Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)

1951-01-06 / 1. szám

VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. §pt*rtw&&8$kssM*g fát a bányász-sseminesriumukat Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 27-i ülésén többek között széntermelésünk kérdéseivel foglalkozott. „Tervgazdaságunk rohamos növekedése megköveteli a széntermelés gyors emelését. Ezek a követelések olyan nagy méretűek, hogy szénbányászatunk kezd elmaradni mögöttük" — mondotta Rákosi elvtárs. Iparunk, közlekedésünk energiatermelésünk részére több szénre van szükségünk mint eddig. A szénbányászat is sokat fejlődött, széntermelésünk növekedett, de nem annyira, hogy ez az emelkedés a fokozott szükségletet kielégítse. Ezért Pártunk és kormányunk a széntermelés emelése, a növekvő szükségletek kielégítése érdekében nagy jelentőségű határozatot hozott. A határozat fordulópontot jelent a szénbányászat történetében, mert a bányászok további fejlődése, a bányamunkások anyagi helyzetének megjavítása a határozattal történik. Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőségen tett bejelentése után megjelent határozatot a bányászok fokozott érdeklődéssel várták. Minden bányász tudta, hogy Rákosi elvtársnak szavait tettek követik és biztosak voltak abban, hogy a hozott határozat az ő érdekükben szól. Bányász-pártszervezeteink a határozatnak nem tulajdonítottak minden esetben olyan jelentőséget, mint amilyenre szükség lett volna, üzemeink nagy részében nem dolgozták fel a határozatot, nem fektettek fő súlyt arra, hogy a határozatot minden bányász megismerje. “Vagy a feljágosító munkájuk néhol arra a helytelen vágányra ment, hogy a határozatnak csak azt a részét ismertették, ahol a bányászok jogairól van szó, de arról a részről, ahol a bányászok kötelességéről van szó, nem beszéltek. Bányász-pártszervezeteink ezen a téren nagy mulasztást követtek el és ezt sürgősen pótolni kell. Ezt segíti az elő, hogy a Párt és a kormány határozatát a szénbányászat fejlesztéséről, bányász-dolgozóink tömegszemináriumon fogják megtárgyalni. A határozatnak az átbeszélése elősegíti széntermelésünk további emelkedését s ennek az átbeszélése most hazafias ügy, mert a széntermelés fokozása népgazdaságunk további fejlődésének biztosítéka. Ezért január 8-a és 14-e között két előadás keretében dolgozzák fel a szénbányászatról hozott határozatot. Az első előadások január 9-én a zagyvai és a mizserfai körzetekben lesznek, míg 10-én a kisterenyei és a nagybátonyi körzetben. Az első előadás után január 12. 13-án lesznek még előadások. A határozat végrehajtásáért, az előadások sikeréért bányász-pártszervezeteink fokozottabban fogjanak munkához. Tartsanak röpgyűléseket és győzzék meg bányászainkat arról, hogy mindnyájan vegyenek részt a határozatnak szemiitáriumszerű feldolgozásában. Győzzenek meg mindenkit arról, hogy a műszak előtt vagy a műszak után megtartott szeminárium az ő érdekük, az egyéni ügyön kívül családi és országos ügy is. Mondják el népnevelőink a bányászok felé, hogy Pártunk újabb csatára vezeti bányászainkat. Ennek a harcnak a sikeres megvívásához az ő áldozatkészségükre van szükség, arra, hogy résztvegyenek a szemináriumokon és ott alaposan, tökéletesen dolgozzanak. Kamatostól megtérül az az idő, amit szemináriumon töltenek; megismerik a minisztertanács határozatát, felismerik, hogy a Párt és a kormány minden igyekezettel azon van, hogy a bányászok anyagi helyzetét megjavítsa és munkájukat könnyebbé tegye. De a nemzetközi helyzet is megköveteli bányászainktól, hogy részt vegyenek a határozat megtárgyalásán, mert gazdasági sikereink csak akkor lesznek igazi értékűek, ha azt a politikai sikerek is követik. Az imperialisták azt akarják, hogy újból háború, pusztulás legyen, le akarják rombolni azokat a családi házakat, amelyeket szorgalmas bányászaink a felszabadulás óta építettek. Azt akarják, hogy újból infláció legyen, és a bányászoknak azt a sorsot akarják szánni, mint Horthy idejében: munkanélküliséget, ütést és azt, hogy a bányászok a társadalom legutolsó emberei legyenek. Ezeket mind elkerülhetjük, ha részt veszünk a két szemináriumon és akkor, ha több szenet termelünk. Fel kell ismerni minden bányásznak, hogy népgazdaságunk minden eszközzel a bányászok munkáját segíti elő. Ezért van az, hogy 1951. évben az elmúlt évi bányagépgyártásnak a háromszorosát kell bányáink rendelkezésére adni. Ismerjék meg bányászaink a határozatnak azt a részét is, amelyet már élveznek 16, a kézhez kapott hűségjutalmon keresztül. De nemcsak anyagi szemmel nézzék a dolgot, hanem érezzék annak politikai jelentőségét is. Érezze azt minden bányász, hogy a kifizetett hűségjutalom is annak megnyilvánulása „nálunk a munka becsület, dicsőség és hősiesség dolga". Érezze minden bányász, hogy munkájukat a társadalom megfelelően értékeli és díjazza. Magyarázzák meg népnevelőink a munkaruhával és a lábbelivel való ellátás kérdését is. Mondják el, hogy a múltban kemény munkájuk után sem tudtak rendes ruhában járni a kevés kereset miatt. Ma Népköztársaságunk az évet becsületesen végigdolgozó bányászok részére díjtalan ruha- és lábbeliellátást ad. De ne csak ezt, hanem a határozatok minüen -puiccsaimaRYSinzv.a: ‘ ' mondják el, hogy a bányászok részére történő lakásépítkezések is, mind annak a kifejezői, hogy Pártunk és népköztársaságunk nem feledkezett meg a bányászokról. Mondják el népnevelőink azt is, hogy ezeket az eredményeket — a bányák gépesítése, a hűségjutalom, az építkezések stb. — csak úgy érhetjük el, ha bányászaink több szenet adnak rohamosan fejlődő népgazdaságunknak. A bányászok már sok esetben bebizonyították a Párthoz való hűségüket, áldozatkészségüket. Bebizonyítják ezt azok a győztes csaták, amelyet a felszabadulás után éhesen vívtak meg, bizonyítják a november 7-i, 26-i műszakok, amikor sok vagon szénnel adtak többet az iparnak. A bányászokban van áldozatkészség, van bennük Párt iránti hűség, és most az szükséges, hogy vegyenek részt a határozat feldolgozásában, mert az még jobban elősegíti munkájukat, elősegíti fejlődésüket. A tömegszeminárium megszervezése és lefolytatása járási, városi pártbizottságaink és bányász-pártszervezeteink számára olyan feladat, amelyet a vezetőségnek együttesen, kollektíven kell megoldani. Alaposan meg kell válogatni az előadókat és a vitavezetőket, hogy azok jól felkészült, politikailag és szakmailag fejlett káderek legyenek. Az előadók és vitavezetők alapban és többször tanulmányozzák át a szénbányászat fejlesztéséről szóló határozatot, Rákosi elvtárs október 27-i és november 26-i beszédeit, valamint a Szabad Nép december 17-i számában a földfelajánlásról megjelent cikket. Az előadók és a vitavezetők ezekhez a forrásmunkákhoz gyűjtsenek bőségesen helyi konkrétumokat, ismerjék meg azt a bányaüzemet, ahol előadást tartanak. Az előadók és a vitavezetők alapos felkészülése biztosítja a szeminárium magas színvonalát és jó eredményét. A pártszervezetek gondoskodjanak megfelelő ellenőrzésről, hogy az előadók, a vitavezetők és a szemináriumot ellenőrző elvtársak tapasztalatai alapján, a lehető legjobb végrehajtást biztosítsuk. ■ A határozat megismerése új erőforrás lesz a széncsatában és bányászaink megismerik azt a határozatot, amely az ország első, legmegbecsültebb munkájává emelte, a szénbányászatot, megfelelő elismerést biztosított bányászainknak végzett munkájuk után. Ára :5H& fillér KSS3HH ★ Jo muntiiít?til szélesítsük a Sattbittl JYép mlvnsümborat 4 rétsági járási bizottság kongresszusi előkészületéről A mai számunkhoz ingyen falinaptárt mellékelünk * 1951 JANUÁR 6. HARC AZ ÁLTALÁNOS FELEMELKEDÉSÉRT Munkamódszerátadás nyomán emelkedett a termelés a Tűzhelygyárban A salgótarjáni tűzhelygyár egészében és részleteiben december 1-én befejezte ezévi tervét. Az eredményt nagymértékben elősegítette az a tény, hogy a gyár dolgozóinak 74 százaléka szocialista munkaversenyben dolgozik. Az öntöde legképzettebb dolgozói átadják tapasztalatukat a kevésbbé képzett dolgozóknak. Póta Imre sztahánovista kéziformázó rendszeresen 170— 175 százalékra teljesíti normáját. Maga mellé vett két kevés tapasztalattal rendelkező dolgozót, akik azelőtt 120 százalékot csak nagyritkán értek el. A két kevésbbé képzett dolgozó elsajátította Póla Imre módszerét, aminek eredményeként a brigád 170 százalékra teljesíti normáját. Póla Imre most a felszabadult ifjú kéziformázóknak is átadja tapasztalatait, aminek eredményeként a brigád rendszeresen teljesíti normáját. Az öntödében szép eredmények mellett komoly hiányosságok is vannak. Például volt idő, amikor az üzem dolgozói közül 170-en (!) nem teljesítették normájukat. E komoly hiányosságot látva, az üzem dolgozói és műszaki vezetői komplex-briiéált alakítottak azzal a céllal, hogy így megszüntessék ezt a súlyos hiányosságot. A brigád tagjai jó munkát végeznek. Munkaidő után bejárnak az üzembe és a lemaradás okát vizsgálják. A jó munka eredménye nem is maradt el. A normát nem teljesítők száma 170-ről 90-re csökkent és komoly fejlődés tapasztalható az öntvények minősége tekintetében is. A seleetét ez idő alatt egy százalékkal csökkentették. A tűzhelygyárban 42 brigád működik 437 taggal. Ezek közül a brigádok közül ténylegesen működő brigád kevés van ugyan, de akik valóban brigádban dolgoznak, szép eredményeket érnek el. A külcsínühelyben a 12 tagú Zója-brigád a gyár legjobb ifi* brigádja. Sztálin elvtárs születésnapjára vállalta, hogy 135-ről 142 százalékra emeli teljesítményét , 21-én 194 százalékot értek el. Egy hónapja van már a Zaja-brigádnál, mint az üzem legjobb ifibrigádjánál.a vándorzászló. * Az egyéni versenyben dolgozók közül Molnár István csiszolómunkás jár az élen. Normáját már hosszabb idő óta 220 százalékra, sőt azon felül teljesíti. November 15-én már az 1951-es év tervét is befejezte. A verseny nincs jól megszervezve,azt igazolja az a tény is, hogy Molnár elvtárs teljesítményét, még csak most értékelték ki. Szervezett munkamódsze —_ _ U. f . A Salgótarjáni Üveggyárbén nagy lendülettel folyik a munkamódszerátadás. Az üzem sztahanovistái, élmunkásai minden igyekezetükkel azon vannak, hogy munkatársaikkal megismertessék tapasztalataikat, hogy az üzem önköltségét csökkentve, a termelést minél magasabb fokra emeljék. Spalek Vilmos vasesztergályos az esztergakés fekvésének módosításával termelését 250 százalékra fokozta. Tapasztalatait öt munkatársának adta át. Köztük bátyjának, Spalek Ferenc esztergályosnak, aki a munkamódszer átvétele után 180—190 százalékra teljesíti normáját. Spalek Ferenc nem tartotta meg, hanem tovább adta az öccsétől kapott munkamódszert Krasznai János munkatársának, aki az utóbbi időben szintén 20—30 százalékkal emelte termelési előirányzatát. Varga Sándor üvegpréselő, a 4-es kemence dolgozója az üveg ragasztásának tökéletesítésével és a munkaidő helyes beosztásával 120—130 százalékra teljesíti normáját Felváltó csoportja ezzel szemben 80 százalékos termelést ért el. Varga Sándor egy héten keresztül járt a Nagy László-féle felváltó csoporthoz, hogy átadja munkamódszerét. Az eredmény az lett, hogy Nagy László csoportja 80 százalékról ma már 110 százalékra emelte teljesítményét. Nyulászi Bertalan ballonfúvó, a ballon kétszeres melegítése helyett, ma már egyszeri melegítéssel oldja meg munkáját. Az utolsó héten 145 százalékot ért el. Nyulászi Bertalan érdeme, hogy munkamódszerét átadta a bankároknak, s ma már nemcsak a mester foglalkozik az üveggolyó-merítéssel, hanem a forgatósegéd is kifújja a bankot. Gyarmati Lajos ballonfúvó üvegcsiszoló sztahanovista, a befúrást gépesítette. Azelőtti munkamódszere 40 százalékos törést eredményezett. Új munkamódszerével minimálisra csökkentette a törést. Gyarmati Lajos sztahánovista. az azelőtti háromszoros betűírást úgy csökkentette le, hogy most egy gépen két fúrási ütemet végez, így megszüntette a munkaidő kiesését, lecsökkentette a ballonfúrás idejét. Ezzel azátódás az Üveggyárban a munkamódszerrel 200 százalék fölé emelte teljesítményét. Tapasztalatait és munkamódszerét átadta Zahar József munkatársának, aki 100 százalékról 130 százalékra emelte teljesítményét. Salptarjánban bemutatták Maksimenko elvtárs tálalási munkamódszerét a műszakiak támogatása nélkül A salgótarjáni 76 lakásos munkásház építésében dolgozó Dala János, Pállok Ferenc és Varga József sztahanovisták, akik a durapentelei építkezésnél tanulmányozták Makszimenko elvtárs munkamódszerét, hazajövet elhatározták, hogy ezt a munkamódszert népszerűsítik, hogy minden építkezésen meggyorsítsák a munkát. A bemutató iránt nagy volt az érdeklődés, igen sok szakmunkás kifejtette, hogy ezután ők is áttérnek erre a munkamódszerre. Ezzel a munkamódszerrel a bemutatón egy óra alatt 47,4 százalékot értek el, az előző heti 120 százalékos átlaggal szemben. A bemutató jól sikerült. De hibát követett el a műszaki vezetés, mert nem biztosította az anyagellátás folyamatosságát, a tégla túl közel volt rakva az épülő falhoz, ami nagyban akadályozta a munka menetét. A legnagyobb hiba, hogy csak egy órára volt biztosítva az előkészített anyag és így csak egy órát tudtak dolgozni ezzel a munkamódszerrel. Ezeket a hibákat látta a párt- és szakszervezet. A vállalatvezetővel átbeszélték ezt a kérdést és felhívták a műszaki vezetők figyelmét a hibák kiküszöbölésére a Makszimenkó-munkamódszer bevezetésére és továbbvitelének műszaki előkészítésére és segítségére. Továbbá, hogy a három szE’-hájogista elvgrrs a megye minden területén lévő építkezésen adja át munkamódszerét és egy építkezésnél egy-két hetet dolgozzanak, hogy mennél többen át tudják venni ezt a munkamódszert. A műszaki vezetők még erre semmiféle intézkedést nem tettek. A dolgozók érdekében szabályozták a cukor- és finomlisztellátást A minisztertanács a lakosság, különösen pedig a dolgozó tömegek finomliszt- és cukorszükségletének zavartalan biztosítása érdekében január 2-től szabályozta a cukor és finomlisztellátást. A szabályozás alapján minden állampolgár — kivéve a 600 négyszögölön felüli cukorrépatermelőket —, akik természetben kapnak cukrot —, az eddigi áron (kgként 6 forintért) kap jegyre cukrot. Ugyancsak az eddigi áron (kgként 2 60 forintért) jegyre kapnak finom lisztet az összes nem önellátó lakosok. A jegyre kiadott mennyiségen felül magasabb áron (a cukor kg-ját 12 forintért, a liszt kg-ját 5-20 forintért) mindenki szabadon, szükséglete szerint vásárolhat finomlisztet és cukrot. A minisztertanács rendelete a lakosság egyes rétegeinek jegyre kiadóit finomliszt és cukor mennyiségét a következőképpen állapítja meg: A VIDÉKI IPARTELEPEKEN, így Salgótarjánban is, nagyobb mennyiségű finomlisztet és cukrot kap jegyre a lakosság, mint az ország többi vidékein. Ezeken a helyeken az állami üzemek, vállalatok, intézmények, hatóságok, hivatalok dolgozói, alkalmazottai fejenként havonta 1 kg cukrot és 1.60 kg finomlisztet kapnak jegyre. A mezőgazdasági jellegű vidékek állami üzemeinél, vállalatainál, intézményeinél, hatóságainál, hivatalaiban dolgozó alkalmazottak havonta 80 dkg cukrot és 1.00 kg lisztet kapnak jegyre. A NEHÉZ TESTT MUNKÁT VÉGZŐ DOLGOZÓK (föld alatt dolgozó bányászok, kemence mellett dolgozó kohászok, stb.) szocialista munkában élenjáró műszaki, gazdasági, állami vezetők. magasabbrendű , szellfémi munkát végzők (tudósok, művészek, stb.) a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetések tulajdonosai pótjegyeket kapnak. AZ ORSZÁG TÖBBI RÉSZEIN a munkájuk nehézsége, magas minősége, fontossága alapján nagyobb adagra jogosult dolgozók havonta 1 kg cukrot és 240 kg finomlisztet kapnak jegyre. Ugyancsak kap jegyre, cukrot és finomlisztet az ország többi cukorban vagy finomlisztben nem önellátó lakosa (a nem állami üzemek, vállalatok dolgozói, parasztok, önálló kisiparosok, kiskereskedők, szabadfáglal. közösünk, háztartásbeliek, a munkások és alkalmazottak nem dolgozó családtagjai és azok is, akik a termelőmunkában nem vesznek részt, stb.). Ezek Budapesten, az ipari vidékeken és a legnagyobb városokban 75 dkg cukrot és 120 kg lisztet kapnak jegyre. Az ország többi városaiban, községeiben a jegyre ezek részére kiadott cukormennyiség 55 dkg, a finomlisztmennyiség pedig 120 kg személyenként. A 12 éven aluli gyermekek az ország egész területén havonta 75 dkg cukrot kapnak jegyre. A terhes és szoptatós anyákat a terhesség negyedik hónapjától a szülés utáni kilencedik hónap végéig havi 4-5 dkg eukor pótadag illeti meg. A VIDÉKRŐL BEJÁRÓ DOLGOZÓK pótjegy útján ugyanannyi cukrot és finomlisztet kapnak hatósági áron, mint azok, akik a munkahely közigazgatási területén, laknak, és velük azonos munkahelyen s hasonló munkakörben dolgoznak. Például, ha valaki Endrefalváról jár be dolgozni^ Salgótarjánba, az Acélárugyárba, vagy Mihálygergéről a nagybátonyi bányába, akkor nem az Endrefalva és Mihálygerge községben érvényes falusi fejadagra jogosult, hanem a salgótarjáni, illetve nagybátényira. így, ha testi munkás, akkor jegyzet kg cukrot, ha nehéztestű munkás, akkor 1.20 kg-ot kaphat. Hasonlóképpen áll a dolog a finomlisztellátásukban is. Családtagjaik pedig — amennyiben nem dolgoznak —,ugyanannyit, mint a Salgótarjánban és Nagybátonyban lakó dolgozóik családtagjai. A cukor- és finomlisztjegyeket mindenki állandó lakóhelyén kapja meg. A munkája, nehéztesti munkája, minőségi munkája alapján járó többletmennyiségre szóló pótjegyeiket a munkahelyen kapják meg a dolgozók.