New Yorki Magyar Élet, 1978 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1978-11-18 / 46. szám
1978. november 18. Mi újság odahaza? Haraszti Endre: MAGYAR CIGÁNYOK EREDET ÉS VÁNDORLÁS Az összehasonlító nyelvtudomány volt a történészek segítségére annak szinte bizonyos ténymegállapítására, hogy a cigányság nyelve az észak-nyugat—indiai nyelvek közé tartozik, mégpedig azt a fejlődési fokot tükrözi, melyen e nyelvek a Kr.u. első évezredének derekán álltak. Ebből levonható az a következtetés, hogy a cigányság a „ciánokba”, azaz nagycsaládokba tömörülve a Kr.u. VI. vagy VII. században indultak el vándorútukra a Kásmir, vagy a Pandzsáb vidékéről. Útrakelésük oka ismeretlen. Lehetséges, hogy az úgynevezett „fehér hunok” indiai inváziója késztette őket ősi földjük mindörökre való elhagyására. Talán a kínai nyomás volt az útnak indító ok. Lehetséges azonban az is, hogy a terület túlzott népszaporodása s az időszakosan fellépő éhínség volt az a mozgató erő, mely Szíria, Egyiptom, majd Európa felé irányozta útjukat. Útvonalukra a nyelvükbe került perzsa, török, görög és délszláv kölcsönszavakból lehet következtetni. Annyi bizonyos, hogy a 11. század táján — Kisázsia irányából — egyes karavánjaik már elérték a Balkán félszigetet A Balkánian — török-bulgár, görög, szláv, stb. hatásra, különböző, ellentétes irányban mozgó csoportokra tagozódtak'' s e csoportok nyelve is fokozatosan elkülönült egymástól. Az ősi életmód alap-cigányszavait megtartották ugyan, de olyan mértékben került nyelvükbe befogadó új hazájuk nyelve, amilyen mértékben azt adoptálták, illetve amilyen hosszú ideig egy bizonyos nyelvterületen tartózkodtak. Valószínűleg Magyarország volt az első európai értelemben vett ország, ahol megjelentek, s ahol hosszasabban megtelepedtek, hiszen a Balkánon való életük csak bujkálás volt a különböző, egymással örökösen harcban álló népek sziklás hegyeiben, erdőiben. 1410 körül, — tehát Zsigmond királyunk idejében — már több hullámban kóboroltak a Kárpátmedencében. Érdekes, hogy egyiptomi eredetűnek vallották magukat — s ez magyarázni látszik azt, hogy angol nyelven a mai napig „gypsy” a nevük. Ugyanis a cigányok Kisázsia felől érkeztek magyar földre . Elő-, vagy Kisázsia bizánci neve „Kis-Egyptosz” volt akkoriban. Konstantinápolytól Budáig minden Kisázsia felől érkező, barnabőrű embert — helyesen, vagy helytelenül — „egyiptominak” neveztek, nem sok ügyet vetve arra, hogy az illető család, vagy törzs sokkal távolabbról, Indiából vándorolt vidékükre. .A magyar „cigány” szónak nincsen köze indiai őshazájukhoz. Ez is vándorlásuk során ragadt hozzájuk. Konstantinápoly középkori bürokratái ugyanis gyakran összetévesztették őket egy nomád életet élő „athinganos” nevű kisázsiai szektával. Ebből lett a „cigány” s a német „zigeuner”. A cigány férfi önmagát egyszerűen csak „rom”-nak, azaz „férfi”-nek nevezi. A CIGÁNY NYELV A nemzetközi nyelvtudomány „romany”-nak mondja a cigány nyelvet és az Indo-Európai (Indogermán, azaz árja) nyelvek közé sorolja. Tévhit arra gondolni, ho£y a mai cigányok talán megértik a modern indiai nyelveket. A mai cigány nyelvhez még aránylag a hindi és a bengáliai nyelvek állattak legközelebb, de egy hindi, vagy bengáli embert egy magyarországi cigány éppoly kevéssé értene meg, mint amennyit mi értenénk, ha egy finn, török, vagy mongol ember anyanyelvén szólna hozzánk. Azaz: gyakorlatilag semmit. A nomád életmód, a szüntelen vándorlás, a különböző nyelvtájak beszédének adoptálása azt eredményezte, hogy ma már egy magyar cigány egy oláhcigánnyal is főleg jelbeszéd útján tudna érintkezni. A CIGÁNY TÁRSADALOM A cigányok életét kutató társadalomtudósok az utóbbi időben gyakran kétségbe vonják a „cigányvajda” hatalmát, vagy egyáltalán való létezését. Úgy tűnik, hogy attnak a legidősebb, legerősebb, vagy legeszesebb cigánynak, ki karavánja képviseletében beszél, vagy intézkedik, ki a hivatalos kapcsolatot tartja a hatóságokkal, valójában igen kevés hatalma van a karavánon, vagy a cigánytáboron belül! Még tekintélye is csak akkor van, ha társainál lényegesen gazdagabb. Úgy látszik, hogy a cigánytársadalomban semmiféle nemzetségfő nem emelkedik a közösség fölé s ha átmenetileg, erőszakkal, vagy csellel hatalmat is szerez, az sem marad tartós, s mégkevésbé lesz örökölhető. A cigánykaravánon belül társadalmi alá- és fölérendeltség nincsen, vagy csak nagyon átmeneti jellegű. A cigánykaraván sem mindig közeli rokon cigánycsaládok egyesülése, mert a karaván alakulhat alkalmi cigányszövetségekből is, azok pedig, akik még közelebbről vizsgálják a cigányok életét, csakhamar azt is felismerik, hogy a „külképviseletet” ellátó „cigányvajda” helyett valójában mindig egy-egy idős, tapasztalt és gazdag cigányasszony a csoport igazi feje. Ennek hátterében esetleg az van, hogy ősi szülőföldjük, őshazájuk kormány- és társadalmi alapja a „matriarchatus” volt, azaz a legtekintélyesebb asszonyok malma, csupán vándorlásuk során igyekeztek — legalább látszólag — igazodni a férfiuralmak országaihoz. Az uralkodás tényleges terhét-előnyeit viselő vén cigányasszony ritkán jelenik meg az előtérben, leggyakrabban a termeskocsi mélyében marad s csak küldöttei, megbízottai útján tárgyal a külvilággal. Valójában ii dönti el a vitás kérdéseket, ő határoz belső perpatvarügyekben. Ő szabja meg a következő útvonalat s ő az élő jelképe a cigányok nemlétező „törvénykönyvének” és „perrendtartásának”. A „cigányvajda” hiúságát ugyanakkor csak a külső „parádézás” elégíti ki. A falvak lakosságának többsége nem is sejti, hogy a felcicomázott „vajda” sokszor nem más, mint a soha nem látható cigányassszony fia, veje, küldönce, vagy más alárendeltje. A cigánykultúra leírásához hozzátartozik a jellegzetes cigányfoglalkozások leírása. A történelmi ködbe vesző indiai kaszt-múlt itt is jelentkezik, mert egyes cigánycsaládoknak atyáról-fiúra szálló, hagyományos foglalkozási ága van, mint pl. üstfoltozó (Cigányul: kalderások), szőnyegszövők (colárok), teknővájók (kalajárok), késköszörűsök (csuránok), lókupecok (lovárok), medvetáncoltatók (urszárok), vályogvetők (csikenálok) stb. A magyar cigattyzenész a cigányvilág elitjét jelenti, különösen akkor, ha nagy rutinra, vagy magasabb fokú zenei műveltségre tesz szert. Vannak zenetudósok, akik ősi indiai elemeket vélnek kihallani a cigányzenéből, mások a befogadó Ország Vidék népdalainak elcigányosodásáról beszélnek. Annyi bizonyos, hogy nótáik szövegét illetően a mindenkori befogadó nép dalainak hatása alatt állnak. Kölcsönzik az alkotóelemeket, de az összkép mégis sajátosan cigány, összehasonlítva a magyar, a balkáni, a spanyol cigányzenét. a különbségek jól hallhatóak, de megállapítható a hasonlóság jele is: a lassú, szomorkás nóta, melyet hirtelen vad, tobzódó ritmus vált fel, viszszatérve megint a letargikumba. A „sírva-vígadó” magyar mulatás jó társat nyer a cigányzenészekben. Az európai történelem arra tanít, hogy a 15.—18. századbeli, középeurópai zenei hagyománynak érdekes mellékfejezetét jelenti a cigányzene, — elsősorban a szólóhegedű és a cimbalom — játéka. Az is kétségtelen, hogy a cigánymuzsikus családok sok tagja feltűnően tehetséges. Taníttatása esetén a koncerttermek virtuozitásába emelkedhet. Még írástudatlan falusi rajkók egy része is megdöbbentő zenei hallásról, ösztönös hídtechnikáról tesz tanúságot, — bár legtöbbjük nem tudja, hogy a kotta mi fán terem. A cigányprímások legtöbbje természetesen a kottához is kitűnően ért, — jóllehet művészetük jellegzetessége az, hogy nem a kottához igazodnak, hanem ösztönösen rögtönöznek. A cigánybanda általában erősen háttérbe szorulva, rutinmunkával követi a prímás játékát. A cigányzenét akkor sem szabad összetéveszteni az ősi magyar zenével, ha rendkívül magas művészi színvonalra emelkedik s még akkor sem, ha a régi nóta, vagy a verbunkos történetesen cigáykisérettel kerül bemutatásra. Annál bosszantóbb, hogy nemcsak külföldön, de sokszor Magyarországon is hajlamosak összetéveszteni a magyar zenét és dalt a cigánymuzsikával. Ennek további szomorú következménye, vagy társproblémája az, hogy igen sok országban, különösen az angol nyelvű országokban a magyart cigánynak, a cigányt meg magyarnaknézi, tartják, egyenlősége jelet téve a két nép, a két kultúra között. Vannak hazai turistacsorgató plakátok, prospektusok, melyek ráadásul erősítik ezt a tévhitet. Ne hagyjuk említés nélkül az úgynevezett „cigányromantikát” sem, mely a 19. század első felében keletkezett u.n. „romantika korának” mellékterméke. Az irodalom, a zene- és képzőművészet legnagyobbjait gyakran lebilincselte a nomád cigányélet varázsa, a vén cigányasszony misztikuma, vagy a sugárzó szépségű cigányleány deleje. A teljességre való törekvés nélkül, csupán tallózva, említsük meg a francia Mérimée „Carmen”ját, melyből Bizet alkotott halhatatlan operát. Verdi ,,Il Trovatore”-jának „Uzicenna” nevű vén cigányasszonyát, Victor Hugo „Párizsi „Notre Dame”-jának csodaszép „Esmeraldáját”, Puskin „Cigányok” c. mesterművét, stb. A cigányromantika alkotásai idealizálnak. A tobzódó színeket, a csillogást, a rajongást, a mélabút, a drámát domborítják ki. A cigányromantika hazai klasszikus bemutatóiból Jókai Mór és Vörösmarty jut hirtelen eszembe, kik a Rákóczinak is muzsikáló, híres Czinka Panna nyomában helyezték a magyar cigányt a romantika barokkos keretébe. Megjegyzendő, hogy Vörösmartynál alapjában véve néni főalak a cigány, csupán a magyar indulat, vagy keserű spirtzbólikus megszólaltatója. Klasszikus realistáink már valósabban közelítik meg a cigányproblémát. Arany „Csór vajdájában”, Gárdonyi „Sárközi” cigányában már az élő, húsból-vérből való cigány jelenik meg, de — mint mondottam, — a magyar romantika sem állítja központba a cigányt. Csupán mint a jellegzetes, magyar édesbús lelkűjét, a sírvavigadás vízióját, mellékalakját — hegedűjével álla alatt. Olyan hírneves cigányprímások (mint pl. Magyari Imre s mások) kultúrbüszkeségeink pantheonjába tartoznak s ugyanígy a cigány zeneszerzők, a legendás Czinka Pannától, Biharin ésDankó Pistán keresztül egészen Cziffra Györgyig. Köztudomású az is, hogy mindig sok nagy európai zeneszerző jött hazánkba a Magyar zenétől, vagy éppenséggel a cigánymuzsikától megittasulni, megtermékenyülni. Az egész világon hozzávetőlegesen 6—7 millió cigány él. (Ezt sem könnyű megállapítani, mert nomád életmódjuk miatt a népszámlálás alól általában kivonják magukat, származásukat, nyelvi, faji sajátosságaikat pedig nemigen töltik ki a kérdőíveken Ebből Magyarországra (csupán a Csonkaországot számolva) kb. 700000 jut, mely tehát a világ cigánynépességének hozzávetőlegesen a 10 százaléka. Az ország lakosságának (10—11 milliót számolva) kb. 7 százaléka a cigány, vagy — jobban mondva — akik nyiltan, kertelés nélkül cigány eredetűnek, vagy cigánynak mondják magukat, óriási szám ez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a régebbi 3—4 százalékról emelkedett 7 százalékra s ha szem előtt tartjuk, hogy a cigánycsalád sokkal szaporább, mint az átlagos magyar család, s a magyarság létszámához viszonyított növekedésük folytatólagosan tart! Darvas József miniszter a hatvanas években bejelentette, hogy az erősen lehangoló, siralmas magyar szaporodási arány még megdöbbentőbb lenne, ha külön, elhatárolva számolnánk a cigányság statisztikáját! A cigányság nagyfokú szaporasága az, mely népszaporasági statisztikánkat úgy-ahogy elfogadhatóvá teszi. A cigányokat különálló nemzetiségként kezelve — még mindig az utolsóként állunk a Világban! Ebből az következik, hogy — bár tisztelnünk kell a magukat cigánynak vallók nemzetiségi jogait, ugyanakkor mindent el kell követnünk, hogy minél több cigány család magyarnak érezze és vallja magát. ÚJ MAGYAR AUTÓJAVÍTÓ MŰHELY MINDENFAJTA KOCSIK ÁLTAGOS JAVÍTJA KAROSSZÉRIA MUNKÁK ( VÍGMODERNEBB FESTÉS-BERENDEZÉS) MŰHELYÜNKBEN MINDEN MUNKA GARANCIÁVAL KÉSZÜLI R & D AUTÓ COLLISION LTD. 1122 Roselawn Avenue (nyugatra a Duffenntől) telefon: 782*1418 tulajdonos: KIRÁLY FERENC Nézze meg a rendőr számát KÖZLEKEDÉSI BALESET VAGY KIHÁGÁS ÜGYBEN HÍVJA 533-0197 Zoltán Szoboszlai, Traffic Summons Consultant 8-9 a.m. MAGYAR ÉLET Hazai hírek Tolnai Gábor akadémikussal folytatott interjút közölt a budapesti „Reformátusok Lapja”. Tolnai adta ki Szenes Molnár Albert válogatott műveit, zsoltárfordításaival együtt. Figyelmünket megragadta az interjúban, idézett egyik mondata: „Sajnálom, hogy a válogatásból kimaradt a 137. zsoltár”. — Ezt mi is sajnáljuk, de megértjük. Ez a híres „politikai zsoltár”, a „babiloni foglyok panasza” idegen elnyomóik eliten. Egy reprezentatív állami irodalmi kiadványban manapság mégis csak kényes dolog kifakadni , az idegen sanyargatok ellen. Hiszen elkerülhetetlen lenne, hogy a figyelmes olvasók Babilont egy másik, nem kevésbé utált és kegyetlen világhatalom nevével helyettesítsék be. — 18. századi pincebörtönt találtak a győri Káptalan-domb szomszédságában, a Martinovics tér 1. és 2. számú házai alatt. Egész pittcrrendszer van itt, amelynek egyik, eddig feltáratlan részében a vakolat alól száználtöbb, téglába vésett monogram, név, és évszám került elő. A mindössze néhány négyszáz méter alapterületű, két méter magas pincében megtalálták a rablánctartó karikákat is, amelyekhez hozzáláncolták a börtön lakóit. A salétromtól és a durva vakolattól megtisztított téglákon jól olvashatóak az évszámok és a nevek. Néhányan a nevük mellé még a foglalkozásukat is bevésték. A muzeológusok máris megkezdték a levéltári kutatómunkát, keresik a börtönpince történetére vonatkozó forrásokat. mentumok azt igazolják , élethű képet festett az író a kertről. Meg volt a kőfal, a deszkapalánk, a tó és a sziget, a csónak, a fahíd, a csúcsíves marom. Sőt, akkoriban valóban hadirokkant őr teljesített szolgálatot a füvészkertben. Dr. Priszter Szaniszló igazgató tájékoztatása szerint hazánk első növénykertje rövidesen megfiatalodik. Már megtörtént a háromrészes, öreg pálmaház átalakítása , az üvegezési munkálatokat most végzik a szakemberek. Hozzáláttak az úthálózat korszerűsítéséhez is. Hamarosan sor kerül az évszázados víz-, gáz- és fűtéshálózat cseréjére. Emlékpark és múzeum épül a pákozdi emlékmű környékén az 1848-as szabadságharc első győztes csatájának 130. évfordulójára. A múzeumban nagyméretű terepasztalon mutatják be a pákozdi csata lefolyását. A tárlókban kiállítják a honvédsereg egyenruháit, fegyvereit, zászlóit és korabeli dokumentumokat. A pákozdi dombokon már befejezéshez közeledik a nagyarányú tereprendezés, valamint a fásítás, és megkezdték a múzeum építését. Mintegy hektáros emlékparkot építenek sétányokkal, kilátókkal és pihenőhelyekkel. A 3,5 kilométer hosszan kanyargó gyalogösvény a csata legfontosabb harci útvonalainak nyomvonalát követi, öt helyen emlékoszlopot állítottak fel. Az új emlékpark és 1848-as múzeum szeptember 29-re, a pákozdi csata 130. évfordulójára készült el. Ki ne olvasta volna „A Pál utcai fiúk”-at? Sokan még ma is keresik Molnár Ferenc hőseinek nyomát a „Füvészkertben”, vajon hol járhatott Nemecsek, Bika, Ács Feri és a többiek? Kevesen tudják, hogy a múlt század végéről származó fényképek, s tegyék doku Költöztetést, 20 FEET-es zárt bútorszálllító kocsival , garanciával szemételtakarítást dump-trafókal legolcsóban vállal. Sípos Cartage Tel.:293-0498 Költöztetés és minden más szállítást garanciával, legolcsóbban vállal SZABO MOVER 536-6360 Költözködni AKAR? Hívja: LAJOST Happy Moving Service 534-9492 Olcsó, garantált kiszolgálás. (7 napos, 24 órás szolgálat.) 11. oldal Stutsa— Eladás és Javítás SZÍNES, B/W TV-k — STEREOK — RÁDIÓK Kazettás hangszalag játszók — Gramofonok — Villanyborrotvok — Elektromos borotváik klinikája G & T ELECTRONICS 509 Bloor St. West (Borden St. sarok) telefon: 967-6780 Magyar üzlet Meghívó Ifjúságunkkal — Ifjúságunkért* A St. Catharillesi Magyar Kultúregyesület A Niagara Félsziget Magyar Egyházainak és Egyesületeinek támogatásával 1978. november 18-án, szombaton este 7 órai kezdettel a Multikulturális Centerben 185 Bunting Road rendezi hagyományos — vacsorával egybekötött KATALIN BALJÁT melyre kedves magyar testvéreinket szeretettel meghívja és várja Zene: Széll Ferenc Belépődíj: $7.00 A bevétel egy része a Rákóczi Alapítvány ifjúsági céljait szolgálja. „QiawLa”ÉTTEREM UJ zenekar Budapestről! minden este Albert György hegedű(primás) Nr .a m r cimbalom Nemeth János és Ráduly Árpád művészek ASZTALFOGLALAS CQ7 AOA1 UJ TELEFON SZAMUNKON: uttf **UUUI 720 Bay Street, Toronto nnmn mí«hT rum mi IT* EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC. 145 NORFINCH DR.. DOWNSVIJEW* TORONTO. ONTARIO* Telefonálja be rendelését! 416-636*5323 Itt megtalálhatja Észak-Amerika legfinomabb bácskai módon készített hentesáruit: kolbászokat, hurkákat, felvágottakat, stb. Privát füstölést vállalunk. Könnyen és gyorsan megközelíthető a véres bármelyik részéről a korszerű 400-as és 40-es főutakon. Parkolási probléma nincs és vásárlóink megszabadulnak a városi forgalomtól. BURÁNY TESTVÉREK Suti«.« NYITVARend Este Kedd 9:00-tól 6:00-ig . 6:00-ig 8 000 xg Szerda 9:00-tól Csütörtök 9:00-től Péntek 9:00-tól 8:00-ig V4:00-ig Szombat 9:00-tól ELIZABETH Delicatessen & Meat Friss húsok, a legfinomabb minőségű hentesáruk, felvágottak és csemegeáruk nagy választékban. Tulajdonos a Balega család. PARKOLÁS ÉS ÜZLET MÖGÖTT CANADA TERÜLETÉRE C. O. D. SZÁLLÍTUNK 410 Bloor SL West 1 921-8644 KISS ANDRÁS Elsőosztályú munkát adok garanciával • Nagy választék angol szövetekből • Hozot anyagból is vállalok FÉRFI ÉS NŐI SZABÓ VOLT BUDAPESTI SZABÓMESTER 410 BLOOR STREET WEST, I. EM. TEL.1 921-9614 (Elizabeth Meat Market fölött) VICTORIA HUNGARIAN RESTAURANT 523 MOUNT PLEASANT RD. (Eglinton tól délre) Kitűnő magyar konyha, házi készítésű sütemények, espresso kávé. Take out service. Valamint külföldi sörök és borok kaphatók.. Tel.: 482-4711 Nyitva vagyunk (Le. 11-től este ,m íg, vasárnap déli 1-től este l-ig. SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET! Mindenféle méterárut legolcsóbban • BUDAPEST TEXTILE-től Selymek, francia, német szövetek, függöny és drapéria anyagok, horgok és hímzett asztalterítők, kézimunkák, ágyneműgarnitúrák. 770 ST. CLAIR AVE. WESt — TÉL.: 654-2509 Tulajdonos: Mr. and Mr*. Németh.