New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)

1981-03-28 / 13. szám

6. oldal Mocsár Gábor. Szilajok, betyárok Van Békésben egy falu, a neve: Kondoros. Ha az utas erre jár, jól teszi, ha betér a helyi vendéglőbe. Jó étel­ital várja. S ha már ott üldögél, bizonyosan megismer­kedik a vendéglő nevezetességeivel. Először is az jut eszébe: csak talán nem ez az a nevezetes kondorosi csárda, amelyről a népdal azt mondja: „Kondorosi csár­da mellett — gulya, ménes ott delelget. . .” Ez bizony az. Ez a szépen felújított, berendezett falusi vendéglő híres-nevezetes csárda, s mi több, betyárcsárda volt haj­danán. A kiváncsi érdeklődőnek szívesen megmutatják a bizonyítékot. Azt a „vészkijáratot”, amelyen át a betyá­rok — ha megszorították őket — megszökhettek a csárda ivójából. Az egykori tágas „szabadkéményből” a kürtőn át a pincébe vezetett a lejárat, a pincéből viszont egy szűk alagúton lehetett kijutni a szabadba — bent az épü­letben a pandúrok hiába kutakodtak a betyárok után. Persze nemcsak a kondorosi csárdának volt effajta vész­kijárata: a közhiedelem, a szájhagyomány az Alföldön sok csárdáról tudja, hogy belőle alagút vezetett ki, ame­lyen az üldözött betyárok megléphettek. Ezzel a kondorosi csárdával csupán azt akartam je­lezni, hogy ez a széles, szabad határú alföldi vidék bő­séges termőtalaja a betyárhistóriáknak. A Nagykunság, Békés, az egész Dél-Alföld valóban otthonos hazája volt a szegénylegényeknek, a betyároknak. A múlt század volt az igazi „szegénylegényvilág” — romantikus, leg­inkább megszépített, szájról szájra szálló históriák, bal­ladák, versezetek őrizték meg az emlékezetét. Ma is akadnak még öreg emberek, akik ismerik az efféle tör­téneteket, s ha csöndes estéken kedvük van hozzá, el is mesélgetik. Az én nagyapám is mennyit mesélt a betyá­rokról! S ezekből a történetekből az derül ki, hogy míg más tájakon, hegy­ völgyes vidéken a várrom indítja el a képzeletet, itt az Alföldön a csárda kapja ezt a szere­pet. Az út menti magányos épület, utasok szállóhelye, szomjas vándorok felüdítője, betyárok menedéke, népda­lok termőhelye. Amikor aztán nekilódul a képzelet, színes, borzonga­tó történetek kerekednek az egykori betyárok tetteiről. Egyik-másik nevezetes alak bevonult az irodalomba is. Zöld Marciról — aki akasztófán végezte — Petőfi írt hosszú költeményt; a híres Rózsa Sándorról Móricz Zsig­­mond írt egy szép regényt. Ám azt is meg kell mondani: rendszerint hiteles és valóban megtörtént esetekről, való­ban élő és „működő”, hiteles személyekről szólnak ezek a történetek. Ez a táj — a Nagykunság, a régi Sárrét vidéke, Békés megye, a Viharsarok — valóban pompás létfeltételeket kínált az üldözött szegénylegényeknek. Ahol most viruló falvak házsorai állnak, gondosan megművelt földek zöldellnek, még­­a múlt században is vad, vízjárta, szabályozatlan, mocsaras, lápos, ingová­nyos rétek, végeláthatatlan pusztaságok terültek el. út­­talan útjait csak a pásztorok meg a szegénylegények is­merték. Csak a környékkel, tájjal ismerős ember érez­­hette itthon magát. „Csendbiztos, pandúr, zsandár hatal­ma a rét szélén megszűnt. Ha üldözési céllal bemerész­kedett, többé ki nem jött” — jegyezte fel Györffy István tudós kutató, a Nagykunság régi életének szakértő kró­nikása. Ugyancsak ő írta le a Nagykunság „szilaj pásztorai­nak” jellemzésül a következőket: „Szilaj pásztornak sen­ki sem született, a szilaj pásztor magától lett. Mindig voltak az emberiségnek számkivetettjei. Leginkább ezek­ből alakult ki a szálas pásztori rend. Ha egy legény em­beri életet oltott ki, és nem akart szembenézni a törvény­nyel, behúzódott a rétbe. Ha a másiknak természete fel­lázadt a katonai fegyelem ellen, eldobta csákóját, és el­ment ridegnek. Nagyon sok kezes és nyájpásztor nem tudott számot adni, s számadás elől a rétnek vette ma­gát. Születlen, ágrólszakadt vagy árva gyermek a ride­gek közt biztos otthont talált.” Szökött katonák, a törvénnyel összeütköző szilajpász­­torok, innen­ már csak egy lépés, egy ugrás — lólopással egybekötve —, s mi sem választja el a pásztort a betyár­tól. Különösképpen az 1848—49-es szabadságharc leverése után, amikor a császári „toborzók” a szó valódi értel­mében kötéllel fogdosták a katonának való legényeket, hogy hosszú évekre elvigyék őket külhoni kaszárnyákba, bizony sokan választották az osztrák mundér helyett a rétet, a betyáréletet. Különösen azokat a volt honvédeket keresték irgalmatlanul, akik a szabadságharc katonái voltak, ezeket büntetésből hurcolták el afféle rab kato­nának. Szép és szakértő emlékezést írt ezekről a pusztai szegénylegényekről a Sárrét vidékének neves ismerője, Szűcs Sándor néprajzkutató, aki most is ott él Bihar­­n­agybaj­omban, az egykori sárréti faluban. Fejezetének címe: „Nádi betyárok”. Ám lássuk: „Még a múlt század derekán zúgott a nádbakony. A káka, sás sötétlő sűrűjében temérdek madár fészkelt, költött. Szűk csapásain sétált a gyönyörű fehér kócsag, zöldellő halmain feltartott fejjel vigyázott az őrdaru. Tiszta tavaiban, kanyargós ereiben ficánkolt a hal, az ingólápok alatt­a esik, őszidőben tejfehér köd gomoly­­gott fölötte. Télszakán a csontkaparó szél beverte a kö­zeli falvakba a hólepte avar közt csatangoló csikasz réti­­farkasok üvöltését. A Berettyó, a Körös szabályozatlan volt. E két fo­lyó áradásai táplálták a Sárrét hatalmas mocsárvilágát, elöntvén Bihar, Békés, Hajdú, Szolnok megyék szomszé­dos lapályait, a Nagykunság mélyebben fekvő részeit. A Hortobágy folyócska medrén a Tisza gátbontó vize is eljutott idáig. A végeláthatatlan náderdők és a szinte járhatatlan lápok közt, a feneketlennek hitt mocsár apró szigetei, porongjain halászattal, madarászat­tal foglalatoskodó pá­­kászok élték sajátos életüket, magános kunyhóikban, ki­szakadva a falu közösségéből. Igazában csak ők ismer­ték ezt a rejtelmes vízvilágot, amelyet a babonás népi képzelet tett még titokzatosabbá. Ha idegen, járatlan ember ide bemerészkedett, innen ki nem jött; eltévedt beszakadt alatta a láp, elnyelte az ombolyos víz, befonta a hínár. A hatóság „fogdmegyei”, vármegyék „kopói”, a pan­dúrok, zsandárok is elkerülték ezeket a mocsári nádaso­kat, így aztán a dunántúli Bakonyerdő, a Duna—Tisza közti homokbuckák tüskevárai mellett a Sárrét volt a be­tyárok jó tanyája. Rózsa Sándor, Sobri Jóska, az öreg Bogár Imre sokszor meglakta.” „Kossuth-Nap” Pennsylvaniában Dick Thornburgh, Penn­­sylvania­ állam kormányzó­ja 1981. március 15-ét „Kossuth- és a magyar füg­getlenség napjának nyilvá­nította. — Az ünnepi aktu­son Harrisburg-ban részt vettek dr. Bodi Tibor, a Magyar—Amerikai Nemze­ti örökséget őrző Társaság elnöke, Szarka Lajos, a Philadelphiai Magyar Klub elnöke, dr. Szabó István, az Amerikai Magyar Szövetség helyi igazgatója, Bodnár J. Sándor, a Pittsburgh-i­­ Ma­gyar Közösség képviseleté­ben és Szilágyi István, a William Penn Szövetség al­­elnöke. Száz éves a Magyar Királyi Csendőrség! A Magy. Kir. Csendőr­ség 1881. február 14-én ala­kult. Tehát az idén ünnepel­jük fennállásának 109 éves évfordulóját. Mert létezik e Csendőrség, hiába oszlatták fel otthon szovjet-kommu­nista nyomásra! Ezt bizonyítja a tény, hogy az idén május 15.—17. között Torontóban rendezik meg­­az évfordulós ünnepsé­geket, — amelyre eljönnek a világon szétszórt csend­őrök. Európából, Ausztráliá­ból, az Egyesült Államokból és Kanadából. — Az évfor­dulós díszvacsora május 16- án lesz a torontói Magyar Kultúrközpontban. Védnök­séget március 31-ig lehet vállalni ($25, amelyben egy vacsora­jegy is benne van). Cím: „Royal Hungarian Gendarmerie Jubilee Fund”. Peterdy Michael. 662 Huron Str. Toronto, Te­lefon: 968-2648. «w#*iii«if*!*mii*^^ Négyesy Irén: Fénynek látszani Fénynek látszani hanggá sűrítetten — különös, mély beethoveni zene titkot kergető hangja kellene mesterként írni a lehetetlent, mert eggyé szépül virág, illat, szín, egy lesz a futó és­­ kergető, eggyé lesz a föld s az égi mező, mit kacag a száj s mit üvölt a kin. Mérni a varázst, amely a másik végletbe szakad és így cikázik változva, amíg valóra válik s áttüzel szíven, áttüzel agyon, átcsap a földön s a csillagokon — s elszáll mielőtt szóba foglalom. (Szemelvények a költőnő nyomás­­alatt levő „Tűzvirág” c. kötetből.)... BUDAPEST EXPRESS TOURS SZERVEZÉSÉBEN CSOPORTOS UTAZÁSOK Az első és az egyetlen computerizált magyar utazási iroda ahol az idén is 2000 megelégedett honfitársunk utazott a­­ BUDAPEST EXPRESS-el. UTAZZON ÖN IS VELÜNK! EGÉSZ ÉVES PROGRAM Budapestről Budapestre ROKONKIHOZATAL HAZALÁTOGATÁS ! $573 $841 ÚTLEVELEK, VÍZUMOK, MEGHÍVÓLEVELEK ELKÉSZÍTÉSE. AUTÓBÉRLÉS: BUDAPESTEN már heti $210.00 HOTELFOGLALÁS: BUDAPESTEN és egész EURÓPÁBAN GYÓGYFÜRDŐ: HÉVÍZ, TERMÁL HOTEL, HAJDÚSZOBOSZLÓ BALATON, KESZTHELY, SIÓFOK, BALATONFÜRED Töltse a telet a napsütötte tengerparton! Jegyek már: $169.00-tól. IKEA KÜLDÉS MAGYARORSZÁGRA COMTURIST ROMÁNIÁBA TUZEX CSEHSZLOVÁKIÁBA APOLLO TRAVEL £25 1500 Bathurst St., Toronto, Ont. MSP 3H3 MAGYAR ÉLET Szalámi és szocializmus A lengyel fejlemények egyik érdekes aspektusa, hogy a kommunista Kelet- Németország gyorsan le­zárta határát, hogy a len­gyelek ne jöhessenek vásá­rolni. A nemrégiben még „a testvériség ha­tára” néven ünnepelt keletnémet—a len­gyel kishatárforgalom azzal a következménnyel járt, hogy a keletnémet üzletek vevői között megszaporod­tak a lengyelek, itt szerez­ték be, ami náluk hiánycikk volt, főleg a lakáskultúra és a háztartás cikkeit. A Ho­­necker-rendszer propagan­dája most azzal tüzeli a szabadságra vágyó lengye­lek ellen a saját polgársá­gát, hogy híreszteli: a len­gyelek mindent elvittek tő­lünk, ennek­­most vége. Ha­sonló ez a budapesti rezsim többéves propagandájához, amely meg a magyar la­kosság haragját terelte a hazai problémák helyett a lengyel turistákra, akik „elviszik a szalámit”. Nem veszik, vagy nem akarják észrevenni, hogy mindkét esetben a szocializmus csődjét hirdetik? Mert mi­csoda gazdasági rendszer az, amely nem bírja ki a szomszéd ország vásárlóit? Az egyik ország szocializ­musa legfeljebb csak árnyalatban, s éppen a szó­­banforgó árucikkben jobb, mint a másiké, egészében véve azonban mindegyik si­ralmas szisztéma. A kom­munizmus előtt minden pes­ti csemegekereskedő csak örült, ha ilyen vagy olyan turista minél több sza­lámit és egyebet vásárolt nála. Miért nem tud a haj­dan Európa éléskamráját jelentő Magyarország úgy termelni, hogy, ha sok is a lengyel turista, mégis ma­radjon a hazai fogyasztó­nak is? Ha olyannyira fö­lényes a szocialista rend­szer, miért van az, hogy az elmaradt kapitalizmusban, például Itáliában minden város minden boltja ragyog a boldogságtól, ha ostro­molják a turisták?! Miért nem lázadozik Bozen-Bolza­­no népe, hogy Ausztriából és Németországból sereges­tül hajtanak át csak azért, hogy cipőt vásároljanak? Egyetlen olasz se átkozó­­dik, hogy „a németek ki­fosztottak bennünket, fel­vásárolják a cipőt”! Párizs nem sóhajtozik, ha az an­golok nyakra-főre vásárol­ják a francia konyakot, a svájciak nem sírnak, ha osztrák, olasz, francia, né­met és tengerentúli turisták százezrei tömik meg svájci csokoládéval a poggyászu­kat, mielőtt elindulnak ha­zafelé. De azért f éljen a szocializmus, nincs nála jobb ezen a földkerekségen. (­­-) Március 15. Torontóban Torontó magyarsága zsúfolásig megtöltötte a Kultúr­­központ Árpád-termét március 15-én, amikor megemlé­kezett 1848. március 15. ifjú hőseiről, a forradalom ese­ményeiről. Az ünnepi műsort a Kodály Kórus nyitotta meg a kanadai és a magyar himnusz eléneklésével, — Zydron Margit vezénylete mellett. — Közben bevonultak a zász­lók a cserkészeink kíséretében. — Dr. Gyallay-Pap Do­mokos, a K.M.SZ. elnöke nyitotta meg az ünnepélyt és üdvözölte a közönséget. — A Kodály Kórus „Kossuth­­dalokat adott elő Bárdos Lajos feldolgozásában. — Zyd­ron Margit vezényletével. — Radványi László adta elő Petőfi Sándor „Nemzeti dalát.” — A Kultúrközpont „Arany János Iskolája” adott ünnepi műsort: dalok és versek hangzottak fel a már itt született kicsinyeink aj­kán tiszta magyarsággal, őszinte átéléssel. — Tóth Etel­ka és Skerlen Neszi, a Helikon Magyar Iskola növendé­kei szavaltak egy-egy Kosztolányi-verset. Ezután került sor Gereben István, a Közös Magyar Külügyi Bizottság főtitkára ünnepi beszédére. — Szavai­ból biztatás és remény áradt: „Legyünk magyarok a jövőben is! Lehet, hogy emigrációs feladataink még hosszú távra köteleznek. Ezért első kötelességünk emig­rációs munkánkba bevonni a már itt született fiatalokat is és átfogó elképzeléseket tárni eléjük. A legfőbb fel­adatunk: a virrasztás, mert a történelem kereke meg­lódult, nem tudhatjuk, hogy melyik pillanatban kell ké­szen álljunk a cselekvésre!” Dr. Ormay József mutatta be a Clevelandból hoz­zánk látogató költőnőt, Négyesy Irént. „A magyar nép lírikus alkatú, ezért voltak költőink mindig egyúttal nép­­vezéreink is. A magyar nép mindig költőink alkotásai­ban­ ismerte fel feladatait, céljait, kötelességeit” — han­goztatta a bemutató. — Ezek a szavak be is igazolódtak abban a két gyönyörű, elmét és szívet megmozgató vers­ben, amit a költőnő kitűnő előadásában hallgathattunk. Az ünnepély a „Kossuth-nóta” eléneklésével ért véget. A „ceremóniamesteri” tisztet Szendi Lenke töltöt­te be. Zs. A. Kié Március 14.-i számunk­ban jelent meg „A 48-as zászlók különös története” c. cikk. — Elnézésből a ta­­ ­­ ffeszites­a­nulmány szerzőjének, Ha­raszti Endrének a neve ki­maradt. Most pótoljuk. 1981. március 28. • 5 technikus az úton • Specialista 15 éve • Háznál való javítás • Minden munka garantált • 48 órán belül visszakapja TV-jét, ha műhelyi javítást igényel. CBX ELECTRONICS LTD. 647 St. Clair Ave. W. Telefon: 653-2424 NÉZESSE MEG TELEVÍZIÓJÁT! Szín- és 4M fókuszbeállítás, «H #50javítás­ ; ■ Tanácsadás kuponnal telefonon is. | _Q p x I ELECTRONICS LTD. | | E kupon értéke Levonható a service call árából. ($17.50) Érvényes: 1981-ben. Ha igazán jó, magyaros ételt akar, jöjjön a COUNTRY STYLE RESTAURANT-ba 450 Bloor St. West, Toronto, Ontario ahol kitűnő ételekkel és házi készítésű rétesekkel szolgálunk kedves vendégeinknek. Figyelmes, barátságos kiszolgálás. Minden nap nyitva, de. 11 — este 10-ig. Telefon: 537-1745 Telefonredeléseket elfogadunk. Hirdessen a MAGYAR ÉLET-ben! Novák József D. T. Kohári József D. T FOGSOR KLINIKA 653-5369 vagy 622-1586 21 VAUGHAN RD. (St. CÍair—Bathurst) Toronto, Ont. HAMILTON ^■nHonnDifliiniinunnniininnnnniinniiimniinninniiiiininiiiimiiiiiiiimu Hamilton legújabb és legnagyobb magyar étterme BUDAPEST RESTAURANT Hagyományos európai ételkülönlegességek. * Lángoló fatányéros Bográcsgulyás Bécsi szelet Csirkepaprikás és sok más ízletes étellel áll konyhánk rendelkezésére. Szórakoztató és tánczene. Esküvőkre és bankettekre külön terem. Minden nap nyitva. Asztalfoglalás: 529-2598 87 John St. South, Hamilton, Ont. llllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllM OK FOOD FAIR Hamilton legforgalmasabb hentes üzlete Ha magyaros ízű hentesárut akar fogyasztani, keresse fel üzletünket. TULAJDONOS: LAJOS POCSAI Az üzlet mögött kényelmes, 50 kocsi férőhelyes új City Parkolóhely. TELEFON: 529-1354 Freezer-ordert vállalunk! 237 JAMES ST. NORTH, HAMILTON, ONT. Topödenfi&tite 200 Bloor Str. West seftzel a Annuit Rost-hoz MÁRCIUS 20-TÓL PÁLFY ZSUZSA új műsorral. Fellép pénteken, szombaton 9 és 11 órakor, vasárnap V19-kor. Minden nap tánc- és cigányzene, MARSSÓ JÁNOS zenekarával, este 7-től éjjel 1-ig. Asztalfoglalás: 923-6599 Minden nap: rántott borjúláb és ponty, halászlé, fatányéros, kacsa­tál, hal­tál, és sok más finom étel. Parkoláshoz bejárat a Bedford Road-ról Vasárnap este 6-tól 10-ig

Next