Nimród, 1922 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1922-01-01 / 1. szám
8 NIMRÓD-VADÁSZLAP 1922. JANUÁR HÓ 1. kaja adatait, mikor a fegyvergyáros nevére kerül a sor, elővesz egy papírt s betűzi: «Nichi furkudi!» Nichi Furkudi!? Úgy látszik, a jegyzői írnoknak is gyanús volt az ügy, de azután vállat vonva beírta, hogy: Nichi furkudi. Nekem hirtelenjében végig villan az eszemen Peterlongs, Szailer, Ogris és a jó öreg Lauenrothnak a neve is, de a bemondott névre sehogy sem emlékszem! Nem hagyott a dolog nyugodni, elmentem a bácsihoz s nézem, nézem a puskát s azután tényleg megtalálom a csövön a «gyáros» nevét: «Nicht für Kugel». Vadászüdvözlettel W. G.» Kállay pénzügyminiszter a f. évi december hó 20-án elmondott beszédében a viszonyok jellemzésére megemlítette, hogy egyik pénzügyigazgatóságunk területén 1921 októberében jövedelmi, vagyon- és hadiadóból befolyt összesen 25.000 korona, de ugyanakkor ott vadászati adóból 350,000 korona az eredmény. Kommentár felesleges ! — A sokat emlegetett és várva-várt olcsósági hullám, mely Európában csak rövid életű volt, itt Afrikában még mindig tartja magát, sőt napról-napra növekszik, olyannyira hogy nemsokára még a legmagasabb fák tetejéről is elsodorja a «guerezá»-kat (Colobus guereza, keresztesmajom). Amióta az ezüst Mária Terézia talléra 12 frankról 5-re esett, a majombőr paszulája (17 kilogramm) 120 frs-ról 20—25 frankra zuhant, a kereskedelem úgyszólván teljesen megszűnt. Egy cikk azonban tartja magát, sőt szilárdabban áll, mint aki azt veszi és megissza és ez az «araki» (snapsz). — Az alkoholon kívül csak a gyerezabőr örvend kelendőségnek. Legutóbbi időben ezrivel hozzák Kaffa és Djimma erdeiből s ha az így tovább tart, úgy nemsokára hírmondó se marad e szép majmokból. A bennszülöttek, mivel rosszul lőnek és a töltény is roppant drága, többféle módot alkalmaznak e pusztulásra szánt majmok fogására. Én két módját ismerem a Colobusfogásnak. Az egyik mód abból áll, hogy a majmokat elszigetelten álló facsoportra hajtják fel és miután elzárták a menekülésük útját, egy-két benszülött felmászik a fákra s a majmokat vagy leszurkálják hosszúnyelű lándzsáikkal vagy legalább is lezavarják azokat s így a fákat körülvevő majomvadászok zsákmányai lesznek. A másik módja a fogásnak még egyszer felvétele, ízűbb. Ama fák ágait, melyeknek lombja és gyümölcse a guerézák táplálékául szolgál, teleaggatják hurkokkal. A guerézák merő kíváncsiságból vagy bosszúságból addig húzogatják forgatják a hurkokat, míg megfogódnak benne. Néha tíz, tizenöt majom is lóg egy fán, akárcsak ma — október 20-án (1921) — Addis- Abeba piacán felakasztott 10—15 fekete «gentleman». Az így zsákmányolt majmok bőrét, dacára annak, hogy a Colobus-majmokat a nemzetközi egyezmény védi, a görög kereskedők összevásárolják, hogy Párisban nagy nyereséggel túladjanak azokon. A párisi divat úgy látszik rávetette szemét e telje- Keresztes majom (Colobus) az afrikai őserdők lakója. Színe fekete, válláról, oldaláról hossú fehér szőrök lógnak alá. Kimondottan fán élő állatok, csak nagy ritkán lehet őket a földön látni. Legjellegzetesebb ismertető jele, hogy hüvelykujja hiányzik. A Colobus majmok mindegyik fajtáját, — melyek közül a legszebb a Kilima-Vanaro és Kénia őserdeiben élő Colobus Caudatus, — a nemzetközi egyezmény védené, de úgy látszik ezt az egyezményt csak a germán népek, a németek és az angolok tartották be. Szerk. 2 Dacára annak, hogy Menelik Negus a Mária Teréziatallérokat kiküszöbölendő, «Menelik»-tallérokat veretett, Abeszszinia legtöbb részében a Mária Terézia-tallér van forgalomban. Szerk. 3 Kaffa Abesszínia egyik tartománya. Ez a tartomány különben a kávé őshazája, innen is vette elnevezését. Szerk. ABESSZINIAI LEVÉL. (A keresztes majom pusztulásáról.) Irta: Gajdács Mátyás. Gajdács Mátyás Keresztes majom. (Colobus guereta.)