New Yorki Magyar Élet, 1982 (35. évfolyam, 2-49. szám)
1982-07-03 / 27. szám
1982. július 3. Zúgott a harang Zólyom várában 1551 október havának 20. napján, hogy hírül adja, Balassi János várkapitány és Sulyok Anna fiának, Bálintnak születését. Mohács után vagyunk. .. török, osztrák prédájává vált az ország ... Ott cseperedik Bálintunk a jól megerősített, felszerelt zólyomi várban, majd a besztercebányai alsó iskolában. Alig serdülten külhonba, Nürnbergbe is eljut. A nagy prédikátor, Bornemissza Péter oltja belé a vallásosságot, de a magyar nyelv szerelmét is. Kilenc nyelvet ért, de amikor verselni kezd, a magyarra fordul ékes nyelve. A nép nyelvét izelgeti, a magyar nyelv varázsa, szabad lángja végigkíséri hősien tragikus életútján. Balassi Bálint a magyar líra első, világirodalmi szintű képviselője Első nagy költőnk volt, aki országról, vitézi életről, szerelmekről, a magyar nyárról, őszről, télről verselt. .. a hegyekről, Tátoaaljáról, a havasi mezőkről. A néppel élt. . .!. 1572-ben, Rudolf koronázásakor, a daliás szép férfi a Pozsonyban összegyűlt fejedelmek, főurak előtt eljárja a magyar juhásztáncot. Fiatalságának minden szilajságával, tüzével és olyan sikerrel, amelyről nemcsak évekig beszélnék, de a történelem, Istvánffy Miklós is feljegyzi. - ο ■ .-o.V Balassi Verseinélől'a ’Radvánitzky-kódexiben, fennmaradt kéziratáig, -®.y. virágénekek” műfajában’ egyetlen-egy “sem ismeretes. A költő Rimay, ki Bálintunk .hű íródeákja volt, íagy,,devóci óvta!’’emlegeti „a mi elméé, tudós Balassi Bálintunk” szerelmi líráját. Emlékezésünknél, ne feledjük, hogy Balassi vérzivataros, komor kor szülötte, életének nagyobbik részét csatározásokbantölti. Nehezen tud uralkodni önmagán, szenvedélyein, minden sorscsapás fokozottan sújtja. De viharzó egyéniségét megható ,,mea culpázás” fékezi. Ez egyik legszebb jellemvonása költészetének.... „Bocsásd meg, úristen ifjúságom vétkét, Törüld el rútságát, Minden álnokságát, Könny its lelkem terhén”. Tudjuk, hogy Balassi minden tettének rugója egész életén át végighúzódó viszonzatlanul maradt szerelme Losonczi Anna iránt, kit verseiben Júliának nevez. Érzi, hogy szenvedélye kárhozatos tesz élete folyására, szive mélyén békére, vagyira: „Ne szítsd tüzemet, hadd legyek csendes”. Petsig csak Losonczi Anna tudná megzabolázni viharzó életét: „Júlia életem, egyetlenegy lelkem, ki egyedül bír velem ...” Losonczi Anna másnak nyújtja kezét s a költő úgy marad egyedül „mint sík mezőn csak egy szál fa”. Szép virág lehetett Krusit Ilona, a liptói főispán leánya is, kinek „haja aranyszínű”, az ajaka „kaláris szabású”, a szava „gyönyörű beszedőnek zengő”. .. De Krusit Hana is más férjet választ, a költőnek nincs szerencséje a hű szerelemben. 1584-ben szerencsétlen lépésre határozta el magát. Nőül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát.„Szívednek nem hittem — tudod — sok ideig, De utánam jártál tovább esztendeig” De asszonya, gyermekének anyja, rövid együttélés után, elhagyja. Birtokperek lavinája szakad reá. Várhatja-e sorsának jobbrafordulását, mikor „Mindentől megváltam, egyedül maradtam, barátaim elhagytak ...” Kivándorol Lengyelországba. De nehéz megválni attól a földtől, amelynek rögeit vérével öntözte, amelynek végvárain a vitézek az ő daliái mellett sorakoztak fel. Felcsendül amagyar, líra talán legszomorúbbika: „Boldogtalan vagyok, Mert kínjaim nagyok. Béborult ifjúságom” Lengyelország, második hazája, menedéke ...! Még jól emlékezett, mikor először lépte át a határt 1571-ben atyjával, a gyarmati Balassi család fejével, Kékkő, Dívány, Hebbe, Liptóújvár urával, ki csodálatos módon szabadult a császár börtönéből. Liptóújvártól északra kanyarodik az út, hamar múlik itt az ősz. Szent Mihály napján talán már hó is esett a „gyönge” levélre ... „Zöld erdő harmatát Piros csizmám nyomát Hóval lepi be a tél...” A hegyigerincen még jól látna Hibbe és Liptóújvár körvonalait, a másik oldalon már a lengyel falvak, talán, félködük Krakkó . . . „Istenem, én ezt kértem: Utamban “vezérem Légy, s ments meg mindenektől Légy, s ments meg mindenektől. WfflllWiaWMMnHDIIM Vezérelj messze földre, Idegen nemzetre, Hol lakjam békességben, Hol lakjam békességben. Mert itten lakásom Nincsen maradásom ...” Mindez önámítás volt csupán. Azt hitte, idegen földön végeszakad gyötrelmeinek. De Balassi Bálint nem tudhatott idegen nép földjén élni, sem meghalni. Halála önkéntes számlavetésének ötödik esztendejében hazajön, csatlakozik a török ellen induló Pálffy Miklós seregéhez. Ott vitézkedik Székesfehérvár ostrománál, visszafoglalja a Balassi nemzetség várait, Díványt és a romos, török felégette nógrádi Kékköt. 1594 tavaszán Esztergom ostrománál harcol. . . „Krisztus katonája voltam, miért félnék..?” mondotta ott egy török ágyúgolyó által halálra sebzett költő. Aliig negyven esztendős korában halt hősi halált s az egész ország tudta, vitéz férfi, rendkívüli ember hagyta el a szomorú magyari világot. „Föld megszomorodék, / Holtát az vitéznek / siratá és keserűsé” búcsúzik Balassitól a hit Rimay János, kinek látomása szerint, arkangyal szállott le a véres esztergomi mezőre, s égbe vitte Balassi Bálint hős lelkét! . . Váltig nyílt kérdés: azonnal elpusztult-e a virágénekek költője az esztergomi várhegy lábánál s csak holttestét szállították loktór nyughelyére, vagy a súlyosan sebesült Balassit szekéren vitték hibbei birtokára? Egykori liptói szóbeszéd szerint, útközben, Liptóújvár és Hibbe között lehelte ki sokat gyötrődő lelkét „Júlia” énekese. Hazakerült hát Liptóba a halott főúr ... Mi vonzotta életében oly gyakran ide? A ,,szörnyű havasok”, a liptói mezők smaragdja, a gyantát gyöngyöző fenyők lehelete? Ki tudná ezt megmondani. . .? „Mező jó illatot, Az éj szép harmatot Ád, ki kedves mindennél. ..” A múlt század kilencvenes éveiben mozgalom indult Balassi végső nyughelyének felkutatására. Ezeket a Ma- I gyar Tudományos Akadémia és Liptó vármegye végeztették. A hibbei templom főoltárától nem messze, hatalmas idő alatt koporsószegre, kucsma maradványokra, kócsag tollakra és három csontvázra bukkantak. A budapesti Török Aurél antropológus megállapította, hogy a csontok, minden valószínűség szerint, Balassi Bálint, atyja és öccse maradványai, amelyeket fényes külsőségek között helyeztek vissza hibbei nyughelyükre. A két világháború között még a tetaplom bejáratánál, fehér márványlapon a következő felirat volt olvasható: „Gyarmatin Balassa Bálint emlékére állíttatta a Magyar Tudományos Akadémia. Lantjáról szép, gazdag és hathatós magyar nyelvein dús képzelet erő, mély vallásos érzés, lángoló hazaszeretet, heves szenvedélyek, nyughatatlan gondok zengtek haza szerte”. Amikor Balassi Bálintra, az első nagy magyar költőre emlékezünk, megrendülten idézük fájdalmas búcsújának századok mélyéből visszacsengő néhány feledhetetlen sorát: „Oh én édes hazám, te jó Magyarország! Ki kereszténységnek viseled pajzsát; Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola! immár Isten hozzád! Sok jó vitéz, kiket felemeltem, S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem. Maradjon nálatok jó emlékezetem. Jusson eszetekbe jótétemrül nevem!” Ez a halk emlékezés is annak bizonyságtétele, hogy gyarmathi Balassi Bálint „jótetteit”, egész ragyogó életművét könnyharmatos szemmel idézik meg a kései maradékok! SIKCHICH LÁSZLÓ: Balassi Bálintra emlékezünk... MAGYAR ÉLET A hazai „Napjaink” c. folyóirat május 5. számában jelent meg ez a beszélgetés a fenti cím alatt. A „Napjaink” szerkesztősége az alábbi bevezetőt illesztette az interjú elé: . „Szerkesztőségünk a lap múlt évi számaiban egy körkérdéses interjúsorozatnak adott helyet. Az 56-os forradalmi események utáni „szellemi vákuumból” való kilépés, a konszolidálódás légkörében jelentkező alkotók, a Tűztánc, a Tiszta szigorúság című antológiák költői közül néhányan — sajnálatosan kevesen — írtak, beszéltek írói pályájuk két évtizedéről, alkotói és egzisztenciális helyzetükről. Aligha van még a magyar irodalomnak olyan egyszerre induló, generációként is értelmezhető csoportja, amely akkora „szóródással” érvényesülne vagy nem érvényesülne, mint épp ez a „hallgatást” megtörő csoport. A 60-as évek elején sajátosan új eszményekkel és értékrenddel jelentkező fiatal költőgárda mutatkozott be: a Hetek csoportja. A név (számnév) Kabdebó Lóránttól származik, aki az új Írással (Farkas László) egyidőben mutatta be a Napjaink hasábjain ezt a költői csoportosulást. A Hetek — Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József, Serfőző Simon — ma a magyar Ura fontos ágát, az életvitelhez, életállapothoz, az otthonról hozott és őrzött értékekhez kötődő, ún. „sorsköltészetet” reprezentálják. Szerkesztőségünk úgy határozott ,interjúsorozatban szólaltatja meg a „Hetek” tagjait. Első interjúnkat Kiss Ferenc irodalomtörténész készítette Ágh István költővel. Kiss Ferenc: Mégis, ahogy a beérkeztetek, egyre határozottabbak vagytok a hagyományos szerep vállalásában, kétségeitek ellenére fogékonyabbak a nemzeti gondok iránt." Ágh István: Igen, erre is érni kellett: a belátásra, hogy küzdenünk kell a nemzeti önbecsülésért, tanulsággá avatva a vereségeket, olyan tisztasággal és józansággal, hogy a közönyösök is belláthassák: nemzeti létünkről van szó. Sokszor úgy tűnik, mintha jövőnket élnénk föl. Berzsenyi, Vörösmarty, Ady, Németh László kérdései tódulnak elénk, és Balassi példája, aki a három részre szakadt Magyarország pőrében pusztult el Esztergomnál. Kiss Ferenc: Igen. És szinte ugyanakkor, amikor Ratkó József elkezdte nagy halottatok megidézését, akik tartják alattunk a földet. Ez az egyezés részes abban, hogy a „Hetek” néven ismert szövetség kialakult? Ágh István: öntudatlanul bizonyára ez is belejátszott a mi összeverődésünkbe, nem magunktól szerveződtünk. Első kötetünk megjelenésekor hasonló eredetünk, világnézetünk okán alkalmat adtunk Kabdebó Lórántnak, hogy amolyan irodalmi behívóval rajba osszon bennünket a Napjaink fedele alatt. Mi ezt a besorolást örömmel fogadtuk, hiszen barátok voltunk, vagy bennünk volt a barátság lehetősége. De hát nem is azért vagyunk mi együtt heten, hogy egymáshoz hasonuljunk, s hogy egymáshoz hasonlítgassuk magunkat. Mi akkor sem csak egymásra tettünk hűséges fogadalmat, hanem az egész magyar költészetre. Szeretném, ha indulásunkat igazolná az idő. Iszonyú nehéz volt megjelenni. Jellemző, egyik alapversem, a Harangszó a tengerészért másfél évig havert a Kottásnál, aztán egy részletével akarták becsapni türelmetlenségemet, miután nem húztam meg negyedére. Végül a Napjaink hozta le. Nekem ez a cselekedet azt jelentette, hogy fórumom van. Addig nem voltunk a kívánalmaknak valók. A Napjaink fészkéből kirepültünk. Ma már mindenütt közüik verseinket, de otthonunk azóta sincs. nininni aiiiiiiiiiiiiniiiiiiuiiininiiiuiii „A kétely nemzedéke vagyunk” (Beszélgetés ÁGH ISTVÁNNAL) Szórakoztató. Elbűvölő. Csodálatos. Nézze meg Ontario holnapját bemutató kiállítást, az Ontario Place-en, még ma. Nyitva naponta de. 10-től este 9.30-ig. Díjtalan, az Ontario Place-re szóló belépőjeggyel megtekintheti. A torontói Művész Színház hívei Fiúk—lányok, férfiak— nők, — akiknek kedvük lenne részt venni a színház társulatában, — jelentkezzenek levélben címük és telefonszámuk megadásával a Művész Színház titkári irodájában 392 St. Germain Ave., Toronto, Ont. M5M 105. Érdekességek a NAGYVILÁGBÓL MORLEYS. BEDFORD FUNERAL CHAPEL 159 EGLINTON AVE. W. Amikor önt a legnagyobb szomorúság éri, mi a gyász óráiban rendelkezésére állunk. Hívjon: 489-8733 ___nap Afifjam Grossillex A legszebb, legpraktikusabb, fényes, fehér, erős, plasztik kém bútorokat vásárolhatja a legtutányosabb áron. Erősebb, mint a fa, könnyen tisztítható, s mindig ragyogó fényes. Sem eső, sem hó nem okoz kárt benne. Keresse fel óriási bemutató termünket, ahol különböző gyönyörű modelleinket tekintheti meg. ROSEDALE FLOWERS & GIFTS BOUTIQUE LTD. 887 Yonge St., Toronto, Ont. M4W 2H2 TELEFON: 921-2900 • Kétausztráliai miniszter lemondott. Azért kellett búcsút mondaniuk tárcájuknak, mert külföldi utazásról hazatérve a vámnál nem jelentették be a magukkal hozott tévéskészülékeket. (Le Nouvel Observateur) . — • — • „Invalides megálló, átszállás Ballard és a créteil-i prefektúra felé. Itt juthat el a gyorsjárathoz is.” Ezt hirdeti az elektromos hang, nem Párizsban, hanem Lyonban, ahol a metróállomásokat szintetikus jelzesbarendozással látják el. Nem magnóval, a számítógép maga fogalmazza meg és mondja is a közleményeket, így könnyítik meg az utasok tájékozódását, különösképpen a rosszul látókét és a külföldiekét. (Le Figaro) • Új japán zsebszámológépet dobtak piacra, a Canon EX pl.-et. Azoknak készült, akik sokat utaznak, különösen üzleti ügyekben, és így sokszor van szükségük a valuták árfolyamának a gyors átszámítására. Az új készüléket nekik programozták be. (Le Point) — • — • Chopin halotti maszkját a múlt héten elárverezték. A maszkot a nagy zeneszerző halála után néhány órával Jean-Baptiste Clesinger készítette, és azt Maria Micikiewicz, a költő unokája később hitelesítette. (Die Tat)? — • — © Ezer dollárba kerül a belépési díj a milliárdosok világklubjába, amelynek egyelőre 17 ezer tagja van, köztük több olajsejk. A tagsági igazolvány színarany-ból van. A tavaly megalakult klub az idén augusztusban rendezi meg gálaestjét az Azúr-parton. (Newsweek) TORONTO - FRANKFURT - TORONTO JOO-tól TORONTO - BUDAPEST - TORONTO Június 30. és augusztus 29. között 2—3—1—5—6—8 hetes csoportok $1,049.00 Gyermekeknek: $730.00 BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST $776.00 Egy héttel egy évi tartózkodásra. IKKA — TUZEX — CORATURIST — KÖZJEGYZŐSÉG Túrák — útlevelek — vízumok — hotelfoglalás — autóbérlés AAI HMDIie TDAUri A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA vULUMIIUw I KnUbL 1 20 Spadina Ave., Toronto, Ont. MST 267 SERVICE LTD. Tel.: (416) 596-8101 7. oldal