New Yorki Magyar Élet, 1982 (35. évfolyam, 2-49. szám)

1982-03-13 / 11. szám

1982. március 13. STIRLING GYÖRGY: Bizalom nélkül nem lehet élni. A kölcsönös bizalmat­lanság megmérgezi a légkört és az olyan társadalomban, ahol az emberek örökös gyanakvással néznek egymásra, figyelik egymást, aligha lehet jó a társadalmi közérzet. Aki ismeri a kommunizmust, az tudja, mit jelent ez. Je­lenti elsősorban azt, hogy személyi igazolvány nélkül nem léphetsz ki az utcára, mert soha nem tudod, mikor kell bi­zonyítanod, hogy te vagy te, és jelenti azt, hogy egész életed a bölcsőtől a sírig — különböző aláírások, pe­csétes igazolások megszerzésével és felmutatásával telik el. Ide tartozik, hogy el kell tűrnöd a magukat hatóságok­nak képzelő házmesterek és háztömbbizalmik keresztkér­déseit, akiknek jóváhagyása­ nélkül például még útleve­let sem kaphatsz és a munkahelyeden ki vagy szolgáltat­va a személyzetisnek, aki — miután a felvételedkor la­pos pillantásokkal faggatott ki múltad minden részletéről — szorgalmasan gyűjti rólad az adatokat és információ­kat. És a dosszié — a káderanyag — végigkísér az egész életeden. A kommunizmus utolérhetetlen tökélyre fejlesztette az ellenőrzési rendszert az élet minden vonalán. Külön szerv gondoskodik legfelső szinten arról, hogy az ellenőrzés az állami és gazdasági élet valamennyi ágára kiterjedjen. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság (KNEB) működését törvény szabályozza, mely arra is kitér, hogy a bizottság­nak minden „közérdekű” bejelentéssel foglalkoznia kell — még a névtelen levelekkel is. A népi ellenőröknek joguk van bárhol vizsgálatot indítani és mindenbe beleüthetik az orrukat, senki nincs tőlük biztonságban, akár minisz­tériumban, akár falusi téeszcsében, akár egy pesti közért­ben dolgozik. A Népi Ellenőrzésnek ennek megfelelően igen kiter­jedt hálózata van és rengeteg embert foglalkoztat. Hogy pontosan hányan tevékenykednek Magyarországon az el­lenőrzés területén, azt számszerűen talán még maga a nagyhatalmú KNEB elnöke sem tudja, mert a hivatásos ellenőrök mellett alkalmanként még igen sokan végeznek ellenőrzési feladatokat „társadalmi munkában”. A taná­csok például ilyen „önkéntes” társadalmi ellenőrökkel fi­gyeltetik az üzletek, vendéglők munkáját. Az ellenőrzés sok százezer embert von el a produktív munkától. Vissza­térő panasz a magyar gazdasági vezetők részéről, hogy kevés a munkaerő, ugyanakkor a termelő üzemek admi­nisztrációs létszáma állandóan duzzad. Ennek nem csak az az oka, hogy a kommunizmusban már senkinek sem fűlik a foga a fizikai munkához és senki sem akar melós lenni, csak „tisztviselő”, hanem az is, hogy a szocialista üzem­szervezésnek annyi belső ellenőrre, „diszpécserre”, nor­másra van szüksége, hogy nincs messze az idő, amikor minden munkásra két „fehérköpenyes” fog jutni. Az örökös ellenőrzés megkeseríti az emberek életét. És egyáltalán nem válik a munkamorál javára, sőt ellen­kezőleg: rontja azt. Mert a dolgozók nem a munkára for­dítják a legtöbb figyelmet, hanem arra, hogy ki hogyan tudja becsapni, félrevezetni az üzemi rendészt, az ellen­őröket, a normást. (A társadalmi tulajdon állandó dézsmá­lásának nemcsak a „minden a dolgozóké” kommunista elv gyakorlati alkalmazása — és a szükség — az oka, hanem az ellenőrzés kijátszásának sportszerű izgalma is tv .­ A bizalmatlanság bizalmatlanságot és felelőtlensé­get szül: nyilvánvalóan ez is egyik oka annak, hogy a haj­dan szorgalmáról annyira híres magyar munkás ma ter­melékenység tekintetében messze elmarad a nyugati mun­kás mögött és a lógást tekinti legfőbb céljának a nyolc­órás munkaidő alatt. De a bizalmatlanság nemcsak a munkahelyek levegő­jét teszi áporodottá. A sokféle ellenőrzés, igazolás, me­lyeknek bonyolult rendszere át meg átszövi a mindennapi életet, lassan elviselhetetlenné válik minden tekintetben. Ungvári Tamás ad ennek hangot a Magyar Nemzet janu­ár 23-i számában és olyan érdekes megközelítéssel beszél a társadalmi közérzetről , mellyel már sokszor foglalkoz­tunk e hasábokon —­ hogy néhány gondolatát idéznünk kell. Ungvári Tamás azzal kezdi, hogy nyugatról hazaláto­gató volt osztálytársait és magával egykorú külföldieket figyelve rádöbbent: ő és otthoni kortársai sokkal öregebb, elnyűttebb benyomást tesznek, mint azok. „Mitől vagyok olyan elnyűtt? — teszi fel a kérdést, majd így folytatja: „És mitől olyan elnyűtt a 6-os villamos utasa, a tömeg­­közlekedésre váró ember, a békásmegyeri lakótelep­ felé igyekvő munkás?” Keresi a kérdés tudományos magya­rázatát, a tényszerű bizonyítékokat. De mivel ilyeneket nem talál — illetve amiket talál, azokat nem érzi kielégí­tőknek — továbbmegy és ezeket írja: „Az érzés, sőt köz­érzet bizonyítékai olykor felérnek a tudományéval. S a közérzetnek ilyen bizonyítékai «alapján kockáztatom meg a tényállást: elnyűttek vagyunk”. Az okok keresésénél futólag végigtekint az elmúlt fél­évszázad történetét — „világháború, újjáépítés, személyi kultusz és dogmatizmus kora, 1956 és a konszolidáció, majd­­ gazdasági reformok” — melynek során annyi vál­tozáson, megrázkódtatáson ment át a magyar társadalom, hogy nem csoda, ha megviseltebbé vált más népeknél. ( Ami pedig a jelenlegi életet illeti , folytatja elmélkedé-­­­se?- • annak megszervezése körül igen nagy bajok van-­­ nak. Sok az ellenőrzés, hiányzik az ésszerűség és legse­­zépen hiányzik a bizalom. És az nagy hiba! „Mert a bi­zalom felelősségnövelő tényező — írja Ungvári, de ha agyonelenőriznek bennünket a befizetésnél és kifizetésnél, takarékfelvételeknél és betétnél, pultoknál és pénztáraknál, csomagolóhelyeken és a különböző kapuknál, akkor a hét­köznapi élet racionalizálása, ésszerűbbé, kényelmesebbé­­tétele továbbra is reménytelen.” A hétköznapok fárasztó, és elsősorban a bizalom hiá­nyából fakadó kimerítő próbatételeinek sorát ilyen példák­kal mutatja be a Magyar Nemzet cikke: „Példa erre (mármint az ésszerűtlen szervezésre) a receptkiváltástól a hiteles fordítás elkészíttetéséig sok minden. Az ésszerű­ség hiányzik az egyszerű sörösüveg visszavételénél is: unokáink soha nem fogják elhinni, hogy a sörösüvegről külön cédulát kellett kiállítani, majd a cédulával egy pénz­tárhoz vándorolni. Egyáltalán, a hétköznapi bevásárlás tortúráját csak nagyon tüzetes, nagyon pontos leírással hagyhatjuk az utókorra, mert a képzelet sohasem tudja majd feltámasztani a közértek kafkai rendszerét. Van-e olyan áru nálunk a közellátásban, amelyért nem kell leg­alább kétszer sorba állni?” Ungvári kitér a termelésben mutatkozó — és gátló — ésszerűtlenségekre, is: „A munkarend szocialista meg­szervezése, a normarendszer bevezetése különös szellem­ben történt. A szemináriumokon, az értekezleteken és a felsőbb fórumokon vállvetve szidtuk a „Bedó”- és „Tay­­lor”-rendszereket, vagyis a munkaszervezés kapitalista formában megvalósuló racionalizálását, s közben a mi fu­tószalagunk legalább annyi erőfeszítést követelt, mint a kapitalizmusé, de olykor kevesebb könnyítést kínált, mert a racionalizmust száműztük a termelési folyamatból. Min­dennek konkrét megnyilatkozási formái ismeretesek: hol úgy hívják, hogy anyaghiány, hol úgy hívják, hogy rossz munkaszervezés ...” Az ellenőrzés a szocialista futószalag mellett keményebb, mint legkizsákmányolóbb kapitaliz­musban, de az eredmény mégis — vagy éppen ezért — sokkal gyöngébb. Mert hiányzik az ésszerűség, az emberi ■lépték”. Ide a cikkíró is eljut végső fejtegetésében: „Minden szolgáltatásban, akár a szolgáltató, akár a vevő vagy a megrendelő oldalán a többszörös ellenőrzés, többszörös sorbaállás, többszörös ésszerűtlen­ség mozzanatait fedez­hetők fel. Társadalmi méretekben kiolthatatlan az az él­mény, hogy itt akadoznak a kerekek és a csavarok, hogy­­­tt valami nincs rendjén. Mindnyájan dolgozunk, de fur­csa módon nem az erőfeszítés koptat el bennünket, hanem az a gépezet, amelyet minden erőnkkel szolgálni igyek­szünk. A hétköznapi életet hasonló erők fékezik, mint ami a termelést: nevezzük azt a rövidség kedvéért adminisz­trációnak, bürokráciának, vagy az intézmények ellenőr­zési rendszerének.” Megemlíti itt, hogy manapság sokat beszélnek a „belső erőforrások” jobb kihasználásáról „Gyanúm szerint — teszi hozzá befejezésül — legfontosabb belső erőforrás a munka és a hétköznapok racionalizálá­sa, mert ez vezet a legrövidebb úton a végső ,belső erőfor­rás­, az ember kíméléséhez.” A szocializmusnak hazudott rendszer, mely jelszavai­ban az ember értékét hangsúlyozza, valójában semmit sem tesz azért, hogy az ember életén könnyítsen. Sem a mun­kájában, sem a szabadidejében. Így az embert korán, idő­­előtt elnyűtte, fáradttá válik a „gépezet” szolgálatában. Nemcsak fizikailag, de lelkileg is. A közérzet romlik meg. Mert az örökös bizalmatlanság, a mindenhol ellenséget szimatoló „éberség”, egymás figyelése és ellenőrzése azt eredményezik, hogy soha senki sem érzi magát biztonság­ban. Az ellenőrök országa NYILATKOZAT Alulírott a „Bácska Bánáti Estély” rendezvények életre hívója és megalapító­ja a Magyar Házon belül és javára, a „Bácska Bánáti Magyar Kör” egyesület életre hívása után, nézeteltérések miatt lemondásra kényszerültem és az egyesületből is kiléptem. Ezúton mondok köszönetét minden egyes személynek, akik munkájukkal segítettek, vagy mint vendég, tiszteletüket tették a rendezvényeken, hozzájárultak az életre híváshoz és hírnévhez. Én többé nem tartozom felelősséggel sem a szervezetért sem rendezvényeiért. Balogh András (Bandi) Nagy választék hús, élelmiszer, fűszer és más árukban! Pénzt takarít meg, ha a Knob Hill Farms-nál vásárol! Toronto ás környékén öt óriási üzlet. Hetenként, hétfőtől szombatig egyes áruk leszállított áron kaphatók. WEST — MISSISSAUGA DIXIE MALL g souud­at Qu**n­ettieiwih W North — Markham WOODBINE NORTH Contra! — Toronto 222 Lansdowne AVENUE v 222 CHERRY STREET ... ;Fenn1orljul<" o mennyiség­­ korleátozásának • jogol regge , 9-töl este 10-ig 9-töl. , v es­te 10-ig SZERDA reggel v 9-től .este 10-ig CSÜTÖRTÖK reggel \ 9-töl .­­ este . 10-ig. . EHWy'.C2'&9 BROCK RD. SZOMBAT - reggel .7 -t­ő­l­ este ..10-ig ■ i Most műsoron: “THE MASTER AND M.s. JOHNSON” ‘WENDY’S PLEASURE PALACE” “LUSTY TALES OF EROTOMANIA” EVE HÍREK • Óriási sikerrel mutatták be Pekingben Bizet Carmen című operáját. A karmester a francia René Terasson volt, a szereplők kínaiak, akik közül néhányan Nancy­­ban tanultak énekelni. A be­mutatót ezerötszázan tap­solták­­végig. A siker azon­ban nem tartott sokáig. Hat előadás után a kínai kultu­rális kormányzat letiltotta a darabot azzal, hogy katona nem lázadhat fel a fölöttesei ellen és egy cigánylány nem bánhat így fegyveres ked­vesével. (Zsemnin Zsipao) * * * • Franciaországban nö­vekszik a válások száma. Egy tanulmány szerint 1970 és 1978 között megkétszere­ződtek a bontóperek. Még nagyobb azoknak a száma, akik egyszerűen a különélést választják. (Le Figaro) • Világhírű a londoni Big Ben. Az óra minden tizenöt percben szorgalmasan je­lentkezett. A Big Ben most elhallgatott. Felmondta a szolgálatot. Mi okozta a bajt?. Egyesek szerint a rossz időjárás, a tél vagy a hó (The Daily Telegraph). * * * REAGAN PROGRAMJÁBAN A POLGÁRI VÉDELEM VISSZAÁLLÍTÁSA WASHINGTON — Rea­gan elnök jóváhagyta a pol­gári védelmi program fel­gyorsítását, mely 1987-re harcrakésszé kívánja tenni Amerikát, jelentették be kongresszusi források. A kormányzat csaknem 1,5 billió dollárt fog költeni az elkövetkező öt év folya­mán az úgynevezett D-Pri­­me programra, melyet a Carter-kormányzat indított el, de sohasem látott el ki­elégítően anyagiakkal. A tervek 3.300 város és erősen veszélyeztetett te­rület lakossága­­80 százalé­kának evakuálási program­ját foglalják magukba, vala­mint új bombabiztos óvóhe­lyek építését és felszerelését, a veszély esetén való kitele­pítési tervek­ telefonköny­vekben történő publikálását és olcsó sugárjelző készülék szétosztását. * * * »» A CÍ­V­A­R ÉLETS. oldal SZOVJET KÉM KIUTASÍTÁSA ... WASHINGTON — Az amerikai külügyminisztéri­um kiutasította Vasiliy Chik­­­ov szovjet katonai attasét, a washingtoni szovjet nagy­­követség katonai osztagának vezetőjét. Az attasé birtoká­ban bizalmas jellegű katonai iratokat találtak. Magas állású áruházi szarka?.. Még ez év januáriusában történt, amikor a québeci kormány egyik fiatal, 33 éves minisztere a montreáli Eaton’s áruházból kijövet „elfelejtett” az egyik, általa vásárolt zakóért fizetni. Monsieur Charon alapfizetése évi 40 ezer dollár, úgy hogy nyilván az átlag keresetű polgárok fejében akarva­­akaratlanul felmerül a kérdés: vajon egy ilyen jól fize­tett , René Levesque miniszterelnökhöz közel álló fiatal miniszter miért kockáztatja potom 140 dollárért azt, hogy feladja közéleti, sokat ígérő pályáját? Röviden Charon azt állította, hogy az egyik zakót ki­fizette, azt felvette — és a másikról, amelyet a felöltője alatt próbált észrevétlenül kivinni az üzletből, arról telje­sen megfeledkezett, — a biztonsági őrök megállították, mire ő bokros teendőiből eredő szórakozottságára való hivatkozással, — a saját vallomása szerint — visszament és kifizette a kifizetetlen k­iskabátot. Az Eaton’s házidetektívek előadása szerint a dolog egész másként zajlott le: Charon a felszólítás után futás­nak eredt és csupán két háztömbnyi üldözés után sikerült őt visszavinni, tehát a „szórakozottság” kifogása kissé „olcsón” hangzik,­­ azonban a zakó drágának bizonyult, mert Charon kénytelen volt benyújtani a lemondását, amit Levesque már el is fogadott. Az áruházi „szórakozottság” nem számít Charon első közéleti botrányának, mert tavaly történt, hogy hosszú ,letekig azt a nagy port felvert esetet feszegette a québeci francia sajtó: miként lehetséges az, hogy Charon minisz­tériumának videotape recorderét (fény és hangrögzítő ké­szülékét) pornográf, szenny-ponyvának számító tartalmú sex filmek gyártására használták? Lapzártakor Charon perli azt a quebeci francia lapot, amelynek riportjában a fenti sex-film esetet úgy állították be, hogy a film gyártója az ő (Charon) közvetlen munka­társa lett volna. „A választások idején kortesem volt” — hangzott a magyarázat. Charon háromnegyed millió dolláros kártérítésűi peré­nek beadványában azt állítja, hogy az idézett újság „meg­hurcolta őt, közéleti pályájában helyrehozhatatlan káro­kat okozott, olyannyira, hogy lélektani depresszió hatása alatt magán kívüli (?) tetteket követett el” . . . Nos, a québeci francia sajtó máris áthangolta a bot­rányszellőztetés akusztikáját és újabban „anglo vérbosz­­szúnak” állítja be Charon „kálváriajárását”.(?) Mindenesetre Charon kártérítési követelésének perira­­g beadványát immár ebben az új hangnemben fogalmaz­­­ták­. MEGHÍVÓ A Szent Erzsébet egyházközség szeretettel hívja meg Toronto és környéke magyarságát ÜNNEPI VACSORÁJÁRA 1982. március 21-én a Magyar Ház Árpád­termében az egyházközség alakulásának 54-ik és a templom felszentelésének 38-ik évfordulóján. Jegyek kaphatók a plébánián: 368-7692. CAN­API AN ODEON Theatres , Március 5. — Március 11. NEGYEDIK HÉT Egy igazi történetre alapozva. Jack Lemmon és Cissy Spacek a főszerepben. “MISSING” ^'illlli'l N­M rowlf at st ci Air • %? w FINCH 3 < ANGM AT 0UWftm-MB-960fr-0-> CENTRAL PARKWAY 2 HUMBER 2 9L00A A JANE • 7 W-1177-1 DON MILLS 2 I» ACCOMPANIMENT MÁSODIK HÉT A hivatásos orgyilkosok világában nincsen hely egy amatőrnek. John Savage, Christopher Plummer és Marke Keller a főszerepben. THE AMATEUR CENTRAL PARKWAY 1 IBBUTTI OAKVILLE 845-5553 CENTENNIAL 3 BRAMPTON GEORGETOWN 2 HYLAND II Y0HGE AT ST Cl AIR • 962-2891 FAIR LAWN I albAjim 1 XIPUNG A AI RIAN -i. THORNHILL SO. 2 kvFAIRVJEMLvIr O. MILLS & SHER 491-3337 WOODSIDE 3 ODEON' úshaérj) [fcACCOMPANIMENT Figyelmeztetés: Gyermekeknek nem megfelelő. Gyilkos-­­sági jelenetek. A nyelvezet sértő. (Theatres Branch Ont.) A Görög-szigeteken vakációzó híres detektív, Hercule Poirot talált egy gyönyörű lányt a tengerparton. Ráébredt arra hogy halott, ezért nem hívta meg vacsorára. AGATHA CHRISTIE: / EVIL UNDER THE SUN” ' Peter Ustinov, James'Mason és Sylvia Miles a főszerepben. SHERIDAN T' MISSISSAUGA • 122 Y0 WOODSIDE 2 10 Academy díjra jelölt, beleértve a legjobb film díját. TIZENKETTEDIK HÉT Amikor az élet a legjobb ... Amikor a szerelem a legteljesebb. Katharine Hepburn, Jane Fonda és Henry Fonda a főszerepben “ON GOLDEN POND” YORK NI­SGI INTON­­. OF YONGE • 416-5600 FINCH AT CUFFERIN •663-9505-8-7 - K­-FINCH­­1 SHERIDAN 2 MISSISSAUGA -1224111­­K THORNHILL SQ.1 BAY VIEW & JOHN ST • 886-3211 DON MILLS 1 CHUMBER­T 1­ BLQOR 4 JANE *769-1177-8 WOODSIDE 1 CENTENNIAL 1 BRAMPTON ,NEWMARKET. ODEON • 895-4641 IA­PANIRTALI ■ GUIDANCE NEGYEDIK HÉT Amikor Charlie Smith, a határhoz ért, többet talált ott, mint a két ország közötti határvonalat. Jack Nicholson és Valerie Perrine főszereplésével. “THE BORDER” VARSITY 1 BLOOR A BAY • 0R1-6303­­ THORNHILL SO. 3 BAYVIEW & JOHN ST* 886-3211 ■.i.ia.K.nvi^ILNI WESTON RD AT LAWRENCE • 24MI21 (CLINTON IDANF0RTH AD. • 261-6135 CENTRAL PARKWAY 3 GEORGETOWN 3 Adult NEGYEDIK HÉT Néha meg kell repednie az embernek ahhoz, hogy újra összeálljon a test. Francis Coppola bemutatja: “ONE FROM THE HEART” IA ADUIT _ I jtl ACCOMPANIMENT | Dolby Stereo-varsityjw:** BLOOR & BAY 961-6303 MÁSODIK HÉT Egyedül . . . megfélemlítve . . . elfogva, mint egy állat, s pedig ellenáll egyetlen fegyverével.. . saját magával! Morgan Fairchild és Michael Sarranon a főszerepben. THE SEDUCTION CENTENNIAL 2 BRAMPTON _____ ■ KIPLING­­ ALII ON 0­742-0661-7 CENTRAL PARKWAY 4 FAIRLAWN I0I ' ALBION a Restricts

Next