Nimród, 1989 (109. évfolyam, 1-15. szám)
1989-01-10 / 1. szám
KPÓniKQ Együttműködési megállapodás Idén januárban hatodik évfolyamába lépett a Vadászati Téli Egyetem, amelyet a TIT és a MAVOSZ szervez Keszthelyen. Jóllehet ez a dátum nem kerek, ünneplésre alkalmas évforduló, mégis ünnepi alkalmat teremtett arra, hogy megszülessék a több évre szóló együttműködési megállapodás, amelyet október 25-én írt alá dr. Soós Gábor nyugalmazott MÉM államtitkár, a TIT alelnöke, és dr. Sinkovits Miklós a MAVOSZ főtitkára. A két szervezet a téli egyetemen kívül - már ez idáig is - közreműködött különféle mezőgazdasági témák népszerűsítésében, de ezzel a mostani megállapodással még szélesebbre tárták a kapukat. A vadászat-vadgazdálkodás egyformán része az erdő- és mezőgazdaságnak, valamint a természet- és környezetvédelemnek; eredményeivel, gondjaival a TIT szervei és szakosztályai rendszeresen foglalkoznak. Mire lehet vadászni? Októberben összesítették a MAVOSZ központjában a vadásztársaságok tavalyi szárnyasvadtenyésztési eredményeit. Már szinte unalmas a rekord kifejezés, hiszen évről évre több fácánt, vadkacsát és foglyot nevelnek és bocsájtanak ki a vadásztársaságok. 1988-ban 1 949 253 naposcsibéből 1 587 661 fácánt neveltek a társaságok, és 1 483 125-öt bocsájtottak ki. A különbözetet értékesítették, vagy törzsállománynak visszatartották. A listát Békés megye vezeti csaknem 538 ezer naposcsibével, ezek 80,96 százalékát nevelték fel. Szolnok megye társaságai a mintegy 403 ezer naposcsibének 84,20 százalékát nevelték fel, tehát jobb eredménnyel dicsekedhetnek, mint békési kollégáik. Vadkacsát 139 ezret neveltek az országban, ebből Békés megye 77-, Somogy 16-, Szabolcs-Szatmár 13 ezret. A fogoly tenyésztése még elmarad a másik két vadfajétól, a kis híján 12 ezer kibocsájtott fogoly mégis több helyen teremti meg a vadászat lehetőségét. Ebből a vadfajból is Békés megyében nevelték a legtöbbet, majd Hajdú- Bihar, Bács-Kiskun, Győr-Sopron és Fejér megye következik. 2 Mire kell még engedély? Évről évre több vadásztársaság nevel napos foglyot, vásárol előnevelt fogolycsirkét, és mióta a külföldek él 6 én "*lehet adni, a ,emilékel, sem lebecsülendők Ám amíg az elejlési árat a külkereskedelmi vállalatok meg nem emelték, addig pusztába kiáltott szó eb ,enyésztes, kedve,” nevelő rébeszeles. Ig is van ez rendjen, ha gazdaságos, csinálok, ha ras.ze • AlS«. lábbal nehez verseny, te« Arról van szó, hogy a fogoly csak ott vadászható aki neveltek és a kibocsájtottaknak csak a fele ejthet «'■ A többit a rendelet „államosította”, hiszen a területen e,ő »a“az a„am tulajdona. Hason,6 a . Kló,on a tyúkok - a biológia törvényei szerint a felnevelt állomány fele - szintén csak re száz forintos okmánybélyeggel ellátott kérvény nyújtása után ejthetők el. Miközben egyre csak az egyesületi önállóságról, és felelőssé,3rolhallunk érthetetlen anakronizmus az ilyen osztozkodás hiszen Son nincs olyan tea,észlelt Állattal, amely gazdag akni amznr ha a telét szélnek eresztjük. Elhangzotak olyan érvek is, hogy a vadásztársaság a pénzét, vihői a fácán- és fogolycsibéket vásárolta, az a fám vadjaiból szerezte. ezer, és a terülj. SSSSsÉ Stefege ° e« »e, ad, vissza kereskedelmi P»r,ne; belő ki, hogy a nevel.adománytezertH “ gll.m l^ ezeknek egyedüli telte«i ma « « - es boso ^ méginkább , hogy gazdaságos legyen. n'TfánSSÍk%Seter »em lehet, mién kell intézobizottsagaval, a TMe.^á , úk_,evést, a külkerestetni a fogoly vadászatot,.Jacantyuk 10^^ ^ egyesü_ kedelmi vállalatok szerző ’ v talán az önleti önállóság egyáltalán fölvetődi. A kémi? állóságra való törekvéshez is eng - homonnay -