New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)
1981-11-07 / 43. szám
1981. november 7. LAJOSSY SÁNDOR: Az otthoni közérzetrőlem majd csak jobb lesz... Ez az ötvenhat előttről ismert hangulathasonlóság megdöbbentett. Ráébredtem, hogy én is majdnem így fogalmaztam sok esetben otthon, amikor meg akartam győzni magam körülményeink ellenkezőjéről. Én azt hajtogattam, hogy majd csak kiforrja magát a rendszer! — Igen, 1956-nak kellett jönnie, hogy részleges változás történjen, mint pld. a gazdasági fellendülés, nagyobb szólásszabadság, vagy jobb érvényesülési lehetőség. A rendszernek azonban több fájó pontja megmaradt. Ilyen ez a szellemi emberek bizonyos lebecsülése is, mely rossz közérzetet eredményezett és valósággal megfertőzte a társadalmat.Hivatalosan is mind többen szellőztetik ezt a kényszerképzett rendellenességet. Egyelőre feltérképezés folyik és bűnbakot keresnek az általános rossz néphangulat elfogadható magyarázatára. Azonban ez csak egy a néhány elevenbevágó problémák közül. Talán legrégibbek közé tartozik az iskolákban károsan erőszakolt oroszosítás, melynek ellenhatásaként magyarnyelv felhígulása következett be. Az egyházak ún. „lassú lépéseik” politikájával való irányítása az egyházügyi hivatalon keresztül sem kielégítő a vallásos magyarság számára. És még bizonyára egyébb bosszúságok is hozzájárulnak az egészségtelen társadalmi közérzethez. Ezek között — talán — a leglényegesebb: a mai rendszernek nincs érzéke a magyar történelmi hagyományok iránt (csak az ún. „haladó” hagyományokat ápolják). Pedig magyar öntudatunk legfontosabb motívuma: ezer éves történelmünk! Az újságokból értesültem az otthoni közérzet problémáról. Abban összegeztem az elmondottakat, hogy az otthoni körülmények között, a gondolkodó, szellemi ember nem érzi jól magát. Képtelen úgy élni, hogy "önmagát be ne csapja. Ne szépítse nap mint nap maga előtt a helyzetét, és ne ringassa magát abba a reménybe, hogy egyszer IKKA központi befizetőhely, főképviselet! Küldjön IKKÁ-t az International Agency-n keresztül! Rendeléseit azonnal továbbítjuk a budapesti IKKA Központhoz. A TELEX-en továbbított rendelés meggyorsítja a kiszolgálást. Dollárjáért mindenkor a legmagasabb Ft. árfolyamot fizetik ki az IKKÁ-n keresztül. USS 1.00 = 34.96 Ft CA$ 100 = 29.21 Ft A szülőknek és gyermekeknek továbbított IKKA küldemények ellenértéke az income tax jogszabályok szerint levonhatók a jövedelmi adóból. Minden befizetett rendelésről hivatalos nyugtát adunk. Kérésére a Magyarországról érkezett átvételi elismervényt kiküldjük. Küldeményét teljes garanciával továbbítjuk. Gyors, pontos, megbízható ügyintézés. 28 éve a magyarság szolgálatában! IKKA FŐKÉPVISELET INTERNATIONAL Agency Travel Service Division of Intragserv Ltd. 519 Bloor St. W. Toronto, Ontario M5S 1Y4 Telefon: (416) 537-3131 MAGYAR ÉLET BORSÁNYI JULIAN: A Szabad Európa Rádió az 56-os szabadságharcban és a tragédiát követően a magyar szerkesztőség kezdeményezései I. BEVEZETÉS: A sorozat témáinak áttekintése GALLICUS-nak a „Reflektor” műsorok szerkesztőjének, a magyar éter utólérhetetlen harcosának, „baj , társi” ragaszkodással ajánlom. Ez év augusztusában a MAGYAR ÉLET szerkesztő■ súgától azalábbi szövegű levelet kaptam. „.. . Nemzetünk szabadságharcának negyedszázados évfordulója alkalmából megemlékezni kívánunk e nagy esemény különböző vetületeiről. Ezzel kapcsolatos a következő kérdésünk. Nemcsak a hazai kommunista sajtó hírverése, de Szoboljev szovjet NN-megbízott állítása szerint is (a Biztonsági Tanácsban) a SZER „fellázító propagandája” okozta volna a hazai megmozdulás véres kialakulását, a békés megoldás meghiúsulását, ön —[ Sell ezredes néven — mint a Rádió szerkesztője szervezte és Irányította volna ezt a „lázító” tevékenységét. Érdemben így ír az angol Davit Irving legújabb könyve is. Az igazságot mai napig találgatjuk: az amerikai vezetőséget, a magyar szerkesztőséget, vagy személy szerint önt kell-e okolni? ..Magyar emigráns körökben elterjedt hírek szerint — éppen az 56-os események hatása alatt — Ön lett volna az, aki a magyar szerkesztőség és az amerikai vezetőség közötti „partnerség” megvalósításán fáradozott, de hiába. Az ezzel kapcsolatos részletek ugyancsak érdekelnék az emigrációt. Miután kétségtelen, hogy ön szerkesztette a „Bell ezredes” cím alatt sugárzott adásokat, hogy közel két évtizedig ön volt a magyar szerkesztőséget azamerikaiak felé képviselő „Magyar Üzemi Tanács” elnöke, aligha lenne valaki ennél hivatottabb végre beszámolni az igazságról, a történtek hátteréről. Kérdezzük: hajlandó lenne-e azemlített két aspektust tárgyaló cikk-sorozatát rendelkezésünkre bocsájtani? .. Véleményem szeriint imidenskinek, aki hazánk tragikus évtizedeiben az események szereplője, vagy közvetlen szemlélője volt, nemzeti kötelessége, hogy az utókor krónikása szalmára rögzítse beszámolóját. A véletlen akarta, hogy én az egyik ilyen eseménynek statisztikája, egynek hivatalból szemülé’XSje, egynek pedig egyik főszereplője voltam. (Elsőnek tagja voltam azon négy bizottság egyikeinek, amelyeket a vezérkar főnöke azzal küldött ki közvetlenül a Compiaine-i fegyverszünet után az akkor még álló nyugati arcvonalra, hogy ítéletet alkothasson a német haderő teljesítőképességéről, lehetséges további feladatok esetére.(1) Másodszor mint az Országos Légvédelmi Parancssnokság egyik osztályvezetője az első hivatalos személy voltam, aki közvetlenül a végzetes bombatámadás után Kassán járt. Ez volt az egyik oka annak, hogy harminc évvel később szembeszálltam azokkal a kommunista vádakkal, amelyek a kassai eseményeket a német és magyar katonai vezetés közös merényletének mondották, úgy gondolom, hogy ezt a feladatomat már lényegében és a gyakorlati lehetőség határáig befejeztem.. (2) Komoly hazai vélemények szerint azonban helyesebben jártam volna el, ha a még hátralévő néhány életévemet a SZERIbeli szerepeimmel összefüggő körülmények dokumentálására fordítom.(3) Valóban, erről a témáról eddig hallgattam, holott-minta-Tádi-'egyik' exponátr szerkesztője, úgyszintén a szerkesztők üzemen belüli képviseletének iniciátora, a legközvetlenebb, sok tekintetben kezdeményező szerepem adódott, éppen az 56-os események kapcsán, ill. azok következtében, azon a két területen, amelyet a MAGYAR ÉLET előbb idézett levele említ. Ez nem kétséges. Az emlékezetemben még el nem homályosult, szereplésemismeretei, valamint a birtokomban lévő jegyzőkönyvek és okmánynak számító egyéb papírok, de a Rádió szerepével foglalkozó angol nyelvű kiadványok alapján is, több ,mint kétszáz oldalt kávám a két témakört analitikusan feldolgozó dokumentáltililm. E hatalmas és jórészt hisztoriográfiai természetű anyagnak összesűrített tehát távoliról sem teljes, vázlatát kívánom érzékeltetni a cikksorozatomban. A szabadságharc bukása után, 1957. január 10-én a Rádió magyar szerkesztőségének 24 tagja drámai hangú memorandumban fordult hozzám (mint az akkor még nem joghatályos üzemi tanács elnökéhez...) a nemzeti és zsurnalisztikai" repüláciájuk, valamint a lelkiismereti szabadságuk védelmében. (4) Ez az ismertetésem legyen egyben a hozzájuk intézett nagyon késői válaszom is. A Rádió felejthetetlen Mikes Imréje a munkásságát összefoglaló könyvében(5) marcalngoló önváddal idéz egy magyar anya hozzá intézett leveléből: „Ön . .. 1956. október 28-án azt mondta a Reflektorában, hogy ifjaink, ne tegyétek le a fegyvert! .. . Most jövök a fiam sírjától...” A teljes dokumentációm, de talán imár ez az összesűrített ismertetésem is, meggyőzheti majd MikesImrét, hogy a magyar szerkesztők, mint műsoralkotók(!), önvádjának nincsen helye. Persze, voltak hibák, szerintem igen, súlyosak, de ezeket egészen máshol kell keresni. Nem szabad azonban összetévesztenünk e hibákat adott helyzetek szükségszerűen kényszerítő erejével. Remélem, hogy ez kitűnik majd a beszámolómból. A következőkben nem azt kívánom vizsgálni, hogy a szabadságharc napjainak óráinak eseményei milyen okozati összefüggésben, állottak a mindenkori SZER-műsorokkal. Ehelyett azokat a körülményeket törekszem érzékeltetni, amelyek szükségszerűen megszabták, mind a szabadságharc alatti politikai műsorok tartalmát és hangját, mind azok hatását a hallgatókra. A beszámolóm természetesen eleget tesz a szerkesztőség kívánságának is.Nemtérek ki a „tervszerű lázatás”(6) vádjának, iletve az azzal együtt felmerülő felelősségnek kérdése elől sem. Ehhez azonban először, hogy e szokatlan megjelölést használjam, a Rádió úgynevezett „rausarallotási infrastruktúráját” kell megvizsgálnunk. Ezzel foglalkozik majd a következő beszámolóm. A további közleményeimben szándékosan szentelek majd nagyobb teret azoknak a törekvéseiknek, amelyek a magyar osztályon belül a szabadságharcot követően, de annak következményeképpen jelentkeznek. Dr. Varga László, a magyar emigrációs egyik vezető személye (New York), a müncheni NEMZETŐR 1973. évi 275., 279., 285., valamint az 1975. évi 309. számaiban felettébb terjedelmes és kritikus tanulmányokban foglalkozott a Rádió magyar szerkesztőségének műsorpolitikai kérdéseivel. Nem tudok arról, hogy az emigrációiban ,valaha, valahol ilyen kimerítően foglalkoztak volna kérdéssel. Varga László szemléletét megértem, kritikája szellemével egyetértek. Mégis azt hiszem, hogy Varga bírálatának ún. „'approach'’-a éppen a Rádió „műsoralkotási infrasruktúrája” miatt, némileg irreális, amikor a magyar szerkesztőség (“Hungarian service”) igazgatójának, a kétségtelenül igen tehetséges Szabados Józsefnek működését a magyar emigráció kívánságainak méri. Úgy gondolom, hogy dr. Varga László a NEMZET PR-cikkének ,,approach”-án változtatott volna, a mindenképpen kívánatos bírálatának hangsúlyát máshová helyezi, ha úgy ismeri a magyar szerkesztőség törekvéseit a szabadságharc után, ahogyan azokat én a következőkben majd vázolni törekszem. Most pedig, e tájékoztató bevezetésem lezárásául, még konkréten rátérek az 1956-októberi rádióműsorok „lázító” természetével foglalkozó vádakra. Róbert T. Hall, a SZER-rel foglalkozók Standard-maitikájában(7) (amelyre a következő fejezetekben még hivatkozni fogok...) az 56. oldalon elmondja, hogy a szabadságharc leverése után a nyugatnémet sajtó hevesen támadta a Rádió műsorpoliilfcikáját, mint a szerencsétlenség egyik okozóját. Holt hozzáteszi, hogy ezért a bonni kormány hivatalos vizsgálatot rendelt el, mely a Rádió JÁKLI ISTVÁN: A szeleknek vallom Télen csak ritkán vagyok itt. Nyáron inkább ... ha fényes szelek fordulnak be hozzám a ház elől — ide az udvarba. •Beszélek velük, balgán, mert nem értem minden szavuk. Valamiféle furcsa nyelvezet ez, a fríz szigetek üzenete ... megtört végtelen. A fák ormai közt bujkálva mentették hozzám fényüket. Emlékeimet élem már én szóbeli varázsban. Háry János, ki mesét felejtvén az igazlat hazudja jó ön önmagának — s vallja a szeleknek (fényeikben fürdetve megromlott testét): tett az élet, és én oly keveset éltem. 9. oldal szerepét teljesen tisztázta. (8) Nos, volt ezen közlés,ét a következő konkrétumokkal tudom kiegészíteni. 1959-ben (vagy 60-ban?) hivatalos minőségemben a bonni belügymisztériumban jártam, ahol Schaufer államtitkárnál beekintthettem a szóbanforgó vizsgálat fertedményeibe. (9) A „Kanzleramt” kívánságára a Rádió vezetősége ugyanis felterjesztette az 1956 októberi műsorok összes kéziratait (“script”-jeit). A belügyminisztérium egy magyarul beszélő miniszteri tanácsosa, aki azelőtt az egyik budapesti minisztériumiban szolgált, másodmagával kiválasztotta a politikai természetű adásokat, emlékezetem szerint több mint ötvenet, és ezeket németre fordították. Megállapították, hogy fegyveres ellenállásra való konkrét felszólítás, vagy az eseményekbe való konkrét irányító beavatkozás, egyetlen kéziratnál sem volt megállapítható, csupán hat esetben jegyezték meg, hogy .. hat die Grenzen der gewünseten Zurückhaltung ,etwas (sic!) überschritten .. .”(10) Annak, hogy az „etwas” Szócska mit jelent és hogy konkréten mely hat esetről volt Szó, az idő rövidsége miatt nem tudtam utánajárni.(11) Bár a bonni vizsgálat alaposságához és a „felmentő” ítélet pártatlanságához nem férhet kétség, szerintem a dolog távolról sem ilyen egyszerű, éppen a magyar szerkesztőség körülményeinek és az őt ért méltánytalanságok tisztázásának szempontjából nem. Erről lesz majd szó az e lap hasábjain kélt hét múlva meginduló sorozatiban. LÁBJEGYZETEK: (1) E bizottság elnöke Magyarossy Sándor altb. volt, tagjai Paletta J. vk. alez., Csetkey L. vk. szds. és magam. Az én feladatom kizárólag a légvédelem és légoltalom területére korlátozódott. Az egyik érdemleges megállapításom az Eben Emael belga, erőd páncélkupoláinak elrombolásánál használt „üreges töltet" (akkor, persze, még nem volt neve...) első alkalmazása volt. Tudomásom van arról, hogy Magyarossy abbn. jelentését otthon megtalálták, de mint szigorúan zárolt anyagot kezelik. (2) Lásd — többek között — a Magyar Élet 1981. ápr. 4-től május 9-ig terjedő számait, valamint a müncheni Magyar Intézet sorozatában 1978-ban megjelent „Das Ratses des Bombanangriffes auf Kassa" című monográfiámat. .(3) Az egyik Számottevő ilyen vélemény az egykor magas beosztásokat betöltő volt vk. tiszttől származik, aki ma odahaza különböző intézetekben mint hadtörténelmi kutató tevékenykedik. (4) E memorandumra még visszatérek. (5) A müncheni „Griff" vállalat 1977. évi kiadásában: „Mikes Imre: Reflektor” 8. old. (6) Mód Péter az MN előtt így nevezte a SZER 1956 októberi tevékenységét. (7) Robert T. Holt: "Radio Free Europe” az “University of Minnesota Press” kiadásában. A kiadók között szerepel a torontói "Thomas Ellen Ltd.” is. Miután a munka a Free Europe Comm. közreműködésével 1958-ban, tehát már a szabadságharc után készült, és mert fontos konkrét adatokat tartalmaz a Rádió 1956-os műsorpolitikájára vonatkozóan is, e beszámolóm kidolgozásánál fontos forrásom volt, de részletesebb ismertetése túlnőne e sorozatom keretein. Holt könyvére hivatkoznak egyébként az évforduló kapcsán megjelent közlemények is. Figyelmet érdemel még a Princeton Egyetem 1962-i "Propaganda and the cold war” szimpóziumában L. Galantier eladása az RFE szerepéről. (Public Affairs Press, Washington D.C.) (8) Holt szavai szerint: "... the investigation ... cleared RFE of the charges made ...” (9) Mint az üzemi bizottság elnöke egy prominens magyar szerkesztő vízum nehézségei ügyében jártam el, és az akkor Godesbergben lakó Hennyey Gusztáv volt vezes., külügyminiszter, támogatását kértem, aki mint a „Rab nemzetek szövetsége” ("Assambly of Captive Nations") egyik vezetője a bonni kormánynál kitűnő összeköttetésekkel rendelkezett. Hennyey vitt el az államtitkárhoz, akihez az említett kivizsgálás hivatalból tartozott. (10) Az idézőjelbe tett szöveget feljegyeztem. (31) A betekintett papírokból nyert információt átadtam a magyar műsorosztály igazgatójának. Amásolat a nemzetiségi üzemi tanács irattárában fellelhető kell legyen. kanadaiak, akik különböző kulturális múlttal jöttek és Kanada számos területén telepedtek le. Együtt élnek és fejlődnek, mint büszke állampolgárai a mi nagyszerű országunknak. Tíz évvel ezelőtt a kormány hivatalosan is elismerte a különféle kultú- táratOrszágunkban, amikor szabályiba foglalja multikutituráló politikáját. Ez egy újkötelezettsg volt a növekvő fejlődésben és a megértés szellemének fokozása a sokféle örökségnek, ami nemzetünket alkotja. Canada GROWING TOGETHER. ANNIVERSARY ANNIVERSAIRE S’ÉPANOUIR ENSEMBLE iA tizedik évforduló évében kötelezettségünk a multi-kulturalizmusban erősebb mint valaha. És a holnap még fényesebb! Szóval, csatlakozzanak a múlt, jelen és jövő megünnepléséhez. — egy jövőnek, ami folyamatosan összetart bennünket egymás és országunk megértésében ... haladjunk együtt! ■ 1lB Minister of State Ministre d'Etat ■ Multiculturalism . Multiculturalisme !