New Yorki Magyar Élet, 1983 (36. évfolyam, 12-48. szám)

1983-08-13 / 31. szám

6. oldal Dr. Szász Zoltán: A kongresszus többsége a külügyminiszterhez fordult az erdélyi magyarság érdekében Az amerikai képviselőházat élénken foglalkoztatja a román vámkedvezmény (MFN) kérdése. Június elején Ro­mánia biztosította az Egyesült Államokat, Izraelt és Nyugatnémetországot, hogy nem fogja alkalmazni a ke­mény valuta kivándorlási adót az érettségizettekre és egyetemi végzettségűekre. Ezen az alapon kérte fel az elnök a Kongresszust Románia legnagyobb vámkedvez­ménye (MFN) egy évi meghosszabbítására. Sok képviselő még mindig súlyos kifogást emel a ro­mán egyház és kisebbségüldözés miatt és többen egy visszautasító határozati javaslat benyújtását tervezik. Ma már a kivándorlási adó után erdélyi véreink emberi, kulturális és önrendelkezési jogának sorozatos megsérté­se a második román főtéma a­ Kongresszusban. 1983. július 12.-én 219 képviselő (a Kongresszus többsége) Don Ritter (R., Pa.) magyar származású képvi­selő. vezetésével levéllel fordult Schultz külügyminiszter­hez, amelynek magyar szövege így hangzik: „Alulírottak, az Egyesült Államok kongresszusa tag­jai, fel kívánjuk az ön figyelmét hívni a romániai nem­zeti kisebbségek, főleg a 2,5 milliós magyar emberi és önrendelkezési jogának sorozatos megsértésére, akiket az 1947-es párizsi békeszerződés Romániához csatolt. Gratulálunk szilárd állásfoglalásához a kivándorlási adó ügyében, és határozottan kérjük, vegye fel diplomá­ciai tárgysorozatára a romániai magyarság emberi és ön­rendelkezési jogát is. A több mint két évtizede az erdélyi magyarságra ne­hezedő román elnyomás már a nemzetgyilkosság fogal­mát is kimeríti. Az intézkedések magukba foglaltak a magyar egyházak belső függetlensége és társadalmi és if­júsági tevékenysége megszüntetését, az 1958-ban még lé­tező magyar iskolarendszer felszámolását, amelyet szám­ban évenként csökkenő magyar tagozatok váltottak fel román iskolákban. Továbbá Erdély magyar múltjának a dokumentumait szisztematikusan elsikkasztják, a magyar értelmiségieket szándékosan szétszórják, és széleskörű ro­mán betelepítést folytatnak Erdély magyarlakta terüle­­én. Múlt összes magyar értelmiségieket tartóztattak le és vertek félig agyon. Kiszabadulásuk csupán a nemzet­közi közvélemény nyomásának és a Kongresszus tagjai­nak Ceaucescu elnökhöz intézett levelének köszönhető. Appellálunk önhöz, tárgyalja az emberi és kulturá­lis jogok megsértését a román kormányhatóságokkal tar­tandó megbeszélései során, hivatkozva Románia kötele­zettségeire, amelyet az állam a Polgári és Politikai Jo­gok Alapokmányában és a Helsinki Nyilatkozatban vál­lalt. Köszönjük, hogy kérésünket figyelembe veszi és ma­radunk a legjobb kívánságokkal.” (Az angol nyelvű szöveg, az aláírások és az aláírók listája mellékelve.) Ritter képviselő felkérésére a levélszöveg koordinálá­sát és az aláírások megszerzését, mint az Amerikai Ma­gyar Szövetség külügyi titkára és választott igazgatója magam végeztem az Erdélyi Világszövetség és a new yorki Munkacsoport (Hungarian Action Comittee) nevé­ben is. A levél sikere csupán egy mozaikkocka abból az ál­dozatos és állandó munkából, amelyet erdélyi véreinkért a múltban is folytattunk és a jövőben is folytatni fo­gunk. örömmel jelentjük, hogy az aláíró képviselők száma az elmúlt tizennyolc hónapban jelentősen növekedett. S míg 1981 decemberében 122 képviselő írta alá Robert Lagomarsino (R., Ca.) képviselőnek hasonló tartalmú le­velét Haig külügyminiszterhez, 1983. júliusában már a Ház többsége (219 képviselő) foglalt állást az erdélyi magyarság jogai mellett. Az aláírók egyenlő arányban oszlanak meg a republikánus és demokrata párt tagjai között, és közöttük van a kisebbségi párt vezére (Robert Michel) és a 37-tagú külügyi bizottság 26 tagja is. A Ház többségének levelét remélhetőleg Schultz kül­ügyminiszter sem fogja mellőzni egy olyan pillanatban amikor a Kongresszusban szőnyegen van a román MFN kérdése. Ugyanis július 14.-én tartja a Ház kereskedelmi albizottsága a román MFN kihallgatást, amelyen, — mint a múltban is, — részt veszek úgy az Amerikai Magyar Szövetség, mint az Erdélyi Világszövetség nevében is. Nem mulasztunk el egyetlen alkalmat sem, hogy az er­délyi magyarság kálváriáját az illetékes amerikai törvény­hozó és kormányhatóságok elé tárjuk, orvoslást kérve. Erre kötelez bennünket magyar lelkiismeretünk. Hétvégén ne merj meghalni?! A hazai sajtótermékek tallózása közben un. „színes",’ oknyomozó­­jellegű riportra leltünk, melyet Tamás István írt A FKETE ANGYAL címen. A meglepően őszinte hangvételű riport néhány — nem is olyan régen — me­résznek­ számító passzusából idézünk: „Borostás, fekete angyal csattogtatja szárnyait a gyü­lekezet felett. Pénteken vagy szombaton meghalni ebben az ország­ban, ebben a faluban?! A beteg a templom előtt esett össze, átvitték az or­vosi rendelőbe, két perc múlva halott volt. Azonnal el kellett szállítani, de ugyan hová, s­­főleg mivel a hét végén? Rohantunk a koporsólerakathoz. A megbízott közölte, hogy ő ma szabadnapos, el­utazik. Telefonok erre-arra: segítsenek. A holttest, órák múlva még mindig a rendelőben volt.­­ • Végül sikerült­ koporsót keríteni. Betettük mi, ro­konok. Most aztán hogyan tovább? Személyautóval nem lehet. A közeli városból csak másnapra tudtak — bizonyta­lanul — szállítóautót ígérni. Nem részletezem, a halott késő estére valahogyan kikerült a temetőtől távoli hullaházba. Az ajtaját úgy kellett feltörni. Egy szerelő rokon tudta csak meggyújtani a villanyt s nagy nehezen működésbe hozni a hűtőberendezést. Augusztus volt. . . . Újabb megpróbáltatások másnap, hogy miként ke­rül ki a koporsó a temetőbe­. . Halálos önkiszolgálás . .. Mert önök,­ tisztelt elnökség, nagy emberek, ha önök meghalnak, a családtagoknak nem lesz gondjuk, hivata­losan intéznek mindent. A hívő előtt megnyílik a templom. De aki se nem hivő, se nem nagyember, azzal mi legyen? •k­it * Az előadó éppen olyan pokolian unta azt az öt-hat perces szöveget, amit az imperialista körök agresszív­ moz­dulatairól, a NATO szennyes cselszövéseiről feltehetően a megfelelő előírások vagy megszokások szerint el kel­lett mondania, mint a közönség. Az ötvenes évek megszelídített kísértete járta be a kultúrház nagytermét. Akkor még nem volt 3 ezer tele­víziója ... az alig 5 ezer lélekszámú nagyközségnek.. Súlyos dramaturgiai hibája az előadásrendezésnek, hogy a rituális imamalmot­ még mindig pergetik. Akit érdekel a politika, úgyis tudja, akit nem érde­kel, annak hiába olvassák fel papírról ezeket a fűrész­­pormonda­tokat. Amikor túl van rajta, az előadó is fellélegzik. " Akkor szállt le a fekete angyal és kezdett szó lenni arról, amiről szónak kell lenni. — Önök is lesznek holtak, tisztelt elnökség.. . " — Az semmi, — ugrik fel a másik..— halott min­denkiből lesz, de amíg élünk! Miféle dolog az, hogy három orvos van a nagyközségben — és péntek délután­tól hétfő reggelig a betegnek, öreg embernek, lázas kis­gyermeknek egy injekcióért a városban kell utazniuk, mert nincs ügyelet szabad szombaton? Miért nincs? Nem or­vos, legalább egy nővér legyen, aki be tudja adni az injekciót. .. 100 éves. Az Antarktisz-egyezmény Már 1879-ben megfogalmazódott az az igény, hogy a kutatás eredményessége végett össze kell hangolni az addigi nemzeti erőfeszítéseket az Ahktartiszra vonatko­zóan. A Nemzetközi Sarki Bizottság hamburgi tanács­kozásán részt vevő tizenegy nemzet döntése alapján 1883-ban megszervezték az ".felső sarki év”-et. A prog­ram elsősorban az akkor jobban ismert Arktisz felé for­dult, az Antarktiszra mindössze négy — földmágnesség­­gel és meteorológiával foglalkozó — kutatóállomást ter­veztek. S még azok közül is csak egy kezdett dolgozni, a németeké Déli-Georgián. A tanácskozáson afelől is határoztak, hogy a „sarki év”-eket ötvenévenként meg kell ismételni. Az 1932-33. évi kutatásokból harmincnégy ország vette ki a részét, de Antarktiszra egyetlenegy expedíciót sem küldtek. Pe­dig az akkorra várt napfoltmaximum fontos tudományos eredményekkel bíztatott. 1950-ben fölvetődött a gondolat, hogy a gyors üte­mű tudományos és műszaki fejlődésre való tekintettel huszonöt esztendőnként kellene sort keríteni a „sarki év”-ekre. 1952-ben létrehozták a „nemzetközi geofizikus év” (NGÉ) különleges bizottságát. Hatvankét ország ér­deklődött az egész Föld vizsgálatát tervező program iránt. Döntöttek egy olyan adat-világközpont megterem­tése dolgában is, amelynek az anyagához bármelyik or­szág hozzáférhet. 1955-ben Párizsban ült össze az I. Antarktisz-konfe­­rencia. A tárgyalások fontos eredményekkel kecsegtet­ték a résztvevőket, nem utolsósorban azért, mert az NGK előestéjén a fehér földrésznek több mint a fele még ember nem látta terület volt! Tizenkét ország fél­száz állandó , egységes szempontú megfigyeléseket vég­ző! — kutatóállomás fölállítását határozta el. Nem kisebb eredmény volt a politikai fegyverszü­net! Lehetővé vált a különféle társadalmi rendszerű or­szágok tudósainak közös célú együttműködése. Hogy a területi igények szította régi ellentétek ne bukkanhassanak újra a felszínre, 1959-ben a tizenkét ország képviselői kicserélték kutatási eredményeiket.­ De nemcsak ezt tették! Argentína, Chile, Ausztrália, Belgi­um, Franciaország, Japán, Új-Zéland, Norvégia, a Szov­jetunió, a Dél-afrikai Köztársaság, Nagy-Britannia és az USA küldöttei m­egvitatták a „hogyan tovább?”-ot, s előkészítették az év decemberében aláírt Antarktisz­­egyezményt. Az 1961 júniusában lépett életbe, hogy 30 esztendőre szabályozza a földrészre vonatkozó különfé­le jogi és tudományos kérdéseket. Ez az egyezmény voltaképpen előzmények nélküli diplomáciai mérföldkő volt, egy addig lényegében érin­tetlen földrészt kívánt megőrizni a politikai és katonai törekvésektől mentes tudományos kutatás számára. A do­kumentum szerint a 60. foktól­ délre elterülő sarki föl­dek és tengerek bármelyik ország tudósai előtt nyitva vannak. Az egyezmény megtátja a déli-sarkvidéki kato­nai tevékenységet, a nukleáris tevékenységet, a régi te­rületi követelések hangoztatását és az érvényesítésükre irányuló kísérleteket, valamint hogy bárki új követelé­sekkel álljon elő. Az aláíró nemzetek kötelezték magukat arra, hogy az esetleges nézeteltéréseket megkísérlik bé­kés úton rendezni, s döntőbírónak fogadják el a Hágai Nemzetközi Bíróságot. Az egyik cikkely kimondja, hogy az egyezményt felülvizsgálni vagy módosítani csak a le­járat esztendeje, 1991 után lehetséges. Nyugati Őrszem postája! Szerkeszti: A CLEVELANDI ÍRÓI MUNKAKÖZÖSSÉG címe:11850 Edgewater Dr., Cleveland, Ohio 44107 VILÁGHÍRADÓ Összeállította: Szentmiklósy Éles Géza Helmut Kohl Nyugat-német kancellár moszkvai láto­gatása alkalmával tervezett találkozón, Andropov gyenge egészségi állapota miatt nem tudott résztvenni, így őt Nikolai Tikhonov miniszterelnök helyettesítette, aki ki­hangsúlyozta a genfi tárgyalásokon a „megegyezés szük­ségességét”, persze azt nem tette hozzá, hogy a szov­jet követelések teljesítésével. Kohl kancellár kijelentette, hogy ha a Szovjet nem hajlandó a Nyugatra irányított SS—20 rakétáit csökkenteni, az 572 Pershing-2 és To­mahawk cirkáló rakéták telepítését Nyugat-Európában még ez évben megkezdik. Végül is Kohl találkozott And­­ropovval, aki Parkinson és cukorbetegségben szenved és nemrégen jött ki a kórházból, ahol vese infekcióval ke­zelték. Andropov esetleges halála nem hozna lényeges változást a Szovjet politikájában, mert Moszkva maka­csul követi világuralmi törekvéseit. Az az állítás, hogy Andropov nyugatbarát, semmi más,­ mint a KGB — szov­jet politikai rendőrség — propagandája, mert Andropov, a KGB volt főnöke, a modern szovjet elnyomás mestere. A Tanárok Szakszervezetének és Reagan elnöknek vé­leménye eltérő Amerika kátyúba jutott nevelésügyét il­letően. Az elnök ugyanis az oktatási színvonal emelése érdekében teljesítmény szerint kívánja fizetni a tanerő­ket, ezzel szemben a szakszervezet gazdasági egyenlősé­get követel minden tagja részére, amit a többség termé­szetesen támogat, mert a tehetséges és szorgalmas tan­erők kisebbségben vannak. A jelenlegi szakszervezeti­ ve­zetőket úgy látszik az nem érdekli, hogy manapság egy középiskolát végzett nem tud kitölteni egy kérdőívet, és a matematika mindennapi műveleteivel sincs tisztában, aminek szomorú következményei már most érezhetők, és­ azzal sem törődnek, hogy a felsőbb oktatási intézetek­nél teljesítmény alapján fizetik a tanárokat. Mikor Rea­gan elnök legutóbb beszédet intézett többezer szakszer­vezeti delegátushoz, tiltakozásul sokan elhagyták a ter­met, így építik az egyenlőséget követelő liberális tan­erők Amerika jövőjét, melynek eredményeképpen Amerika előbb-utóbb megszűnik a világ vezető hatalma lenni, helyet adva a szovjet tömegembernek. Csak azt nem tud­juk, hogy ebben az esetben honnan fogja vásárolni a Szovjet a gabonát és honnan fogja lopni a finommec­hanikai készítményeket? Libanon felmondja az Izraellel kötött szerződést, ha Izrael nem vonja ki csapatait. Viszont Izrael csak Szí­riával egyidejűleg hajlandó kivonni csapatait, de Szíria nem mozdul addig, amíg Izrael nem mond le az egyez­ményben foglalt neki tett engedményekről. Ez a kon­cesszió pedig semmi más, mint a Dél-Libanonban Izra­elnek engedélyezett biztonsági övezet, melyet továbbra is megszállva tarthat és ez Szíria szerint az ő bizton­­ságát veszélyezteti, ezért nem hajlandó kivonulni. Ezt a gordiuszi csomót csak erélyes beavatkozással lehetne hárommilliós Izrael érthetően biztonságra törekszik, de az is érthető, hogy az arabok nehezen tudják lenyelni Izrael agresszivitását, és azt már most Izrael is látja, hogy a libanoni manőverrel „törököt fogott”. Emberi vesztesége a megszállt területen napról napra nő, amit nehéz elviselnie. Gazdasági helyzete a 138 százalékos inflációval és a 128 bul­ós államadóssággal terhelten minden, csak nem rózsás. (Csak a 430-szor nagyobb területű és 430-szor több lakosságú Brazíliának van ha­sonló­ adóssága.) A Begin kormány képtelen kompromisszumra, mert ezzel önmagát és eddig folytatott politikáját hazudtol­ná Irierj, a parlamenti ellenzék pedig nem elég erős ah­hoz, hogy bizalmatlanságot szavazzon. A helyzet állan­dósulása, úgy mennyiségileg, mint minőségileg radikali­­zálja az arabokat,­­ azaz a Szovjet felé taszítja, akkor amikor Amerikának mindenkire szüksége van, az atom­fegyverkezési­­mérkőzés megnyerésére. A megoldás a jö­vő méhében vajúdik, de minél előbb születik meg, an­nál jobb a Nyugatnak. Richard Allen, Reagan elnök volt bizonsági tanács­adója kijelentette, hogy az 1980-as választási kéziköny­vet önkéntesen felajánlva neki adták át, mely azonban nem tartalmazott sem lényeges, sem pedig titkos infor­mációkat és ha az erre illetékesek megkérdezik tőle, azt is megmondja, hogy kitől kapta. A gépkocsik eladása 73 százalékkal emelkedett, a munkanélküliek száma, — ha lassan is, — de csökken, a gazdasági helyzet napról napra javul, a választás kö­zeledik, így a liberális demokraták és a hírközlés poli­tikai tőke hiányában kénytelen kovácsolni egyet. Végső kétségbeesésükben nyúltak a „debate-gate” után, mert az emlékezteti a ,,watergate”-re, és mert ezzel már si­került egy elnököt tönkretenniök, most hasonló eszkö­zökkel megkísérelnek egy másikat is tönkre tenni, és mert szerintük cél szentesíti az eszközt, csak azt felej­tik el, hogy az amerikai nép már beleunt ebbe az át­látszó hazudozásokba, ferdítésekbe és mellébeszélésekbe, és a sár, amivel dobálóznak, vissza fog hullani rájuk. ii»iifflii»iiiiiiDniiiiiitniiiii«iiiiiiiiiiii[i:nBi!iiuniuiiiiu!imBiiiiiiKiiiiiui]iii!mi[iHiiiniiimiiiiiiiiiiiiiiii)iiiiinii!iiiiiiuiiiiiniiminiiiiiiiiiiiiimiiiiiii!miiinauiiii8 „Kacag a toll” A fenti cím alatt, a londoni (Anglia) „Harsona Kia­dó” adta ki Hegyi Zoltán vidám írásait. — A szerző előszavában így, ir: — „Magam sem tudom, hogy e könyvet kell-e beve­zetnem az olvasó elé, vagy inkább az olvasót kivezet­nem azokba az országokba, ahol az­ itt leírt események „lejátszódnak”. Nem éppen útleírás ez, bár vidám, felü­letes érdeklődés mellett annak is mondható,­­ feltéve, hogy az olvasó nem veszi komolyan a szórakoztató fél­revezetést, mellyel történeteimet és tapasztalataimat, a turista szemével nézve, l­írom. Hiszen ha a kevés való­ságot felfedezik, elnézik a túlzásokat is, melyek az író­nak mindig megengedhetők, ha a félrevezetéshez meg­felelő szavakat talál. . Az ily irodalmi műnek jellemzéséhez sajnos, nincs® magyar szavunk, így a „humoreszk” szót kell kölcsön­kérnünk. Népünk híres örökvidám természetéről, mégsem igen vannak saját szavaink, melyekkel hangulatunk for­máit kifejezhessük. A vicc, tréfa, anekdota, komédia, hu­mor, novella, szatíra, kroki, stb. mind idegen szavak s a mi „adoma”, gúnyirat-szavainkon kívül, nagyon is gon­dolkoznunk kell, ha a fenti szavak bármelyikét anya­nyelvünkön akarjuk helyettesíteni. Maradjunk tehát a „humoreszk”­szónál, mert az még senkit sem sért, leg­feljebb kissé megcsipked. Nem földrajzi útleírások ezek, inkább egyes orszá­gok népeinek mentalitását jellemeztem egy világjáró sze­meivel nézve.” A valóság! Tisztelt Szerkesztőség!­­ A New York-i Magyar Élet július 23-i számában a Clevelandi Hírek rovatában szentélyemmel, ifj. Koz­mod Györggyel kapcsolatos cikk jelent meg. Szeretném helyesbíteni a következőket: A Clevelandi Szépművészeti Múzeumban (The Cleveland Museum of Art) rendezett kiállításnak semmi köze sincs a May Companyhoz. Az ún. May Show-t, vagyis májusi felál­­lítást a múzeum rendezi minden évben, amire cleve­landi és Ohio északkeleti megyéinek művészei pályáz­hatnak.. Zsűri bírálja meg kétszer a tárgyakat. Az idén 231 művész jutott be 2788 pályázó közül dr. Sherman E. Lee, múzeum igazgatója bírálata szerint. tisztelettel: ifj. HOZMON GYÖRGY 1983. augusehj*!* MAGYAR ELET CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND • CLEVELAND# Bodnár A. Lajos és Fia LOUIS A. BODNAR and SON TEMETKEZÉSI INTÉZETE: 3929 Lorain Avenue Cleveland, Ohio 44113 Telefon: 631-3075 MAGYAR RÁDIÓ FABRICY KOVÁTS MIHÁLY Felhívjuk clevelandi olvasóink figyelmét arra, hogy­ a Cleveland State University rádióprogramján, a 89.3 FM hul­lámon minden, szerdán délután 5 órakor egy órás magyar­­nyelvű adással jelentkezik a Fabricy Kováts Mihály rádió dr. Szentmiklósy Éles Géza műsorvezető és dr. Szentmiklósy Éles Gyula műsorvezető-helyettes közreműködésével. Hallgassuk minél többen a Fabricy Kováts Mihály ma­gyar rádió programját, amely bel- és külpolitikai kommentár­jai mellett a rab magyarság és a külföldre szakadt magyarok életviszonyait, politikai, társadalmi és kulturális munkásságát ismerteti és szemlélteti. Több mint 50 éve szolgálja Cleveland és környéke magyarságát Groger Travel Bureau • Ha utazni akar Magyarországra, vagy ki akarja hozatni a hozzátartozóit forduljon bizalommal hozzánk. FRIEDMAN MARCEL 251 The Old Arcade 401 Enclid Avenue Cleveland, Ohio 44114 Telefon: (216) 621-603« 60* naiAWVftnáMBiMK' ORIENTALRUGS with Savings up to.., 331/a OFF regular price AH weal. orientals can be enjoyed for years as they appreciate in value. Choose frame beautiful sa (action ■ of ruga from the looms of Persia, India, China, Pakistan and Turkey. áAicefflff 28001 Chagrin Boulevard Just east ofl-271 at Brainard Road Monday thiu Saturday TO a.m.-5:30 o.n*, - 464-717B Visa • Master Charge* American Cleveland, Ohio 44122

Next