Nógrádi Népújság, 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-31 / 9. szám
8 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG A község új — Ä községfejlesztés palotás terveiből — Palotás, megyénk egyik legrégibb települése. Ezer évvel ezelőttt már emberek éltek itt. A falu a mai Petőfi Sándor utcából keletkezett, ebben az utcában épültek az első lakóházak. Ezer év telt el, de a Petőfi Sándor utcában lakók még ma is térdig érő sárban, nyáron pedig bokán felül érő porban közlekednek. Igen, ezer esztendő telt el— ebből tizennégy már másképpen. Ez a tizennégy esztendő sokkal többet hozott Palotáson is, mint a hosszúhosszú évtizedek együttvéve. Ma újjászületik Palotás is. A falu dolgozói közösen terveznek: mit kell tenni a faluban, hogy megváltozzon a régi, hogy formálják, alakítsák községüket. Ennek a tervnek megvalósítását segíti elő a községfejlesztési terv. És most nézzük, mit is tesznek Palotáson 1959-ben. Mint mindenütt, ebben a községben is a falu lakóival beszélték meg a vezetők: mi legyen a legfontosabb, hogyan alakítsák ki a sorrendet. Amikor mindez kész volt, az összeget is kiszámolták. A falu lakói ezért szavazták meg a 15 százalékos községfejlesztési hozzájárulást. Ez biztosítja a 84 900 forintot, amelyet 1959-ben utak, járdák építésére fordítanak. Növeli az összeget a társadalmi munka értéke is, amely ebben az évben mintegy 35 000 forintot tesz ki. S most lássuk a tervet, lássuk a munkát. A falu egyik legégetőbb problémája két utca kövezése. Nem mást, mint a Petőfi Sándor és a Bajcsy Zsilinszky utcát kell sürgősen kövezni. Ezer évig jártak itt az emberek térdig érő sárban, fullasztó porban. Ez az állapot még ebben az évben megszűnik, összesen 1000 folyóméteren végzik el a kövezést, járható út váltja fel a földutat. A munkával nem késlekednek. Már szállítják azt az 1 220 köbméter követ, amelyet a jobbágyi tanácstól vásároltak. Hozzáláttak a munkához is, eddig mintegy 4 000 forint értékű társadalmi munkát is végeztek az itt lakók. Fontos, nagyon fontos ez a munka, hiszen ezeken az utcákon lehet megközelíteni a postát, az orvost, a sportpályát, erre visz az út az új temető felé. Igényesebbek lettek az emberek Palotáson is. De ez így van jól, ez így helyes. Ezért határoztak úgy, hogy két év alatt a falu minden utcája mellett járdát is építenek. Tehetik, módjukban áll. Lehetővé teszi ezt a községfejlesztés. Úgy is döntöttek, hogy két év alatt 150 000 forintot költenek járdák építésére, 1959-ben 90 000 forintot, amelyből 3 000 folyóméteren betonlapokból építik meg a gyalogjárót. Ha már új járdákat építenek, ha kövezik az utcát, nem maradhat el az átereszek építése sem. Ugyanis esős időben a falu több részén hatalmas tócsák keletkeztek. Még ebben az évben megszűnik ez is. Három utcában 10-10 méteres átereszeket készítenek. Ehhez a munkához már beszerezték a cementet, a követ, az alkalmas időt várják, hogy hozzálássanak a munkához. Megyénk csaknem minden községének problémája a villanyhálózat és a közvilágítás bővítése. Nos ezzel így vannak a palotásiak is. Ők azonban segítenek magukon. A községfejlesztési tervben mindez így szerepel:........villanyhálózat bővítést eszközölünk 1 kilométeres távon. Ez lehetővé teszi az új település négy utcájának villamosítását, több mint félszáz család otthonaiban gyullad majd ki a villany, így Palotás minden lakóházába eljut a kultúrát, a fejlődést hozó villanyfény..." Feltétlen hozzá kell tenni, hogy a munka nagy részét közös összefogással végzik el a lakók. Biztosítják a fuvart, az oszlopok helyének ásását, stb, stb. A bekötéshez pedig még minden család külön-kishozzájáruláson túl 100- 150 forintot ad. Itt szerepel a közvilágítás bővítése is. Ezt így fogalmazták meg Palotáson: „ . . . 1959-ben 30 lámpahely felszerelésével javítjuk a falu közvilágítását . . Ha tovább lapozzuk a palotásiak 1959-es községfejlesztési tervét, újabb érdekességgel találkozunk. Ebben a községben például külön 6000 forintot biztosítottak a falu sport és kulturális életének megjavítására. Hangszereket, sportfelszereléseket vásároltak a fiatalok részére. De gondoskodnak az önkéntes tűzoltókról is. A községfejlesztés biztosítja a ruhák beszerzését — ebben az évben kétezer forintból. Van itt azonban olyan terv is ,amit a palotásiak egyedül nem bírnak megoldani. Nem más ez, mint az új gyógyszertár építésének a befejezése. De szeretnék megoldani. Azt tervezik, hogy 15 000 forintot adnak ehhez a munkához is. És ha a minisztérium, meg az érdekelt szomszédos községek is segítenének, akkor rövidesen elkészülhetne az égetően szükséges gyógyszertár is.Szépek a tervek. Megvalósításuk jó úton halad. Ezért mondhatják a palotásiak: a községfejlesztéssel újjászületik ez a falu is. —Só— TCSiört kertff a salgótarjáni temetőben A salgótarjáni temetőben több vörösfőatoma, direktóriumi tag, és a Tanácsköztársaság bukása után dühöngő fehérterror több áldozata fekszik. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából a párt és a tanácsvezetők elhatározták, hogy a temető legszebb helyén külön-külön síremléket állítanak az egykori vörös hadsereg parancsnokainak, direktóriumi tagoknak. Itt helyezik el a síremléket Lovász Józsefnek, a KIMSZ Nógrád megyei szervezőjének, aki a Szovjetunióban halt bele a csendőröktől kapott sebeibe. Ugyancsak itt állítanak emléket a román intervenciósok hatvani vérengzésénél kivégzett vöröskatonáknak is. A hősök kertjét márciusrban, a 40. évfordulón avatják fel a salgótarjáni temetőben. 1959. január Sí Vízszintes: l. Lenin Idézet a sajtó hármas feladatáról: akkor jó a sajtó, ha: (3. kocka két azonos betű). Folytatva: függ. 1-ben, (3. kocka két azonos betű), függ. 41-ben, vízszintes 47-ben, függőleges 48-ban (első kocka két azonos betű). Vízszintes 107-ben (utolsó kockába felkiáltójel kerül). 13. Hangszer. 14. Arrafele. 15. Burkolatsúly. 16. Vissza, a másik táborba megy. 18. Európai népfaj. 21. Névelővel: fém. 23. Korszak. 24. Közismert, népszerű újság (folyt, függ. 25. és 72. sz. sorokban). 26. Italos m.hangzós. 27. Irány. 28. Ruharágcsáló rovar. 29. Mezőgazdasági eszközök. 31. Felkiáltószó. 32. Esetleg. 34. Színdarab címe. 37. Periféria része. 39. Régi római pénz. 40. Vissza: fájdalmai. 42. Vissza: hamis. 43. Budapest melletti város. 45. Személyes névmás. 46. Keresztül. 49. Német névelő. 51. Olajfajta. 53. Miskolc hegye. 54. Hun király volt. 56. Róla m.-hangzói. 57. Lángolj! 59. Félig arat! 60. Takaró m.-hangzói. 61. Azonos betűk. 62. A feleség anyja. 63. Az egyik elektromos sarok neve. 64. Vissza növény. 66. Ázsiai állat. 67. Állathang. 69. Szenvedés. 70. Személyes névmás. 71. Új — németül. 73. Régi római viselet. 74. Talál. 75. Szovjet férfinév. 78. Sir. 80. Célkitűzés. 84. Férfinév. 36. Klasszikus drámaírónk egyik neve. 89. Juttatná. 91. Az elmúlt nap. 93. Női becenév. 95. Arc része. 96. Visszaról 97. Női becenév. 99. Azonos betűk. 100. Régi magyar szó. 102. Szintén. 103. Mezőgazdasági munkát végző. 105. Női név. Függőleges. 2. Visszanévelővel: szárnyasok testét fedi. 3. FBA. 4. Félig kofa. 5. Részleteire bont. 6. Ruhát készít. 7. Ármádia része. 8. Vissza nem benti. 9. A vízszintes 15. sz. fele. 10. Árunak van. 11. Magasra emel. 12. A Szabad Nép első szerkesztője (utolsó kockába pont kerül). 17. Opera-dal. 19. Egyedülálló növény. 20. Közelkeleti kikötőbe való. 22. Létezni. 24. Klasszikus tagadószó. 28. Nemez. 30. Főzeléknövény. 33. Férfi becenév. 35. Névelővel: csehszlovák motorkerékpármárka. 36. Nem szórakoztat. 38. Vajon személyedre? 40. Kettő — római számmal. 44. Bizonyos testhelyzetben van. 45. Február 1-én van (folyt, vizsz. 81. és 03- ban). 50. Elnöki rőv. 52. Recept. 55. Elavult ülőhely. 58. Nem rosszak. 60. Orahang. 65. Irány. 67. Orvosi cső. 68. Női becenév. 70. Félig tervez. 74. Stúdió. 76. AAM. 77. Alátok m.hangzói. 79. Azonos betűk. 80. Hiányosan látja! 82. Vissza: kínai név. 83. Vissza: osztrák folyó. 85. Német névelő. 87. Nógrádi község. 88. Arc része. 90. Visszaírni kezd! 92. Épület része. 94. Egyiptomi Isten volt. 97. Tejtermék. 98. így — latinul. 100. Kinin — középen. 101. Festmény-fajta. 103. Vissza: egyiptomi napisten. 104. Visszamenni — 106. OA. angolul. 105. Juttat. Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget! Beküldendő: vízszintes 1. (folyt. függ. 1., 41., VÍZSZ. 47., függ. 48. és vizsz. 107. sz. sorokban), függ. 12., vizsz. 24. (folyt. függ. 25. és 72. sz. sorokban), függ. 45. (folyt. vizsz. 81. és 83. sz. sorokban), valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvényt. Beküldési határidő: február 4. A borítókra írjuk rá: Rejtvény! A múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Mormolnak szelei a fagyos éjszaknak: a zsindelyre vastag jégcsapokat raknak. Könyvjutalmat nyertek: Nagy Ibolya, Nagybátony, Horthy Erzsébet, Balassagyarmat, dr. Deák Ferenc, Salgótarján. A gyermek keresztrejtvény nyertesei: Bán Piroska, Pöstényipuszta, Méhész Katalin, Alsótold, Radics Sándor, Ságújfalu A könyveket postán küldjük el VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. 1. 31. NÓGRÁDI Népújság A TE LAPOD, olvasd, terjeszt NYÍLT LEVÉL (álnéven írt levélre) EGY EX ÚRIEMBER GYŰRÖTT KALAPJA MELLÉ HELYRE HÁT NÉZZE kedves Reakci Ödön! Szállíthatnám én Önt Ravasz Tódornak, Bitang Edömérnek, Ledlér Mukinak, vagy kitudja minek, de annak igazán nem, aminek ön elnevezte magát: Kovács Pálnak. Nem! Ezt nem teszem! Nem teszem abból a meggondolásból, hogy a Kovács Pál név egy igen szimpatikus, szép, becsületes, s általában munkáscsaládokban használt munkásnév. Inkább Reakci Ödönnek szólítom, mert ilyen talentumra, mint amilyen ön is, nem illik sem a Kovács, sem a Pál név. Kérem, ne használja!... Higyje el, nem illik!... ön „kedves”, levele után ítélve minden hájjal megkent, született Reakci Ödön, így szólítom hát önt utólagos engedelmével. Először is nagyon helyesen tette, hogy nem beszélt mások nevében. Helyes ez azért, mert sorai és mondanivalója teljesen szubjektívek. Én magam egyszerű munkásember vagyok és higgje el, munkások között is élek. Ilyen véleményt azonban, mint amilyent az ön levele tartalmaz, munkáskörökben még nem hallottam. Azt írja: „A választás nem volt teljesen megnyugtatóan szabályszerű”. Csodálom! Pedig higgje el, nem vonakodtunk a külföldi, sőt nyugati újságírók részvételétől sem a választások alkalmával. Sőt azt akarjuk, hogy a választások eredményének híre röpüljön szerte a világba. Bizonyosan itt élt ezekben a napokban, de nem tapasztalhatta, hogy bármiféle trükkel, erőszakkal, vagy akár hamis ígérgetésekkel csalogattuk volna ki a szavazatokat. Tudom: a népi hatalom és a proletárdiktatúra töri az Önök oldalát. Dehát hadd törje csak. Higgje el, amióta Önök nem dőzsölnek, azóta milliók vígadnak. És ez így helyes. De, ha már szóba hozta a választást, hadd mondjak én is erről még valamit. Hát nézze csak! A választás végereménye országosan is, és megyei szinten is elsöprő győzelemről beszél. Mármint a mi győzelmünkről és az Önök elsöpréséről. Ezt a nép akarta így. Senki senkit nem kényszerített véleményének ilyen alakulására. Arra viszont nyilván emlékszik, amikor az Önök világában csendőrszuronyok és kardlapok villogtak a szavazóhelyiségek környékén. Erre nem tért ki „kedves” levelében, azért emlékeztetem most önt, mint véleményének tisztázásához szükséges és fontos tényre. Jó, jó, hogy emlékeztetett erre annak idején a Nógrádi Népújság csakúgy, mint az ország többi lapja. Úgy látszik azonban önnek nemcsak a memóriája rossz, de a szeme is gyönge már az olvasáshoz. Elképzelem, hogy remegett a keze, amikor rendelkezésére bocsátották a szavazólapokat. S látja?... Bizonyára ismerik az ön felfogását, mégis nyugodtan a kezébe adták a választás jogát. De az Önhöz hasonszőrűek is véleményüket nyilvánították, pedig tudjuk, hogy utálják a népi rendet. Mégis: a Reakci „gyerekek“ szabad választása ellenére is több mint 99 százalékos volt az eredmény! S miután a tények megmásíthatatlanok, ezek fúrják az Ön hegyét, most levélben így próbálja kioktatni a kommunistákat: ön, Reakci Ödön, a kommunista magatartásról: „Ne azzal a „vacak” űrrakétával, atom- és hidrogén ügyekkel foglalkozzanak, mert mindentől fontosabb „a nép arányosított jóléte”. (Persze itt az ön „arányosított” jólétére gondol.) NO, KEDVES Reakci Ödön! Hogy valami „újat” és „megnyugtatót” mondjak: Mi foglalkozunk az atom- és hidrogénüggyel, mert aggódunk a nép békés életéért. Azért foglalkoztat bennünket az atom- és hidrogénbomba, mert ezt veszélyesnek tartjuk a nép egészsége és jóléte szempontjából. Azt akarjuk, hogy ezek gyártását azonnal és örök időre tiltsák be! Nem akarjuk, hogy az a sok-sok kényelmes és gyönyörű lakóépület, középület, gyárépület és sok drága berendezés, amelyekben annyi pénz, munka- és alkotóenergia fekszik, az Önhöz hasonlók könnyelmű és kalandor politikusok törtetésének áldozata legyen. Törődünk az űrrakétával is, mert ettől remélünk további értékes ismereteket szerezni a világmindenségről. De mindezek mellett törődünk mi kérem a munkásosztály és a dolgozó nép szemszögéből jól értelmezett arányosított népjóléttel is. Mert mit mond a mi elvünk: A SZOCIALIZMUSBAN mindenki végzett munkája szerint részesül a termelt javakból. No, persze mi nem mondjuk, hogy a mércéink hajszálpontosan tükrözik is a munka és az utána járó fizetés arányát. Kisebb hibáitól eltekintve azonban már most pontosnak tarthatjuk. A meglévő kisebb hibákat meg majd kijavítjuk! Mi! Vagy, ha úgy tetszik korrigáljuk! Ezt is, mi! Képzete! Ilyen önzők vagyunk! Nem bízzuk önökre az arányosítást. Pedig önök igen, sokáig arányosítottak. Majd kétezer esztendeig. Hogy példával szolgáljak a mi arányosításainkról, mindjárt utána is néztem. Az illetékesek azt mondták, hogy: Kovács László zagyvai bányász egyike azoknak, a becsületes, jónevű munkásoknak, akinek a nevét önnek volt mersze bitorolni) rendszeresen 3500—4000 forint körül, keres. A végzett munkája arányában október havi keresett, például 3985 forint volt.” Ne restelje! Nézze meg, hogy így van-e} Ez a Kovács többet keres, mint a vállalat igazgatója. Pedig ön azt állítja, hogy a vezetők a dolgozók rovására, kiváltságos életkörülményeket élveznek. Nos, azért hasonlítottam munkás keresetét vállalati igazgató keresetéhez, mert az igazgató az összes vezető beosztású emberek között a legmagasabb bért kapja. De, hogy válogathasson is: Szorospatakon Farkas Ferenc decemberi keresete 3600 forintra rúgott. Ez is több, mint egy igazgatóé! Vagy akar még egy bizonyítékot? Nézze meg Mizserfán Kaposvári Ferenc decemberi bérlistáját: 4797 forint keresetet talál rajta! így! Arányosan! A mi mércénk arányában! — Hát így, Ödönöm! Így! És nem úgy az arányosítást, mint ahogy ezt ön elképzeli, ahogy ez Önöknél megszokott volt. Mert ugye régen Chorin Ferencnek, annak a mindenki által jól ismert „díszpéldánynak” például 1941-ben 620 ezer 866 pengő volt a fizetése. Weisz Fülöpnek meg az acélgyáriak nyomorgatójának 398 088 pengő volt a keresete. Ezzel szemben egy egyszerű bányász 60 pengőtől 100 pengőig, egy gyári munkás meg esetleg 120 pengőig keresett havonta.