Nimród, 1937 (25. évfolyam, 1-36. szám)

1937-03-01 / 7. szám

1937. MÁRCIUS 1. NIMRÓD VADÁSZUJSÁG 113 VADÁSZEB ROVATVEZETŐ: FELIX ENDRE. VAN-E A KUTYÁNAK ÉRTELME? Közli: Felix Endre. (Válasz.) Őszinte örömömet fejezem ki, hogy a Nimród Vadászujság febr. 1-i számában közölt cikkemre két olyan úrtól jelent meg válasz, kik tudományos szempontból vitatják a kutya életjelenségeit és lelki tevékenységeit. Különösen Imre Gábor doktornak tartozunk külön elismeréssel tudományos fejtegetéseiért. Arra számítottam, hogy sok vizslás nézetével szemben fogom magam találni. Azt is jól tudom, ha a macskáról és nem a miértelmes, hűséges, intelligens, kedvenc» cimboránkról állítom az «esztelenség» föltevését, nem sok vizet zavartam volna vele. De a vizsla, különösen az «én vizslám» — az más! Ennek csak örülni tudok, mert meggyőződtem róla, hogy milyen becsben van ez a sokat érő «esztelen» állat. Csaknem negyven éven keresztül kutattam az után az út után, — hogyan juthatnék a kutya értelméhez? — Ezt azok is észrevehették, kik a Vadászeb rovat olvasói. Az utóbbi időkben egyes csalódások kétségessé tették előttem a kutya észbeli tehetségeit. Azon célból, hátha rájövök, — melyik úton tévedtem el, — végigtanulmányoztam összes írásaimat. S amint az idomítás terén elért eredményeket megfontolás tárgyává tettem, rájöttem, hogy minden, eddig leggyorsabban elért eredményt, kizárólag az érzetek helyes fölkeltésének köszönhettem. És meggyőződtem arról, hogy amit én az értelem útján elért sikernek véltem, az is az érzetek helyes fölkeltésének eredménye. Nem akarok a nagy tudósokkal vitába szállni, meghajtok előttük. Én csupán tapasztalataim révén okolommeg meggyőződésemet. Lehet, hogy tévedek. Másfél év óta kísérletezek gyakorlatilag, tanulmányozok és minden erőmet arra szentelem. Meggyőződtem róla, hogy az érzetek útján messze felülmúló és sokkal gyorsabb eredményt értem el, mint annakelőtte az értelemre hatás útján. Kísérleteim eredményére és módozataira más alkalommal térek rá. Beismerem, hogy múltkori cikkemben nagy hibát követtem el s a vitát is ez keltette. Én tulajdonképpen nem az értelem létezését akartam kétségbevonni, hanem a kutyánál az értelemnek azt a tartalmát vettem tagadásba, amelynek lényege a figyelem, képzelet, következtetés, reflexió. Ezek tisztán lelki funkciók. Az értelemnek alacsony fokára nem gondoltam. A lelkitevékenységet úgy magyarázom, hogy az ész a külvilág tárgyairól képet alkot, ebben a képben a tárgyak összes tulajdonságait meg tudja valósítani (szín, szag, kiterjedés, súly stb). Ezek a tulajdonságok különböző érzeteket keltenek, s egész érzetcsoportot képeznek. Ha az érzetcsoport egy tárgyra vonatkozik, akkor erről a tárgyról képzetet alkotunk. Pl. az ember lát egy darab nyershúst. A hús érzéki képében színérzetek, tapintási érzetek, ízérzetek, szagérzetek és más elgondolások (sütés, főzés stb.) jelennek meg egyszerre. A kutyában a hús láttára, egyetlenegy érzet jelenik meg, a vágy, a bírni a húst. A húsról szerzett képzetet az ember akkor is vissza tudja idézni, ha az inger nincs jelen (vagyis, ha a húst nem látja). A kutyában csak inger útján jelenik meg a kép. Tehát az érzetre közvetlen hatást kell gyakorolnia. A kutya is észreveszi azt a virágzó fát, melyet mi, de képzetet csak akkor tudna róla alkotni, ha annak a virágzó fának összes tulajdonságait egyszerre észrevenné, mint mi. Ilyen lelkitevékenységeket a kutyában nem vettem észre, tehát benne a lelkitevékenység előttem kétséges. Bármilyen okosnak és értelmesnek találjuk is «az én kutyámat», valljuk be, hogy a más kutyájában mindig észreveszünk valami olyasmit, ami miatt benne az öntudatot és az ész létezését kétségbe vonjuk. De azt se tagadjuk le, hogy bizony «az — A vadgalambok (kék galamb) már 1936 december 28-án csapatostól lepték el határunknak «Vörös malom» nevű erdős völgyét. A délutáni órákban csapat csapat után érkezett délnyugati irányból, s szemmel láthatóan kimerülve, fáradtan lepték el a fákat, majd mohón estek a patak vizének, hogy szórájukat oltsák. Számukat ezrekre becsültük. Január 17-én ugyanott néhány darabot elejtve, megvizsgáltam őket, s mindeniknek hegyében jó félmaroknyi színhúzat találtam. Valószínűleg a kései vetések még ép vetőmagját szedegették össze. Január 2-án két szürke gém jelent meg egyik mocsarunkon. Látszólag egészen jó állapotban voltak. Január 10-én, fácánozás közben egyik dunai szigeten két erdei szalonka kelt fel előttünk. Február 5-én vizsgával keresgélt a nádas szélében s ugyanakkor több közép sárszalonkát láttam. Paks, 1937 február 22. Veress Gábor. — Az «Union Canine Internationale» által nemzetközileg elismert MAGYAR TACSKÓTENYÉSZTŐK EGYESÜLETE Budapest, Péterffy Sándor u. 40. FELHÍVÁS. Díjazással egybekötött műkördék és patkányfogó-versenyen való részvételre. Az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás keretében az eddigieknél sokkal nagyobb szabású műkotorék- és patkányfogóversenyek rendezését tervezzük, amely egyben a tavaszi versenyeket helyettesíti. Nevezhetők : műkotorékversenyre : tacskók, foxterrierek, skótterrierek, dandy-diamont terrierek, sealyham-terrierek, és más kotorékban dolgozó ebfajták. Patkányfogó-versenyre : az összes ebfajták. Nevezési díj 3 pengő. Díjazások: «Győztes» cím és OMGE díszoklevél fajtánként. OMGE éremigazolvány, és OMGE érmek mindazon kutyák részére, amelyek legalább «jó» osztályzatot érdemeltek. Tiszteletdíj. A versenyeket 18., 20. és 21-én délután tartjuk, amiért is a résztvevőket kérjük, hogy a bejelentőlapon szíveskedjenek feltüntetni azt, hogy melyik napon óhajtják kutyáikat elővezetni. Nevezési zárlat: március 1. A később nevezett kutyák semmi szín alatt sem szerepelhetnek a katalógusban. Kérjük a nevezési határidő pontos betartását. Nevezési íveket a Magyar Tacskótenyésztők Egyesülete (Budapest, VII., Péterffy Sándor u. 40.) küld. Az igen kedvező nevezési díj mellett benevezett ebek tulajdonosai az egész kiállítást is díjtalanul megtekinthetik. Vidékiek részére 50 %-os kedvezményes utazás. Felkérjük a kotorék-eb- és patkányfogó ebtulajdonosokat, hogy propaganda szempontjából is nagyjelentőségű versenyeinken minél számosabban vegyenek részt. József Ákos, a M. T. T. E. elnöke. Gyenes György, a M. T. T. E. titkára. U. i. Egészséges rókát és borzot veszünk, ajánlatokat az ár megjelölésével kérjük az egyesülethez bejelenteni. ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ SCHATZ RÓBERT | I Mély részvéttel értesültünk, hogy id. Schatz Róbert, kultuszminisztériumi nyug. számv. igazgató, február hó 15-én, 89 éves korában meghalt. Kegyelet emlékének!