New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)

1981-09-12 / 35. szám

8. oldal min­t 1111 gumi __________________ magyar élet 1931. szeptember 12. NEW YORK ES KÖRNYÉKE Q NEW YORK ES KÖRNYÉKE # NEW YORK ES KÖRNYÉKE , NEW YORK ES KÖRNYÉKE A történelem egy bizonyos — nehezen meghatároz­ható — ponton szerves kapcsolatot tart a nyelvészettel is és az úgynevezett ,,őstörténetemmel" is. Mikor a történe­lemnek a nyelvészettel való kapcsolatára gondolok, akkor, elsősorban most nem a történetem és a ,,filológia” közötti nyilvánvalóan szoros kapcsolat jár a fejemben. Nem vitás, hogy a ,,filológia’,­ nem más, mint — ahogy azt Kornis Gyula, a 20-as évek nagy filozófusa és pedagógusa meg­határozta —, mint „valamely nép sajátos szellemi életé­nek, kultúrájának a nyelvi-irodalmi termékeikből való meg­értése”. (,,Történetf­ilozóf­ia’’ Budapest, 1924.; 35. o.) Ter­mészetesen a történettudomány és­­ filológia folytonosan egymásra szoruló ismeretek és kutatási területek tárháza, hiszen a história a filológia kritikai és magyarázó munká­jára támaszkodik, viszont a filológia értelmező tevékeny­sége feltételezi a kor történelmének ismeretét! E tényeket e fenti szerény­ esszémben sem tévesztem szem elől,­­de most mégis a történelemnek arra a — nyelvészetet érin­tő — kapcsolatára gondolok, ahol — az utóbbi időben na­gyori divatossá vált — „őstörténetemmel” is kapcsolódik Nem tartom magam „őstörténésznek”. Félreértés ne legyen: magam is híve vagyok az őstörténeti kutatásnak! Magam is becsülöm az elért eredményeket és ■tudósként tisztelem azokat a nagy magyar régészeket, nyelvészeket, akik felmutatott eredményeikkel visszavilágzottak a múlt sötétjébe és a történettudomány szerves részévé tették azt, ami az én fiatal koromban még csak történelemelőtti bizonytalanság,­­ afféle ködös-regevilág volt. A problémát ott érzem, hogy aránylag kevesen tették magukévá a László Gyula professzor által oly bölcsen és higgadtan tanított óvatosságot, —S melyet ő kapcsolatba hozott a „termékeny bizonytalanság” fogalmával és szakmai gya­korlatával. Sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy idekint, az emigrációban egyes túlzók már-már a legkisebb gyámi­­jelet is határozott bizonyítékként nyilvánítottak­­ki, — ugyanakkor pedig otthon bizonyos történészek és nyelvé­szek az ellenkező végletbe estek, — csökönyösen ragasz­kodván régesrégen idejétmúlt megállapításokhoz, elutasít­ HARASZTI ENDRE: Gondolatok a fekete ölyvről és menyéiről... a fehérr­ ­ván­ a ‘társtudomány (régészet) napnál világosabb, forra­­dalmi­ erejű felfedezéseit. Mindezeket a gondolatokat előrebocsájtva, ezúttal egy hazai forrásmunkát veszek kritikai megközelítés tárgyává. A tárgyalandó cikk szerzője Szilágyi Ferenc professzor, aki már sok értékes munkával gazdagította filológiai iro­dalmunkat. 1972-­ban jelent meg „A magyar szó regénye" c. munkája, melyet azóta is kedvtelve forgatok. Nem min­den megállapításával értek egyet. Könyvének főleg azon részein akadtam fel, melyek szinte túlságosan nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a szláv nyelveknek a magyar nyelv­re való hatásával,­­ teljesen elfelejtve és elfelejttetve azt a tényt, hogy a nyugati­ és déli szláv népeket az avar nép­vándorlás sodorta be Európába és az esetek túlnyomó ré­szében az a bizonyos ,,szláv szó” nem volt más, mint az eredeti avar szó elszlávosított formája. Gyakran előfordul­­h­atott, hogy az eredeti ural-altáji szóanyag —­így, szláv­­ „közvetítéssel” került át az avarból a magyarba. Szilágyi Ferenctől egyébként igen érdekes fejtegetése­ket olvastam hazai folyóiratokban, — így a Magyar Hírek hasábjain is. Amiről ez alkalommal kissé bővebben sze­retnék tárgyalni, az a „Szent Árpád és Árpádina” c. cikke. Ősi magyar neveinkről ír, a tőle megszokott élvezetes stílusban. A kíváncsiskodóknak röviden megemlítem, hogy a furcsa hangzású „Szent Árpád” csak azért került a címbe, mert — mint az író egyhelyütt kifejti: ,,. . . neve szent a magyarság számára”, — így nem volt akadálya az Árpád-névre való keresztelésnek, pedig Árpád pogány név! Most pedig rátérek a cikkből kiragadott egy-két idézet boncolgatására. Érzésem szerint: tévedett és megpróbálom tévedésére a saját logikám fényszóróját rávilágítani. Íme, itt a három idézet: a) .. Károly nevünket általában a nyugati nyelvek­be átkerült latin Carolussal azonosítják, valójában azonban a régi magyar Kartily-ból ered, amely karvaly (turul) jelentésű közszavunkkal azonos.” b) . „Sarolta nevünket meg a francia Charlotte-tal szok­ták azonosítani, pedig ez is ősi nevünk, török ere­detű, s azt jelenti: fehér menyét.” c) „A Géza név . . . szintén ősi méltóságnevünk.” Azt hiszem, az aligha lehet vitás, hogy a c) pontba foglalt idézettel mindannyian egyetérthetünk. A b) idézet­tel ugyancsak egyetértek. A b) és c) idézetek együttese olyan fegyvert adhat a kezünkbe, melynek segítségével ta­lán hathatósan, meggyőző erővel fordulhatunk az a) idé­zettel szembe, melynél — véleményem szerint — a cikk­zó madár” kifejezést is elénk tálalta volna! Ha pedig ezt valóban megtette volna, akkor igen érdekes kapcsolatra tehetett volna célzást —nemcsak a „karvaly” és „Károly’ között, de — ezen túlmenően — KURUL-KArlUS és CARO­LUS (KAROLUS) között is! Ezt Szilágyi Ferenc nyilván,, m­inden erejével el kívánta kerülni, hiszen célja nemcsak a „Turul" lealacsonyítása volt, hanem lehető elkerülése annak, hogy bárki is az olvasók közül — a szláv kapcsola­tok helyett — magyar—avar—ostorok kapcsolatokra gon­doljon! SARASDYNÁL (Szilaj Saroltnál) ezt nem kerül­hette el, de KARALDY-ról már nem akart tudni és kima­radt fejtegetéséből a KURUL szó megemlítése is. Szóval, — mint látjuk, — Szilágyi a magyar „Károly” névszót közvetlenül a „karvalyból” származtatja.­ Érde­kes, hogy „A magyar szó regényében”, — melyet ugyanő irt — egész­en mást mond: „Király” szavunkat — ez már nem is meglepetés — a szlávok magyarokra való hatásá­nak tulajdonítja: „Ennek a korszaknak nyelvi emléke a mai szókin­csünkben is élő KIRÁLY (a szláv szó végső forrása a ki­váló frank uralkodónak, Nagy Károlyinak a­ felnémet­ ere­­detű KAREL, KARL neve, amely szó szerint annyit je­lent: legény, fiú­ szavunk”. (37. o.) Tehát — Szilágyi ellentmond önmagának! 1971-ben a „király” szó részben szláv, részben német-frank eredetű és igenis kapcsolatban van a „Károly” szóval! Tíz évre rá, Szilágyi már 189 fokban irányt változtatott! Most már elutasítja a „király” és „Károly” bárminemű kapcsolatát! Hol van ebből a zűrzavarból kifele vezető út?! Elsősorban meg kell jegyezni, hogy Szilágyi nem volt figyelemmel arra, hogy nem Nagy Károly császár volt a legelő, feljegyzett KÁROLY a világtörténelemben­ Kr. u. 687-ben II. Pepin (Pippin) döntő győzelmet ara­tott Tertry mellett abban a csatában, mely a hanyatlói Meroving Birodalom főnemesei között folyt. Ezzel a győ­zelmével „Austrasia” és „Neustria” felett biztosította uralmát. A birodalom egyedüli „majordomusa” lett. Most nem ez a katona­ politikai lépés érdekel bennünket, hanem If. Pepin házassága. Erről csak annyit tudunk, hogy a frank four — nyilván családja óriási felháborodására — összeállt egy „barbár”, „nem-keresztény” asszonnyal. Vajon ki lehetett ez az asszony? A neve, személye talán örökké ismeretlenségben marad, de származását illetően kialakulhat bennünk a biz­onyíté­k határát­­­áruló gyanú, ha eszünkbe, jut, hogy az úgynevezett „késő avarok” (kiket László Gyula már „elő-magyaroknak” nevez!) 670-ben, le­rrója alaposan melléfogott. Tehát: „célpontunk” a „Ká­roly” név — szerző­ szerinti’— magyarázatának jó cáfolata. Géza fejedelem (972—997) személyével kapcsolatban tán elfogadható Szilágyi Ferenc azon megjegyzése, mely szerint : a krónikákbeli GESA alakot németeben olvas­ták GEJZA-nak, illetve GÉZÁ-nak, noha GYEJSA lett volna a helyes olvasata, ill. kiejtése”. Most Géza nagy­­fejedelm­ünk házasságára szeretném irányítani az Olvasó becses figyelmét. Dr. Somogyi Ferenc elénk tárja a lényeget: „A fejedelem és a gyula megegyezését az akkori szo­kásaik megfelelően a fejedelem fiának, Gézának és a gyula lányának, Saroltának házasságkötése szente­síti.*’ („Küldetés”, Cleveland, 1973. 88. 0.) Géza tehát valószínűleg már atyja, Taksony utolsó éveiben vette feleségül a nagyhatalmú, erdélyi Gyul­­a leá­nyát. Itt nemcsak arról van szó, hogy e politikai házasság megóvja az Árpád-dinasztia és a Gyula-ház közti egyet­értést, de — ezen túlmenően, — jó diplomáciai lépés volt, hogy a Róma­ felé hajló Géza nagyfejedelem és a bizánci­­orthodox keresztény­ hiten lévő Gyula-család összhangja, szövetsége biztosítsa az ország jövendő vallásfelekezeti békéjét is. „Szilaj Sarolt” ugyanis Bizáncban —valóságos orientális hercegkisasszonyként — nevelkedett. Most azonban nézzük meg közelebbről Gyula vezér (Győrffy György szerint: Tib­ütum unokája, Barka fia) leányait! Ugyanis nem egy leánya volt Gyulának, hanem — minimálisan — kettő­! Sarolt volt az idősebb és Karold a fiatalabb. „Anonymus szerint Saroltnak Karold nevű nővére is volt. A török SAR-ALT­Y név jelentése: fehér hölgy­menyét', a KAR-ALDY név: fekete hölgymenyétet je­lent.” . (Győrffy György: „István király és műve”, Gondolat Kiadó, Budapest, 1977 , 60—61. 0.) Győrffy tehát igazolja Szilágyi Ferencnek általam b)­­ alatt közölt idézetét. Szilágyi Ferencnek tehát igaza van: a francia „Char­lotte” névvel kissé erőszakosan fordították az eredeti, tö­rökőr, SARALDY nevet. Szent Istvánunk (Vajk) édesany­ját ténylegese­n, akkoriban „fehér menyét”-nek hívták.” Szilágyi azonban’— szerintem — jól tette volna, ha na­gyobb figyelmet szentel SARALDY testvérbugára KARAL­­DYRA, azaz a „fekete menyétre”! „Sara” éstörök nyel­ven „fehért” jelentett, „kara”, feketét. „Kara”: szláv szó hazai nyelvészeink legtöbbje előtt, — s, íme! — „Szilaj Sarolt” nővére a KARALDY névre hallgatott, ami — ak­kori török nyelven s nyilván majd minden ural-altáji nyel­ven — FEKETE MENYÉTET jelentett! A szó és jelentése bír­tokában most már bátrabban ugorhatunk a b) idézetről a — célpontunkat képező a) idé­zetre. Ha most mégegyszer és alaposabban megvizsgál­juk az a) idézetet, láthatjuk, hogy Szilágyi tagadja a ma­gyar KÁROLY névszónak a latin CAROLUS-sal való kap­csolatát, — a „Károlyt” a karvaly-madárral kapcsolja ér­telmileg össze, a karvalyt pedig a turullal azonosítja. Most ne ütközzü­n­k meg túlságosan azon, hogy az ős­magyar mondák tiszteletreméltó totem­állatát Szilágyi a sólyomfélék családjába tartozó, egyszerű, vándor-ragado­zómadár színvonalára süllyeszti vissza. Nem első tapasz­talat, hogy a Rákosi-idők „ideológiája” alapján és azért is, bizonyos hazai történészek, nyelvészek minden lehetőt elkövetnek, hogy régi „ideáljainkat” — a marxi-materia­lizmus segítségével — lehetőleg a sárba lerántsák. Helye­sebb lett volna a turul-karvaly Szavak agyonegyszerűsítő módszere helyett megmagyarázni a „KURUL” szó vala­mikori létezését és értelm­ét. Ezt Szilágyi — a már­­elt­em­­lí­tett ,ideológiai hatás” miatt — nem tette. Ha tette volna, akkor ezzel a KARALDY (fekete menyét) szó mel­lett mindgyárt a KURUL (KARÜLJ, azaz „fekete ragado­hát II. Pepin ifjúkorában csatlakoztak az Avar Khaganá­­tus népeihez, felfrissítvén, megerősítvén Baján khagán hajdan virágzó birodalmát. Az így megerősödött avarság közvetlen keleti szomszédja volt II. Pepin frank népének! Ha most ehhez a gyanúnkhoz még hozzáfűzzük azt, hogy II. Pepin és az ismeretlen (avar) asszony vadházasságá­ból egy gyermek született, akit anyja gyermekkorában nem engedett megkeresztelni s akit — saját őstörök nyel­vén — egyszerűen csak KARULU-nak (azaz: „fekete ölyvnek”) nevezett el, akkor nemcsak az válik egyre bi­zonyosabbá, hogy II. Pepin vadházastársa avar asszony volt, de — a már eddig „begyűjtött” KARALDY (fekete­­menyét) és KURUL (fekete ragadozó madár) melé most egy újabb őstörök rokonszóra találtunk, a KARULU-ra (azaz: fekete ölyvre), mely szó nyilvánvalóan a KURUL- nak egyik változata! Átadom most a szót átmenetileg Padányi Viktornak: „A KARULU név. . . furcsa és idegen jelenség nyu­gaton . . . Karulu házasságon kívüli fia volt apjának, Pipinnek, aki ismeretlen anyja környezetében nőtt fel. Hogy ez az anya ki lehetett, nem tudjuk, a KARULU név azonban tipikus turáni név, annyit, jelent, mint fekete ölyv.” (,,Dentur­agyaria’’, Transylvania Kiadó, 1956 , 59—51. o.) Érdemes még egy pillantást vetni az ismeretlen avar asszony és KARULU­ fiának történetére! — Mikor Pepin 714-ben meghalt, KARULU megszökött otthonról, — nyil­ván jogosan tartott az őt lekicsinylő, gyűlölő frank grófok bosszújától. Kis csapata erőssé növekedett, mikor szövet­kezett a lombardokkal, elsőszámú katonai támogatója lett Szent Bonifácnak, a „németek apostolának”. Ezidőtájt KARULU már keresztény lett — s mi sem volt,, egysze­rűbb, mint az, hogy a keresztségben eredeti avar nevét egy latinos­„S” betűvel toldották meg! így LETT KABULU­BOL KAROLUS (latinos írással CAROLUS, német, népszer­ű használattal KAF.L). — az­­eteő Károly a világtörténe­­lem­­ben: A frankok legnépszerűbb hőse lett, a harctéren i-ei-lie-eLeanek­­bizonyult. így nyerte el honfitársaitól a „MARTEL” melléknevet,­ („Martél”: kalapácsot jelent), hiszen ő lett a szaracén­ek kalapácsa! Legnagyobb győzel­mét Kr. u. 732-ben érte el Tours városánál, ahol megaka­dályozta az arabok előretörését. Győzelmével megvédte az európai kereszténységet és valóban történelemformáló erővé lépett elő. íme: így vált KARULU-ból, az avar asz­­szony fiából Martei Károly, a keresztény hős, a szaracé­­nek kalapácsa! De a történetnek ezzel még mindig nincsen vége! Mar­tei Károlynak két fia volt. Az idősebb, Karlomán, Ausza­­sia majordomusa lett, a fiatalabb, III. Pepin — a frankok királya­ (747—768). Ennek a III. Pepinnek (kit feltűnően alacsony termete miatt — hiába: nagyanyja avar fajtá­jára ütött.. . — „Kis” Pepinnek nevez a történelem), — már 742-ben fia született, aki ismét a S­AROLU(S) nevet kapta,— ezúttal a kereszts­égben! Második keresztnév­ként — a „pogány hangzású” Karolus elensúlyozásaként —­ az akkor divatos „Magnus” névvel­ ruházták fel. („Magnus"­ nagyot jelent, de ebben az esetben ez nem j­elző, hanem második keresztnév). A kis Karolus (Caro­lus) Magnus felnőtt, 768-ban már az egyesített Frank Bi­rodalom királya volt és 800-ban III. Leó pápa megkoro­názta őt Rómában a történelem első német római császá­rának! Mindezek után, azt hiszem, most már minden kedves Olvasóm tisztában van azzal, hogy Karolu(s) Magnus, a nagy frank király és német-római császár azonos azzal az uralkodóval, ki az angol könyvekben “Charlemagne” néven ismeretes s ki a magyar nyelvű történelemköny­vekbe „Nagy Károly” néven vonult be. Szilágyi Ferenc tehát tévedett: ■. 1) Megemlíti „Saroltát”, kit — helyesen — nem azo­nosít a francia Charlotte-val, de érthetetlenül elhallgatja azt, h­ogy SARALDY­ (fehér menyét)-nek egy KARALDY (fekete menyét) nevű nővére volt. 2) Célzást tesz rá, hogy a „turul”-nak valami köze van a „karvaly” szóhoz, de elhallgatja, — elfelejti, — hogy a kapcsolat onnan ered, hogy a „turul” valójában a KL’RUL-ból származott, amely „fekete ragadozó mada­rat” jelent s — természetesen — ezzel rokonszavaink a „karuly” és a „karvaly” is. Kár, hogy erről nem ír, hi­szen ebből világossá válna az, hogy a „Kara” szó nem szláv, hanem östörök eredetű! 3) A „Károlly” névszót 1971-ben írt művében még ösz­­szefüggésbe hozza a „király” szóval és német-szláv kap­csolatokra utalva Nagy Károlyt is megemlíti, de 4) jelen tanulmányomban hírert cikkében már hatá­­rozottan tagadja azt, hogy a „Károly” névszónak bármi köze volna a „ Carolus ”-sal! Azt közvetlenül, — bár ma­gyarázat nélkül — a „karvaly” szóval kapcsolja össze. Ezen utóbbi tételével ugyan tényleg nem sokat tévedett, hiszen a KAROLY-szó valóban kapcsolatban volt a ,,ka­­r­ily”, „karvaly” szavakkal, — hiszen „fekete ölyvet” je­lentett! Ugyanez a „fekete ölyv” azonban — s erről Szilá­gyi Ferenc máig nem akar tudni — MÁS IRÁNYBAN for­rása lett a KAROLUS névnek, mely Karl, Carlo, Carlo­, Charles és KÁROLY NÉVEN került később többmilliónyi gyemnek keresztlevelére — később fejfájára! ói Magyar Kultúra szolgálatában A Nationality Broadcasting Network, az “NBN” Rádió és Televízióállomás Magyar rádióműsorai: Cleveland és környékén Minden nap, délelőtt 11-től 12-ig délután 5-től 8-ig hallhatók. Az FM/SCA 106.5 hullámhosszán, valamint a Cleve­land környéki “cable” televízió 11-es csatornáján. Magyar televíziómű­sorait a “Cleveland Area Cabletele­­vision” 33-as csatornáján láthatják. Minden vasárnap 3-tól 5-ig Minden szerdán 8-tól 10-ig. Bővebb felvilágosításért hívja az “NBN” Rádió- és TV- állomást (216) 221-0330 telefonszámon. Cím: NBN Rádió/TV 11916 Madison Ave. Cleveland, Ohio 44107 MOZSI FERENC: Idegkötélen A sikeres első és második kötet után (A képzelet kertjeiben, Los Angeles, 1974 — elfogyott. Földközel­ben, New York, 1977 — még kapható), megjelent a legújabb 160 oldalas versválogatás, SERES JÓZSEF (Toronto) művészi illusztrációival. Ara vászonkötésben: 12 dollár, puhakötésben: 8 dollár, mindkettő művészi borítólappal. Postaköltségre 1 dollárt számítunk. Megrendelhető a szerző címén: FERENC J. MÓZSI 530 W. Surf Street, Apt. 384., CHICAGO, IL 60657, U.S.A. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh MEGJELENT: ransylvania and the Hungarian—Rumanian Problem, a symposium, 330 pp. maps, bibliography, hard bound 08.00 ■omody István: Szemben a Sorssal ........................ i O0.Ű0 Vass: Deadly Fog at Dead Man’s Landing, novel ...... t 500 1 vass: Hungarian Legends, illustrated, second .edition, • cloth ...............JJO.Oűj Kaphatók mg?“ 1ml MAGYAR NYELVEN: Cörök: Településtörténeti Tanulmányok........... ... . «inm Válogatott Magyar Népmesék, Illusztrálva SlOOU Vass: A láthatatlan lobogó, versek . i á'm ■Vass: Erdők Könyve .............] 8 on ffass: Ember az országút szélén, regény ... • norm ■Vass: Magyar örökségünk ....................... { ,00 8tass: Kard és Kasza II. Szemtanúság........... .... ’ tii'm STOL NYELVEN HOl,ember Partján’ f SM; Baross: Hungary and Hitler _______________1 *400 Chaszar: Decision in Vienna .j___________________ 110 00 Haraszti: The Ethnic History of Transylvania ,, «IQ Q. I Haraszti: Origin of the Rumanians .......f * Is nr» Jobbágy: Hungarian Folk Dances, illustrated'~ZZ 1 700 Kisjókai: Counsel for the Defense, novel ................ t 5*0» Major: American—Hungarian Relations 19I8—Í944 "." jinno Nanay: Transylvania, the Hungarian Minority in Ruma­nia ........................a......................................................W «to« Szemák: Living History of Hungary ................. ...J • jqu Szilassy: Revolutionary Hungary ...._......1 408 Varga: Human Rights in Hungary .....|........... '”** « .QQ Wagner: Toward a New Central Europe7a wnpi' 1 w!*um i......i........•:....■........................................-.......... $10.00 Wass: Our Hungarian Heritage .......................... (200 Wass: Selected Hungarian Folk Tales, illustrated ”7” (10 00 Wass: Documented Facts and Figures on Transylvania] kötve ..............1 ( 5.(10 fűzve....(400 Vves de Daru vár: The Tragic Fate of Hungary ____ t g’oo '.athureezky: Transylvania, Citadel of the West ( 400 Megrendelhetők az ár egyidejű beküldése meüett portómentesen: AMERICAN HUNGARIAN LITERARY GUILD Rt. 1, Box. 59 ASTOR, FLORIDA, 32002, USA Érdekességek * Betörtek a párizsi met­ró egyik irodájába, ahonnan 400 ezer frank értékű metró­autóbusz bérletjegyet loptak el. (Le Matin) * Terjed Spanyolország­ban az eddig ismeretlen eredetű tüdőgyulladás. Ez azonban feltehetően nem azonos a századunk első felé­ben garázdálkodó spanyol­­náthával. A madridi kórhá­zakban jelenleg ezer­­beteget ápolnak. A szomszédos Por­tugáliáiban ugyancsak sok esetet jelentettek. (ABC)­­ Gigi, a gorillabébi a stoneham-i (Massachusetts) állatkertiben született. Az ör­vendetes esemény olyan­ rit­ka és nagy jelentőségű volt, hogy meghívták táborait’ Schild­kraft pszichológust , Járome Federschneider nő­gyógyászt a bostoni kórház­ból. Ugyanis szinte kivéte­les, hogy a fogságban tartott gorilla utódat hoz világra. (Baltimore Sun) iiumiiiminiiHuiiiiuiiiiiiimiiiiatiiiiiiiHuiiiiiiiiiiimniiiuiiiiiiiuniuiiifliiiiiioiiiiuiiiuiuiifliuiiaiininiiiniiuuiaiiiaiiiuiminiiiiiiiiniiiimniiiiiiiiimiiiiiiiniinummmiiiiiiii Kétrészes nagyítót adunk új egyéves előfizetőinknek valamint mindazoknak, akik a Magyar Életnek új egyéves előfizetést szereznek. Megrendelem a Magyar Élet-et NÉV­­CÍM: Mellékelem az előfizetési díjat egy évre. Az előfizetés összegét kérjük a Magyar Élet címére küldeni. • Alcina Avenue, Toronto, Ont., MCG 2E8, Canada kiállított csekk, vagy Money Order formájában. Kérem küldjék a.......................... »A harmadik világháború tör-Mnyvat, vagy nagyítót. Regicide in Marseille”. ...................... Az új előfizetés beérkezése után a Magyar Élet azonnal postázza — vagy a nagyítót, vagy a kívánt könyvet, a megadott címre. aláírás A Magyar Élet előfizetési díja egy évre 20 dollár. Félévre 12 dollár. Ha a nagyító helyett könyvet mvamb­u­san, az alábbi négy könyv közül lehet választani: 1. Kenéz Zsuzsa: „Irsai Kar­­társnő” — 2. Acsay E. László: „Save the Splendor of Buda­­pest” — 3. Magyar Sándor.

Next