Nimród, 2001 (89. évfolyam, 1-12. szám)
2001-11-10 / 11. szám
Szülőhelyén, a volt Liptó megyei Királylehotán (Králova Lehota, Szlovákia) az „Őrtűzön” felépített villájában és volt műtermében a művész születése 145. és halálának 75. évfordulója alkalmából emlékeztek meg Stróbl Alajosról a Stróbl baráti kör tagjai, a mester leszármazottai és a királylehotai önkormányzat. Ezen az emlékülésen neves szlovák és magyar szakemberek méltatták Stróbl Alajos művészeti örökségét. A magyar vadászokat az Országos Magyar Vadászati Védegylet részéről Török Henrik képviselte. A konferenciát a két nemzet himnuszával és zászlója felvonásával nyitotta meg a község polgármestere, Peter Marisko, hangsúlyozva, hogy igaz örömére szolgál a távoli múlt és a jelen találkozása és a szimbolikus kézfogás e meghitt helyen. Dr. Nagy Gábor Tamás Budapest Budavári önkormányzatának a polgármestere városa üdvözletét tolmácsolta, a Baltaközben található a Stróbl család otthona. Ing Marian Cíz, a Hontszentantali vadászati múzeum igazgatója a Szlovák Vadászszövetség elnöksége nevében üdvözölte a konferenciát. Bizub Frantisek helytörténész a vidék történelmét és az „Őrtűz” múltját idézte fel. Szatmári Gizella, a M.N.G. műtörténésze Stróbl életművét értékelte vetített képanyag segítségével. Dr. Stróbl Alajos a család történetével ismertette meg a több mint 100 résztvevőt. Molnár László Ph. D. pozsonyi vadászattörténész Stróbl e témakörbe tartozó műveinek kultúrtörténeti jelentőségét igyekezett hangsúlyozni. Dr. Karol Malioák galériaigazgató a Szlovákiában fellelhető Stróbl-műveket ismertette. Dr. Poszler György akadémikus Stróbl A. kora esztétikájáról fejtette ki gondolatait. Stróbl Mátyás a családi fotókból vetített részleteket. Vízy László néhány, ma már műemléknek nyilvánított Stróbl-alkotást ismertetett. Bennünket, a vadászati kultúra hagyományaival foglalkozó kutatókat elsősorban a művész azon alkotásai kötöttek le, amelyek a vad és a vadászat témakörét ölelik fel. Közismert, hogy Stróbl maga is vadászember volt és gyakran vadászott Lehotán, az Alacsony- Tátra lejtőin. Előadásomban erre a témakörre hívtam fel a jelenlevő szakemberek figyelmét. Szlovákiai gyűjteményekben található a gr. Károlyi Lajos által a stomfai kastélya számára megrendelt bronzszobor, a „Haldokló szarvasbika”, továbbá a mester saját részére megalkotott és a lehotai műterem parkjában felállított, vadkanra támadó vadászkopót ábrázoló, szintén bronzba öntött alkotása. A gr. Andrássy Géza rendelésére kivitelezett, Bedéren (Gömör megye) elejtett medve a zsákmányával, egy muflonkossal a karmai között egyedülálló vadászattörténeti dokumentum. A szakemberben felvetődik a kérdés, hogy a 20. század elején melyik európai pagonyban fordulhatott elő e két vadfaj egymás mellett. Sehol, mivel e két vad élettere és életfeltételei merőben eltérőek. A muflon, mint hozzánk betelepített vad a 300-400 m-ig emelkedő, lomberdős pagonyokat részesíti előnyben, ugyanakkor a medve az ősvadon lakója volt. Ez alól egyedüli kivételt képezett Andrássy Géza Gömör megyei, bedéri pagonya, amelyben a vadgazdának sikerült e két vadfajt az ottani, eléggé eltérő jellegű pagonyában együtt tenyészteni. Ezt az eredményt a hazai, főleg pedig a külföldi szakmai körök a sajtóban nagyon pozitívan értékelték. Az erre az eredményre büszke Andrássy ennek a vadgazdálkodási sikerének akart maradandó emléket állítani akkor, amikor ezt az egyedülálló szobrot megrendelte a mesternél. Ezek az alkotások ma a kistapolcsányi (Szlovákia) volt főhercegi vadászkastély parkjában találhatók. Részletesen foglalkoztam továbbá avval a volt királyi palota belső udvarán felállított szoborcsoporttal, amelyet a műtörténészet „Mátyás király kútja”-ként kezel. Alapjában véve azonban Mátyás király vadászatát ábrázolja a Király-hegy alatti pagonyában, az Alacsony-Tátrában. Közismert, hogy Mátyás király, mint szenvedélyes vadász gyakran időzött a zólyom-véglesi királyi vadaskertben, és vadászott a Királyhegy alatti pagonyában. E tíz méter magas, négyszintes szoborcsoport valós ábrázolása a Mátyás korabeli vadászatnak. A korhű öltözetek, a számszeríj mint fegyver és a célszerűen alkalmazott mellékalakok kiválasztása is alapos kortanulmányt követelt mind az alkotótól, mind pedig a megrendelőtől, a szintén vadászember Hauszmann Alajostól, a királyi palota építőjétől. Ezen az emlékművön vadászati, kultúrtörté- Emlékezzünk Stróbl Alajosra, nemzetközi hírű szobrászunkra A főszervezők: Stróbl Krisztina, Alajos, Mátyás 36 Nimród 11/2001.