New Yorki Magyar Élet, 1982 (35. évfolyam, 2-49. szám)
1982-07-03 / 27. szám
8. oldal MAGYAR ÉLET 1982. július 3. NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE # NEW YORK ES KÖRNYÉKE • NÉW YORK ÉS KÖRNYÉKÉ Ü NEW YORK ÉS KÖRNYÉKÉ Aki az ötvenes évek elejének Magyarországát járta, bőven volt alkalma látni valóságban is azt a képet, mely áltálában a polgárok tudatában megjelenik, ha kényszermunkáról hallanak: őrtornyokkal megtűzdelt drótkerítés vesz körül egy építkezést, kőbányát, szénbányát, vagy gyártelepet, ahol csíkosba, tétidőben homokszínű darócba öltöztetett fegyencek végzik a legnehezebb fizikai munkát, miközben géppisztoiyos ávósok figyelik minden lépésüket. Az őrök durva ordítozással nógatják gyorsabb munkára a lsgyöngült, rosszuitáplált rabokat és gyakran csattan ütleg a lassabban mozdulók hátán. Stirling gyorgy: Amit sohasem szabad elfelejteni! Azokban a szörnyű időkben, amikor Rákosi és bandája még hatalma teljében volt, s:áznál több kényszermunkatábort tartottak nyilván az ország területén, melyekben j30—150,030 elítélt és internált — túlnyomó többségükben politikai fogoly — dolgozott. Leghirhédtebb volt ezek közül I recski internálótábor, ahol minden hírói ítélet nélkül, csupán internálási végzéssel letartóztatottak fejtették az andezitet. Hasonlóan kegyetlen körülmények között bányászta a bazaltot a badacsonytomaji kőbánya poklában dolgozó kétszáz politikai rab. De többé-kevésbé egyformák voltak az állapotok valamennyi kényszermunkatáborban, Komlón, Várpalotán, Oroszlányban, Tata szénbányáiban. a Miskolc melletti építkezéseknél és másutt, szerte az országban. Ezekben az években az egész ország egyetlen kényszermunkatáborrá vált. A különbségek csak fokozatbeliék voltak: ki rács mögött, fegyházakban, ki szögesdröt mögött, táborokban, ki otthonától messzekerülve, | kitelepített tízezrek sorsában osztozva végezte fizetség nélkül a részére kijelölt vagy rákényszerített legalacsonyabbrendű, súlyos fizikai munkát. És aki „szabad” emberként élt Rá kosiék rémuralma alatt, annak élete sem sokbán különbözött a kényszermunkásokétól, mert ha nem is korlátozták személyes mozgását és nem is őrizték géppisztolyósok: az akkori rendelkezések lehetetlenné tették a szabad munkavállalást, illetőleg azt, hogy valaki tetszés szerint, engedély nélkül változtassa munkahelyét. Márpedig ha a munkást hátrányok érik, ha elhagyja munkahelyét, iákkor a munka, amit végez, lényegében kényszermunka. A kényszermunkának még számos faja létezett akkoriban Magyarországon és a kommunista országokban. 1951/52-ben a tiszántúli falvakba deportált szerencsétlenekkel végeztettek kényszermunkát: a földeken kellett dclgozniok, különben éhenpusztultak volna. A politikailag megbízhatatlan katonaköteleseket munkaszolgálatra hívták be és néhány forintos zsoldért utakat, gyárakat építtettek velük. És ne feledkezzünk meg azokról a magyarokról, akik a határokon kívüli kényszermunkára kárhoztatott sorsuk: a Szovjetunióba került hadifoglyokról és 1944/45-ben a polgári lakosság köréből elhurcoltakról és akiről a Rákosi rémuralom alatt soha egyetlen szó stem esett, csak annyit tudtunk, hogy embertelen körülmények közt robotolnak Szibéria távoli zord tájain. És hasonló sors jutott a szomszédos „szocialista.” országokbán. a trianoni békével elszakított véreink százezreinek is: főleg Csehszlovákiában egész falvakat telepítettek át az ország más vidékeire, ahol kényszermunkára fogták a magyarokat, a romániai kényszermunka-táborokról — különösképpen a hírhedt Duna-deltaiakról — pedig szörnyű hírek szállongtak. A Vasfüggöny mögötti világ a negyvenes évek végén i az ötvenes évek elején egyetlen óriási kényszermunkatábor volt, ahol emberi méltóságukban megalázott páriák I főtt eredményes akció évfordulója adott különös .alkalmat I visszaemlékezésre: pontosan harminc esztendővel ezelőtt, 1952. június 24-én zajlott le az az ülés New Yorkban. az Egyesült Nemzetek Szervezete székhazában, melyen a kényszermunka kérdését tárgyalták s melynek révén a világ nyilvánossága elé képűit a kérdés. Hogy aztán I egy év múlva a nemzetközi közvélemény nyomásának és a Vasfüggöny mögötti politikai helyzet viszonylagos enyhülésének — a Sztálin-éra yége. Magyarországon pedig az e!sá Nagy Imre kormány hivatalbalépése — együttes hatásaként megszűnjék a kényszermunka réndszere. Mik voltak ennek előzményei? Érdemes visszaidézni néhány mozzanatát. 1951 tavaszán az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa határozatot fogadott el egy ad-hoc bizottság felállításáról, melynek feladata a kényszermunka vizsgálata veit a yilág különböző államaiban. Az első ülésre Genfben került sor. 1951 októberében, az üléssorozat folytatását pedig 1952 június hónapra tűzték ki, New York-ban. Az egyik ülésre meghívták a magyár emigráció kép viselőit is. A hatalmas és adatokkal, tanúvallomásokkal alátámasztott magyar anyagot a bizottság gondosan tanulmányozta. Sikerült elérni, hogy az ENSZ-bizottság a vizsgálatról kiadott összefoglaló jelentésébe bevette pld. azt a pontot, hogy ha a „szabad” munkás nem hagyhatja el munkahelyét, az már lényegében kényszermunka. A jelentésbe belekerültek a csehszlovákiai, a romániai és a kárpátaljai magyarságot ért atrocitások, a kisebbségeket sújtó kényszermunka-jellegű intézkedések. Amit abban az időben, amikor Magyarországgal szemben még egyáltalán nem oldódott fel a hitleri háború miatt létező és meslerségssen szított ellenszenv, nagy eredményként könyvelhetünk el. Ami a kényszermunka jogi vonatkozásait illeti, tájékoztatták az ENSZ-bizottságot a magyarországi komPÜSKI — CORVIN HUNGARIAN BOOKS and RECORDS 1590 2. Ave., New York, N. Y. 10028 (82. és 83. Street között) Telefon: (212) 879-8893 Sok ezer magyar könyv, újság, hanglemez, hangszalag. Ikka-befizetés. Látogassa meg boltunkat a new york-i magyar negyedben! Postán is szállítunk — kérjen katalógust.'-J A Magyar Kultúra szolgálatában A Nationality Broadcasting Network, az “NBN" Rádió és Televízióállomás Magyar rádióm ösoral: Cleveland és környékén Minden nap: délelőtt 11-től 12-ig délután 5-től 8-ig hallhatók. Az FM/SCA 106.5 hullámhosszán, valamint a Cleveland környéki “cable” televízió 11-es csatornáján. Magyar televiziómüsorait a “Cleveland Area Cabletelevision” 33-as csatornáján láthatják: Minden vasárnap 3-tól 5-ig Minden szerdán 8-tól 10-ig. Bővehb felvilágosításért hívja az “NBN” Rádió- és TV-állomást (216) 221-0330 telefonszámon. Cím: NBN Rádió/TV 11916 Madison Ave. Cleveland, Ohio 44107 Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh MEGJELENT: Kostya Sándor: Panslavism ................................... S10.00 Nagy S.: The forgotten cradle of the Hungarian Culture $10.0Q Kaphatók még: MAGYAR NYELVEN: Somody István: Szemben a Sorssal ___________ $10.00 Török: Településtörténeti Tanulmányok ................;.... $10.00. /álogatott Magyar Népmesék, illusztrálva __$10.00 Wass: A láthatatlan lobogó, versek ............................ $ 4.00 Wass: Erdők könyve .............................................. $ $.0Q Wass: Ember az országút szélén, regény .... $10.00 Wass: Magyar örökségünk ....................................... $ 2.0Q Wass: Kard és Kasza II. Szemtanuság ...................... $16.0Q Wass: Halálos Köd Holtember Partján, regény.......... $ 5.00 Wass: A Puntineli Boszorkány, első rész 'T.................... $10.00 tyfass: A Funtineli Boszorkány, I. és II. .................... $20.00 Wáss: A kastély árnyékában ....................................í.... $12.00 Wass: Csaba ..................|1....|................................ $12.00 \NGOL NYELVEN: Countess Ilona Károlyi Széchényi: The Pendulum i Swin*s .......................1-----------...............— J15.00 Baross: Hungary and Hitler ..........;.................... $ 4.00 Chaszar: Decision in Vienna ............................|J.... $10.00 Haraszti: The Ethnic History of Transylvania .......... $10.00 Haraszti: Origin of the Rumanians.......$ 5.00 Jobbágy: Hungarian Folk Dances, illustrated......... $ 7.00 Kisjókai: Counsel for the Defense, novel ................... $ 5.00 Major: American-Hungarian Relations 1918-—1944 $10.00 Nánay: Transylvania, the Hungarian Minority in Rumania ................................................ ...... $ 5.00 Szemák: Living History of Hungary .......$ 3.00 Szilassy: Revolutionary Hungary .............................. $ 4.00 Varga: Human Rights in Hungary ........ $ 4.00 Wagner: Toward a New Central Europe, a symposium $10.00 Wass: Our Hungarian Heritage ................. $ 2.00 Wass: Selected Hungarian Folk Tales, illustrate^ $10.00 Wass: Documented Facts and Figures on Transylvania, kötve III----- $ 5.00 fűzve............. $ 4.00 Wass: Deadly Fog at Dead Man’s Landing, novel ........ $ 5.00 Wass: Hungarian Legends, illustrated, second edition, cloth .J..........pip $10.00 i . m 4 . Páper ........$ 8.00 Yves de Daruvár: The Tragic Fate of Hungary........ $ 8.00 Zathureczky: Transylvania. Citadel of the West ........ $ 4.00 Transylvania and the Hungarian—Rumanian Problem, a symposium, 330 pp. maps, bibliography, hard bound .................i......................,....»...$18 00 Megrendelhetők az ár egyidejű beküldése mellett portómentesen: AMERICAN HUNGARIAN LITERARY GUILD Rt. 1, Box 59 ASTOR, FLORIDA, 32002, USA végeztek testet-lelket felörlő robotot, a munka öröme, ellenszolgáltatás nélkül, rabként', internáltként, szabadságukban így vagy úgy korlátozva, helyhezkötötten. munkahelyükhöz láncolva, néha nemcsak képletesen, hanem a. szó fizikai értelmében is . . . Abban a rendszerben, a kommunizmusban, mely a kizsákmányolás, a rabszolgamunka elleni harc hamis jelszavával vezette félre a világ proletárjait. .. EMLÉKEZZÜNK! Azt kérdezhetné valaki: mire jó felidézni ezeket a rémségeket, ennyi idő után miért bolygatjuk a múltat? A Rákcsi-korszak törvénytelenségeire, jogtiprásaira mindenkor kötelességünk emlékeztetni, de most egy kerek évforduló, a kényszermunka megszüntetése érdekében indi-eiiiKiaiuiitusiunifnmmiiimiiiiiiiiiiiiuiuiiiinuuiiiunniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiirjiiiuDnmHniiiiiiiifliiiiiunuiiiiiiimximntuuisiiiaiujiiimin/suiisiiiaini' SVÁJCI MOZAIK Egyre nehezebb az itt élő külföldiek számára az áhított svájci állampolgárság megszerzése. Ezt bizonyítja egy török fogorvos. Cetin Dinc (53) esete, akinek az állampolgársági kérvényét ez év márciusában a Luzern kanton-beü Entlebuch városka hatóságai többek között azzal a megindoklással utoaátották vissza, hogy a fogorvos túl keveset adakozott a dielyság fúvószenekara számára. A fura indoklás még Svájcban is komoly feltűnést váltott ki. A svájci törvények szerint az állampolgárságot először csak tizenöt évi itt-tartózkodás után lehet megkérve nyezni. Ha a kérvény ellen azonban csak egyetlen svájc állampolgár is vétót emel. a hatóságok megtagadhatják ; meghonosítást. Jaj annak, aki a szomszédnak vagy a por tásnak elfelejtett előre köszönni. .. * * * A Zürichben élő világhírű olasz karmester, Nello Sár ti, újabb, meglepő tanújelét adta temperamentumának amellyel már oly sok operaestét sikerre vezetett. Az ir mert Verdi-dirigens március elején Münchenben vezényel te az Aidá-t, amely a német közönség egy részének szem meláthatólag -túl olaszos-a sikerült, imént hangos „bú é pfuj” kiáltásokkal búcsúztatták az előadást. A maestr> nem sokat teketóriázott, hanem a rendbontók közé sietve néhány kiadós nyaklevessel biztosította a számára kijáró tiszteletet. A jelentés nem-számolt be arról, hogy z szokatlan ráadás milyen sikert aratott.. . * * fr Ha már a zenénél tartunk: a főváros Bern két jeler magyar művészt is vendégül látott a közelmúltban. Márciusban az Amerikában jól ismert Földes Andor játszct'e Mozart C-dúr zongoraversenyét, s nem csak ragyogó zongorajátékával, hanem rokonszenves, derűs egyéniségével is meghódította a berniek szívét. Áprilisban pedig 1 Nyugat-Németországban élő magyar szopráncsillag, Laky Krisztina aratott hatalmas sikert Mozart három hangverseny-áriájának csillogó, bravúros előadásával. Mindkét magyar művészt a Berni Szimfonikusok kísérték lelkes odaadással. ★ * ★ A Berni Opera szokatlan látogatókat fogadott a közelmúltban. Éppen Flotow Martha című operáját játszották, amikor a színpadot és a zenekart harcias tüntetők rohanták meg, de olyan hevesen, hogy az előadást félbe kellett szakítani. A túlnyomórészt fiatalkorúakból álló banda így akarta tiltakozását kifejezni, mert a hatóságok aznap bezárattak egy lassanként közveszélyessé váló ifjúsági központot. A tüntetőket rövid csata után kidobták a színházból, s az előadást folytatták, de a főszereplő első mondata után a közönség derültsége oly hangossá vált, hogy az operát rövid időre még egyszer félbe kellett szakítani. Az énekes első mondata ugyanis — teljesen véletlenül, de a szerepnek megfelelően — így hangzott: ,,. . ! und was tun wir nun?" (... és most mit csinálunk?) ... * * * Svájcban egyre erősebb teret hódít egy új sport, a katonáskodás. A törvények ötven éves koráig minden állampolgártól megkövetelik, hogy legalább két hétre évenként bevonuljanak, amit a helyiek — a kívülálló számára teljesen érthetetlen lelkesedéssel - meg is csinálnak. A lelkes gyakorlatozásoknak, repülőzúgásoknak, ágyúdörejeknek és fegyverropogásoknak még az ünnepnap és az éjszaka sem jelent 'akadályt. De a lakosság annyira bízik a hadsereg erejében, hogy egy nemrégi körkérdésben a megkérdezettek több mint hetven százaléka szikla,szilárd meggyőződésének adott hangot, miszerint Svájc minden nagyhutaiam elten meg tudná védeni magát... Csak Liechtenstein nehogy támadjon . .. GÁLDJ ISTVÁN I1AJNAL LÁSZLÓ GÁBOR: Végrendelet Tollas Tibornak — a „Bebádogoztak minden ablakot” című vers költőjének. Hány tekintetet őriz ott a táj, hol ezer éve élnek emberek, hány lélegzetet őriz ott a szél, hol lélegezni már alig lehet! Hány konok gyászt temel ott a föld, mit belesúgnak eltiltott szavak, hány sóhajt véd márványban az ég, mit kimondani régóta nem szabad! Hány vércseppet szívnak fel a fák, hány gondolat kószál szomorún az elcsigázott, terméketlen pusztákon át, mennyi mártír, hős, szabadságharcos — ki mind halott, s egymás karjában úgy ölelkezik, mint rőzsében a gallyak: csontra-csont! Ezután még mi következik,- — hány öngyilkos, alkoholista, idegbeteg és megalázott tízmillió szájnak mondjuk el a történelmi — végrendel etet ! Tanúnk az isten vagy kit igy neveztünk —, örökösünk az emberi nem I . í — Legyen övék ez átkozott örökség: Mi másokért, miértünk senkisem! 1982 március ...............iiiiiiiiiiiiiiiim»ii]iiii!iiiniiiiii...I...iram.....iiinniiiiiiiii................ CSOÓRlSÁNDOR: A nemzeti öntudatért munista rendszer megtévesztő eljárásáról mely 1950-ben forma szerint megszüntette | kényszermunkát, mmt büntetésnemet, ugyanakkor viszont az új BTK kimondta, hogy í,z elitéit köteles a számára.kijelölt munkát elvégezni. így a kényszermunka körét nemhogy szűkítették, de kibővítették. A kényszermunkának fontos kettős szerep jutott a Rákosi-rendszerben: egyrészt a „reakciósok és fasiszták” meggyőzésére, kínzására adott alkalmat, mint a szabadságvesztés büntetések legsúlyosabbilka s egyben a terror, | megfélemlítés egyik hatásos eszköze volt, másrészt olcsó, csaknem ingyenes munkaerőt jelentett az ország gazdasági erejéhez képest túlméretezett, de tüzzel-vassal erőltetett ötéves tervek teljesítéséhez. . 1953 nyarán, az első Nagy Imre kormány idején megbüntették az internálás intézményét és feloszlatták a kényszermunka-táborok nagyrészét is. Az ún. KÖMI- munkatáborok — szénbányák, építkezések és rabgazdaságok — azonban tovább is működtek, bár az elítéltekkel való bánásmód jelentősen javult. Hogy mindez a változás bekövetkezett, abban valószínűleg nagy része volt az ENSZ-különbizottság munkájának és az azt követő nemzetközi visszhangnak. E sörök írója — 1947-ben kapott kényszermunka-büntetése teljes kitöltése után - 1951 iSzén szabadult a várpalotai szénbányánál létesített munkatáhorból és — mivel még „-szabad” emberként is jóidéig itt dolgozott — sokáig figyelemmel kísérte az ojtt és más muakatáborokban lévő politikai foglyok, volt bajtársai sorsát. Az elítélt rabokat foglalkoztató KÖMI-tábprok utolsói 1956-ban szűntek meg. Az ENSZ-bizoittság számára előkészített anyag később Dp. Varga László nyomtatásában is megjelent két nyelven. Magyarul „A magyarországi kényszermunka-rendszer jogi vonatkozásai”, angolul „Deportatiors. Forced Labor and Concentration Camps in Hungary” címmel. Mindkettő kiemeli a Nemzetközi Kereszténydemokrata Unió segítségét az adatok összegyűjtésében. A két kiadvány a világban sokfelé elkerült és teljesítette hivatását: ráirányította a közfigyelmet a magyarországi zsarnokság jogtiprásaira, önkényeskedéseire és emlékeztetett i kényszermunkát szenvedettek gyötrelmeire. A MÁRTÍROK EMLÉKE Mert ezekre emlékeztetni soha el nem múló, soha meg nem szűnő kötelességünk! Magyarországon — jóllehet a Kádár rendszer formailag nem vállal közösséget a Rákosi-idők törvénysértéseivel — még ma sem szabad szóvátenni az annakidején jogtalanul internálóíáborckban és; börtönökben tartott, kényszermunkára kötelezett százezrek ellen elkövetett embertelenségeket és (kivéve a kommunistákat) rehabilitációban sem részesült még senki sem. A magyarországi sajtó néhány héttel ezelőtt hoszszü cikkeket közölt a volt koncentrációs lágerek felszabadulásáról, Buchenwald, Auschwitz, Mauthausen és a többi légerek szovjet csapatok által történt felszabadításának 37. évfordulója alkalmából, kolumnás cikkekben emlékeztetve a zsidók szenvedéseire. Reesk, Várpalota, Badacsonytomaj, Oroszlány és a többi magyarországi kényszermunkatábor szerencsétlenjeiről egyetlen sor sem jelenik meg otthon. Rájuk emlékezni, sorsukat emlékeztetni a mi feladatunk. Azok emlékének tartozunk ezzel, akik nem féltek túl a borzalmakat, akik soha nem tértek haza a kényszermunka-táborokból. „Az évek folyamán azt ehet megfigyelni, hogy a íemzetet — mindent elhalványítva — a gazdasági sikerrel azonosították. ‘Ha mi példa-országgá válunk, jól élünk, a mozgásterületünket is növeljük, ez lesz 'az igazi politika.’ Szinte 'arcátlanság ez ellen bármit is fölemlíteni. És mégis muszáj. Mert ha mondjuk, a gazdasági eredményeink törékenyebbnek bizonyulnak a láthatónál, § valamilyen, hirtelen támadt ok miatt meghanyatlanak, akkor a nemzet — Ms túlzással szólva — megszűnik nemzetté lenni? Ez nekem lehangolóan gyakorlatias gondolkozás. És történelmietlen.. Az eddigi uralkodó osztályok eltékozolták, eljátszották azt, amit az embernek a nemzethez tartozás erős tudata adhat. Ezzel együtt prédálták el az országot is. Nekünk nemcsak a hiányzó kenyeret, hanem a hiányzó tudatot is pótolnunk kellett volna. Ezt mi elhanyagoltuk. A mulasztás nyomán most szomorú zűrzavar kavarog a fiatal nemzedék fejében. Hiányzik belőlük az önazonosság tudata. Ezért hagyják el, vagy szeretnék elhagyni az országot — természetes nehézkedési erő nem köti őket ehhez I földhöz. És ezért sok a belső disszidens is: a hányódó, az alkoholista, a féléletet élő fiatal. Makacsul hiszem, hogy a nemzeti tudat ápolása nem lehet soha semmiféle taktika áldozata. Illetve ha azzá válik, a porlasztó gyakorlat ellen az ellenzékiek makacsságával kezd el az ember hadakozni.'' Könyvet ajándékozunk minden új, egyéves előfizetőnknek, valamint mindazoknak, akik a Magyar Élet-nek új, előfizetőt hoznak. Megrendelem a Magyar Élet et NÉV: CÍM: A Magyar Élet előfizetési dija egy évre 25 dollár. Félévre 15 dollár. Az előfizetés összegét kérjük a Magyar Élet címére küldeni: C Alcina Avenne, Toronto. Ont., M6G 2E8, Canada kiállított csekk, va^y Money Order formájában. Az alábbi könyvekből választhat: 1- Kenéz Zsuzsa: „Irsai Kaftársnő” _ 2. Aosay E. Lászlá: ..Save the Splendor of Budqpest” — 3. Magyar Sándor: ”A harmadik világháború tör-Kérem küldjék a: ................. ..................................... té^ete” - 4. Eckhardt Tibof: című könyvet »Regicide in Marseille”. Az új előfizetés beérkezése ...................................... után a Magyar Élet azonnal a kívánt könyvet, a megadott címre. aláírás