Nimród, 1995 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-10 / 1. szám
NImród AZ ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI VÉDEGYLET LAPJA ALAPÍTVA 1913-BAN 83. ÉVFOLYAM 1. SZÁM FŐSZERKESZTŐ: DR. ZOLTÁN ATTILA FELELŐS SZERKESZTŐ: GYENGE LÁSZLÓ A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE: RÁCZ GÁBOR SZERKESZTŐSÉG: 1027 BUDAPEST MEDVE U. 34-40. TELEFON: 175-2613 FAX: 175-8378 BUDAPEST,1525 PF. 878 A SZERKESZTŐSÉG TAGJAI: DR. ZOLTÁN ATTILA, DR. KÖLLER JOACHIM, GYENGE LÁSZLÓ, GELLÉR TIBOR A SZERKESZTŐSÉG MUNKATÁRSAI: DR. MOTORCZA GYULA MIKLOSOVITS LÁSZLÓ MAGYAR FERENC KIADJA A BERTELSMANN MÉDIA KFT. OFFICINA NOVA KIADÓ FELELŐS KIADÓ: BALOGH KATALIN IGAZGATÓ MŰSZAKI VEZETŐ: SZILASSY JÁNOS MŰSZAKI SZERKESZTŐ: ZARUBAY ATTILA MŰVÉSZETI TERVEZÉS: NÁDAI STÚDIÓ KFT. MŰVÉSZETI VEZETŐ: NÁDAI FERENC TERVEZŐSZERKESZTŐ: FARAGÓ MELINDA NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: NÁDAI STÚDIÓ / HOLLANDIA REPRO NYOMTATÁS: KOSSUTH NYOMDA RT. FELELŐS VEZETŐ: SZÉKELY KÁROLY VEZÉRIGAZGATÓ TERJESZTI A NEMZETI HÍRLAPKERESKEDELMI RT. ÉS A REGIONÁLIS RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK, ELŐFIZETÉSBEN A MAGYAR POSTA RT., KÜLFÖLDÖN A KULTÚRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY HIRLAPELŐFIZETÉSI ÉS LAPELLÁTÁSI IRODÁNÁL (HELIR: 1900 BUDAPEST XIII., LEHEL U. 10/A TEL:370-2229/110) KÖZVETLENÜL VAGY POSTAUTALVÁNYON, VALAMINT ÁTUTALÁSSAL A HELIR PÉNZFORGALMI JELZŐ SZÁMÁRA ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY ÉVRE: 2136 FT MEGJELENIK HAVONTA HU ISSN: 0549-494 X A CÍMLAPON: ERICH MAREK FELVÉTELE Nikró: 3 TISZTELT VADÁSZTÁRSAIM! Úgy tűnik, hogy a szokásos új évi köszöntőm ebben az évben valóban a megalapozott reménykedés hangulatában születhet meg. Elöljáróban minden kedves Vadásztársamnak és Családjának jó egészséget és nehéz életünkben több örömöt kívánok. Reménységeink - amire utaltam - az új évvel kapcsolatban azon alapulnak, hogy úgy tűnik, túljutottunk a holtponton, amely a vadászati törvény múltbéli megalkotásának szándékát jellemezte. Az a törvénytervezet ugyanis, amit az elmúlt években több főhatóság erőltetett, szellemében és gyakorlati megvalósításában is a magyar vadállomány súlyos veszélyeztetésével a vadászat jövőjének megkérdőjelezésével járt volna. Ma már azonban elmondhatjuk, hogy számos olyan bíztató jelről tudunk, amely szerint a jövőbeni törvényalkotás elsőrendű kérdésként fogja kezelni a természetvédelem szempontjait, a hazánkban vadon élő állatvilág védelmét és tekintettel lesz arra is, hogy mindezen feladatok megvalósításában nem hagyhatók figyelmen kívül a magyar vadászok szervezetei. Megváltozott a jogszabályelőkészítő Földművelésügyi Minisztérium álláspontja a magyar vadászok nagy többségének érdekképviseleti szervét jelentő Országos Magyar Vadászati Védegylettel kapcsolatban is. Határozott ígéretet kaptunk arra, hogy szakmai véleményeinket figyelembe fogják venni, így remélhetőleg tisztességes céljaink: a vadon élő állatvilág védelme és a magyar vadászok érdeke megfelelő elismerést kap a jövendő jogszabályban. Nagy örömmel tájékoztatnám vadásztársaimat, hogy hosszú évek vitái után végre létrejött egy olyan testület, a Magyar Vadászati Kollégium mint tanácsadó szerv amely egyesíti magában a magyarországi vadászok érdekképviseleti és szakmai testületeit. A Kollégium léte garancia arra, hogy egységesen tudunk fellépni céljaink megvalósítása érdekében. Az OMVV a Kollégium fontosságát átlátva és elismerve, örömmel adott otthont munkájához, mert hiszünk abban, hogy a több évi bizonytalanság után egységes véleményünk jelentős súllyal fogalmazódik meg a törvénytervezetben. Reális reményünk van arra, hogy a jogalkotók a vadon élő állatvilág természeti kincs, megvédendő érték jellegét felismerve kimondják, hogy a természetben élő vad állami tulajdon tárgyát kell, hogy képezze, hasznosítása is állami feladat. Emellett természetesen szükség lesz a földhasználók (tulajdonosok) érdekeltségének megteremtésére is, hiszen ma már elképzelhetetlen ezen érdekek figyelmen kívül hagyása. Őszintén remélem, hogy a jogalkotók megváltozott álláspontja, a Magyar Vadászati Kollégium egységes véleménye megteremti az elkövetkkezendő évekre is a magyar vadászok számára a vadászat lehetőségét. Világosan látnunk kell azonban, hogy ehhez a vadászati jövőképhez nekünk is sok mindent le kell tennünk az asztalra, sok esetben hosszú évtizedek alatt kialakult gyakorlaton, szokásokon kell változtatni. Fel kell számolnunk a vadásztársaságok zárkózottságát. Rendkívül fontos, hogy mind a vadásztársaságoknál, mind a megyékben és országos szinten is megfelelő legyen a propagandatevékenység. Csak nyíltsággal, őszinteséggel, tisztességes céljaink felvállalásával, publikálásával érhetjük el azt, hogy a társadalom tagjainak véleménye a vadászattal kapcsolatban kedvező irányban változzon. Ma már elmondhatjuk, egyre többen látják, hogy a vadászat megszabadult a rosszízű emlékektől, értékmegőrző szerepe dominál, ugyanakkor ezt a jó irányban elmozduló propagandát tovább kell folytatnunk, környezet- és természetvédelmi feladataink nagyobb súlyt kell, hogy kapjanak mindennapjainkban. Jelentősen kell fokozni a természetvédelem országos és helyi szerveivel az együttműködést ugyanúgy, mint a nemzeti kincsnek tekintendő vadállományban felbecsülhetetlen károkat okozó orvvadászat megfékezésére tett erőfeszítéseinket, amelyekben a rendőrhatóságok segítő jelleggel közreműködnek. Az elkövetkezendő hónapokban választások lesznek, előbb a vadásztársaságoknál, majd - alulról építkező elvünk alapján - a megyei szövetségeknél és végül az országos érdekképviseleti szervnél is. A választásokba “kívülről” beleszólni senkinek nincs joga, ez a kérdés az egyesületek önállóságának egyik fontos kritériuma. Jó tanácsként azonban fel kell hívjam a figyelmet arra, hogy nagyon fontos lenne, ha erősödhetne a szakemberekből álló vezetés súlya, hiszen csak így képzelhető el a vadgazdálkodásban való részvételünk szakmai megalapozottsága. Tisztelt Vadásztársaim! Úgy gondolom, hogy az 1995-ös esztendő sorsdöntő lesz a magyar vadászat szempontjából. Azzal kívánok boldog új esztendőt valamennyi ismerős és ismeretlen Vadászbarátomnak, hogy hozzon ez az új év végre megoldást és megnyugvást valamennyi megoldatlan kérdésünkre és teremtsen olyan jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy nemes és hasznos szenvedélyünknek tovább hódolhassunk. Bánffy György