ELIZABETH Delicatessen & Meat Friss húsok, a legfinomabb minőségű hentesáruk, felvágottak és csemegeáruk nagy választékban. Tulajdonos a Balega család. PARKOLÁS ÉS ÜZLET MÖGÖTT CANADA TERÜLETÉRE C. O. D. SZÁLLÍTUNK 410 Bloor SL West 1 921-8644 KISS ANDRÁS Elsőosztályú munkát adok garanciával • Nagy választék angol szövetekből • Hozot anyagból is vállalok FÉRFI ÉS NŐI SZABÓ VOLT BUDAPESTI SZABÓMESTER 410 BLOOR STREET WEST, I. EM. TEL.1 921-9614 (Elizabeth Meat Market fölött) VICTORIA HUNGARIAN RESTAURANT 523 MOUNT PLEASANT RD. (Eglinton­ tól délre) Kitűnő magyar konyha, házi készítésű sütemények, espresso kávé. Take out service. Valamint külföldi sörök és borok kaphatók.. Tel.: 482-4711 Nyitva vagyunk (Le. 11-től este ,m íg, vasárnap déli 1-től este l­-ig. SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET! Mindenféle méterárut legolcsóbban • BUDAPEST TEXTILE-től Selymek, francia, német szövetek, függöny és drapéria anyagok, horgok­ és hímzett asztalterítők, kézimunkák, ágyneműgarnitúrák. 770 ST. CLAIR AVE. WESt — TÉL.: 654-2509 Tulajdonos: Mr. and Mr*. Németh.

Next