Szabad Nógrád, 1956. augusztus (12. évfolyam. 61-69. szám)

1956-08-01 / 61. szám

Világ proletárjai egyesüljetek? ^ Szabad nocrad A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. AUGUSZTUS 1. „Mi mindig az elsők között voltunk ha több szenet kért tőlünk az ország Szorospataki Bányaüzem Szeptember 6 aknájának fizikai és műszaki dolgozói röpgyűléseken tárgyalták meg Gerő elvtársnak, a Központi Vezetőség­ ülésén elmondott be­szédét és a Központi Vezetőség határozatát. Nekünk, bányá­szoknak különösen szép felada­tot adott pártunk e határozat megvalósításában, hisz Gerő elvtárs, a Politikai Bizottság beszámolójában 300 ezer tonna szenet kért tőlünk a második félévben terven felül. Mi, a Szeptember 6 aknában most komoly nehézségekkel küszködünk és az utóbbi idő­ben még nem tudtuk elérni a 100 százalékot, de bányász be­csülettel teljesítve napi felada­tainkat hamarosan tervünk tel­jesítéséről számolhatunk be, s akkor hozzá­fogunk a kért 300 ezer tonnából ránk eső szén­mennyiség kitermeléséhez is. És hogy ezt valóra is váltjuk, erre legyen az a biztosíték, hogy mi, szorospatakiak mindig az elsők között voltunk, ha több szenet kért tőlünk az or­szág. Az eredményesebb munka biztosítása érdekében átszer­vezünk egyes brigádokat, job­ban választjuk meg a brigád­vezetőket és sokkal nagyobb gondot fordítunk a műszaki feltételek megteremtésére. El­határoztuk, hogy a délutáni és­ az éjszakai harmadban is meg­szervezzük a műszaki vezetők ügyeletét, hogy a felmerülő termelési akadályokat gyorsan el tudjuk hárítani az útból. Ezáltal megjavítjuk ezeknek a harmadoknak az utóbbi időben gyenge­ eredményeit. Nagy Gyula bányamérnök, a Szeptember 6 akna vezetője Megadjuk a terven felül kért szenet... A Központi Vezetőség július 18-21-i üléséne­k első­­ napján Cerő elvtárs, a Politikai Bizottság beszámolójában azzal a­­ kéréssel fordult a bányászokhoz, hogy a második félévben tervükön felül, 300 ezer tonna szenet adjanak a tüzelő- és fűtőanyag-ellátási nehézségek enyhítésére. A Politikai Bizottság kérése nagy visszhangot keltett a nógrádi szénmedencében is, beszéltek róla röggyűlése­ken, mun­kahelyeken. Az alábbi néhány nyilatkozat közlé­sével adunk teret ennek a visszhangnak. „Akár 105 csillét is megraknánk a mostani 85 helyett...“ T­ecsmenik Sándor csapat­­a" vezető vájári otthonában kerestük fel, hogy arról tájé­kozódjunk, vajon a margit­­tárói bányászok hogyan kap­csolódnak be a 300 ezer tonnás mozgalomba. A Jecsmenik-csa­­pat tagjai a Zagyvai Bánya­üzem legjobban dolgozó bá­nyászai közé tartoznak, adott szavukat minden körülmények között állják. Persze, a segítség és a műszaki feltételek bizto­­­­sít­ása nekik is elengedhetetle­­­­nül szükséges. Jecsmenik elvtárs először sa­­j­ját csapatának vállalásáról be­­s­­zélt, s de az üres csille­g hiánnyal már nehezebben. Há­­­­rom műszak alatt mi akár 105­­ csillét is megraknánk a jelen­legi 85 helyett és a 116 száza­lékról 140—150 százalékra emelkedne a tervteljesíté­sünk, ha lenne megfelelő szá­mú üres. Mert a versengés ná­lunk nemcsak a csapatok kö­zött van, hanem a csapaton belül, sőt a két munkahely dolgozói között is. A kiváló vájár csapata fel­ajánlásán és az ezt gátló kö­rülményeken kívül beszélt a bányaüzem feladatairól is. — Zagyván több 100 százalé­kon alul termelő csapat van. Mi mér régebben segítjük őket tapasztalatainkkal. Gyö­keres változás csak akkor len­ne, ha az elmaradó csapatok összetételét megvizsgálnánk és esetenként módosítanánk raj­ta. Friss, új erővel töltenék fel őket. Ezeknél a csapatoknál azonban még ennél is többet tehet a termelésért a brigád­vezető példamutatása és az egyetértés. Mi ezt magunkról tudjuk.­­ Ha tehát mi, zagyvái bá­nyászok, akarjuk és elhatároz­zuk, elő tudjuk teremteni azt a néhány tonna terven felüli szenet csapatonként, amit kér­nek tőlünk. Hiszen szén az van, csak a kitermeléséhez szükséges műszaki feltételeket adja meg az üzemvezetőség, elsősorban az ígért 300 kismé­retű csillét. Változtatnunk kell eddigi módszereinken M­ég nem tudjuk, hogy bá­nyaüzemünkre igazságo­san és arányosan mennyi jut abból a 300 ezer tonna szén­ből, amelyet a Politikai Bizott­ság kér tőlünk, de azt tudjuk, hogy most tenni kell, mert a félév első hónapja lassan le­jár. Azonkívül, hogy rendszeres­sé tesszük a pártbizalmi- és népnevelő-értekezleteket, nem tartunk­­ ha kell, ha nem ér­tekezletet. Én magam is időm legnagyobb részét a bányában akarom tölteni, mert tudom, hogy eddig nagyon sok időt fordítottam az íróasztal mel­­lőli, papíron keresztül történő irányításra. A jövőben a párt­vezetőség, a szakszervezeti bi­zottság és az üzemvezetőség tagjai nem az irodákból, ha­nem a helyszínen nyújtanak segítséget. Megkeressük a mód­ját annak is, hogy mivel üze­münk három műszakban dol­gozik, a délutáni és éjszakai műszakban is gyakoribbá vál­jon bányalátogatásunk. Pártmunkánkat eddig nagyon megnehezítette, hogy főleg csak a dolgozók kötelességei­vel foglalkoztunk, viszont meg­feledkeztünk ügyes-bajos dol­gaikról, aprónak látszó pana­szaikról. A jövőben ezen is változtatunk. Most, amikor növelni akar­juk termelésünket, hogy telje­sítsük a párt kérését, egy pil­lanatra sem szabad megfeled­keznünk arról, hogy ezt nem tehetjük bányáinkban az elő­­várási, feltárási és fenntartási munkák rovására. Mrázik Ferenc, a nagybátonyi bánya párttitkára MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Tizenegy óra múlt néhány perccel, amikor megszólaltak a — A harmadik negyedévi­­ vállalásunk az, hogy tervün­­­­ket 130 százalékra teljesítjük, s ami nem lesz könnyű feladati . , , , . ..... az­­ J’tt Tröj-i­k­riÄnyok- mr-lWf­i Ház folyosóin a csengők, a terembe szólítva a nép képviselőit. A 28—30 fokot meleg­el­és a­­ Az országgyűlés sorrendben 28. ülése kezdődött meg hétfőn gázos munkahellyel még elég­­ délelőtt. Ez az ülésszak — már előkészítésében is — jelentős könnyen megbirkózik a 12 fa- i mértékben különbözött legfelsőbb államhatalmi szervünknek tál Hányá«7 do a? i­02 elmúlt években végzett munkájától. Ezekben a napokban y ’ 1 az egész ország figyelme a parlamenti munka kérdései felé fordult. Tükröződött a nagy érdeklődés már a megnyitó ülé­sen is. A hallgatóság rendelkezésére álló karzatok már jóval a tanácskozás megkezdése előtt megteltek, s egyetlen üres hely sem maradt a sajtó és a rádió tudósítóinak páholyaiban, ott volt számos külföldi lap, hírügynökség munkatársa is. Tizenegy óra után öt perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Ko­vács István, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. A képviselők nagy tapssal fogadták a párt és a kormány vezetőit. Jelen volt az ülésen a diplomáciai testület számos veze­­tője. A parlament új ülésszakainak jelentőségét emeli, hogy részt vesz rajta a Lengyel Népköztársaság szejmjének küldött­sége is. Amikor a szejm küldöttségének tagjai elfoglalták helyü­ket páholyukban, hosszan­ tartó, lelkes taps köszöntötte a testvérnép küldötteit. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A jelenlevők nagy tap­sa közepette forró szeretettel üdvözölte a Lengyel Népköz­­társaság szejmje küldöttségét. Az üdvözlésre Staniszlaw Kul­­czynski, a küldöttség vezetője válaszolt. Az üdvözlő szavak után Mekis József, a Miniszterta­nács eln­ik-helyettese beter­jesztette a Szénbányászati Minisztérium és a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium átszervezéséről szóló törvény­­javaslatot. Kristóf István, az Elnöki Tanács titkárának beszámoló­ja után Hegedűs András, a népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke beszámol az országgyűlésnek a kormány tevékenységéről. Mellette Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első titkára Növekedett a tröszt tervelőnye, több az adós bányaüzem Nemrég arról számoltunk be, hogy csak három bánya­üzemnek van tartozása. Az el­múlt héten azonban ez a szám csaknem megkétszereződött. Kisterenye és Mátranovák is csatlakozott az elmaradókhoz. Ennek ellenére a tröszt több­lete megnövekedett. Az élen­járó bányaüzemek dolgozói úgy vélik, hogy jobb idejében megszerezni a tervelőnyt, így biztosabban meglesz az év vé­gére vállalt 35 000 tonna ter­ven felüli szén. ÉLENJÁRÓK: Mizserfa: 1958 tonna több­let. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Róna: 1453 tonna többlet. Üzemvezető: Bükkhegyi Já­nos, főmérnök: Laczkó István. Szorospatak: 1217 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Fe­renc. Zagyva: 1013 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, fő­mérnök: Harmos Mihály. Nagybátony: 693 tonna több­let. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Kazár: 338 tonna többlet. Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. ADÓSOK: Mátranovák: 60 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. Ménkes: 232 tonna tartozás. Üzemvezető: Szabó Im­re, fő­mérnök: Cserjési Miklós. Kányás: 507 tonna tartozás. Üzemvezető: Schaffer Péter főmérnök: Németh Lajos. Tiribes: 813 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Kisterenye: 952 tonna tarto­zás. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. A tröszt többlete összesen 4861 tonna. Igazgató: Sartaris Kálmán, főmérnök: Lassan József, termelési osztályvezető: Vörös Lajos, műszaki osztály­­vezető: Csillag József. Jermendy Károly főmérnök két újítása Jermendy Károly, a Salgótarjáni Üvegír­á­ főmérnöke az utóbbi hó­napokban két nagy je­lentőségű újítást dol­gozott ki. Az egyik, a gyorsított üvegolvasztá­­si eljárás, azon a felfe­dezésen alapul, hogy az üveg foszforpentoxid tartalmának növelésé­vel meggyorsítható az üveg olvasztási sebessé­ge, a másik a levegőelő­melegítő toronynak a kemencétől függetlenül t­örténő javítása, ame­lyet ötven nap helyett kilenc nap alatt végez­tek el. Mindkét újítás felfe­dezésszámba megy és külföldön is nagy ér­deklődésre számíthat. Olcsóbb lett a zsír és a bor — felemelték a rum árát (Hegedűs András elvtárs beszámolójából) *— Végül szólni kívánok egy, az életszínvonalat és dol­gozó népünk egészségét egy­aránt érintő fontos kérdésről, az égetett szeszes italok és ezek közt különösen a rum fogyasztásának nagymértékű növekedéséről. Az utóbbi hó­napokban a dolgozók egyre szélesebb körben fölvetették azokat a károkat, amelyeket a mértéktelen rumfogyasztás és általában az égetett sze­szes italok forgalmának nagy­méretű emelkedése az egyes dolgozók egészségében, sok­ezer család életében okoz.­­ A kormány figyelembe­­véve a rumfogyasztás növeke­désével előálló károkat, a dol­gozók jogos követeléseit és azt a lehetőséget is, hogy a tava­lyi és az idei, előreláthatóan jó bortermés lehetőséget nyújt a lakosságnak jobb minőségű borral való rendszeres és na­gyobb mennyiségű ellátására — elhatározta, hogy augusztus 1-ével a rum és pálinka fo­gyasztói árát lényegesen (mind­­egy 50 százalékkal) felemeli s az egyéb égetett szeszfélesé­gek árát is 20—30 százalékkal emeli. Ugyanakkor azért, hogy ez az intézkedés a dolgozók életszínvonalát, jövedelmét hátrányosan ne érintse, a fo­gyasztást a társadalom és a közegészségügy szempontjából kívánatosabb irányba fejles­­­sze, a zsír árát kg-ként 2 Ft­­tal csökkentettük (taps), továb­bá csökkentettük a szalonna és a tepertő árát 10 százalékkal, az állami kereskedelemben ki­mért átlagos minőségű borok fogyasztói árát 20 százalékkal, az átlagos minőségű palacko­zott borokét pedig 10 százalék­kal. (Taps.) Egyidejűleg a kormány több mint 30 száza­lékkal csökkenti a földműves­­szövetkezetek által forgalomba hozott bor forgalmi adóját és ezzel lehetővé teszi, hogy a borárakat a földművesszövet­kezetek is leszállítsák. Ugyan­akkor csökkenteni akarjuk a bor forgalmazása körüli, még mindig sok megkötöttséget, hogy mondjuk az egri föld­művesszövetkezeti vagy állami italboltban ne csak a budafoki borpince borát, hanem igazi egri bikavért is ihassanak. (Taps.) A bor fogyasztói árá­nak csökkentése nem érinti — rögtön hozzáteszem — a ter­melőknek fizetett állami fel­­vásárlási árakat, az árleszállí­tást teljes egészében az állami bevételek terhére — azaz a rum terhére — fedezzük. A kormány úgy véli, hogy eze­ket az intézkedéseket a dol­gozó nép megértéssel és meg­elégedéssel fogadja. (Taps.) Végzik a gazolókapálást a dejtári József Attila Tsz-ben Már több mint egy hete be­fejeződött az aratás a dejtári József Attila Termelőszövetke­zetben. Végefelé közeledik a cséplés is. Raktárba kerül a gabona. A termelőszövetkezet vezetősége a gabonabetakarí­tás nagy munkája mellett nem feledkezik meg a növényápo­lásról sem. A csépléssel egyidő­­ben végzik a cukorrépa, a pap­rika, a káposzta és egyéb nö­vényféleségek negyedik, úgyne­vezett gazoló kapálását. — A gazoló kapálásnak ha­talmas jelentősége van — mondja Balga János tsz párt­­titkár —, mert az ilyen szá­raz, eső nélküli időben a ta­lajban levő kevés nedvességet is megőrizzük és így a növény­zetet átsegítjük a legnehezebb szakaszán. A gázoló kapálás­sal irtjuk a gyomokat, ezáltal a területünk tiszta marad és ősszel, amikor a kultúrnövény lekerül, nem kell derékig érő, i gyomtengert magvát hullató leszántani. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy ha a gázoló kapálást el­végezzük, 2—3 mázsával ka­punk több termést holdanként. Ezért úgy határoztunk, hogy a tagság egy része, akik nem vesznek részt a cséplésben — mert saját cséplőcsapattal dol­gozunk — azok a családtagok bevonásával végzik a kapálást Ma hajnalban például 16-an dolgoztak kint a répaföldeken. A 8 hold cukorrépa, a 4 hold takarmányrépa, a 3 hold pap­rika és az 5 hold káposzta gá­zoló kapálása hamarosan befe­jeződik. A gázoló kapáláson kívül most folyik a heterózis kuko­rica címerezése, amely munkát a tsz-tagok gyermekei végzik 30 holdon termelünk kukoricát, már négyszer megkapáltuk, a terület tiszta, csak egy kis eső kell és jó termésünk lesz. Jl párosverseny első szakaszában Szécsény bizonyult jobbnak Párosversenyben dolgoznak egész éven át Szécsény és Pásztó dolgozó parasztjai. Jú­lius 22-én, vasárnap a pász­­­tóiak Szécsénybe látogattak, mivel az esztendő fele már le­járt, mennyit haladtak a szé­­csényiek ezen idő alatt. Szám­szerűen csak a begyűjtést ér­tékelték, hogyan is áll a tisz­ta lap kérdése. De kilátogat­tak a határba is. A pásztói gazdák egyhangúlag megálla­­pították, hogy szebbek a kapá­sok, mint náluk, sőt az aratás­sal és csépléssel is jobban áll­nak, mint Pásztón. A féléves begyűjtési terv teljesítésében is Szécsény bizonyult jobb­nak. Míg Pásztó 105,3 száza­lékos eredményt mutatott fel a félév végén, Szécsény 130,4 százalékra teljesítette globáli­san féléves begyűjtési tervét,

Next