Nimród, 2010 (98. évfolyam, 1-12. szám)
2010-06-15 / 6. szám
Digitalizált vadászoldalak A Terembura Kulturális Értékőrző Egyesület közel féléves egyeztetéseinek eredményeként, 2010. április 6-án, az Országos Széchenyi Könyvtár (www.oszk.hu) keretében működő Elektronikus Periodika Archívum és Adattár (www.epa.hu) nyílt hozzáférésű bázisában megjelent a magyar lósport első és eddig legsikeresebb hírlapja, a Vadász- és Versenylap első két száma (1858-59). Ezek itt érhetők el az interneten: http://epa. oszk.hu/01600/01659 A megjelenés a régi szakirodalom széles körű hozzáférését teszi lehetővé olyanok számára, akik talán sosem tennék be lábukat a budai várban működő intézménybe. Vagy csak ritkán és sok utazással. Ez a két évfolyam - összesen 62 szám - ízelítő abból a kincsestárból, ami a technika fejlődésével közkinccsé válhat. A lehetőség jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, amit a ma és a jövő szakemberei számára jelenthet ez a tudásbázis. Egyesületünk lehetőségei ennek a két évfolyamnak a megjelentetésére voltak elegendők. A teljes sorozat -1857-1919 - mintegy 44-45 000 oldal digitalizálása az OSZK kedvezményes tarifája mellett is bruttó 3 millió Ft. Akik fontosnak tartják, hogy ez az adatbázis tovább épülhessen a lovasok számára, adományaikkal folyamatosan bővíthetik ezt az adatbázist. (A 06-30/560-9471-es telefonszámon lehet felvenni velünk a kapcsolatot.) A lapról az interneten a következő írást olvashatja az érdeklődő: 1857. január 15-én, Pesten, a Länderer és Heckenast nyomdában elkészült az első magyar nyelvű sportújság, a „Lapok a lovászat és vadászat köréből” c. 16 oldalas újság, amelynek tulajdonos szerkesztője - talán nem véletlenül - egy 36 éves vadász. Az a Bérczy Károly, aki gróf Széchenyi István titkára volt, tagja a Petőfi Sándor alapította Tízek Társaságának. Németül, angolul és franciául beszél-fordít, Puskin Anyegin c. darabjának műfordítása végett megtanul oroszul. Az 1848-49- es forradalomban és szabadságharcban nem vesz részt, mert egy erős megfázás miatt szívproblémái támadnak, és a Nógrád megyei Vanyarcon, majd Balassagyarmaton küzd az egészségéért. 1850-ben tér vissza Pestre, és a Pesti Napló munkatársa, újságíró, később a külpolitikai rovat vezetője lesz. Egyre ritkábban vadászik és hódol kedvenc időtöltésének, a pisztolyos céllövészetnek, viszont a Széchenyi alapította Nemzeti Kaszinó és a Pesti Lovaregylet titkára és egyik legkedveltebb tagja lesz, és a barátok biztatására vág bele a lapkiadásba. 1858-ban a lap megváltoztatja a nevét Vadász és Versenylapra, amely 1919 végéig jelenik meg. Az újság - Arany László szerint - amellett, hogy a sport hivatalos közlönye volt, „félig-meddig egy szépirodalmi lap feladatának is megfelelt, a műnyelvet a szerkesztőnek kellett megalapítania". Kiadványával Bérczy Károly a magyar sportirodalom megteremtője lett. A vadászszaknyelv fejlesztésének igénye ösztönzi az 1860-ban elkészített Vadászműszótár elkészítését, a lovassport minőségi fejlődése érdekében megszerkesztett Méneskönyvet. Magyarországon a közvélemény az arisztokrácia fölösleges kedvtelésének tekintette a sportot, még a sport szó jelentésével sem voltak tisztában az emberek. Pedig 1851-ben megalakult már a Pesti Testgyakorlók Egyesülete, s volt már lóverseny, vadászat, csolnakda is. Hogy mennyire nehezen, szinte lépésről lépésre küzdhette ki magának Bérczy lapja a nagyközönség elismerését, azt bizonyítja a Vasárnapi Újság 1865.34. számában olvasott (tehát jóval későbbi) vita a sportról. Bérczy itt válaszol az előző számban, név nélkül megjelent írásra, mely Játék és munka címmel egy kis okoskodás a sportról. A cikkíró még most is, nyolc évvel a sportújság megindulása után, vitatta a sport jelentőségét, és csupán játéknak nevezi, mely jó játék ugyan, de elvonja a figyelmet más, fontosabb feladatainkról. Bérczy válaszában tisztázza a sport fogalmát. A sport „eszköz a test megedzésére és ügyessége kifejtésére”. Bérczy kibővíti az olvasók számára a sport fogalmát, lapja tíz év alatt népszerűsíti a pisztolylövészetet, az íjászatot, az ökölvívást, az úszást, az evezést, sőt a kerékpársportot is. Szerkesztői képességét igazolja, hogy a ma embere is érdeklődéssel olvassa a folyóiratban megjelent értekező cikkeket. 42 [ VADÁSZATI KULTÚRA] Széchenyi nyomában a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Múzeumunk szinte az egész évet átölelő programsorozattal kíván tisztelegni Széchenyi István emléke előtt, melyet április 8-án, az Emlékezés Széchenyire c. kamarakiállítás megnyitásával indítottunk útjára. Látogatóink tárlatvezetésekkel, különleges vártörténeti sétákkal és egy játékos kvíz kitöltésének segítségével gazdagíthatják ismeretanyagukat, miközben remekül szórakoznak! A kiállítás 2010. december 31 -ig látogatható. Az emlékév alkalmából a hagyományos vártörténeti sétánkon látogatóink körbejárhatják a Széchenyisziget legérdekesebb épületegyüttesét, a Vajdahunyadvárat, amelyen egymás mellett tanulmányozhatók a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk stílusjegyek. A séta alkalmával megtekintjük a kamarakiállítást és a Magyar mezőgazdaság története a kezdetektől 1945-ig c. állandó kiállítás reformkori részét is. Jelentkezni, időpontot egyeztetni Juhász Gabriellánál lehet a 061/363-2711-es telefonszámon, vagy e-mailben a juhaszg@mmgm.hu címen. Honlapunk megújuló Gyereksarok menüpontjában a játékos kedvű felsős és középiskolás diákok kétfordulós kvízjátékban vehetnek részt, így nemcsak ismeretanyagukat bővíthetik, hanem-a helyes kitöltéssel - értékes ajándékokat is nyerhetnek. A kezdő forduló tavasszal indul, az első négy helyes megfejtő egy-egy, a Múzeumok Éjszakájára (június 19.) szóló belépőjegyet kap ajándékba. A második forduló ősszel kezdődik, a helyes megfejtők közül négyen balatoni kirándulást nyernek Keszthelyre, a Georgikon Majormúzeumba. A kvízt keresd a www.mezogaz dasagimuzeum.hu Gyereksarkában! A Magyar Mezőgazdasági Múzeum (1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár) Nyitva tartás: naponta 10-17 óráig, hétfő szünnap. Belépőjegyárak: felnőtt 600 Ft, gyermek és nyugdíjas 300 Ft. Bálint Ágnes kommunikációs munkatárs