New Yorki Magyar Élet, 1983 (36. évfolyam, 12-48. szám)
1983-08-13 / 31. szám
6. oldal Dr. Szász Zoltán: A kongresszus többsége a külügyminiszterhez fordult az erdélyi magyarság érdekében Az amerikai képviselőházat élénken foglalkoztatja a román vámkedvezmény (MFN) kérdése. Június elején Románia biztosította az Egyesült Államokat, Izraelt és Nyugatnémetországot, hogy nem fogja alkalmazni a kemény valuta kivándorlási adót az érettségizettekre és egyetemi végzettségűekre. Ezen az alapon kérte fel az elnök a Kongresszust Románia legnagyobb vámkedvezménye (MFN) egy évi meghosszabbítására. Sok képviselő még mindig súlyos kifogást emel a román egyház és kisebbségüldözés miatt és többen egy visszautasító határozati javaslat benyújtását tervezik. Ma már a kivándorlási adó után erdélyi véreink emberi, kulturális és önrendelkezési jogának sorozatos megsértése a második román főtéma a Kongresszusban. 1983. július 12.-én 219 képviselő (a Kongresszus többsége) Don Ritter (R., Pa.) magyar származású képviselő. vezetésével levéllel fordult Schultz külügyminiszterhez, amelynek magyar szövege így hangzik: „Alulírottak, az Egyesült Államok kongresszusa tagjai, fel kívánjuk az ön figyelmét hívni a romániai nemzeti kisebbségek, főleg a 2,5 milliós magyar emberi és önrendelkezési jogának sorozatos megsértésére, akiket az 1947-es párizsi békeszerződés Romániához csatolt. Gratulálunk szilárd állásfoglalásához a kivándorlási adó ügyében, és határozottan kérjük, vegye fel diplomáciai tárgysorozatára a romániai magyarság emberi és önrendelkezési jogát is. A több mint két évtizede az erdélyi magyarságra nehezedő román elnyomás már a nemzetgyilkosság fogalmát is kimeríti. Az intézkedések magukba foglaltak a magyar egyházak belső függetlensége és társadalmi és ifjúsági tevékenysége megszüntetését, az 1958-ban még létező magyar iskolarendszer felszámolását, amelyet számban évenként csökkenő magyar tagozatok váltottak fel román iskolákban. Továbbá Erdély magyar múltjának a dokumentumait szisztematikusan elsikkasztják, a magyar értelmiségieket szándékosan szétszórják, és széleskörű román betelepítést folytatnak Erdély magyarlakta terüleén. Múlt összes magyar értelmiségieket tartóztattak le és vertek félig agyon. Kiszabadulásuk csupán a nemzetközi közvélemény nyomásának és a Kongresszus tagjainak Ceaucescu elnökhöz intézett levelének köszönhető. Appellálunk önhöz, tárgyalja az emberi és kulturális jogok megsértését a román kormányhatóságokkal tartandó megbeszélései során, hivatkozva Románia kötelezettségeire, amelyet az állam a Polgári és Politikai Jogok Alapokmányában és a Helsinki Nyilatkozatban vállalt. Köszönjük, hogy kérésünket figyelembe veszi és maradunk a legjobb kívánságokkal.” (Az angol nyelvű szöveg, az aláírások és az aláírók listája mellékelve.) Ritter képviselő felkérésére a levélszöveg koordinálását és az aláírások megszerzését, mint az Amerikai Magyar Szövetség külügyi titkára és választott igazgatója magam végeztem az Erdélyi Világszövetség és a new yorki Munkacsoport (Hungarian Action Comittee) nevében is. A levél sikere csupán egy mozaikkocka abból az áldozatos és állandó munkából, amelyet erdélyi véreinkért a múltban is folytattunk és a jövőben is folytatni fogunk. örömmel jelentjük, hogy az aláíró képviselők száma az elmúlt tizennyolc hónapban jelentősen növekedett. S míg 1981 decemberében 122 képviselő írta alá Robert Lagomarsino (R., Ca.) képviselőnek hasonló tartalmú levelét Haig külügyminiszterhez, 1983. júliusában már a Ház többsége (219 képviselő) foglalt állást az erdélyi magyarság jogai mellett. Az aláírók egyenlő arányban oszlanak meg a republikánus és demokrata párt tagjai között, és közöttük van a kisebbségi párt vezére (Robert Michel) és a 37-tagú külügyi bizottság 26 tagja is. A Ház többségének levelét remélhetőleg Schultz külügyminiszter sem fogja mellőzni egy olyan pillanatban amikor a Kongresszusban szőnyegen van a román MFN kérdése. Ugyanis július 14.-én tartja a Ház kereskedelmi albizottsága a román MFN kihallgatást, amelyen, — mint a múltban is, — részt veszek úgy az Amerikai Magyar Szövetség, mint az Erdélyi Világszövetség nevében is. Nem mulasztunk el egyetlen alkalmat sem, hogy az erdélyi magyarság kálváriáját az illetékes amerikai törvényhozó és kormányhatóságok elé tárjuk, orvoslást kérve. Erre kötelez bennünket magyar lelkiismeretünk. Hétvégén ne merj meghalni?! A hazai sajtótermékek tallózása közben un. „színes",’ oknyomozójellegű riportra leltünk, melyet Tamás István írt A FKETE ANGYAL címen. A meglepően őszinte hangvételű riport néhány — nem is olyan régen — merésznek számító passzusából idézünk: „Borostás, fekete angyal csattogtatja szárnyait a gyülekezet felett. Pénteken vagy szombaton meghalni ebben az országban, ebben a faluban?! A beteg a templom előtt esett össze, átvitték az orvosi rendelőbe, két perc múlva halott volt. Azonnal el kellett szállítani, de ugyan hová, sfőleg mivel a hét végén? Rohantunk a koporsólerakathoz. A megbízott közölte, hogy ő ma szabadnapos, elutazik. Telefonok erre-arra: segítsenek. A holttest, órák múlva még mindig a rendelőben volt. • Végül sikerült koporsót keríteni. Betettük mi, rokonok. Most aztán hogyan tovább? Személyautóval nem lehet. A közeli városból csak másnapra tudtak — bizonytalanul — szállítóautót ígérni. Nem részletezem, a halott késő estére valahogyan kikerült a temetőtől távoli hullaházba. Az ajtaját úgy kellett feltörni. Egy szerelő rokon tudta csak meggyújtani a villanyt s nagy nehezen működésbe hozni a hűtőberendezést. Augusztus volt. . . . Újabb megpróbáltatások másnap, hogy miként kerül ki a koporsó a temetőbe. . Halálos önkiszolgálás . .. Mert önök, tisztelt elnökség, nagy emberek, ha önök meghalnak, a családtagoknak nem lesz gondjuk, hivatalosan intéznek mindent. A hívő előtt megnyílik a templom. De aki se nem hivő, se nem nagyember, azzal mi legyen? •kit * Az előadó éppen olyan pokolian unta azt az öt-hat perces szöveget, amit az imperialista körök agresszív mozdulatairól, a NATO szennyes cselszövéseiről feltehetően a megfelelő előírások vagy megszokások szerint el kellett mondania, mint a közönség. Az ötvenes évek megszelídített kísértete járta be a kultúrház nagytermét. Akkor még nem volt 3 ezer televíziója ... az alig 5 ezer lélekszámú nagyközségnek.. Súlyos dramaturgiai hibája az előadásrendezésnek, hogy a rituális imamalmot még mindig pergetik. Akit érdekel a politika, úgyis tudja, akit nem érdekel, annak hiába olvassák fel papírról ezeket a fűrészpormondatokat. Amikor túl van rajta, az előadó is fellélegzik. " Akkor szállt le a fekete angyal és kezdett szó lenni arról, amiről szónak kell lenni. — Önök is lesznek holtak, tisztelt elnökség.. . " — Az semmi, — ugrik fel a másik..— halott mindenkiből lesz, de amíg élünk! Miféle dolog az, hogy három orvos van a nagyközségben — és péntek délutántól hétfő reggelig a betegnek, öreg embernek, lázas kisgyermeknek egy injekcióért a városban kell utazniuk, mert nincs ügyelet szabad szombaton? Miért nincs? Nem orvos, legalább egy nővér legyen, aki be tudja adni az injekciót. .. 100 éves. Az Antarktisz-egyezmény Már 1879-ben megfogalmazódott az az igény, hogy a kutatás eredményessége végett össze kell hangolni az addigi nemzeti erőfeszítéseket az Ahktartiszra vonatkozóan. A Nemzetközi Sarki Bizottság hamburgi tanácskozásán részt vevő tizenegy nemzet döntése alapján 1883-ban megszervezték az ".felső sarki év”-et. A program elsősorban az akkor jobban ismert Arktisz felé fordult, az Antarktiszra mindössze négy — földmágnességgel és meteorológiával foglalkozó — kutatóállomást terveztek. S még azok közül is csak egy kezdett dolgozni, a németeké Déli-Georgián. A tanácskozáson afelől is határoztak, hogy a „sarki év”-eket ötvenévenként meg kell ismételni. Az 1932-33. évi kutatásokból harmincnégy ország vette ki a részét, de Antarktiszra egyetlenegy expedíciót sem küldtek. Pedig az akkorra várt napfoltmaximum fontos tudományos eredményekkel bíztatott. 1950-ben fölvetődött a gondolat, hogy a gyors ütemű tudományos és műszaki fejlődésre való tekintettel huszonöt esztendőnként kellene sort keríteni a „sarki év”-ekre. 1952-ben létrehozták a „nemzetközi geofizikus év” (NGÉ) különleges bizottságát. Hatvankét ország érdeklődött az egész Föld vizsgálatát tervező program iránt. Döntöttek egy olyan adat-világközpont megteremtése dolgában is, amelynek az anyagához bármelyik ország hozzáférhet. 1955-ben Párizsban ült össze az I. Antarktisz-konferencia. A tárgyalások fontos eredményekkel kecsegtették a résztvevőket, nem utolsósorban azért, mert az NGK előestéjén a fehér földrésznek több mint a fele még ember nem látta terület volt! Tizenkét ország félszáz állandó , egységes szempontú megfigyeléseket végző! — kutatóállomás fölállítását határozta el. Nem kisebb eredmény volt a politikai fegyverszünet! Lehetővé vált a különféle társadalmi rendszerű országok tudósainak közös célú együttműködése. Hogy a területi igények szította régi ellentétek ne bukkanhassanak újra a felszínre, 1959-ben a tizenkét ország képviselői kicserélték kutatási eredményeiket. De nemcsak ezt tették! Argentína, Chile, Ausztrália, Belgium, Franciaország, Japán, Új-Zéland, Norvégia, a Szovjetunió, a Dél-afrikai Köztársaság, Nagy-Britannia és az USA küldöttei megvitatták a „hogyan tovább?”-ot, s előkészítették az év decemberében aláírt Antarktiszegyezményt. Az 1961 júniusában lépett életbe, hogy 30 esztendőre szabályozza a földrészre vonatkozó különféle jogi és tudományos kérdéseket. Ez az egyezmény voltaképpen előzmények nélküli diplomáciai mérföldkő volt, egy addig lényegében érintetlen földrészt kívánt megőrizni a politikai és katonai törekvésektől mentes tudományos kutatás számára. A dokumentum szerint a 60. foktól délre elterülő sarki földek és tengerek bármelyik ország tudósai előtt nyitva vannak. Az egyezmény megtátja a déli-sarkvidéki katonai tevékenységet, a nukleáris tevékenységet, a régi területi követelések hangoztatását és az érvényesítésükre irányuló kísérleteket, valamint hogy bárki új követelésekkel álljon elő. Az aláíró nemzetek kötelezték magukat arra, hogy az esetleges nézeteltéréseket megkísérlik békés úton rendezni, s döntőbírónak fogadják el a Hágai Nemzetközi Bíróságot. Az egyik cikkely kimondja, hogy az egyezményt felülvizsgálni vagy módosítani csak a lejárat esztendeje, 1991 után lehetséges. Nyugati Őrszem postája! Szerkeszti: A CLEVELANDI ÍRÓI MUNKAKÖZÖSSÉG címe:11850 Edgewater Dr., Cleveland, Ohio 44107 VILÁGHÍRADÓ Összeállította: Szentmiklósy Éles Géza Helmut Kohl Nyugat-német kancellár moszkvai látogatása alkalmával tervezett találkozón, Andropov gyenge egészségi állapota miatt nem tudott résztvenni, így őt Nikolai Tikhonov miniszterelnök helyettesítette, aki kihangsúlyozta a genfi tárgyalásokon a „megegyezés szükségességét”, persze azt nem tette hozzá, hogy a szovjet követelések teljesítésével. Kohl kancellár kijelentette, hogy ha a Szovjet nem hajlandó a Nyugatra irányított SS—20 rakétáit csökkenteni, az 572 Pershing-2 és Tomahawk cirkáló rakéták telepítését Nyugat-Európában még ez évben megkezdik. Végül is Kohl találkozott Andropovval, aki Parkinson és cukorbetegségben szenved és nemrégen jött ki a kórházból, ahol vese infekcióval kezelték. Andropov esetleges halála nem hozna lényeges változást a Szovjet politikájában, mert Moszkva makacsul követi világuralmi törekvéseit. Az az állítás, hogy Andropov nyugatbarát, semmi más, mint a KGB — szovjet politikai rendőrség — propagandája, mert Andropov, a KGB volt főnöke, a modern szovjet elnyomás mestere. A Tanárok Szakszervezetének és Reagan elnöknek véleménye eltérő Amerika kátyúba jutott nevelésügyét illetően. Az elnök ugyanis az oktatási színvonal emelése érdekében teljesítmény szerint kívánja fizetni a tanerőket, ezzel szemben a szakszervezet gazdasági egyenlőséget követel minden tagja részére, amit a többség természetesen támogat, mert a tehetséges és szorgalmas tanerők kisebbségben vannak. A jelenlegi szakszervezeti vezetőket úgy látszik az nem érdekli, hogy manapság egy középiskolát végzett nem tud kitölteni egy kérdőívet, és a matematika mindennapi műveleteivel sincs tisztában, aminek szomorú következményei már most érezhetők, és azzal sem törődnek, hogy a felsőbb oktatási intézeteknél teljesítmény alapján fizetik a tanárokat. Mikor Reagan elnök legutóbb beszédet intézett többezer szakszervezeti delegátushoz, tiltakozásul sokan elhagyták a termet, így építik az egyenlőséget követelő liberális tanerők Amerika jövőjét, melynek eredményeképpen Amerika előbb-utóbb megszűnik a világ vezető hatalma lenni, helyet adva a szovjet tömegembernek. Csak azt nem tudjuk, hogy ebben az esetben honnan fogja vásárolni a Szovjet a gabonát és honnan fogja lopni a finommechanikai készítményeket? Libanon felmondja az Izraellel kötött szerződést, ha Izrael nem vonja ki csapatait. Viszont Izrael csak Szíriával egyidejűleg hajlandó kivonni csapatait, de Szíria nem mozdul addig, amíg Izrael nem mond le az egyezményben foglalt neki tett engedményekről. Ez a koncesszió pedig semmi más, mint a Dél-Libanonban Izraelnek engedélyezett biztonsági övezet, melyet továbbra is megszállva tarthat és ez Szíria szerint az ő biztonságát veszélyezteti, ezért nem hajlandó kivonulni. Ezt a gordiuszi csomót csak erélyes beavatkozással lehetne hárommilliós Izrael érthetően biztonságra törekszik, de az is érthető, hogy az arabok nehezen tudják lenyelni Izrael agresszivitását, és azt már most Izrael is látja, hogy a libanoni manőverrel „törököt fogott”. Emberi vesztesége a megszállt területen napról napra nő, amit nehéz elviselnie. Gazdasági helyzete a 138 százalékos inflációval és a 128 bulós államadóssággal terhelten minden, csak nem rózsás. (Csak a 430-szor nagyobb területű és 430-szor több lakosságú Brazíliának van hasonló adóssága.) A Begin kormány képtelen kompromisszumra, mert ezzel önmagát és eddig folytatott politikáját hazudtolná Irierj, a parlamenti ellenzék pedig nem elég erős ahhoz, hogy bizalmatlanságot szavazzon. A helyzet állandósulása, úgy mennyiségileg, mint minőségileg radikalizálja az arabokat, azaz a Szovjet felé taszítja, akkor amikor Amerikának mindenkire szüksége van, az atomfegyverkezésimérkőzés megnyerésére. A megoldás a jövő méhében vajúdik, de minél előbb születik meg, annál jobb a Nyugatnak. Richard Allen, Reagan elnök volt bizonsági tanácsadója kijelentette, hogy az 1980-as választási kézikönyvet önkéntesen felajánlva neki adták át, mely azonban nem tartalmazott sem lényeges, sem pedig titkos információkat és ha az erre illetékesek megkérdezik tőle, azt is megmondja, hogy kitől kapta. A gépkocsik eladása 73 százalékkal emelkedett, a munkanélküliek száma, — ha lassan is, — de csökken, a gazdasági helyzet napról napra javul, a választás közeledik, így a liberális demokraták és a hírközlés politikai tőke hiányában kénytelen kovácsolni egyet. Végső kétségbeesésükben nyúltak a „debate-gate” után, mert az emlékezteti a ,,watergate”-re, és mert ezzel már sikerült egy elnököt tönkretenniök, most hasonló eszközökkel megkísérelnek egy másikat is tönkre tenni, és mert szerintük cél szentesíti az eszközt, csak azt felejtik el, hogy az amerikai nép már beleunt ebbe az átlátszó hazudozásokba, ferdítésekbe és mellébeszélésekbe, és a sár, amivel dobálóznak, vissza fog hullani rájuk. ii»iifflii»iiiiiiDniiiiiitniiiii«iiiiiiiiiiii[i:nBi!iiuniuiiiiu!imBiiiiiiKiiiiiui]iii!mi[iHiiiniiimiiiiiiiiiiiiiiii)iiiiinii!iiiiiiuiiiiiniiminiiiiiiiiiiiiimiiiiiii!miiinauiiii8 „Kacag a toll” A fenti cím alatt, a londoni (Anglia) „Harsona Kiadó” adta ki Hegyi Zoltán vidám írásait. — A szerző előszavában így, ir: — „Magam sem tudom, hogy e könyvet kell-e bevezetnem az olvasó elé, vagy inkább az olvasót kivezetnem azokba az országokba, ahol az itt leírt események „lejátszódnak”. Nem éppen útleírás ez, bár vidám, felületes érdeklődés mellett annak is mondható, feltéve, hogy az olvasó nem veszi komolyan a szórakoztató félrevezetést, mellyel történeteimet és tapasztalataimat, a turista szemével nézve, lírom. Hiszen ha a kevés valóságot felfedezik, elnézik a túlzásokat is, melyek az írónak mindig megengedhetők, ha a félrevezetéshez megfelelő szavakat talál. . Az ily irodalmi műnek jellemzéséhez sajnos, nincs® magyar szavunk, így a „humoreszk” szót kell kölcsönkérnünk. Népünk híres örökvidám természetéről, mégsem igen vannak saját szavaink, melyekkel hangulatunk formáit kifejezhessük. A vicc, tréfa, anekdota, komédia, humor, novella, szatíra, kroki, stb. mind idegen szavak s a mi „adoma”, gúnyirat-szavainkon kívül, nagyon is gondolkoznunk kell, ha a fenti szavak bármelyikét anyanyelvünkön akarjuk helyettesíteni. Maradjunk tehát a „humoreszk”szónál, mert az még senkit sem sért, legfeljebb kissé megcsipked. Nem földrajzi útleírások ezek, inkább egyes országok népeinek mentalitását jellemeztem egy világjáró szemeivel nézve.” A valóság! Tisztelt Szerkesztőség! A New York-i Magyar Élet július 23-i számában a Clevelandi Hírek rovatában szentélyemmel, ifj. Kozmod Györggyel kapcsolatos cikk jelent meg. Szeretném helyesbíteni a következőket: A Clevelandi Szépművészeti Múzeumban (The Cleveland Museum of Art) rendezett kiállításnak semmi köze sincs a May Companyhoz. Az ún. May Show-t, vagyis májusi felállítást a múzeum rendezi minden évben, amire clevelandi és Ohio északkeleti megyéinek művészei pályázhatnak.. Zsűri bírálja meg kétszer a tárgyakat. Az idén 231 művész jutott be 2788 pályázó közül dr. Sherman E. Lee, múzeum igazgatója bírálata szerint. tisztelettel: ifj. HOZMON GYÖRGY 1983. augusehj*!* MAGYAR ELET CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND# Bodnár A. Lajos és Fia LOUIS A. BODNAR and SON TEMETKEZÉSI INTÉZETE: 3929 Lorain Avenue Cleveland, Ohio 44113 Telefon: 631-3075 MAGYAR RÁDIÓ FABRICY KOVÁTS MIHÁLY Felhívjuk clevelandi olvasóink figyelmét arra, hogy a Cleveland State University rádióprogramján, a 89.3 FM hullámon minden, szerdán délután 5 órakor egy órás magyarnyelvű adással jelentkezik a Fabricy Kováts Mihály rádió dr. Szentmiklósy Éles Géza műsorvezető és dr. Szentmiklósy Éles Gyula műsorvezető-helyettes közreműködésével. Hallgassuk minél többen a Fabricy Kováts Mihály magyar rádió programját, amely bel- és külpolitikai kommentárjai mellett a rab magyarság és a külföldre szakadt magyarok életviszonyait, politikai, társadalmi és kulturális munkásságát ismerteti és szemlélteti. Több mint 50 éve szolgálja Cleveland és környéke magyarságát Groger Travel Bureau • Ha utazni akar Magyarországra, vagy ki akarja hozatni a hozzátartozóit forduljon bizalommal hozzánk. FRIEDMAN MARCEL 251 The Old Arcade 401 Enclid Avenue Cleveland, Ohio 44114 Telefon: (216) 621-603« 60* naiAWVftnáMBiMK' ORIENTALRUGS with Savings up to.., 331/a OFF regular price AH weal. orientals can be enjoyed for years as they appreciate in value. Choose frame beautiful sa (action ■ of ruga from the looms of Persia, India, China, Pakistan and Turkey. áAicefflff 28001 Chagrin Boulevard Just east ofl-271 at Brainard Road Monday thiu Saturday TO a.m.-5:30 o.n*, - 464-717B Visa • Master Charge* American Cleveland, Ohio 44122