Nő, 1979 (28. évfolyam, 12-52. szám)

1979-09-12 / 37. szám

Szeretjük télen, mert jó ízű, vál­tozatosan, gyorsan és könnyen elké­szíthető. Szeretjük nyáron, mert friss és zamatos. Szeretjük azért, mert szinte egész éven keresztül hűsége­sen kitart és leveszi vállunkról a gyors vacsorakészítés gondját. Szinte pótolhatatlan a konyhán a kel­káposzta. Főzeléknek, körítésnek, egytál ételnek és főételnek egyfor­mán megfelel. Még a húsleves ízét is megjavítja, ha egy-két levelet teszünk a többi zöldség közé. Relieves Egy kis fej kelkáposztát leforrá­zunk, cikkekre vágunk, csont- vagy húskockalében feltesszük főni. 3 db kockára vágott főtt burgonyát át­törünk és világos petrezselymes rán­tással berántjuk. Törött borsot is adunk hozzá, ráöntjük a főtt kel­káposztára, tejföllel ízesítjük és pirí­tott zsemlekockával tálaljuk. Töltött kel Hozzávalók: 1 kg kelkáposzta, 20 dkg sült vagy főtt hús, 1 zsemle, 1­1 tojás, 3 dkg hagyma, 25 dkg bur­gonya, 1 dl olaj, kevés liszt, só, bors, köménymag. A kelkáposztából annyi hibátlan levelet hámozunk le, hogy minden személyre 2 db töltelék jus­son. A leveleket forró vízzel lefor­rázzuk és félretesszük. Megdaráljuk a húst, az áztatott zsemlét, és jól összekeverjük az olajjal, sóval, törött borssal, az apróra vágott hagymával. Ezzel a masszával megtöltjük a le­veleket, gondosan bedugjuk a végeit vagy cérnával átkötjük. A kel többi részét apróra vágjuk, és egypár szem köménymaggal fel­tesszük főni. Amikor felforrt, bele­tesszük a meghámozott és félbe­vágott burgonyát, és forrni hagyjuk. Ezután belerakjuk a töltelékeket, és ha puhára főttek, kiszedjük. Rántást készítünk, és amikor a rán­tással felforrt, a töltelékeket vissza­helyezzük, és még egyszer felforral­juk. Kelkáposztával rakott burgonya Fél kg burgonyát héjában meg­főzünk, meghámozunk és karikákra vágunk. 4 tojást keményre főzünk, megtisztítjuk és ugyancsak karikák­ra vágjuk. 2 kisebb fej kelkáposztát gyengén sózott vízben megfőzünk, utána felszeletelünk. Kivajazott tűz­álló tálba egy sor burgonyát, egy sor tojást, egy sor kelkáposztát ra­kunk. Kicsit megsózzuk, olvasztott vajjal és tejföllel meglocsoljuk a rétegeket. A tetejére 2 dl tejfölben elhabart 1 tojássárgáját öntünk. Jó, s ha olvasztott vajjal is meglocsoljuk, azután sütőben jól átsütjük. Krumplipürével, szalmakrumplival vagy párolt rizzsel tálaljuk. Kelkáposzta sütve, tejfölösen 2 szép fej kelkáposztát megtisztí­tunk, csíkokra vágjuk és 10 dkg va­jon puhára pároljuk. Ezután tűzálló tálba rakjuk. 3 dl tejfölt elhabarunk 2 evőkanál liszttel, 3 tojással és 5 dkg reszelt sajttal, összekeverjük, megsózzuk, egy kis borsot is tehe­tünk bele, majd a kelkáposztára öntjük, és sütőben pirosra sütjük. Kelkáposzta-főzelék 1 kg kemény, világossárga színű kelkáposzta kell hozzá. A külső le­veleket eldobjuk. A kelt előbb ketté, aztán 8—10 darabra vágjuk. Sós víz­zel leforrázzuk és 5—6 percig a forró vízben hagyjuk. Szitára tesszük, jól lecsurgatjuk róla a vizet. A lábas­ban felforralunk 2 húskockát, ebbe rakjuk a káposztaszeleteket. A lé csak annyi legyen, hogy ellepje a káposztát. Egy kiskanálnyi kömény­magot és 3—4 db nagy burgonya­­szeletet is teszünk bele. Csak addig főzzük, hogy puha legyen, de ügyel­jünk arra, hogy széjjel ne főzzük. Simalisztből olajon vékony rántást készítünk, belemorzsolunk tetszés szerint majoránnát, kevés borsot és felengedjük 1 dl hideg vízzel. Rá­öntjük a kelkáposztára, jól össze­keverjük és felforraljuk. A tetejére pörköltet, sertéssültet, sült virslit vagy kolbászt, keménytojást vagy tükörtojást tehetünk. Sonkás kelkáposztás puding 30 dkg rizst sós vízben puhára főzünk, 6—8 dkg vajat habosra ke­verünk 6 tojássárgájával és a kihűlt rizshez vegyítjük. 25 dkg apróra vagdalt vagy darált sonkát (lehet füstölt hús is), egy kisebb fej, sós vízben főtt és apróra metélt kel­káposztát, 8 dkg reszelt sajtot, tet­szés szerint sót, kevés borsot, végül 4 tojás habbá vert fehérjét adunk hozzá. Az egészet jól összekeverjük és kikent, morzsával meghintett pudingformában egy, egy és negyed óráig forró vízben főzzük. Sajtos besamellmártással tálaljuk. A recepteket Horváth Jánosné érsekújvári (Nové Zámky) és Kasza Bálintné ostravai olva­sónk küldte be. Levelezőink írják Dorák Erzsébet nagydaróci (Veiké Dravce) tudósítónk a nyári társadalmi munkákról ír levelében megszívlelen­dő sorokat. „A nőszervezet, a SZISZ és a Vöröskereszt tagjai társadalmi munkával segítenek a szövetkezet ker­tészetében az idényzöldségek betaka­rításában. Az akció azonban nem na­gyon népszerű. Augusztus 4-én mindössze 14 személy vett részt az is uborkaszedésben. Igaz, a losonci (Lu­­cenec) óvónőképző diákjai rendszere­sen segítenek, de érési időszakban a falu asszonyainak-lányainak szorgos kezére is szükség lenne, hogy jó mi­nőségű áru érkezzen a piacra és a konzervgyárba. Jobban kellene becsül­nünk a megtermett zöldséget, mert a túlélés miatt nem értékesíthető áru a mi asztalunkról fog hiányozni. A szö­vetkezet és tömeg szervezeteinek együtt­működése kölcsönös, a segítség meg­térül, hisz a „Trencín, a divat városa" kiállításra látogatókat falunkból a szö­vetkezet autóbusza szállítja." VISSZAADNI A CSALÁDNAK Ha idült alkoholistát látok, elképze­lem a családját is. A feldúlt rendet és a nem létező békét, a perpatvart, a ve­rekedést. A gyerekeket, akik nem tud­nak tanulni . . . Ezért kerestem fel a pelsőci (Plesivec) elmegyógyintézetet, ahol már 15 éve gyógyítanak idült iszá­kosokat. Az eredményekről és lehető­ségekről MUDr. Greskovic Jozef beszélt, s elém tárta szomorú tapasztalatait is. — A múlt év második felében 430 beteg kereste fel intézetünket, közülük aránylag sokan önként jöttek, házas­társuk, közeli hozzátartozójuk győzte meg őket. A gyógyítás és gyógyulás szempontjából ez döntő tényező. Aki önként jön hozzánk, azon tudunk se­gíteni, mert akarja, hogy megszaba­duljon káros szenvedélyétől. Akadnak olyanok is, akik más úton kerülnek intézetünkbe, a bíróság, a nemzeti bizottság vagy a munkahelyük kény­szeríti őket. Velük nehezen boldogu­lunk, mert ők nem akarnak lemondani az alkoholról. Gyógyulásuk is csak látszólagos, és sokszor az utókezelések is hiábavalók. Szomorú adat, hogy betegeinknek csak egyharmada távo­zik gyógyultan intézetünkből. Bár szá­munkra még az is eredmény, hogy évente néhány tucatnyi embert adunk vissza a családoknak és a társadalom­nak. További sorsuk szempontjából fontos az a közösség, amelybe a gyó­gyulás után kerülnek. Nem egy volt páciensünk jut vissza hozzánk amiatt, hogy a közösség nem fogadta be, el­távolodott tőle, kitaszította. Nem akkor, amikor állandóan részeg volt, hanem már a „megtérés" után, így aztán idő­vel újra előkerül a pohár. Az intézetben öt járás betegeit ke­zelik, sok közöttük a nő, a fiatal, sőt még kiskorú is akad. A kezelő orvos véleménye erről megdöbbentő. — Sajnos, egy-egy turnus betegei között 20—25 asszony van. Többségük „anya", olyan ember, aki alkohol nél­kül el sem tudja képzelni az életét. Őket a hatóságok, a gyermekvédelmi intézmények küldik hozzánk. A legtöbb, amit értük tehetünk, hogy meggyőzzük őket: józanul az élet egyszerűbb, a gond és betegség is kevesebb. .. A fiatalok esete bonyolultabb. Egyrészt itt van a szülői „példamutatás". Más­részt a nemtörődömség, a kimerültség, a hajszoltság. A szülő nem ér rá gyerekével beszélgetni, nem ellenőrzi, mire költi zsebpénzét. Ártatlannak tűnő sörözésekből is lehet idült alkoholiz­mus. És garázdaság, erőszakosság, be­törés, börtön is. Felelősek az italboltok eladói, a kiskorúakat kiszolgáló csapos és pincér. Vagyis: mindenki minden­kiért. Mert az önállóságra neveléssel nem igazolható a közönyösség és fele­lőtlenség. Greskovic doktor kedves, de szigorú ember, a segítséget senkitől nem ta­gadja meg. Munkaérdem rendes. A ha­tékonyabb gyógyítás végett a bajok gyökerét keresi, mert fontosnak tartja az egészséget és emberi kapcsolatokat romboló szenvedély kiirtását. GAL EDIT GYÓGYNÖVÉNYEINK Aranyvessző (Solidago gigantea) Erdők szélén, vizek mentén, ligetekben, sok­felé nagy tömegekben termő, évelő növény. Dísznövényként­ kertben ésj sarkokban is ülte­tik. Szára egyenes, egy méternél magasabbra is megnő, egyszerű, csak a virágzatban elágazó. Levelei szórt állásúak, virágfészkei sűrű fürtök­ben állnak. A virágok sárgák, júliustól őszig nyílnak. A növény szárának felső, 40 cm hosszú része gyűjtendő. Gyűjtésével nem szabad kés­lekedni, a virágzás kezdetekor kell végezni, mert a teljes virágzáskor gyűjtött szárakon a száradás után csak fehér bóbita marad. Ez már értéktelen. A virágpor mérgező, ezért szem- és szájvédőt kell használni a bezsáko­­lásnál. Felvásárlási ára 4.— Kcs/kg. CE15

Next