New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)
1981-03-28 / 13. szám
6. oldal Mocsár Gábor. Szilajok, betyárok Van Békésben egy falu, a neve: Kondoros. Ha az utas erre jár, jól teszi, ha betér a helyi vendéglőbe. Jó ételital várja. S ha már ott üldögél, bizonyosan megismerkedik a vendéglő nevezetességeivel. Először is az jut eszébe: csak talán nem ez az a nevezetes kondorosi csárda, amelyről a népdal azt mondja: „Kondorosi csárda mellett — gulya, ménes ott delelget. . .” Ez bizony az. Ez a szépen felújított, berendezett falusi vendéglő híres-nevezetes csárda, s mi több, betyárcsárda volt hajdanán. A kiváncsi érdeklődőnek szívesen megmutatják a bizonyítékot. Azt a „vészkijáratot”, amelyen át a betyárok — ha megszorították őket — megszökhettek a csárda ivójából. Az egykori tágas „szabadkéményből” a kürtőn át a pincébe vezetett a lejárat, a pincéből viszont egy szűk alagúton lehetett kijutni a szabadba — bent az épületben a pandúrok hiába kutakodtak a betyárok után. Persze nemcsak a kondorosi csárdának volt effajta vészkijárata: a közhiedelem, a szájhagyomány az Alföldön sok csárdáról tudja, hogy belőle alagút vezetett ki, amelyen az üldözött betyárok megléphettek. Ezzel a kondorosi csárdával csupán azt akartam jelezni, hogy ez a széles, szabad határú alföldi vidék bőséges termőtalaja a betyárhistóriáknak. A Nagykunság, Békés, az egész Dél-Alföld valóban otthonos hazája volt a szegénylegényeknek, a betyároknak. A múlt század volt az igazi „szegénylegényvilág” — romantikus, leginkább megszépített, szájról szájra szálló históriák, balladák, versezetek őrizték meg az emlékezetét. Ma is akadnak még öreg emberek, akik ismerik az efféle történeteket, s ha csöndes estéken kedvük van hozzá, el is mesélgetik. Az én nagyapám is mennyit mesélt a betyárokról! S ezekből a történetekből az derül ki, hogy míg más tájakon, hegy völgyes vidéken a várrom indítja el a képzeletet, itt az Alföldön a csárda kapja ezt a szerepet. Az út menti magányos épület, utasok szállóhelye, szomjas vándorok felüdítője, betyárok menedéke, népdalok termőhelye. Amikor aztán nekilódul a képzelet, színes, borzongató történetek kerekednek az egykori betyárok tetteiről. Egyik-másik nevezetes alak bevonult az irodalomba is. Zöld Marciról — aki akasztófán végezte — Petőfi írt hosszú költeményt; a híres Rózsa Sándorról Móricz Zsigmond írt egy szép regényt. Ám azt is meg kell mondani: rendszerint hiteles és valóban megtörtént esetekről, valóban élő és „működő”, hiteles személyekről szólnak ezek a történetek. Ez a táj — a Nagykunság, a régi Sárrét vidéke, Békés megye, a Viharsarok — valóban pompás létfeltételeket kínált az üldözött szegénylegényeknek. Ahol most viruló falvak házsorai állnak, gondosan megművelt földek zöldellnek, méga múlt században is vad, vízjárta, szabályozatlan, mocsaras, lápos, ingoványos rétek, végeláthatatlan pusztaságok terültek el. úttalan útjait csak a pásztorok meg a szegénylegények ismerték. Csak a környékkel, tájjal ismerős ember érezhette itthon magát. „Csendbiztos, pandúr, zsandár hatalma a rét szélén megszűnt. Ha üldözési céllal bemerészkedett, többé ki nem jött” — jegyezte fel Györffy István tudós kutató, a Nagykunság régi életének szakértő krónikása. Ugyancsak ő írta le a Nagykunság „szilaj pásztorainak” jellemzésül a következőket: „Szilaj pásztornak senki sem született, a szilaj pásztor magától lett. Mindig voltak az emberiségnek számkivetettjei. Leginkább ezekből alakult ki a szálas pásztori rend. Ha egy legény emberi életet oltott ki, és nem akart szembenézni a törvénynyel, behúzódott a rétbe. Ha a másiknak természete fellázadt a katonai fegyelem ellen, eldobta csákóját, és elment ridegnek. Nagyon sok kezes és nyájpásztor nem tudott számot adni, s számadás elől a rétnek vette magát. Születlen, ágrólszakadt vagy árva gyermek a ridegek közt biztos otthont talált.” Szökött katonák, a törvénnyel összeütköző szilajpásztorok, innen már csak egy lépés, egy ugrás — lólopással egybekötve —, s mi sem választja el a pásztort a betyártól. Különösképpen az 1848—49-es szabadságharc leverése után, amikor a császári „toborzók” a szó valódi értelmében kötéllel fogdosták a katonának való legényeket, hogy hosszú évekre elvigyék őket külhoni kaszárnyákba, bizony sokan választották az osztrák mundér helyett a rétet, a betyáréletet. Különösen azokat a volt honvédeket keresték irgalmatlanul, akik a szabadságharc katonái voltak, ezeket büntetésből hurcolták el afféle rab katonának. Szép és szakértő emlékezést írt ezekről a pusztai szegénylegényekről a Sárrét vidékének neves ismerője, Szűcs Sándor néprajzkutató, aki most is ott él Biharnagybajomban, az egykori sárréti faluban. Fejezetének címe: „Nádi betyárok”. Ám lássuk: „Még a múlt század derekán zúgott a nádbakony. A káka, sás sötétlő sűrűjében temérdek madár fészkelt, költött. Szűk csapásain sétált a gyönyörű fehér kócsag, zöldellő halmain feltartott fejjel vigyázott az őrdaru. Tiszta tavaiban, kanyargós ereiben ficánkolt a hal, az ingólápok alatta esik, őszidőben tejfehér köd gomolygott fölötte. Télszakán a csontkaparó szél beverte a közeli falvakba a hólepte avar közt csatangoló csikasz rétifarkasok üvöltését. A Berettyó, a Körös szabályozatlan volt. E két folyó áradásai táplálták a Sárrét hatalmas mocsárvilágát, elöntvén Bihar, Békés, Hajdú, Szolnok megyék szomszédos lapályait, a Nagykunság mélyebben fekvő részeit. A Hortobágy folyócska medrén a Tisza gátbontó vize is eljutott idáig. A végeláthatatlan náderdők és a szinte járhatatlan lápok közt, a feneketlennek hitt mocsár apró szigetei, porongjain halászattal, madarászattal foglalatoskodó pákászok élték sajátos életüket, magános kunyhóikban, kiszakadva a falu közösségéből. Igazában csak ők ismerték ezt a rejtelmes vízvilágot, amelyet a babonás népi képzelet tett még titokzatosabbá. Ha idegen, járatlan ember ide bemerészkedett, innen ki nem jött; eltévedt beszakadt alatta a láp, elnyelte az ombolyos víz, befonta a hínár. A hatóság „fogdmegyei”, vármegyék „kopói”, a pandúrok, zsandárok is elkerülték ezeket a mocsári nádasokat, így aztán a dunántúli Bakonyerdő, a Duna—Tisza közti homokbuckák tüskevárai mellett a Sárrét volt a betyárok jó tanyája. Rózsa Sándor, Sobri Jóska, az öreg Bogár Imre sokszor meglakta.” „Kossuth-Nap” Pennsylvaniában Dick Thornburgh, Pennsylvania állam kormányzója 1981. március 15-ét „Kossuth- és a magyar függetlenség napjának nyilvánította. — Az ünnepi aktuson Harrisburg-ban részt vettek dr. Bodi Tibor, a Magyar—Amerikai Nemzeti örökséget őrző Társaság elnöke, Szarka Lajos, a Philadelphiai Magyar Klub elnöke, dr. Szabó István, az Amerikai Magyar Szövetség helyi igazgatója, Bodnár J. Sándor, a Pittsburgh-i Magyar Közösség képviseletében és Szilágyi István, a William Penn Szövetség alelnöke. Száz éves a Magyar Királyi Csendőrség! A Magy. Kir. Csendőrség 1881. február 14-én alakult. Tehát az idén ünnepeljük fennállásának 109 éves évfordulóját. Mert létezik e Csendőrség, hiába oszlatták fel otthon szovjet-kommunista nyomásra! Ezt bizonyítja a tény, hogy az idén május 15.—17. között Torontóban rendezik megaz évfordulós ünnepségeket, — amelyre eljönnek a világon szétszórt csendőrök. Európából, Ausztráliából, az Egyesült Államokból és Kanadából. — Az évfordulós díszvacsora május 16- án lesz a torontói Magyar Kultúrközpontban. Védnökséget március 31-ig lehet vállalni ($25, amelyben egy vacsorajegy is benne van). Cím: „Royal Hungarian Gendarmerie Jubilee Fund”. Peterdy Michael. 662 Huron Str. Toronto, Telefon: 968-2648. «w#*iii«if*!*mii*^^ Négyesy Irén: Fénynek látszani Fénynek látszani hanggá sűrítetten — különös, mély beethoveni zene titkot kergető hangja kellene mesterként írni a lehetetlent, mert eggyé szépül virág, illat, szín, egy lesz a futó és kergető, eggyé lesz a föld s az égi mező, mit kacag a száj s mit üvölt a kin. Mérni a varázst, amely a másik végletbe szakad és így cikázik változva, amíg valóra válik s áttüzel szíven, áttüzel agyon, átcsap a földön s a csillagokon — s elszáll mielőtt szóba foglalom. (Szemelvények a költőnő nyomásalatt levő „Tűzvirág” c. kötetből.)... BUDAPEST EXPRESS TOURS SZERVEZÉSÉBEN CSOPORTOS UTAZÁSOK Az első és az egyetlen computerizált magyar utazási iroda ahol az idén is 2000 megelégedett honfitársunk utazott a BUDAPEST EXPRESS-el. UTAZZON ÖN IS VELÜNK! EGÉSZ ÉVES PROGRAM Budapestről Budapestre ROKONKIHOZATAL HAZALÁTOGATÁS ! $573 $841 ÚTLEVELEK, VÍZUMOK, MEGHÍVÓLEVELEK ELKÉSZÍTÉSE. AUTÓBÉRLÉS: BUDAPESTEN már heti $210.00 HOTELFOGLALÁS: BUDAPESTEN és egész EURÓPÁBAN GYÓGYFÜRDŐ: HÉVÍZ, TERMÁL HOTEL, HAJDÚSZOBOSZLÓ BALATON, KESZTHELY, SIÓFOK, BALATONFÜRED Töltse a telet a napsütötte tengerparton! Jegyek már: $169.00-tól. IKEA KÜLDÉS MAGYARORSZÁGRA COMTURIST ROMÁNIÁBA TUZEX CSEHSZLOVÁKIÁBA APOLLO TRAVEL £25 1500 Bathurst St., Toronto, Ont. MSP 3H3 MAGYAR ÉLET Szalámi és szocializmus A lengyel fejlemények egyik érdekes aspektusa, hogy a kommunista Kelet- Németország gyorsan lezárta határát, hogy a lengyelek ne jöhessenek vásárolni. A nemrégiben még „a testvériség határa” néven ünnepelt keletnémet—a lengyel kishatárforgalom azzal a következménnyel járt, hogy a keletnémet üzletek vevői között megszaporodtak a lengyelek, itt szerezték be, ami náluk hiánycikk volt, főleg a lakáskultúra és a háztartás cikkeit. A Honecker-rendszer propagandája most azzal tüzeli a szabadságra vágyó lengyelek ellen a saját polgárságát, hogy híreszteli: a lengyelek mindent elvittek tőlünk, ennekmost vége. Hasonló ez a budapesti rezsim többéves propagandájához, amely meg a magyar lakosság haragját terelte a hazai problémák helyett a lengyel turistákra, akik „elviszik a szalámit”. Nem veszik, vagy nem akarják észrevenni, hogy mindkét esetben a szocializmus csődjét hirdetik? Mert micsoda gazdasági rendszer az, amely nem bírja ki a szomszéd ország vásárlóit? Az egyik ország szocializmusa legfeljebb csak árnyalatban, s éppen a szóbanforgó árucikkben jobb, mint a másiké, egészében véve azonban mindegyik siralmas szisztéma. A kommunizmus előtt minden pesti csemegekereskedő csak örült, ha ilyen vagy olyan turista minél több szalámit és egyebet vásárolt nála. Miért nem tud a hajdan Európa éléskamráját jelentő Magyarország úgy termelni, hogy, ha sok is a lengyel turista, mégis maradjon a hazai fogyasztónak is? Ha olyannyira fölényes a szocialista rendszer, miért van az, hogy az elmaradt kapitalizmusban, például Itáliában minden város minden boltja ragyog a boldogságtól, ha ostromolják a turisták?! Miért nem lázadozik Bozen-Bolzano népe, hogy Ausztriából és Németországból seregestül hajtanak át csak azért, hogy cipőt vásároljanak? Egyetlen olasz se átkozódik, hogy „a németek kifosztottak bennünket, felvásárolják a cipőt”! Párizs nem sóhajtozik, ha az angolok nyakra-főre vásárolják a francia konyakot, a svájciak nem sírnak, ha osztrák, olasz, francia, német és tengerentúli turisták százezrei tömik meg svájci csokoládéval a poggyászukat, mielőtt elindulnak hazafelé. De azért f éljen a szocializmus, nincs nála jobb ezen a földkerekségen. (-) Március 15. Torontóban Torontó magyarsága zsúfolásig megtöltötte a Kultúrközpont Árpád-termét március 15-én, amikor megemlékezett 1848. március 15. ifjú hőseiről, a forradalom eseményeiről. Az ünnepi műsort a Kodály Kórus nyitotta meg a kanadai és a magyar himnusz eléneklésével, — Zydron Margit vezénylete mellett. — Közben bevonultak a zászlók a cserkészeink kíséretében. — Dr. Gyallay-Pap Domokos, a K.M.SZ. elnöke nyitotta meg az ünnepélyt és üdvözölte a közönséget. — A Kodály Kórus „Kossuthdalokat adott elő Bárdos Lajos feldolgozásában. — Zydron Margit vezényletével. — Radványi László adta elő Petőfi Sándor „Nemzeti dalát.” — A Kultúrközpont „Arany János Iskolája” adott ünnepi műsort: dalok és versek hangzottak fel a már itt született kicsinyeink ajkán tiszta magyarsággal, őszinte átéléssel. — Tóth Etelka és Skerlen Neszi, a Helikon Magyar Iskola növendékei szavaltak egy-egy Kosztolányi-verset. Ezután került sor Gereben István, a Közös Magyar Külügyi Bizottság főtitkára ünnepi beszédére. — Szavaiból biztatás és remény áradt: „Legyünk magyarok a jövőben is! Lehet, hogy emigrációs feladataink még hosszú távra köteleznek. Ezért első kötelességünk emigrációs munkánkba bevonni a már itt született fiatalokat is és átfogó elképzeléseket tárni eléjük. A legfőbb feladatunk: a virrasztás, mert a történelem kereke meglódult, nem tudhatjuk, hogy melyik pillanatban kell készen álljunk a cselekvésre!” Dr. Ormay József mutatta be a Clevelandból hozzánk látogató költőnőt, Négyesy Irént. „A magyar nép lírikus alkatú, ezért voltak költőink mindig egyúttal népvezéreink is. A magyar nép mindig költőink alkotásaiban ismerte fel feladatait, céljait, kötelességeit” — hangoztatta a bemutató. — Ezek a szavak be is igazolódtak abban a két gyönyörű, elmét és szívet megmozgató versben, amit a költőnő kitűnő előadásában hallgathattunk. Az ünnepély a „Kossuth-nóta” eléneklésével ért véget. A „ceremóniamesteri” tisztet Szendi Lenke töltötte be. Zs. A. Kié Március 14.-i számunkban jelent meg „A 48-as zászlók különös története” c. cikk. — Elnézésből a ta ffeszitesanulmány szerzőjének, Haraszti Endrének a neve kimaradt. Most pótoljuk. 1981. március 28. • 5 technikus az úton • Specialista 15 éve • Háznál való javítás • Minden munka garantált • 48 órán belül visszakapja TV-jét, ha műhelyi javítást igényel. CBX ELECTRONICS LTD. 647 St. Clair Ave. W. Telefon: 653-2424 NÉZESSE MEG TELEVÍZIÓJÁT! Szín- és 4M fókuszbeállítás, «H #50javítás ; ■ Tanácsadás kuponnal telefonon is. | _Q p x I ELECTRONICS LTD. | | E kupon értéke Levonható a service call árából. ($17.50) Érvényes: 1981-ben. Ha igazán jó, magyaros ételt akar, jöjjön a COUNTRY STYLE RESTAURANT-ba 450 Bloor St. West, Toronto, Ontario ahol kitűnő ételekkel és házi készítésű rétesekkel szolgálunk kedves vendégeinknek. Figyelmes, barátságos kiszolgálás. Minden nap nyitva, de. 11 — este 10-ig. Telefon: 537-1745 Telefonredeléseket elfogadunk. Hirdessen a MAGYAR ÉLET-ben! Novák József D. T. Kohári József D. T FOGSOR KLINIKA 653-5369 vagy 622-1586 21 VAUGHAN RD. (St. CÍair—Bathurst) Toronto, Ont. HAMILTON ^■nHonnDifliiniinunnniininnnnniinniiimniinninniiiiininiiiimiiiiiiiimu Hamilton legújabb és legnagyobb magyar étterme BUDAPEST RESTAURANT Hagyományos európai ételkülönlegességek. * Lángoló fatányéros Bográcsgulyás Bécsi szelet Csirkepaprikás és sok más ízletes étellel áll konyhánk rendelkezésére. Szórakoztató és tánczene. Esküvőkre és bankettekre külön terem. Minden nap nyitva. Asztalfoglalás: 529-2598 87 John St. South, Hamilton, Ont. llllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllM OK FOOD FAIR Hamilton legforgalmasabb hentes üzlete Ha magyaros ízű hentesárut akar fogyasztani, keresse fel üzletünket. TULAJDONOS: LAJOS POCSAI Az üzlet mögött kényelmes, 50 kocsi férőhelyes új City Parkolóhely. TELEFON: 529-1354 Freezer-ordert vállalunk! 237 JAMES ST. NORTH, HAMILTON, ONT. Topödenfi&tite 200 Bloor Str. West seftzel a Annuit Rost-hoz MÁRCIUS 20-TÓL PÁLFY ZSUZSA új műsorral. Fellép pénteken, szombaton 9 és 11 órakor, vasárnap V19-kor. Minden nap tánc- és cigányzene, MARSSÓ JÁNOS zenekarával, este 7-től éjjel 1-ig. Asztalfoglalás: 923-6599 Minden nap: rántott borjúláb és ponty, halászlé, fatányéros, kacsatál, haltál, és sok más finom étel. Parkoláshoz bejárat a Bedford Road-ról Vasárnap este 6-tól 10-ig