Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-25 / 84. szám

1958. október 25. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG ­ Bfluszelb&t... Azok közé a kevesek közé tartozom, akik a salgótarjáni iparmedencéből lát­hatták azt a sok szép technikai megoldást, amely egy életre szól. Bár az időm igen kevés volt, mivel nagy részét a világkiállítás területén töl­töttem, de azért nem mulasztottam el azt sem, hogy az ottani gazdasági életbe bele ne tekintsek és ezen a vonalon is keres­tem az összeköttetést, amelyet meg is ta­láltam. Elsősorban tudni kell azt, hogy külön­böző szakmai csoportoknak mennyi a ke­resete. Tudni kell a piaci árakat, a laká­sok árait, a lakásviszonyokat, amelyekből az ember sok érdekes következtetést von­hat le. Belgiumban egy segédmunkás havi jövedelme 4000—4500 frank között változik. Ugyanakkor egy egyszobás lakás haavi lak­bére 900—1100 frank. Egy jó szakmunkás megkeresi az 5000—6000 frankot. Természe­tes, a szakmunkás igényeinek minimum egy-kétszobás összkomfortos lakás felel meg, amelynek a havi lakbére 1400—1600 frank. Tehát mondhatjuk, hogy fizetésének egynegyedét, de sok esetben egyharmadát is lakbérért kell odaadnia. A szakmunkás fizetésének felette van a bányászság ke­resete. A bányászok megkülönböztetett fi­zetése abból adódik, hogy a belga bányák roppant veszélyesek és nehezek, ahová belga ember nem megy. Tehát külföldről kénytelenek toborozni bányászokat. Itt ta­lálni elsősorban az olaszokat, spanyolokat, portugálokat, kis részben magyarokat, de úgyszólván a világ minden nációja meg­fordul a belga bányákban. A ruházat kb. 10—20 százalékkal drágább, mint Magyarországon. A lábbeliféleség nagy általánosságban a mi viszonyainkhoz mérten harmadrendű árunak felel meg. És ezeknek az árai 5—10 százalékkal ma­gasabbak a mi jobb minőségű áruinknál. Egy olyan kisipari munkának, amelyet Budapesten legprímább kivitelben 5—600 forintért megkaphatunk, Brüsszelben 1100— 1200 forint körül va­n az ára, átszámítva a mi pénzegységünkre. A villamosvasúton egy szakaszjegy például 5 frankba kerül, ez átértékelve a mi pénzegységünkre 4,50 forint. Egy ilyen szakaszjegy Budapesten 50 fillér. Egy egyszerű borotválás a bel­ga fővárosban 30 frank. A mi pénzegysé­günk szerint ez kb. 28 forintot jelent. Ad­dig, amíg Budapesten egy pohár sör ára 1,80 forintba, addig Brüsszelben a mi pénz­egységünkre átszámítva 8 forint. Egyéb italféleségekről nem is beszélek, mert azok fogyasztása odakint úgyszólván minimális. A bornak és a töményszesznek az ára a csillagászati számokkal egyenlő. Ez onnan volt legjobban értékelhető, hogy éttermek­ben, vendéglőkben ennek a kétféle italfé­leségnek a fogyasztása csaknem nulla. Egy menünek az ára Budapesten 11 és 14 fo­rint között változik. Brüsszelben a menük 150—200 és 300 frank között váltakoznak. Tehát a mi pénzegységünkre átszámítva 130—180 forint között van. Ami Brüsszelben olcsó, az déli gyümölcs, amely annak tudható be, hogy a gyarmati nép kizsákmányolá­sa következtében talán csak a fillérek töredékeiért szolgáltatja az árut az anyaországnak. Egy kilogramm na­rancs 19—20 forint, a banánt potom pén­zért lehet kapni. Citromot, fügét szintén. A pörkölt kávénak kilója 80—140 frankig van. De ha nézzük az európai gyümölcsö­ket — tehát amiben a fehér embernek a kezemunkája benne van — az toronymaga­san van a gyarmati áruk fölött. Egy kilo­gramm szőlő, amely Magyarországon 6 forint körül van, Brüsszelben 120 forintba kerülne. A körte, szilva, alma ára kilo­grammonként szintén 100 forint körül in­gadozik. .A gyarmatárunak a megtévesztő alacsony értékeléséből ne következtessünk C az általános életszínvonalra, mivel sem a banán, sem a csokoládé paritásban nem érhetjük az életet. Én úgy vélem, hogy a mi szőlőnkből egy kilogramm 6 forint értékben egy fél kilogramm kenyérrel el­fogyasztva, hasznosabb, mint ugyanilyen értékű déli gyümölcs, vagy csokoládé. Sem húsban, sem kenyérben nem ver­senyképesek a belgák velünk, ugyanakkor az egyéb szolgáltatások, szórakozási lehe­tőségek is mérhetetlenül drágábbak, mint nálunk. Még végül talán megemlítem a mozik és színházak látogatottságának cse­kély számát. Ezt kutatva rádöbbentem arra is, hogy egy mozijegy átlagban 30—40 frank, tehát 28 és 37 forint között van. Ehhez különösebb kommentárt nem is kell fűz­nöm, hogy össze tudjuk hasonlítani a mi árainkkal. Tehát körülbelül így fest a nyugati élet­­színvonal a magyarországi állapotokkal összehasonlítva, amelyeket saját magam ta­pasztaltam, saját benyomásaim alapján minden külső behatástól függetlenítve. Persze elkerülhetetlen az, hogy egy ma­gyar csoporthoz ne keveredjen oda egy disszidens. Ezek szívesen beszélnek Ma­gyarországról, vágyakozásukból kiéreződik az, hogy szeretnének hazajönni. Egy fiatal 21 éves disszidens fiú beszélgetésünk végén azzal fejezte be a búcsúzást, hogy tessék megmondani odahaza azoknak, akik nem hiszik: idekint többet kell dolgozni és amellett a munkanélküliség fenyegető ve­szélye állandóan a fejünk fölött lebeg. LIZSNYÁNSZKY ANTAL a Salgótarjáni Acélárugyár főmérnöke Az ENSZ közgyűlés Politikai Bizottságának csütörtök délelőtti ülése Az ENSZ közgyűlés Politi­kai Bizottsága csütörtök déle­lőtt folytatta a leszerelés kérdésének vitáját. Mint ismeretes, India és Jugoszlávia szerdán egy-egy határozati javaslatot terjesz­tett be és így a Bizottság előtt levő javaslatok száma nyolcra emelkedett. Mivel még 28 szónok felszólalása esedékes az általános vitá­ban, ezért nem valószínű, hogy a Politikai Bizottság a jövő hét előtt megtárgyal­ná a határozati javaslatokat. A csütörtök délelőtti ülé­sen elsőnek Uthan burmai küldött szólalt fel és hang­súlyozta: a nukleáris kísérle­tek folytatása jóvátehetetlen kárt okozna az emberiség­nek. A burmai küldött hoz­záfűzte: Őszintén úgy véljük, hogy az egyik legsürgősebb te­endő a nukleáris kísérle­tek abbahagyása, megfe­lelő felügyelettel mindkét fél részéről és a kísérle­tek teljes megszüntetésé­vel, mint végső célkitű­zéssel.” S. Eszin török küldött és Victor Belaunde, Peru kép­viselője után Ronald Walker ausztráliai küldött hangsú­lyozta, fontos, hogy az ENSZ tagjai igyekezzenek kedvező légkört teremteni az október 11-én Genfben kezdődő tár­gyalások számára. Kurt Waldheim osztrák küldött javasolta: a Politikai Bizottság elé terjesztett hatá­rozati javaslatokat foglalják össze olyan egységes javaslat­ba, amely elnyerheti a köz­­gyűlés egyhangú támogatá­sát. Az osztrák küldött java­solta továbbá, hogy szüntes­sék be, de legalább is korlá­tozzák a maghasadásos anyagok előállítását. A csütörtök délelőtti ülé­sen végül Omar Lufti, az Egyesült Arab Köztársaság küldötte szólalt fel és kije­lentette: Módot kell találni a nuk­leáris kísérletek megszün­tetésére nehogy ez a nemzedék és az elkövet­kező nemzedék veszély­nek legyen kitéve. Lufti támogatta Ghana küldöttének felhívását, hogy ne folytassanak kísérleti rob­bantásokat a Szaharában és csatlakozott ahhoz a svéd indítványhoz, hogy a nukle­áris fegyverekkel még nem rendelkező országok mondja­nak le az ilyen fegyverekről. CDII CD It CD 11 CD 11 CD II CD 11 CD 11 CD 11 CD II011 CD IIO!! CD II Oil CDI! Cbll Oll CD II011 CD II CD 11 011 CD I! CD II CD 11 CD II CD II CD I Megyénk várai a várat építtette. Ha ezt a feltevést elfogadjuk, akkor Fehérkő várát tekinthetjük a megye legrégibb kővárának. Történetéből azonban szinte semmmi nem maradt fenn az utókor számára. Sok ugyan nem is maradhatott volna, hiszen már akkor romokban hevert, amikor Nógrád megye többi várai által hasonló sorsra jutottak. A Mátra és a Cserhát kö­zött fekszik Sámsonháza, a közel 700 lélekszámú kis szlovák falucska. Határában találjuk Sámson várát, vagy ahogy általában nevezik: Fe­hérkő várát. Az utóbbi nevet a várhegy déli részén emel­kedő fehér színű kősziklától kapta. Ez a vár hivatalos ne­ve. A királyi okleveleken Fe­­yenkw néven szerepel. De honnan a Sámson név, s mikor épült a vár? Buday Mi volt a vár sorsa a ía­ Ézsaiás és Bél Mátyás ki­­fárdulás alatt? Hogyan és váló történetírók is csak a­kikor váltogatták egymást a hagyományokra támaszkodnak, vár egykori tulajdonosai? amikor a vár alapítását Sám- Minderről hallgat a múlt, son nevű igen magas termetű hiszen Fehérkő váráról az vitéznek tulajdonítják. II., első írásos adatunk 1409-ből vagy Vak Béla király idején való­ Ekkor is csak „locus 1132-ben a pártütők között castri Feyerkw”-nek, azaz szerepelt Sámson főúr is, aki csak várhelynek említik. Boricsnak, az egyik leghíve­ 1424-ben Sámsonháza község­­söbb magyar trónkövetelőnek­k el együtt a várhelyet Zsig­­a híve volt. Tőle kapta ne­­mondi király nejének. Cik­él vét a XV. század elején már Borbálának adományozta. 15 létező Sámsonháza, melynek év múlva Tari Lőrinc a tó­­területén az említett főúr­lajdonosa. 1472-ben, amikor Országh Guthy Mihály és a DIÓSJENŐI VÁRAK Kompolthy család a község Cseh-vár: Amikor 1437-ben földesura, a vár már romok­ Jenő falut (Diósjenő) Zsig­­ban hever. mond király Lévay Cseh Pé­ Fehérkő vára a török csa­­temek elzálogosította, a vár­tákban nem szerepelt, mert jól még nem történt emnlí­­pusztulása után többé nem tés. Lehet, hogy Lévay épí­­építették fel. A törökvilágban tette a várat, de az sem le- Bámsonháza teljesen elnépze­­hetetlen, hogy a később be­­legedett, 1570-ben Sámson­ fészkelő cseh husziták ala­­háza is aközé a most is lé­­pították. A huszitáktól 1456­ tező 32 falu közé tartozot­ ban Újlaki Miklós 2 200 ak­­ahol nem lakott senki. 1596-ra kori forintért megváltotta a azonban ismét lakottá vált­ várat, s ugyanannyiért visz- Ma már a szabálytalan szájutatta Cseh Péter fiának, alaprajzú nagy elővári tér- Lászlónak. 1470-ben már ké­séggel rendelkező belsőtor­­vay Cseh László János fizc­nyos hegyi várból kevés fal­ a vár. Társtulajdonos Diós­maradvány látható. Olyan ár- Jenő birtoklásában apósa is, vákt ezek a 2,5 méter vastag­ Országh Guthi Mihály, ságra becsülhető falak. Kö- A vár további történetére vett építkezésre hordták szét homály borul. Nem szerepel a kapzsi emberek. A megma­ a törökdúlás idején sem. Ek­­vadt falak már-már elrejtőt­­lenben Diósjenő hászbirtok nek a várhegy fái között. A volt. Mint mezővárosi jellegű 8 méter átmérőjű vízgyűjtő- község, a jövedelme a török­jét benőtte a gaz, nincs aki szultán kincstárát gazdagí­­gondját viselje az ósdi falak­ tóttá. A Pogány-vár a Cseh-vár mögötti dombon létesült. Föld­sánc volt. Állítólag útvár volt. Jenő-vára a katolikus temp­lom dombján létesült. Ennek a köveiből építették a jelen­legi templom elődét. A Kámori vár a hasonnevű hegy tetején állt Drégelypa­­lánk irányában. Állítólag rablólovag vár lehetett. Nyo­ma már alig lelhető fel. Kő­vár volt. Sokan emlegetik Diósjenőn a Kámori lyukat. Meg­ is kí­sérelték a behatolást, de az eddig még nem sok ered­ménnyel járt. Ellenben szép De még nevezetesebb a számban találtak benne tö­község az evangélikus paroc­ rökkori patkókat és pipákat, hián őrzött Kossuth levélről. Nem volna érdektelen be- Ebben az 1871-ben Torinóban ható kutatómunkát végezni kell levélben Kossuth Lajos ezek után a várak után, el­elfogadta a sámsonházi evan­­sősorban a község pedagó­­gélikus egyház főfelügyelősé­­gusa; részéről, gét. Erre nagyon büszke a falu­ Dr. GAJZÁGÓ ALADÁR­nak. A vár alapítója nem a leg­magasabb hegyet kereste, ha­nem olyan részre építette, ahol körös-körül meredek lej­tők vannak. Ezek természe­tesen igen megnehezítették a vár ellen irányuló harci mű­veleteket. Sámsonháza azonban nem­csak a műemlékké nyilvánítot vár maradványairól nevezetes. Ismerik nevét a pesti mú­zeumok is a várhegy oldalá­nál egy mélyebb vízmosásban talált mamutfejről. Ezt meg is említi Mocsáry 1826-ban, Nógrád megye történetírója. FEHÉRKŐ VÁRA 7 ■ — És most beszé­det közvetítünk az USA távol­keleti politikájá­ról. ALKALMAZZUK BÁNYÁINKBAN A KORSZERŰ MÓDSZEREKET A ciklus jelentősége Tiribesen A Nógrádi Népújság ok­tóber 15-i számában megjelent „Beruházás nélkül alkalmazzuk bányáinkban a korszerű módszereket”, cik­kében többek között három igen jelentős tényezőt raga­dott ki: úgy mint a ciklusos művelést, a gyorsvágathajtást és a korszerű robbantási el­járást. A tiribesi bányaüzem­ben csak az előbbi bír jelen­tőséggel, tekintettel arra, hogy robbantást alig alkalmazunk. Az üzemünkben termelt szén külszínre való juttatásá­nak határt szab a szállító­­akna kapacitása ,éppen ezért szükséges, hogy a működő két frontfejtés irányítása olyan legyen, hogy azok át­szerelései különböző időpon­tokban történjenek. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy amíg az egyik frontfej­tés az első mező, addig a másik a második mező ki­építésén dolgozzon. Az üze­meltetett két frontfejtés ilyen ciklusos művelése egyenlete­sebben terhelné a szállítóak­nát, a munkahelyek üres csil­lével való ellátása folyamato­sabbá válna, továbbá a pro­duktív teljesítmény és a frontfejtés előrehaladási se­bessége is emelkedne. Termé­szetesen ennek az a köve­telménye, hogy a két azonos frontfejtésen hasonló kapaci­tású brigádok dolgozzanak. A szállító akna egyenletes kihasználásából adódik, hogy az elővárosi munkahelyek üres csillével való ellátása is megjavulna, amely néhány százalékkal növelné az elő­­várások rakodási sebességét. Az elővárások ütemezés sze­rinti előrehaladásában két döntő tényező vár megoldás­ra. Az egyik a korszerű biz­tosítással hajtott vágatok se­bességének növelése. Mivel a nógrádi szénme­dencében a főléből az olda­lakra áthárított nyomás leg­nagyobb mértékben a tiribesi üzemben jelentkezik, ezért ezen a téren kialakult kor­szerű biztosítás nincs. Dol­gozóink nagyobb része a kor­szerű biztosítás beépítésének technikáját ismerik, mégis a havi 35 folyóméteres kivá­­lási teljesítmény elérése rit­kaság. Általános tapasztalat, hogy 3—4 hónapi előrehaladás után az ilyen elővárosi csa­patokat fenntartás céljából le kell állítani, s ez rendsze­rint teljesítménycsökkenést eredményez. Mindez elkerül­hető lenne, ha elegendő fenn­tartási műszakszámmal ren­­de­lkeznénk, hogy az ilyen ja­vításokat fenntartókkal végez­tetnének el. A másik a frontfejtést előkészítő vágatok mun­kálatainak későbbi időpont­ban való megkezdése. Az ol­dalnyomás a működő front­fejtés közelében hajtandó új frontfejtést előkészítő lég­vágatra még jobban hat. Az ilyen vágatok kihajtását je­lenleg jóval korábban kell megkezdeni — a gyakori fenntartásra való visszaren­delés miatt — hogy a kitűzött határidőre elkészüljenek. Amennyiben meg tudnánk kétszerezni a havi kivájási teljesítményt, abban az eset­ben az ilyen vágatok karban­tartására felhasznált fenntar­tási műszakszám is közel a felére csökkenne. Ennek meg­valósítása és a rakodás meg­könnyítése érdekében egy „Hidasi”-féle rakodógépet igé­nyeltünk. Amennyiben a ra­kodógépet megkapjuk, minden remény meg van arra, hogy a frontfejtés légvágatainak kihajtása meggyorsul és ez­által a fenntartás költségei is jelentős összeggel csök­kennének. KISS BÉLA a tiribesi bányaüz. főmérnöke Pályázati felhívás Az Eger—Salgótarjáni Tüzép V. pályázatot hirdet VIDÉKI Tüzép telepvezetői ál­lás betöltésére Fizetés kollektív szerint. Megfelelő gyakorlattal és építőanyagismerettel, valamint erkölcsi bizo­nyítvánnyal rendelkező ajánlkozását várjuk. Ajánlatokat önéletrajz beküldésével központi irodánkba kérjük: Eger, Lenin u. 67. sz.

Next