New Yorki Magyar Élet, 1982 (35. évfolyam, 2-49. szám)
1982-11-20 / 45. szám
Nem sokasig, hanem Lelek szabad nép lesz csuda dolgokat... BERZSENYI NEW YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET Vol. 35. 45. XXXV. évfolyam 45. szám. 1982. november 20. szombat. Ara. ^ ^ Meghiúsult merénylet a Pápa Őszentsége ellen . Terrorellenes hadjárat Brezsnyev „jobblétre” szenderült # Tömeghalál Afganisztánban Szovjet szuperszónikus (hangsebességet meghaladó) “Backfire” bombázógépek a Csendes-óceánon hadgyakorlatozó amerikai flotta közelében alacsonyrepülést hajtottak végre. Megfigyelők szerint a feltételezés az volt, hogy a 8 ikermotoros “Backfire” bukórepülési manőverrel megtámadja az “Enterprise” nukleáris meghajtású és a “Midway” konvencionális repülőgép-anyahajót . Felső-Volta afrikai államban Jean-Baptiste Ouedrago őrnagy egy katonai junta élén magához ragadta a hatalmat . Az a hadigéptípus, amelyből Kanada 140-et akar vásárolni, az USA Kongresszus elé terjesztett tanulmány értelmében „nem képes ellátni a rá rótt hadi feladatokat”. A jelentés szerint „az “F—18” nemcsak túl drága, nehézkes az üzemeltetése, lassú, hanem a repülőgépgyár más lényeges hiányosságokat is iparkodott elleplezni” . A “Columbia” űrkomp ezúttal egy kanadai hírközlő műbolygót is felvisz a fedélzetén, hogy aztán 22 ezer mérföld magasságban szabadon bocsássa, csekély 10 millió dollár „viteldíj” fejében . Az angliai kémbotrány főhőse, Jeffrey Prime bevallotta, hogy 13 évig kémkedett az oroszok javára. Prime-ot 35 évre ítélte a bíróság — Trudeau miniszterelnök Párizsban bejelentette: amennyiben az Európai Közös Piac országai bojkottot hirdetnek a kanadai fókaprémek forgalomba hozatala ellen, az esetben ellenintézkedéseket kénytelen foganatosítani. MEGHALT BREZSNYEV Lapzártakor érkezett a hír: november 10-én reggel meghalt Leonid Brezsnyev, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára, a Szovjetunió diktátora. A halálhírt a szovjet hírszolgálat 24 óráig titokban tartotta. —Valószínű utóda Andropov, a titkosrendőrség volt feje, — jelenleg a Központi Bizottság titkára. . (A hír kiértékelésére — lapunk következő számában visszatérünk. — Szerk. A BASZK SZAKADÁROK TERRORHULLÁMA Lapzártakor jelentették, hogy egy baszk terrorista csoport II. János Pál pápa őszentsége életére tört, azonban a rendőrség ébersége idejében megakadályozta a tervbe vett merényletet. Madrid helyőrségi parancsnoka, Victor Lago Roman tábornok azonban nem volt ennyire szerencsés, mert az ETA (baszk szakadár mozgalom) motorkerékpárokra szerelt géppisztolyokkal szitává lőtte a generálist és gépkocsiját. Az ETA ebben az évben 37 politikai gyilkosság elkövetését vállalta magára. őszentsége nyomban kifejezte mély részvétét Juan Carlos királynak, majd hozzátette: „Az erőszakos probléma-megoldás nem keresztényi cselekedet”. Felipe Gonzales, az új szocialista miniszterelnök a gyilkossággal kapcsolatban kijelentette: „A kormány amelyet december 9-én megalakítunk, nem retten majd el attól, hogy minden alkotmányos eszközzel fellépjen a terrorizmus ellen”. * * * A madridi Plaza de Lima téren az egyházfő, több mint egymillió hívő előtt tartott szentbeszédet, amikoris újra hangsúlyozta a családi élet tisztaságának fontosságát, továbbá a művi elvetélés vallásellenes jellegét. INDIA ÉS PAKISZTÁN KÖZELEDÉSE Amióta 35 évvel ezelőtt Pakisztán leszakadt India államtestéből, a két ázsiai ország közötti viszony nemcsak hűvösnek volt mondható, hanem ezalatt három háborút is vívtak, emiatt amikor Indira Gandhi miniszterelnök az újdelhi-i repülőtéren fogadta Zia ul-Haq pakisztáni elnököt, az újságírók méltán jegyezték meg: „Történelmi pillanat volt”... TÖMEGHALÁL AFGANISZTÁNBAN A Salang alagútban (az afgán fővárostól, Kabultól 100 km-re északra) egy szovjet csapatszállító gépkocsizó Osztag első tehergépkocsija összeütközött egy polgári üzemanyagszállító teherautóval. A szovjet parancsnok azt hitte, hogy gerillatámadásról van szó , és erre harckocsikkal lezáratta az alagút mindkét bejáratát. A rákövetkező zűrzavarban az alagútban bennszorultak a kipuffogókból kiáramló szénmonoxid belélegzése következtében, csaknem mind egy szálig elpusztultak. A vizsgálat megállapította, hogy az alagút levegőcserélő ventillátorai már egy éve nem voltak üzemképesek. A Hindu Kush hegység alatt vonuló 3 km hosszú alagút több mint 2.700 katona és polgári személy tömegsírjává vált. FELOLDJÁK A SZIBÉRIAI FÖLDGÁZVEZETÉK BOJKOTTJÁT? Ismeretes, hogy ez év június havában Ronald Reagan az USA külföldi leányvállalatait is arra kötelezte, hogy ne szállítsák le azokat a szerződésileg megrendelt alkatrészeket és gépelemeket, amelyeket a Szibériából Európa szívébe vezetendő szovjet földgázvezeték építésénél felhasználhatnak. Larry Speakes, a Fehér Ház szószólója a héten bejelentette: az Elnök nemsokára bejelenti a zárlat feloldását, amennyiben az oroszoknak egy ENSZ vizsgálóbizottság helyszíni szemléje után sikerül tisztázniuk magukat az alól a vád alól, miszerint fegyencekkel és politikai foglyokkal építtetik a földgázvezetéket. HELMUTH KOHL KANCELLÁR NYILATKOZATA A héten a TIME magazin interjút készített a nyugatnémet államfővel, aki többek között ezeket mondotta: A KELET—NYUGAT KÖZÖTTI FESZÜLTSÉGRŐL: A legutóbbi évtized folyamán a kommunista ideológia agresszívebb arculatot öltött, ráadásul a Helsinki (1975) paktumot sem tartják tiszteletben. Afganisztánt katonai ellenőrzés alatt tartják az invázió óta, végül Lengyelországban katonadiktatúrát honosítottak meg. Emiatt — bárkészek vagyunk a leszerelésre, — ez azonban csakis kölcsönösségi alapon képzelhető el. Ha ez nem sikerülne, mi sem maradhatunk tétlenül. A NÉMET—AMERIKAI VISZONYRÓL: A nyugatnémetek javarésze tudja, hogy kinek köszönheti a határok biztonságát. A legutóbbi évek során ezt a viszonyt főleg katonai alapon ítélték meg, azonban elvileg is egyetértünk abban, hogy az emberi jogok, az erkölcsi értékek és közös eszményeink mellett kiálljunk. A háború után, amikor 17 éves diák voltam és a népesség fele éhezett, az amerikaiak voltak azok, akik megsegítettek minket. Nem felejtettük el sem a HOOVER segélyakciót, sem a PARE szeretetcsomagokat. A GAZDASÁGI HELYZETRŐL: Többet költöttünk, mint amennyi a rendelkezésünkre állt, jobban éltünk, mint ahogy megengedte volna a zsebünk. Egyes politikai szólamok azt hangoztatták, hogy egyre jobban élhetünk, és egyre kevesebbet kell dolgoznunk. Ez nem áll! Ezért ma több az államadósságunk, mint valaha. (Folytatás a 2-ik oldalon) Zárónyilatkozat 17. ) Nagy Imre és mártír társai halálának 25 éves évfordulója (1983) alkalmából a Szabadvilági Magyarok III. Világkongresszusa „Emlékbizottságot” szervez a nyugati szellemi és politikai élet kimagasló személyiségeinek bevonásával az emlékezetes dátum megünneplésére. Ugyanakkor követeli a magyarországi rendszertől, hogy: — tegye lehetővé az ismert sírok névtáblával történő ellátását, — kutassa fel és lássa el névvel a kivégzett mártírok sírjait, — semmiesetre se semmisítse meg, vagy tegye hozzáférhetetlenné a jelenleg még létező sírokat. A kongresszus az „Emlékbizottság” szervezésére egy „szervező testületet” alakít, amelyben a szabad magyar szervezetek kontinensenként kijelölt tagjai: Gereben István (USA), Walter István (Kanada) és Nagy Ernő (Európa) mellett a szabad magyar sajtó képviselői is részt vesznek. 18. ) A kongresszus ébren kívánja tartani a nemzetközi közvélemény előtt mindazokat a sérelmeket, amelyeket a Szovjetunió és a magyar rendszer elkövet a magyar néppel szemben. Felhívja a magyar nép szabadságáért áldozatra és munkára képes politikai emigrációt, hogy folytassa a jogsérelmek elleni küzdelmét és szabad világ megfelelő tájékoztatását. 19. ) A Yamal-i gázvezeték az európai energiaforrások egyharmadát a Szovjetuniótól akarja függőségbe hozni, holott annak nyugateurópai megoldása is lehetséges. Eltekintve attól, hogy ebben az esetben a megvalósítást a szabad szakszervezeti munkások és nem rabszolgamunkás politikai foglyok végeznék. A kongresszus — sorsközösségben Európa jövendőjével — rámutat arra az óriási veszélyre, amelyet az európai gázvezeték szovjet létesítése jelent, amely az európai népek megkérdezése nélkül kizárólag gazdasági érdek sugallatára lehetővé teszi a Szovjetunió további katonai megerősödését. A kongresszus támogatja Reagan elnök gázvezeték-ellenes politikáját s erről az elhatározásáról táviratban fogja értesíteni az USA elnökét. 20. ) A kongresszus megállapítja azt a tényt, hogy a magyarországi rendszer lármásan hirdetett gazdasági eredményei és vízumkönnyítései ellenére — főleg a lengyel események óta — egyre több politikai menekült özönlik Magyarországról is nyugat felé. A kongresszus kéri az összmagyarságot, hogy tanácsaival és támogatásával legyen segítségére a politikai okból elmenekült honfitársainknak. A kongresszus meleg köszönetét fejezi ki azoknak az Európai Parlamenti képviselőknek, akik jelentős parlamenti többséggel megszavazták az „üres szék" felállítását. Ez az „üres szék” azokra a népekre emlékeztet, akik ma idegen elnyomásban élnek és nem dönthetnek szabadon sorsuk felett.Az Európa Parlament ezzel a szimbolikus figyelmeztetéssel kifejezésre kívánja juttatni azt a reményét, hogy örömmel és bizakodással várja azt a pillanatot, amikor Közép- és Kelet-Európa rabnépei elfoglalhatják ezt a nekik fenntartott „széket”. 21.) Évezredes testvéri szálak fűzik a magyarságot a lengyel néphez. Közös királyaink és közös múltunk nem enyhíti annak a fájdalmát, hogy sorsunk mostohasága is közös az idegen megszállás barbár tartósításában. Első közös nagy királyunk, Nagy Lajos király halálának 600-ik évfordulóján, amidőn a nagy király Aachen-i alapítványát ünnepelte az európai magyar-lengyel emigráció, fokozott szeretettel fordulunk a lengyel nép felé abban az egyenlőtlen küzdelemben, amit ismét rámért a történelmi sors. A kongresszus írásban juttatja kifejezésre testvéri együttérzését “Szolidamoszty” külföldi képviseletével. Szaadságküzdelmünk végső célja azonos, az idegen megszállás és beavatkozás teljes megszüntetése. 2.) A kongresszus kéri tagszervezeteit, hogy javasolják illetékes kormányaiknak a Magyarországon visszatartott nyugdíjaknak a befogadó országokba történő átutalását akkor is, ha ez igen csekély öszszeg. Ellenkező esetben a befogadó ország ne utalja át a nyugati nyugdíjakat Magyarországra. Hasonló — és a reciprocitáson alapuló — eljárást kér az örökösödési eljárásra is. A kongresszus javasolja tagszervezeteinek, hogy tegyenek lépéseket illetékes kormányaiknál, hogy a Helsinki-i Záróakta rendelkezései alapján vonják meg a postai szállítás jogát a Magyar Hírektől és egyéb nyomdatermékektől, amennyiben Magyarország nem engedi be a nyugati sajtótermékeket. (Folytatás a harmadik oldalon) - largeélt UtptnJnl Cuadiufaddjr h A> Hunyrian liopm „Reagan atomháborút akar” Irta Frey András Akik Magyarországra járnak, azt mondják, otthon az emberek korra, foglalkozásra való tekintet nélkül majdnem mind elhiszik, hogy Reagan háborút, atomháborút akar. Ebben az a szomorú, hogy míg azelőtt, akár fogtak nyugati rádióadásokat, akár nem, elsősorban a maguk józan eszére hallgattak s tudták, hogy alapvető kérdésekben mi a lehetséges és mi a valószínűtlen — ma hitelt adnak ilyen valótlanságnak. Jóhiszeműek, és naivak Az igazság persze az, hogy mint minden normális ember, Reagan is egész biztosan borzad a háborútól. Irtózik tőle, mert egy amerikai—orosz katonai összeütközés még ha konvencionális (tehát nematomális) fegyverekkel indulna is meg, előbb-utóbb atomháborúba torkollnék. Ennek elébe vágni csak úgy lehetne, ha az amerikai kormány külpolitikai magatartása és a Washingtonban uralkodó légkör meggyőzné Moszkvát arról, hogy a múltban majdnem mindig pipogyán viselkedő Amerika újabb orosz erőszakra egy világhatalom elszántságával válaszolna; okosabb tehát az oroszoknak Iránba be sem menni, mint az elé a választás elé kerülni, hogy vagy meghátrálnak s Amerika követelésére visszavonulnak Iránból, vagy pedig közbelép Amerika, ami világháborúra vezetne — vagyis hogy jobb a szovjetnek veszteg maradnia és újabb Afganisztánokról lemondania. Ez a béke kulcsa, a világbéke egyedüli kulcsa. A baj az, hogy, Amerika eltökéltségéről nehéza Kremlt meggyőzni. Az első akadály abban van, hogy a jóhiszemű és nemzetközi kérdésekben, naiv amerikai népnek nem lehet, s az a gyanúnk, másutt sem lehet a választók millióinak megmagyarázni, hogy atomháborút csak atomfenyegetéssel lehet elkerülni. Más szóval: csak akkor lehetne az oroszokat nagy atomháborúra vezető lokális konfliktusok megrendezésétől visszatartani, ha Amerika úgy viselkednék, mint aki akár egy atombomba-eső kockázatát is vállalja. Kik béníthatják meg Reagan akaraterejét Ilyen nehézség az is, hogy az amerikai elnök és a szenátus hiába tanúsítana következetességet és határozottságot, mert Brezsnyev vagy utódja arra gondolna, mit ér 101 embernek a bölcsessége és bátorsága, ha még Nixon sem tudta megakadályozni, hogy baloldali intellektuelek a tö- imegeket fölhiccelve Vietnam és Watergate katasztrófájába döntsék Amerikát a vietnami vereségbe, mely lehetővé tette, hogy a szovjet megtelepedhessék Indokínában, a világstratégia egyik gyújtópontjában, és épp akkor öntsék a Watergate szennyvizét Amerika arcába, amikor Washingtonnak nem mosakodnia, hanem fegyverkeznie kellett volna. Moszkvában dolgozó nyugati diplomaták véleménye szerint azt elhiszik az oroszok, hogy Reagan és a szenátorok többsége szeretné a szovjet előtt való hátrálást abbahagyni. De bíznak abban, hogy nagyjából két lehetőség van és hogy ők (az oroszok) a jobbikat tudják megragadni. Az egyik ilyen lehetőség az, hogy Reagan-nek perceken belül kellene döntenie: a világűrben Amerika felé kúszó orosz hidrogénbombák közeledtére nyomja-e meg azt a bizonyos atombombát. A másik, hogy nem rögvest kellene elhatározásra jutnia, hanem napokig elhúzódó válsággal állna szemközt. Úgy látszik, az oroszok számolnak azzal, hogy az előbbi esetben Reagan nem a megadást, hanem a szembeszállást választaná. De reménykednek abban, hogy ha az utóbbi eset következnék be , a washingtoni bürokráciának és a közhangulat formálóinak lenne idejük a szavukat hallatotok, akkor az így terjedő érvek megbéníthatnák Reagan akaraterejét. Ezért gondolják a moszkvai idegen követségeken, hogy az oroszok Amerikát nem megtámadni, hanem elszigetelni akarják és hogy nem Észak-Ammerikában, hanem máshol kezdenék a dolgokat lassan mozgásba hozni. Máshol, de hol? Amerika habozásán alapulna egy újabb Afganisztán Amerikai—orosz összeütközés ma három vidéken látszik lehetségesnek: Nyugat-Európában, a Középkeleten és Japánban. Ha ennek a három tájnak amerikai szempontból kényes pontját érné orosz támadás, Amerika nem maradhatna tétlen. Ez világos. Csak az nem világos, hogy melyek azok a kényes pontok, amik vitálisak Amerika számára. Vágyás hogy mire mozdulna meg Amerika automatikusan, és mire reagálna úgy, hogy csak másnap vagy harmadnap, esetleg egyáltalán nem avatkoznék be. Párizsban azt mondják, a vezérkarhoz bejáratos emberek ilyen „fokozatossági képletről” beszélnek: Nyugat-Berlin, Nyugat-Németország vagy Anglia védelmében? — egész biztos, hogy az amerikaiak nyomban hadat üzennének. Norvégiában? Dániában? Albániában? — valószínűleg. Ausztriában? Jugoszláviában? — talán. Ugyanilyen, lépcsőzetes a vélemény a Középkeletet és a Csendes-óceánt illetően. Hogy Törökország, Izrael, Egyiptom, Szaud-Arábia, Taiwan és Japán elleni orosz katonai akcióra az Egyesült Államok késlekedés nélkül ütnének, abban beavatott emberek nem kételkednek. Ha tehát, az oroszok az amerikaiak habozására akarják alapítani a legközelebbi Afganisztánt, más országban kell kísérletezniük. Az ENSZ-nél is az a vélemény, hogy aSzovjetunió belátható ideig sem a Középkeleten, sem a Távolkeleten nem fog kockázatot vállalni. A Középkeleten azért nem, mert a Libanonban elszenvedett kudarc annyira megsebezte a Szovjetunió tekintélyét, hogy még a legradikálisabb arab kori hiányoknak is megrendült Moszkvába vetett bizalma, úgy hogy ezen a vidéken pillantnyilag nincs senki, akinek a szovjet katonai „segítséget” nyújthatna. Ázsiában pedig Afganisztánt és Kambodzsát kellene letörni előbbahhoz, hogy Moszkva újabb terhet vehessen a nyakába. Bátorító némaság Ez lenne a magyarázata annak, hogy a szovjet csak a Középkeleten kívül eső Északkelet-Afrikában „tettekkel tényező”, ahol orosz és keletnémet tisztek s kubai altisztek vezetése alatt viselnek etiópiai csapatok formálisan háborút a Szomáliák ellen , s a nyugat megint úgy tesz, mintha csak helyi csetepatéról, nem a szovjet hatalmának a kiterjesztéséről lenne szó. Az ENSZ-nél, az Arab Ligánál, az Afrikai Egység Szervezeténél sem mer panaszkodni senki amiatt, hogy a szovjettömb az egész világ szeme láttára követ el erőszakot Szomálián, pedig ez a kis ország az Egyesült Nemzeteknek is, az arab ligának is, a nagyhangú afrikai szervezetnek is a tagja. Ez a némaság mindenesetre arra bátoríthatja az oroszokat, hogy egy idő múlva nyugati ideggócokhoz közelebb eső helyeken tapogatódzzanak, hol tudnak területi hódításra szert tenni anélkül, hogy Amerika az útjukba állna. Ennek, a nyugat esetleges ellenállásának a lehetőségét, a Nyugat-Európa és Észak-Amerika közti összetartást akarják csökkenteni azzal a jelszóval, hogy Reagan háborút akar, ami Európát elsöpörné a föld színéről. Anglikán és katolikus papok is beleszólnak a vitába Hogy ez az érv hat, az is mutatja, hogy Angliában már nem csak a munkáspárt balszánnya kívánja a nyugat egyoldalú leszerelését, hanem az anglikán egyházban is erőre kapott a mozgalom, mely azt hirdeti, hogy az atombomba nem csak mint a támadás eszköze vetendő el, hanem még az is erkölcstelen, hogy Anglia elleni (Folytatás az 5. oldalon)