New Yorki Magyar Élet, 1982 (35. évfolyam, 2-49. szám)

1982-02-06 / 6. szám

Mi újság odahaza? ZSID,MOND ANDRÁS: Megemlékezés Arany Jánosról Hogy ki a legnagyobb magyar költő, arról nem érdemes vitattani. Egy azonban biztos: Arany János a legmagyarabb költőnk, ő itt a legszebb, legzamatosabb magyar nyelven, volt magatartásában, gondolatvilágában érzéseiben a legtipikusabb magyar író. Ha a magyarról szobrot akarnának faragni, Arany János lenne a legjobb minta; ha valaki meg akarja ismerni nyelvünket, az a ,.Toldit olvassa; ha meg szeretné sejteni a magyar gondolkozást, erkölcsiséget, akkor vegye a kezébe a „Családi körben’’-t és a „Walesi bárdok’Sat. Arany János életének minden mozzanata, költészetének minden rezdülése egy volt a magyarság sorsával! — Figyeljük életútját és benne elénk tárul a magyar nemzet története 1817—1882 között. Nagyszalontán született 1817. március 2-án. Apja Arany György, édesanyja Megyeri Sára. Kis vályogházban élnek a szülök és 10 holdon gazdálkodnék. G öreg szülök, kései gyermekéül születik Arany, odahaza szelíd, nyugodt családi légkörben él, durva, hangos szót sohasem, hall. Már az első gyermekkorában felszívja magába a színtiszta magyar Bihar, a hajdúk lakta magyar környék sajátos mesekiincsét, mondáit, legendáit, majd vészterhes történelmét, gondolatvilágát. Apja is, anyja is nagy mesélő, amint írta: „mint kisfiú, az anyatejjel együtt szívtam magamba anyám, majd apám regéit”. Iskoláit Nagyszalontán végzi, de már 14 éves korában segédtanítói állást vállal, hogy így enyhítsen öreg szülei szegénységén. Bent lakik az iskolában, a „mester”, a tanító házában, tanít és tanul, templomi szolgálatot lát el, temetésekre jár. Segédtanítói keresetéből tesz félre anynyit, hogy 1813 őszén a debreceni kollégiumba mehessen. Hg Ez a debreceni év súlyos csalódásokat hoz: érzékeny, félénk természete rettenetesen szenved a konviktusi élet durvaságai miatt. 1831-ben Kisújszállásra megy, ahol elemi iskolában tanít, és a rektor könyvtárát bújja. Ismét visszatér — egy év múlva — Debrecenbe, de a tanév végén otthagyja megint a kollégiumot és vándorszínészek közé áll be. újabb csalódások várnak rá, — közben meghallja, hogy édesanyja halálos beteg, harriet s édesanyja a karjai között hal meg. Apja megvakul, s ekkor elhatározza: szakít ifjúsága álmaival, — végleg fetele pedig Nagyszalontán, másodjegyzőséget vállal s gondozza világhájón édesapját, úgy látszik végleg eldőlt sorsa: beilleszkedik a kisváros eseménytelen életébe, rengeteget dolgozik, a hivatali feladatok valósággal betemetik..— Csak az alvástól ellopott órák alatt élhet imádott könyveinek. Nagyszalontán nősül meg, árvalányt veszi feleségül Ercsey Juliannát, aki hozzáillő élettárs, csendes, nyugodt asszony, aki meleg családi életet biztosít Aranynak. A nagyszalontai magányában Arany olyan társra, barátra talál, aki nagy hatással bír költői hivatásának kialakulására. Szilágyi István az, aki művelt, több nyelven beszélő ember, aki maga is írogat, ő adja Arany kezébe Sophoklest s biztatja görög tanulásra, majd fordításra, angolul is az ő tanácsára tanul meg, hogy Shakespearet eredetiben olvashassa, majd későőbb magyarra fordíthassa. Arany élénk figyelemmel kíséri a kibontakozó reformkorszak országgyűlési és megyei harcait. Szívvel-lélekkel gróf Széchenyi István mellé áll, akinek műveit a „Hitel, Világ és Stádiumot” — ahogy ő mondja: „bibliaként forgatom”. — Széchenyivel együtt elítéli a rendi Magyarország elmaradottságát, a konzervatívok korlátoltságát. Ez a meggyőződése adja kezébe először a tollat és 1845-ben megírja „Az elveszett alkotmány” c. eposzát, amelyben kigúnyolja az előjogaikhoz ostobán ragaszkodó nemesek butaságát, amely szerinte minden nemzeti haladás kerékkötője, a magyar nép elesett milliói számára a felemelkedés buktatója. Az eposzt beküldi a Kisfaludy Társasághoz, amely pályázatot hirdetett egy vígeposz megírására. Arany megnyeri a pályzatot, a 25 aranyat. 1813-ban a Kisfaludy Társaság új pályázatot ír ki: ,,költői beszélyre, valamely a nép ajkán élő személyről”. A felhívás fel is sorol néhány nevet, akikről eposzt lehetne írni: többek között megemlítik Toldi Miklóst is, aki Nagyszalonta környékén volt honos. Arany már olvasta Ilosvai, Selymes Péter 1746-ban írt költeményét „Az hires, neves Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről való históriáját”.1.1 Aranyt megragadja Toldi alakja, benne az életerőtől duz- szadó nép fiát látja, aki nagyra viheti az életben, ha megszabadul a „magyar parlag” szűklátókörű rabságából. Arany 1846 végén már be is küldi „Toldi”-ját a Kis- faludy Társaságnak, amely 1847 januárjában közli vele, hogy megnyerte a pályázatot, a 100 aranyat. „Toldi” sikerére Petőfi is felfigyel, aki ekkor már országoshírű költő. Erdélyi Jánostól, a Kisfaludy Társa- ság főtitkárától elkéri a kéziratot,— ahogy írja: egy éjszaka elolvassa s rádöbben: a nagyszalontai magányban, ismeretlenségben igazi, konzseniális „költőtárs” él. Lelkes költői levélben fordul Aranyhoz, felajánlja barátságát, amit Arany válaszában örömmel el is fogad. Petőfi „siet, rohan Nagyszalontára”, — s megszületik a magyar költéslet legúzebb költő-barátsága, amely Petőfi korai haláláig, — Arany lelkében pedig utolsó leheletéig tart. Két zseniális lélek találkozik, akik vérmérsékletben, felfogásban, gondolkozásban sokban különböznek, de egy gondolat örökre összefűzi őket: a magyar nép szerelmesei voltak, akiknek egyetlen céljuk volt: a magyar milliók kulturális felemelése, a magyar népi gondolat győzelme az irodalomban, mindaddig, amíg a magyar nép győz a nemzeti politikai életben is.,— Íme az ún. „népi irányzat”, gondolatának megszületése, amely irodalmunkban — ta-' lán — a legtöbb, legmagyarabb aranyoldalakat írta. Az 1818-as események: Március 15. közelről érintik Aranyt. Áprilisban Pestre utazik Petőfi hívására, aki szeretné barátját a fővárosban tartani. Szerkesztői állást ajánlanak fel neki (,,A Nép Barátja” c. újságnál), de csak munkatársnak ajánlkozik: nem érzi jól magát a zsibongó Pesten, vágyik Nagyszalonta csendje után s hazamegy. 1818 őszén bevonul nemzetőrnek, de gyenge egészségi állapota miatt felmentik a katonaságtól. Ekkor állami szolgálatra jelentkezik: Debrecenben, majd Pesten nagy lelkesedéssel dolgozik a kultuszminisztérium propagandaosztályán, felhívásokat, kiáltványokat írva a magyar nemzethez. A szabadságharc leverése után kénytelen bujdosni. Erdőkben, tanyákon, mocsári pásztorkunyhókban rejtőzik—1851 őszén a nagykőrösi református egyház hivja meg tanárnak a főgimnáziumba. — A nagykőrösi korszak Arany lelkiválságának első szakaszát foglalja magába. Ahogy naplójában írja: „Mintha minden csapás, ami nemzetemet érte, reám sújtott volna. Nem tudtam magamra lelni, nem láttam kiutat, nem találtam irányt.” Közben példás lelkiismeretességgel látja el tanári feladatait. Itt kezdi írni legjelentősebb irodalmi tanulmányait, de itt születnek meg a „Toldi estéje”, „Bolond Istók”, a „Nagyijai cigányok”, a „Daliás idők”, a „Katalin” c. verses elbeszélései is. De lelki válságát nem ezek az epikus „beszélyek” oldják fel, hanem lírai versei, és elsősorban balladái. Az ekkor írt (1853!) verseiben, balladáiban a költő elfordul tulajdon szenvedéseitől, és lelke egész melegével, szeretetével odahajol nemzete szívéhez,, annak sebeit próbálja vigasztaló, reményt keltő szóval gyógyítani, enyhíteni. A balladák — a metaforák, a történelmi hasonlatok az előnyomó Bach-korszak viszonyaihoz igazodnak, célzatuk az, hogy a magyar népet helytállásra, feladatvállalásra, ellenállásra biztassák. „Szondi két apródja”, „Török Báint”, „Rozgonyirié” stb.: Íme a magyar hősi kitartás példái! — A teljes lelki gyógyulás legszebb példája az akkor irt .Családi kör”-ben c. verse, — amelyben Arany legbensőbb énjét s ugyanakkor imádott magyar népének legrégebb jellemrajzát adja. Ebbe az életképben jelen van mindaz az emberség, nyugalom és biztonság, melyet Arany a magyar nép legfőbb erejének, jövője biztosítékának érzett. 1860-ban ér véget Arany — ahogy maga írja — „nagykőrösi számkivetése” és a Kisfaludy Társaság meghívására Pestre költözik. A Társaság, majd később az Akadémia igazgatótitkára lesz és szerkeszti a „Szépirodalmi Figyelő” c. folyóiratot. Pesten írja meg 1863-ban a „Buda halála” c. eposzát, amelynek alapgondolata: a magyar ősellensége már Attila óta — a gót-germán. — Nem kétséges: Arany bár barátságot tartott Deák Ferenccel, a német „házasságot”, a „kiegyezést” (amely felé haladt az ország) helytelennek tartotta,"— éppúgy mint Attila esetében, akinek házassága a gót Krimhildával — a saját és a hun nép tragikumát okozta. Arany soha a kiegyezés, a millenium leglázasabb örömperceiben sem adta fel elvét: a nemzeti függetlenség vágyát, — mert érezte, hogy a Habsburg-házasság csak tragédiát húzhat a magyarságra. Arany következetes állásfoglalására a legszebb példa „A walesi bárdok” születése 1867-ben. A magyar nemzettel békülő király Aranytól verset kér a koronázás alkalmával. S Arany megírja „A walesi bárdokat”. Hosszas töprengések és vívódások után 1879-ben születik meg a „Toldi szerelme”. — Itt már az újabb lelki válsága tükröződik az eposzban: a kiegyezés langyfürdőjében élő népét azonosítja Toldival, akinek könnyelműsége veszíti el szerelme beteljesedését. Ekkor már — 1877 óta — lemond az Akadémiai titkárságáról és az év legnagyobb részét feleségével és unokájával a Margitszigeten tölti. — Itt írja meg öregkori termáiként — az,,őszikék” c. kötetét. — Mondhatni prófétai az az előrelátás, amellyel az agg költő megjósolja nemzete nagy tragédiáját: Trianont. Nem okol senkit és semmit, csak önmagunkat: a nemzet vak vezetőit, akik nem látják a közelgő viharfelhőket, hanem élnek a mának, — illúziók után futnak. Pedig Isten 50 ajándékévet adott ekkor — 1867 és 1914 között a magyarnak, amely alattrendezhettük volna dolgainkat”. Ehelyett: „Mennyi szájhős! menynyi lárma! S egyre süllyed a naszád! — süllyed, pusztul a magyar !”’-a- kiált fel az agg költő a kötet névadó versében. *—* Sajnos, senki sem hallgatta meg az „őszikék” — panaszait, vádjait: a nemzet bolondosan kánkánozva, a ■milleniumi ábránd fényeibe tobzódva haladt önástó sírja felé! : • A legnagyobb keserűség, Vörösmarty „Vén cigány”anak hangján szólal meg még egyszer Arany líráján hogy aztán végleg elhallgasson, mivel halló fülekre az akkorimagyarságnál nem talált: „Így látszik nekünk már így is, úgy is Minden módon veszni kell! Egy világ les ránk, hogy rányomoljon. Hogy kül-erőszak — véres háborúban — elsodorjon! — Vagy ha nem, — hát itt — benn rohadjon el a magyar!” Akkor e jeremiási siralmakat nem értette meg a magyarság. Arany János lélekben megtörve halt meg 1882- ben. Ravatalát az ország nagyjai állták körül, —■ koporsóját százezrek kitérték a Kerepesi-temetőbe. — Temetni mi magyarok mindig nagyon tudtunk .... de prófétáink intését soha nem fogadtuk meg. 1982. február 8. Aczél György fenyegetőzik... A Washington Post karácsonyi számában jelent meg egy Bécsből keltezett érdekes Reuter-hír, mely a lengyel események magyarországi kihatásáról szól. A rövid cikkben azt olvassuk, hogy a december 24-i lapok idézik Aczél György miniszterelnök-helyettes szavait, aki egy beszédében figyelmeztette a magyar írókat és intellektueleket: törekedjenek inkább több megértésre a kormány politikája iránt, ahelyett, hogy bírálnák azt. A Reuter jelentése szerint ez a beszéd az írószövetség közgyűlésén hangzott el, mely ugyanazon a napon fejeződött be, amikor a lengyel kormány bevezette a szükségállapotot és megkezdte a Szolidaritás felszámolását. (December 13. volt ez a nap.) Budapesten 400, másozó nyugati diplomaták megjegyzik, hogy noha Aczél nem utalt beszédében lengyel helyzetre, abból a tényből, hogy a beszéd idevonatkozó részleteit csak 11 hanppal később, a lengyel katonai hatalomátvétel után hozták nyilvánosságra, úgy tűnik, a magyar kormány célja az, hogy megfélemlítse belső ellenzékét, ha megszegik a hallgatólagos kompromisszumot és átlépik azt a határt, amit a kormány a kritika terén még elnézhet, ugyanaz lesz a sorsuk, mint a lengyel ellenzékieknek. Aczél nyíltan kimondta, hogy egyes írók már olyan ellenzéki álláspontot vallanak, hogy azt a kormány nem tűrheti tovább. A Reuter-jelentés emlékeztet arra, hogy 1989 augusztusában már volt összeütközés a rendszer és az Írószövetség között, amikor átmenetileg felfüggesztették a fiatal írók körének működését, mivel százhuszan a kör tagjai közül önálló, minden kormányellenőrzéstől mentes folyóirat kiadását sürgették. A bécsi Reuter-jelentés végezetül megjegyzi, hogy a lenivei események kiéleződésével párhuzamosan Magyarországon fokozódott az ellenzéki hírben álló értelmiségiek zaklatása. F. M. N. Nem ajándékként Gyermekem, napokon át töprengtem, hogy vajon mivel is ajándékozhatnálak meg e mai ünnepnapon? Új játékokat vegyek? Új könyveket? Újabb drága, szép ruhát? . . . De hát kijut belőlük bőven az év más napjain, meg aztán maholnap te is felnőtt leszel, a játékok elmaradnak, kinövöd a legdrágább, legszebb ruhát . Mit egyetlen jussként kaptam magam is, nem ajándékként, jussként testálom ma rád: e földet, amelyben évszázadok óta a te őseid csontjai is porladnak; rád testálom a zsendülő vetést, a roggyant sírokat, a könyörgő követ, patakot, bokrokat, a legszentebb jussodként kik neveden szólítanak: a szavakat és a kegyetlen nehéz hűséget is, hogy legyen mindig erőd a hithez, s ahhoz, hogy tiszta maradj! Ezt kaptam én is. Ezt kapták őseiktől őseim, e megtartó földet, s e föld megtartó hitét — Maholnap felnősz, gyermekem, vedd hát a jussodat! S őrizd! Védd! Becsüld! Mert ez a tiéd! Molnos Lajos, 1981 Karácsony (Igazság, Kolozsvár) Hazai hírek • Tíz éve jönnek össze katolikus fiatalok a Dunakanyarban, a nagymarosi templomban együtt énekelni, imádkozni és hálát adni. A zarándoklat céljáról ezt olvassuk az ÚJ EMBER egyik számában: „Furcsának, első hallásra talán gőgösnek is hangzik, ha azt mondjuk: nagyot akarunk! Meg akarjuk változtatni ezt a világot. Valahogy úgy, ahogy a kovász a lisztet, hogy tápláló kenyér legyen. Mi jobbá és emberibbé, sőt istenivé akarjuk tenni ezt a világot. És milyen eszközökkel? Távol áll tőlünk minden erőszak. Nem akarunk bírái lenni senkinek.. Nem akarunk semmiféle politikát űzni. Mi a világnak azt a részét akarjuk megváltoztatni, amelyet teszünk határon Elsősorban önmagunkat akarjuk jobbá, igazabbá és becsületesebbé tenni. Azért jövünk időnként össze, hogy ebben a törekvésben erősítsük egymást." * * * • Rubik Ernőt, a világhírűkockarejtvény feltalálóját, a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Méhes Lajos iparügyi miniszter. Az ebből az alkalomból rendezett fogadáson elmondották, hogy a Rubikkocka sikere a világban olyan óriási, hogy a magyar játékipar kapacitása nem volt elég ahhoz, hogy a mindenhonnan érkező megrendeléseket leszállítsa. Ezért adták el a licencek egy részét külföldi gyártásra. Rubik professzor azonban ezekből is kap jutalékot, így ő állítólag a kommunista világ első dollármilliomosa. • Románia lakossága a két legutóbbi népszámlálás között eltelt 11 év alatt 2,5 millió fővel gyarapodott, az erdélyi magyarság lélekszáma ugyanakkor mindössze 87 ezer fővel nőtt. A 13 százalékos országos gyarapodással szemben a magyar nemzetiség növekedése csak 5,4 százalékos volt. A lemaradás okát egyrészt az integrálódást jelentő vegyesházasságokban, másrészt az elnyomásból fakadó társadalomlélektani tényezőkben kell keresni. • Budapesten vendégszerepelt a sepsiszentgyörgyi színház és előadták Sütő András „Szuzai menyegzőjét”. Olyan tömeg állt a színház előtt, akik nem jutottak jegyhez, hogy rendőrkordon kellett megakadályozza, hogy a tömeg behatoljon a színházba. Az előadás után negyedórán át felállva tapsoltak, virágokat dobáltak be a színészeknek. „@Jiá#du”/ ÉTTEREM Most érkeztek Budapest legjobb zenészei! Zsiga Tibor hegedű (prímás), Suba István cselló, Sándor József művészek. ASZTALFOGLALÁS: 597-0801 720 Bay Street, Toronto A Magyar Élet azért küzd, hogy Magyarországon ismét magyar élet legyen! Szenvedés halála elme annak a füzetnek, mely az emberi lét legnagyobb problémáját tudósok, írók, szentek gondolatain át mutatja be, és ad arra megnyugtató választ. Csinos kiállítás, finom papír, jól olvasható betűk. 56 oldal Ára 50 cent. 100 és ezen felüli rendelésnél 10% árengedmény és portamentes küldés. Megrendelhető: Rev. Fr. Joseph Hitter S. J„ 307 John St. South, Hamilton, Ont. Canada, L8N 2E1. EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC. 145 NORFINCH DR., DOWNSVIEW. TORONTO, ONTARIO Telefonálja be rendelését! 416-663-8323 Itt megtalálhatja Észak-Amerika legfinomabb bácskai módon kábítja, hentesáruit kolbászokat, hurkákat, felvágottakat, stb. Privát füstölést vállalunk. Könnyen és gyorsan megközelíthető a város bármelyik részéről a korszerű 400-as és 4.01-es főutakon. Parkolási probléma nincs és vásárlóink megszabadulnak a városi for galomtól Üzletvezető: KADAR ItIWA Hentes mester: NAGY ELEK NYITVA Reggel Este Kedd 9:00-től 6:00-ig Szerda 9:00-től 6:00-ig Csütörtök 9:00-tól 8:00-ig Péntek 9:00-tól 8:00-ig Szombat 9:00-tól 4:00-ig Szaates Éva ELIZABETHSTM“" Friss húsok, a legfinomabb minőségű hentesáruk, felvágott^1 l '-»••mpirpí’-'iV naev választékban. Tulajdonos a Balega család. PARKOLÁS AZ ÜZLET MÖGÖTT CANADA TERÜLETÉRE C. O. D. SZÁLLÍTUNK 410 Bloor St. West—921-8644 VICTORIA HUNGARIAN RESTAURANT 523 MOUNT PLEASANT RD. (Eglinton tól délre) Kitűnő magyar konyha, házi készítésű sütemények, espresso kávé. Take out service. Valamint külföldi sörök és borok kaphatók. Tel.: 481-4011 Nyitva vagyunk d.e. 11-től este 11-ig, vasárnap déli 1-től este 11-ig. SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET! Raktári kiárusítása BUDAPEST TEXTILE-nél Mélyen leszállított árakon szövetek, selymek, kantonok, függönyök és drapéria anyagok, még a készlet tart. 770 ST. CLAIR AVE. WEST — TEL.: 154-254 Tulajdonos: Mr. és Mrs. Németh. Költöztetést, 20 FEET-es zárt bútorszállító kocsival , garanciával szemételtakarítást dump-trakkal legolcsóban vállal. Sípos Cartage Tel.:293-0498 Költöztetés és minden más szállítást garanciával, legolcsóbban vállal SZALLÓ MOVER 884-5065 !