Nimród, 1940 (28. évfolyam, 1-36. szám)

1940-04-01 / 10. szám

172 NIMRÓD VADÁSZLAP 1940. ÁPRILIS 1. Szerencsés körülmény az is, hogy az elmúlt vadászati évben a nagy uradalmak nem tarthatták meg a nagy vadászatokat a kedvezőtlen idő miatt, így a szokottnál több nyúl maradt meg, a szomszédos községi területeket táplálják majd vaddal ... Országh László úr (Szombathely) jelentése lesújtó. Immár 35 év óta foglalkozom a vadak tenyésztésével és gondozásával. Bérelt terü­letem vadállományát ez idő alatt megsokszoroztam. Évenként 40—50 foglyot hozatok vérfelfrissítés céljából és alig hiszem, hogy volna még egy gazda,s aki aránylag annyi búzát megetetett volna az idén, mint én. 2500 kat. holdat kitevő vadászterületemet 5 vadőr őrzi. Kettő vizsgázott vadőr, a többi kötelességtudó, rendes mezőőr. Mindenféle vadtápszer korlátlan mennyiségben állt rendelkezésükre az idén is és az etetést személyesen ellenőriztem, amennyiben lehetett, mert aki nem próbálta, az talán nem is hinné, hogy heteken keresztül szinte feléje sem lehetett menni az erdőnek. A személyzet azonban még akkor­­ sem pihent . . . Február 11-én még a szó szoros értelmében boldoggá tett az a tudat, hogy területemen mintegy 800 fogoly él, mozog és eszik. Akkor még nem sejthettem, hogy három napon belül csaknem egész fogolyállományom kipusztul. Ma az a helyzet, hogy az egész területen mindössze 32 fogoly maradt, vagyis az állomány 4%-a, 96% elpusztult. Nyúlállományomnak 20%-a pusztult el, elpusztul még vagy 10%. Ellenben úgyszólván semmi kár sincs a fácánokban, itt az összes kár nem haladja meg a 11­2%-ot. Mindebből látható, hogy nem az etetés és gondozás hiányán múlt a foglyok megmaradása, hanem első­sorban azon, hogy a fogoly a földön alszik, és az egyébként is legyen­gült foglyokat ugyanaz a sors érte, ami a bágyadt utast vagy részeg embert, ha 20 fokos hidegben és hóviharban lefekszik a méteres hóba... Boross Pál írja Sárszentágotáról: Dicséretet érdemel a m. kath. Tanulmányi Alap tulajdonát képező, kb. 2000 kat. holdas terület kezelő erdésze, aki felsőbb utasításra az állományt teljesen megmen­tette. Fáradságot nem kímélve törtetett a nagy hóban, élelemmel megtöltött hátizsákkal, az etetők kitisztítására szükséges lapáttal, vagy kézi szánkón hordta ki napról napra a takarmányt. Fáradozását siker koronázta, mert legalább is 200 drb. fácántyúk, 30 db. kakas, 100—150 db. fogoly az olvadás beálltakor frissen szedegette az etetőknél az élelmet. Maradt ott 16 db. őz is, nyúl igen nagy számban látható. Békési Béla ezredes úrtól vett értesülés szerint a pilisi nagyvadas területükön 120—130 cm magas volt a hó. A vadőr csak sível tudott kijárni. Eddig (márc. 10.) 12 drb., jórészben a rókák által széttépett őzet­ talált. A magas hóban ugyanis az őzek beszakadtak, a rókát a hó­réteg megbírta. A vadőr jelentette, hogy egy-egy őznyomot két róka­nyom is követett. A nyomok végén rendszerint ott feküdt az őz már széttépett bundával. Az őzállomány sajnos, csaknem teljesen kipusztult. A kevermesi vadásztársaság vadászmestere jelenti, hogy fogolyban 60%, fácánban 15%, nyúlban 50% a veszteség a leggondosabb ápolás mellett. A Kund-hitbizományi uradalomból kaptuk a híradást, hogy a som­ogyfajszi, kölkedpusztai és Somogy vámosi gazdaságokban — az utóbbiban csak 200 k. hold erdőre vonatkoznak az adatok — az idei télen elhullott 29 db. őz, 54 nyúl, 43 fácán és 4 db. fogoly. Az ellenőrzött terület nagysága 3500 k. hold. Fogoly e területen mindig kevés volt, bizonyára több pusztult el, csak még nem került elő. Id. Bóta János vadőr írja, hogy az ozorai hg. Esterházy uradalom­ban^ a kb. 80 db. őzből 6 db. hullott el, mind tavalyi gida. Igen nagy gonddal etettek és tisztogatták az etetőket, ahol nagyon szépen meg­fért együtt mindenféle vad. Egyik etetőnél az intéző is gyönyörködött a látványban : 8 db. őz, 12 nyúl, 30 db. fácán és nagy csapat fogoly lakmározott ugyanazon etetőnél. Fogolyból 30%, nyúlból 20—25% a veszteség. Fácánnál alig van veszteség, mert ezek már akkor is az etetőre járnak, mikor még a természet asztala terítve van ; a fogoly csak végszükségben fogadja el az adott élelmet. A foglyok márc. 10—15. között már párokra szakadtak. Márc. 10-én egy őzetető köz­vetlen közelében 2 db. kis nyulat talált, 4—5 naposak lehettek. Szak­társainak ajánlja, hogy készítsenek fürdőt a fácánok és foglyok részére, mert még soká lesz, hogy természetes fürdőt találjanak. A jövő téli etetésre nagyon ajánlja takarmánykáposzta termelését, melyet télen a hó alól is ki lehet szabadítani és valamennyi vad szívesen fogyasztja. A magyaróvári vadásztölténygyár fő vadőre, Cseri Lajos a követ­kezőket jelenti: A szigorú tél következtében a magyaróvári, levéli, hegyeshalmi vadászterületeinken, amelyek 12,000 kat. holdat tesznek ki, a vad elhullására vonatkozólag a következőket észleltük : 1. Nyúlból találtunk 42 db-ot, de ez nem jelent veszteséget, mert bő etetésünkre a szomszédból idesereglett nyhaltömeg nyúlállomá­­­nyunkat csak növelte. 2. Fácánból alig néhány darabot találtunk, mert az erdőben levő etetők és pajták elég védelmet nyújtottak a hosszantartó hideg ellen. 3. A fogolyból már több veszteségünk van, annak ellenére, hogy 8—10 ember lapátolta nap-nap után az etetőkből és a védettebb helyek­ről a havat, veszteségünket mégis 20—­25 százalékra becsülöm. 4. Őzállományunkból, amely a tél elején 50—60 drb.-ból állott, és szintén a bő etetés következtében 80­—90 drb-ra emelkedett, három gyenge gida hullott el. Eletettünk 56 q lucernát és baltacimot, 32 q-t pedig a gazdáknak a pajtákban hagyott takarmányért fizettünk ki. Azonkívül még 10 g szemestakarmányt etettünk el. A vadállományunk felfrissítésére ki­eresztettünk 15 db. fácánkakast, 45 db. tyúkot és 40 db. foglyot. Ezt az eredményt csak dr. Brázay igazgató úr költséget nem kímélő vadszeretetének köszönhetjük. Dalmady Ferenc intéző arról értesít, hogy Vigh Bertalan föld­­birtokos szabolcsvörösmarti területén nagy részben sikerült a vad­állományt megmenteni. A terület nagysága 1600 k. hold, ezen maradt és megmenekült 120—130 db. nyúl, 80—100 fácán, 70—80, fogoly és 14 db. őz. A fácánok közt nagyon sok a kakas, úgyhogy az 1 : 1 ivararány sem jön ki. Az őzeknél meg túlnyomó a suta. Vérfelfrissí­tésül a Tisza jegén jönnek át Zemplénből nyulak és őzek, mert bőven találnak az etetőknél eleséget. Különben a területen 15 db. nyulat, 30—40 fácánt és 3 őzet találtak elpusztulva, ezenkívül sokat fogtak a falusiak, akik újfajta «kalapácspuskával» vadásszák a nyulat és éjjel hosszúnyelű szigonnyal a fácánt. Azt írja tovább, hogy az általános vadászati tilalom nem volna célszerű, mert: «még a fejünket is megeszi nyáron és ősszel a nyúl és fácán». Szávay János jelentése Kaposvárról: Környékünkön saját tapasztalataim, valamint a sok oldalról be­szerzett információk szerint az elmúlt télen a vadállomány pusztulása a következő átlagos számokat mutatja: Fogoly 80 % pusztulás, ezeket legnagyobbrészt a hóvihar temette be, őzben a pusztulás 30—35 %, ezek túlnyomólag tavalyi gidák. Szarvasban, nyúlban és fácánban kisebb a kár 20—25 %. Természetesen ezek a számarányok gondozott és ellenőrzött területeken kedvezőbbek, gondozatlan és nem ellenőrzött területeken kedvezőtlenebbek, de végeredményben véle­ményem szerint a fenti számokat Kaposvár környékére tényként el lehet fogadni. KAÁLI NAGY DEZSŐ f Részvéttel értesültünk, hogy Kaáli Nagy Dezső ny. minisz­teri tanácsos, áldásos, munkás és alkotó életének 72-ik évében Siófokon elhúnyt. Kegyelettel őrizzük emlékét! Ismét kapható a nagyszerű „KING”, wallsrodei „PERFECT” porral, „HUNGÁRIA” seréttel. wTMan,tsyzék SKABA ÉS PLÖKL, BUDAPEST VI., Vilmos császár­ út 33. PUSKAMÜVESMÜHELY IV., Váci­ utca 40.

Next