New Yorki Magyar Élet, 1979 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1979-12-15 / 50. szám

A MAGYAR ÉLET Az első magyar sportlap­­ és két szerkesztője Sport! Sport a rádióban, TV-n, napilapokban, heti szemlékben, magazinokban, sajtóirodák jelentéseiben tudományos folyóiratokban, szaklapokban, mindenhol nagyvilágban, így Magyarországon is. A sport társadal­mi jelenség és nagyhatalommá vált. A sportmozgalom fejlődése hozta magával — természetszerűen — a publi­citást is. Először nyilván, még a 19. század kora évti­­zedeiben az „újdondászok" feladata volt néhány sorban a maroknyi lapok napihírei között, mint inkább valami furcsaságot említeni, — de hogy mikor nőtt meg az­gény, s az igényből milyen küzdelem után lett önálló magyar sportsajtó, — erre hazai sportirodalmunkban ösz­­szefüggő munka ezideig nem jelent meg. Dr. Siklóssy László nagy, három kötetes művében ,,A magyar sport ezer évében” éppen úgy csak utalások és néhány adat található, mint az 1977-ben megjelent „A magyar test­nevelés és sport története” c. könyvben, amely pedig a Testnevelési Főiskola kötelező tankönyve. — A megva­lósulás útját, annak feltárása és megírása úgy véljük sür­gősen pótlásra váró adósság. — A Ratio Educationis óta írtak már sportról köny­veket, a lapok itt-ott megemlékeznek egy-egy évforduló-­­ról, s tudjuk, hogy az első magyar­ nyelvű sportlap csak lovászattal és vadászattal foglalkozott. „A vadász és versenylap” volt az első sportújságunk, — 1858-ban in­dult, — amely az ember sportok eredményeinek, közle­ményeinek, azok népszerűsítésére egyre több oldalt szentelt.­­ A lap alapítója költő, író, a legkiválóbb mű­fordító: Bérczy Károly. Balassagyarmaton született 1821- ben, Vácott, majd Budapesten végezte iskoláit és mint jogvégzett fiatalember a Helytartótanács Közlekedési osztályán kapott állást. Itt dőlt el élete, sorsa, mert gróf Széchenyi István közvetlen munkatársa lett, egy­­ideig személyi titkára is. A „legnagyobb magyarral’va­­ló kapcsolatának köszönhetjük, hogy eljegyezte magát­ a testnevelés és sport ügyével. — Széchenyi István je­lentőségét nem kell semmilyen magyar újságban bemu­tatni, méltatni, — könyvtári irodalma van. A nagy re­former azonnal meg- és felismerte a sport jelentőségét s báró Wesselényi Miklóssal, — akit a zsibói kastély­ból „csábított’ el, hosszabb nyugati útra indult. Be­járták Német,- Franciaországot, de főleg Angliában i­­dőztek, ahonnan a modern sport elindult. Wesselényi inkább gyakorlati ember. Korának nagy vívója, aki boldogan újságolja megjöttekor, hogy Párizsban a hí­res Gomard mesterrel asszózott. Széchenyi mindent meg­figyel, feljegyez. Széchenyi a sportra gyakorolt nagy hatása és jelentősége szintén az „adósságok” számlájá­ra írható, — holott számtalan életrajzában, méltató könyvben fel-feltűnik a magyar sport kialakulására tett hatása, ösztönzése, — közvetve Esterházy Miksa grófig, aki a MAC alapításán kívül, a modern magyar atléti­ka „atyja” volt. — Bérczy Károly a fiatal, jogvégzett költő, teljes o­­daadással hallgatja Széchenyi sportról szóló fejtegeté­seit, de eleinte más ambíciói vannak. — Feljegyezték róla, hogy halk, mértéktartó, főúri életre vágyik, titkos drámaíró, s „beszélyei” egyre-másra jelennek meg a „Regélő”-ben. 1843-ban vagyunk, s a Regélő májusi számában „Sírásó” címmel újabb elbeszélését közük. — Az „Atheneum”-nál a nagy triász, az irodalmat irányí­tó Vörösmarty, Toldy Ferenc és az első nagy kritiku­sunk Bajza József „uralkodik." Bajza éppen akkor in­dítja meg „Lapszemle” című rovatát, s a kezdő írónak, Széchenyi titkárának erről a beszélyéről ennyit ír: „plá­gium.” Tehát nem, hogy gyenge, rossz, nem irodalom,­­­ hanem egyszerű lopás, így indul Bérczy pályája! Hi­ába írt érzelmes verseket, novellákat, hiába vannak e­­lőkelő barátai, hiába hogy Szécheny, az Akadémia, — Bajza félelmetes rövidséggel kivégzi. — Utána Bér­czy is megszólal, de védekezése gyenge, — mit is mond­hat? Három-négy viszontválasz után Bajza, — aki ed­dig félvállról vette az egész ügyet, — neki gyürkőzik és 18 pontban sorolja fel, hogy a „Sírásó” miért plá­gium? Mit felelhet Bérczy Károly? Ügyetlenül ennyit, hogy írhat,bírálhat, amit akar Bajza József, — ő nem felel már, — adja, — Bajza csontig fanyar mondattal fejezi be a hosszúra nyúlt „párbajt”: a fiatal írót le­győzték. Akkorra azonban már egyre erősebb szelek fúj­nak, s fiatalos kisiklásnak tartják az egészet, amit las­san elfelejtenek. Mert Bérczy Károly értékes író, Ma­dách Imrének halálig barátja, a Pilvax-beli asztaltársa­ság költő- és írógárdájának tagja, akiről Arany László így ír: „Ő gentelman kíván lenni, aki szóval­ tettel so­ha törvényt, illemet, jogot meg nem sért, aki egyéni­­ polgári kötelességét teljesíti, adott szavát megtartja,sú­lyos körülmények között is nemesen viseli magát.” Bérczy erről a plágium kisiklásáról szép tanulmányt írt Illés Endre, adataink nagy részét onnan idéztük. — Bérczy többet nem plagizál, — tovább ír, — de nincs egyéni hangja. Degrét utánozza, majd Jókai vará­zsa alá kerül, — két kötet elbeszélés marad utána. — Élete nagy álma: Puskin Anyeginje, — ha olyant tud­na írni! És lefordítja Anyegint, mely remeklő rímeivel maradandó alkotás.Négy évig küzködik az „anyaggal”, tökéletesen megtanul oroszul, — angolul, németen kívül — szívbajosan egyre csiszolja, javítja, míg útjára bocsát­ja, mintegy igazolásul, — hogy tud maradandót alkot­ni! Akinek bizonyítani kívánta, — Bajza József, — már halott. — Évtizedekkel később ismét költőre bízzák az új fordítást, s Áprily Lajos hívebb és modernebb, —s még­sem halványítja el Bérczy Anyegin remekét. — A szabadságharc után —, 1850-es évek elejétől a Pesti Napló munkatársa, kapcsolatba kerül Kemény Zsigmonddal, a korszak nagy újságíró és írójával.Kitű­­nő céllövő, szenvedélyes vadász, előbb vadászlapot a­­lapít. Eötvös József báró a 19. század minden magyar­ja közül a legérzékenyebb, a legzseniálisabb bíztató támogatja, felkéri, hogy embersporttal is foglalkozzék. Eötvös József szerepét a m­agyar sportban — ugyancsak nem írta meg senki. .. így­ indul meg a sportlap — az 1858-as évben. A kiegyezés évében már halott. A Kis­faludy Társaság majd az Akadémia hívja meg tagjául, s joggal állapították meg —, hogy korának egyik leg­kiválóbb, legkulturáltabb hírlapírója volt. Sportlapjának általános testnevelési és sport kérdéseit tárgyaló, új­szerű cikkeit, maga a szerkesztő írta. A nemzeti test­nevelés szolgálatát tűzte ki célul, minden sorában an­nak fontosságát hirde­tte. Feljegyzések szólnak arról, hogy évekig háromszáz előfizetője volt és a rendszeres olvasóinak száma nem haladta meg­­ az ötszázat. A sport Anglában „vérévé” vált. Átültetni igyeke­zett, amit hazai talajon megvalósíthatónak érzett. A magyar sportélet megteremtésében úttörő a szerepe! Fog­lalkozott atlétikával, de riportokat közölt az evezős­sporttól kezdve — korcsolyázókról, úszókról, ökölvívók­ról. Lassanként fel-feltünedeznek a labdajátékokról szó­ló cikkek, s később különösen a vívás célkitűzéseit ki­sérő bő kommentárokkal, tudósításokkal. — A szabadságharc bukása után a korábban megindult gyenge és zsenge sportéletünk szinte semmivé vált, a­­ig-alig lélegzett. A sportlap az elnyomatás éveiben nem­csak sport, de magyar szempontból is fontos missziót töltött be. Bérczy Károly hirdette fennen újságjában,— nem is veszélytelenül, — hogy nyelvében él a nemzet, azt beszélni, ápolni, szeretni kell! Legkiválóbb cikkso­rozata: „A sport és nevelési irányunk” úgy sportiro­­dalmilag, mint propagatív szempontból is döntő jelen­tőségű volt. — Irodalmi működését sem hagyta soha ab­ba. A nagyok árnyékában, — Jókai, Kemény, Eötvös, — most már csak fordít, — Dickens ihletett magyar át­­ültetője. Lapjának fejlődését és a sport későbbi fellen­dülését nem érte meg, 46 éves korában meghal. — Sportlapjában tovább élt. Feledésbe merült szerkesz­tők után, újra író került Bérczy Károly elárvult helyé­re, író a javából: Lovik Károly. Sokan megakadhatnak, hogy ezt a méltatlanul elfelejtett írót, mint jelentést emnljük. Bérczy Károlynak, mint Loviknak közös az eszményük: — Puskin, — és közös a tragédiájuk is. O­­lyan korszakban születtek, mikor a költészetben Vörös­marty, Petőfi, Tompa, majd Arany János csillogott,míg szép prózában Jókai, aki mellett érdemetlenül halvá­nyult el még Kemény és Eötvös is, — majd Mikszáth következett, — s még az „írók­ írója” is Ambrus Zoltán, — a második sorba kényszerült az óriások mellett, mö­gött. És ki tud arról, hogy Lövik Károly, Tolnay, Pete­lei, a két Cholnoky, Gozsdu, Török Gyula, Papp Dáni­el és még sokan, — mind kitűnő írók —, „második” vonal, — mert Jókai-Mikszáth után két újabb óriás je­lentkezik, kiknek a fénye mindenki mást elhomályosít: Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula. Ki emlékszik arra, hogy Kiss Józsefnek, a költőnek, — volt egy heti lapja még a „Nyugat" folyóirat előtt, amit úgy hívtak­­„Hét”? Ebben jelennek meg az új fiatalok írásai, Lövik Ká­­rolyé is. És 1904-ben a címlapon fénykép, „A Szent István-díj” győztese Kapos, — a Tornyay istálló teli­­vérje, s mellette — Lövik Károly, akinek „polgári” fog­lalkozása volt, s az istálló vezetője, s európai hírű­­ „ló-szakember”. Cikkei angolul a legelőkelőbb angol— szaklapokban látnak napvilágot, többet él Párizsban fő­leg Londonban, mint Budapesten. Lótenyésztéssel fog­lalkozik, istállótulajdonosok, játékosok, mágnások és zso­­kék között él, belülről ismeri a Nemzeti Casinót és a bécsi Jockey Clubbot, — előkelő szállodák vendége, — különösen a bécsi Imperiált kedveli, mert valamikor a monda szerint — istálló volt. . . Otthon van Alagon, — mint minden európai versenypályán, közben tucatnyi re­gényt, novellát ír, mindezt kiadják folyóiratokban, könyv­ben, visszhangtalanul. — Tartózkodó, zárkózott, szikár, előkelő, a nyugati nyelveket szinte akcentus nélkül be­széli. — 1874-ben születik, 1915-ben 42 éves korában már nem él. Csodálkozva lapozzuk élettörténetét, ily rövid idő alatt, annyi utazás és lóverseny mellett, min­denre volt érkezése, ideje. És tetejébe még megveszi és szerkeszti, folytatja Bérczy lapját, ahová rengeteg cik­ket ír, ötleteket dobál szét. Mellékesen egy pár akadé­miai díjat is nyer, a szép és sokszor szomorú századvég forróság és a tántorgó süllyedő dzsentrik írója — csak éppen — nem figyelnek fel rá! Kudarc-kudarc és új­ra kudarc — ő is fordításba menekül, — s megírja meg­­indítóan szép tanulmányát — Dickensről, — akit éppen Bérczy Károly fordít magyarra. . . Művei talán valame­lyik hazai könyvtárban porosan, elfelejtetten fellelhetők. Aranypolgár, Keresztúton, Okosok és bolondok, Arany­kéz,­­Asszonyfej stb. — mind szorongató álom-világ. .. „Kirándul” a harcos pontikára is — egyetlen egyszer. Szekfű Gyula Rákóczija jelenik meg, Szekfűt támadják mindenfelől. Szép, okos, higgadt cikkben kiáll Szekfű mellett. — Az ő idejében már túl vagyunk Esterházy Miksa nagyszerű „sport betörésén”,már létezik a „Viator” és Molnár Lajos, sportlapja sem áll egyedül. Lassanként újabb és újabb sportlapok támadnak: Sport, Tornaügy, Herkules, Magyar Sport, Sportvilág, — majd később a Sporthírlap és Nemzeti Sport. Olyanok jelennek meg az sportújságírói porondon, mint Szekrényessy Kálmán,­­ Porzsolt Jenő és Porzsolt Kálmán, és még mennyi ér­demes név vár megörökítésre, méltatásra!! A lap 1918-ban csendesen megszűnik. — Bérczy Károly úttörő munkáját Lövik Károly folytatta rátermettséggel, magas írói és színvonalbeli igénnyel. Mindketten kitartóan, önzetlenül, lelkesedéssel a ma­gyar sport előbbre viteléért harcoltak! Előfutárai és fa­natikusai a magyar sport és sporthírlapírásnak. Minden sorukban hazafiasak és igaz sport szellem sugárzó tisz­taságát hirdették. — Talán áltatjuk magunkat, amikor leírjuk: eljön az idő, amikor a magyar sport külön könyvben áldozik a sportsajtó történetének és abban és abból Bérczy Károly és Lövik Károly neve élesen fog ki­világiani! Zöld Ferenc dr. KUPAMÉRKŐZÉSEK: Kupa UEFA Diósgyőr—Dundee 1-0 (0-0) Újból helytállt a Diósgyőr, egygólos előnyt szerzett a Dundee United ellen. A skót kisvárosban tízezer né­ző figyelte a két csapat küzdelmét, amelynek jellemző­je az volt, hogy a hazai együttes mindent a támadásra tett fel, szinte megállás nélkül rohamozott. Az első félidőben a közönség nagy lelkesedéssel biz­tatta kedvenceit, de a skót játékosok képtelenek voltak megbirkózni a remekül szervezett magyar védelemmel,s csupán mezőnyfölényben játszottak, érdemleges gólhely­zetet nem voltak képesek kidolgozni. A második játékrészben folytatódtak a hazai roha­mok, a Dundee többször is kecsegtető lehetőséghez ju­­tott, de Veréb remekül hárított több alkalommal is. U­­gyanakkor a Diósgyőrnek is akadtak helyzetei. Már-már úgy tetszett, hogy gól nélkül végződik a mérkőzés, a­­mikor a védekezésről megfeledkezett Dundee-játékosok közül Fekete pompás érzékkel kiugrott, és nagyon so­kat jelentő góllal győzelemhez juttatta csapatát (1:0) az UEFA Kupában.. KK: Debrecen—Udinese 0-0 Gól nélküli kilencven percet toporgott végig a nap­sütéses hidegben a nagyerdei stadion nyolcezer nézője, s hiába szurkolt azért, hogy az 1934-es Bocskai-Bolog­­na (2:1) Közép-európai Kupa-mérkőzés után az újabb magyar—olasz , KK-találkozón is győzzön a hazai csapat. A vendégcsapat igazolta bajnoki eredményeit (hat mér­kőzésből öt döntetlen és egy vereség), a Hajdúság - fő­városban is a pontosztozkodásra törekedett: négy hát­véddel és egy sepregetővel szervezte meg védelmét, a­­melyet a mérkőzés nagy részében a középpályás trió is támogatott. Szabó, a debreceni kapus mindössze két alkalom­mal ért labdához a kilencven perc során — annál több­ször olasz kollégája, Galli, aki bravúros védések soro­zatával rukkolt ki. Hiába egykapuzott nyolcvan percen át a DMVSC, a helyzetek kimaradtak — az olasz e­­gyüttes jól (sokszor keményen) védekezett és ügyesen adogatott. (0:0). MAGYAR ÉLET SPORTHÍREK SAKK Rio de Janeiróban folyó zónaközi döntők során a küzdelem úgy a férfiak­nál, mint a nőknél kiéle­ződött. A legutolsó fordu­lóban Portisch Lajos sza­badnapos volt, a német Hübner egy pontot szer­zett, így most holt­ver­senyben állnak ketten az élen 8-8 ponttal. A nők­nél Verőczi Zsuzsa győz­­zött, a 10 pontos szovjet Juseliani mögött 8 pont­tal és egy függőjátszmával a második. Szófia: Magyarország tor­nász-válogatottja 569,35 — 564,10 arányban győzött Bulgária csapata ellen. Az egyéniben az Európa-baj­­nok bolgár Delcsev az el­ső Donáth, Magyar Zoltán és Kovács előtt. Dont Veretlenül, vesztett nélkül nyerte meg a ma­gyar nő kézilabda-váloga­tott a Fáy utcai sportcsar­nokban az öt napon át tar­tó Elegant Kupát. A pusz­ta tény semmi másról nem árulkodott, csak a szép győzelemről, pedig szó mi szó, nem volt ennyire köny­­nyű ezt a sikert elérni. Az Elegant Kupa végered­ménye: 1. Magyarország 10, 2. Csehszlovákia 8, 3. az NSZK 6.★ Amszterdam: Női asztalite­nisz EK-mérkőzésen a Tol­nai Vörös Lobogó csapata 5:2 arányban győzött a hol­land Amszterdam együttese ellen.★ Frankfurt: Női nemzetközi tőrvívóversenyen a nyugat­német Losert győzött. A ma­gyarok közül Szőcs a har­madik, Kovács a negyedik helyre került. NAPLÓ 1737. december 18.: — ANTONIUS STRADIVARIUS világhírű cremonai hegedűkészítő halála. 1799. december 14.: — GEORGE WASHINGTON, az Egyesült Államok első elnökének halála. 1830. december 17.: — SIMON BOLIVAR, dél-a­merikai szabadsághős halála. 1882. december 16.: — KODÁLY ZOLTÁN, a mo­dern magyar zene egyik megteremtőjének születésnapja. 1956. december 16.: — Először Moszkva tagadja meg az ENSZ-határozat végrehajtását, amelynek értel­mében ki kellett volna vonnia csapatait Magyarország­­ról. Majd a moszkovita Kádár-kormány hangoztatja,­­ hogy „a szovjet csapatok jelenléte az országban szük­séges a belső rend fenntartása érdekében.” TEMETKEZÉSI VÄLLALAT I. CARDINAL AND SON 366 Bathurst St. % 863-1444 92 Annette St. 0 762-8141 Ha gyász­ért forduljon bizalommal hozzánk. Anyagiakkal ne legyen gondja. Havi részletet is adunk! A mi áraink mindenki anyagi erejét eléri! ^£d­*afie f *■’* Étterem és Tavern , Európai és Kanadai ételek Cigány 469 Bloor St. W. 921-6269 zenei Déli 12-től Business-lunch 1979. december 15. Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akar vásárolni, keresse fel Tüske Meat& Delicatessen­! Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Tulajdonos: KOCSIS SÁNDOR Parkolás az üzlet mögött 566 Bloor St. W. # 533-3453 Mielőtt szükségleteit beszerzi, keresse fel a A FORTUNE HÁZTARTÁSI BOLTOT, ahol megtalálja a magyar kerámiát, a kalocsai fali dísztányéro­kat és espresso sej­teket, valamint csehszlovák kristályból a legszélesebb választékot.­­ Garantált minőségű, Sollingeni manikvűrkészletek bőrtokban, zsebkések a legnagyobb válasz­tékban. Gyúrótábla nyújtójával. — Főzőedények, sütőformák minden méretben és minőségben. — Kilós és lles konyha- és fürdőszoba­mérlegek. — Mindenféle háztartási gépek: hús, mák, dió, kávé­darálók, hozzávaló alkatrészek.­­— Tésztanyújtó és vágógépek. — Szódavíz készítő üveg patronnal. — Különböző méretű és minőségű kések. — Bárdok és hurkatöltők. — Különböző no­­kedli-szaggatók. 99FORTUNES HOUSEWARES IMPORTING CO. 388 SPADINA AVE., TORONTO, ONT. < 364-6999 Hirdessen a MAGYAR ÉLET­ben! TORONTO LEGJOBB MAGYAR HÁZIKOSZTJA — írja a Daily Star és a Globe and Mail. FIGYELEM Continental Restaurant 50 személyig esküvőkre, partykra megrendelést házhoz szállít tulajdonos: CSESZKÓ ESZTER, a Hungarian Village volt szakácsa 521 BLOOR ST. W. — TEL.: 531-5872 és 531-0081 • MINDEN ALKALOMRA • PARTIKRA, ESKÜVŐKRE • NÉVNAPOKRA VIRÁGOT JUDY FLORIST-J61 1 387 SPADINA AVENUE, TORONTO TELEFON: 979-2177 ^niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinminiiiiiiiiiiiiiiniiimiiiiiiniiRiiiiiiiiniíniifiiiiiiiiiiinimiiiinimiuoiiiiiiiiniiiiiiniiiiHiiiiiiiiiinmiimiiiiiiimiimiiiiiimiinii^ LEGJOBB! LEGMEGBÍZHATÓBB MAGYAR AUTÓJAVÍTÓ MŰHELY MINDENFAJTA KOCSIK ÁLTALÁNOS JAVÍTÁSA | KAROSSZÉRIA MUNKÁK — LEGMODERNEBB § FESTÉS-BERENDEZÉS! MŰHELYÜNKBEN | MINDEN MUNKA GARANCIÁVAL KÉSZÜL! § R & D AUTO COLLISION LTD. 1122 Roselawn Avenue (nyugatra a Dufferintől) telefon: 782-1418 tulajdonos: KIRÁLY FERENC Ä)iiiiiiiniiiiiiiiiHiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiliifliiimiiminiiuiiiiiumiiiiiiiiiiiiiiiuiiiumiiiiiHiiiiiuiiimiiiiiiiiiiiiiuiiuiiiiiiiiHiiiiiiiuiuiiiiHUiiiiiimiNuiiiiiiimiiHiiM Járjon mindig szép kocsival! Balesetes, vagy rozsdásodó kocsiját a legmodernebb felszereléssel gyorsan javítjuk és fényezzük. Munkánkat garantáljuk és ingyenes árajánlatot adunk. E & J AUTOBODY 104 OSLER ST., TORONTO, ONT. (Dupont-ról egy utcával a Dundas előtt) Hívja: SZŰCS JÁNOS-1 766-3122, — lakás: 244-4358 DUPONT ST. WEST Javítási idő alatt ingyenes kocsit biztosítunk. 1

Next