Nógrád, 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-02 / 147. szám

CMCi|U. o\ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK,’ ÁRA: 80 FILLÉR. 1964. AUGUSZTUS 3, VASÁRNAP Kis szövetkezetekből valódi nagyüzemek Ahány hónapja a salgótarjáni, a pásztói, a balassagyarmati járásban több kisebb termelőszövet­kezetből több ezer holdas mezőgazdasági nagyüzemet hoztak létre. Ez a lépés egyetlen esetben sem volt a véletlen műve. Része ez annak a tervszerű folya­matnak, amelynek végső célja nagy területű, jól gé­pesített, sok árut termelő mezőgazdasági nagyüze­mek kialakítása Nógrád­­ban. Az egyesített termelő­­szövetkezetek földterülete 1500-2500 holdra, vagy még ennél is nagyobbra növe­kedett, s több százra tehe­tő ezekben a gazdaságok­ban a tagok száma is. Ért­hető tehát, ha e mezőgaz­dasági nagyüzemek gazda­sági és politikai megszilár­dítása nagyobb erőfeszíté­seket igényel, mint ott, ahol a közös gazdaság már több esztendős múltra te­kint vissza, ismertek a község területi, közgazda­­sági adottságai, s a szövet­kezeti vezetők és a tagok szinte születésüktől fogva ismerik egymást. Az egyesült szövetkeze­tek mindegyike, Nagybá­­tony, Mátramindszent, Cserháthaláp eddig önálló gazdálkodást folytatott. Az egyesülés óta azonban több községnek, 3-4 termelőszö­vetkezet tagjainak kell együtt dolgozniuk. Hol le­gyen a szövetkezeti köz­pont? Ki legyen az elnök, a mezőgazdász? Melyik üzemegységben, milyen gazdálkodási ágat honosí­tanak meg? E megoldásra váró gondok sok-sok buk­tatót rejtettek magukban mindenütt. Az egyesülés óta eltelt hónapok azonban azt bizo­nyítják, valamennyi ter­melőszövetkezetnek sike­rült túljutnia a kezdeti ne­hézségeken. E lépés helyes­ségének legjobb bizonyíté­ka, hogy az egyesített ter­melőszövetkezetekben meg­erősödött a vezetés. Pél­dául a salgótarjáni járás­ban, ahol a legbátrabban vágtak ennek az útnak és 13 termelőszövetkezetet egyesítettek január 1-vel, 13 szövetkezeti elnök kö­zül választották ki az öt legrátermettebb elnököt az egyesítés után létrejött gazdaságok élére. Mezőgaz­dászok irányítják csaknem mindenütt az üzemegysé­gek munkáját is. Az egyesített termlőszö­­vetkezetekben az új ter­melési eljárások alkalma­zására, a hozamok növe­lésére, az üzemegységek szakosítására törekszenek. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy egyes termelő­­szövetkezeten belül az egyik üzemegységben csak szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoznak, s a növény­­termesztést is ehhez iga­zítják, mégpedig olyan for­mában, hogy az üzemegy­ség termelje meg a szarvas­­marha tenyésztéshez szük­séges takarmány mennyi­séget. Itt természetesen a helyi lehetőségeket, több éves termelési tapasztala­tokat vették figyelembe, s ez a viszonylag rövid idő is azt bizonyítja: növeke­dett, olcsóbb, gazdaságo­sabb így a termelés. Példák sorával bizonyít­ható, hogy az egyesített ter­melőszövetkezetek többsé­gében 20—25 százalékkal magasabb a tejtermelés, mint az egyesülés előtti időben. A mátramindszen­­ti Mátragyöngye Termelő­­szövetkezetben igen jó eredményeket érnek el a szarvasmarha hizlalásban rendszeresen szállítanak exportra is. Tavaly a zagy­varónai Új Élet Termelő­­szövetkezetben 3,2 kilo­gramm volt az 1 juhra eső nyírási átlag. Most a cere­­di termelőszövetkezet zagy­varónai üzemegységében 4,17 kilogramm gyapjút nyertek átlagosan 1,1 bir­kától. Célszerűbb lett a mező­­gazdasági beruházások fel­­használása is. Az egyesült termelőszövetkezeteknél megszűnt az a korábbi helytelen gyakorlat, hogy a termelőszövetkezetek csu­pán egy-két évre szóló, nagy anyagi megterhelést jelentő beruházást eszkö­zölték. Most a meglévő összeget a szakosításnak megfelelően használhatják fel. A nagybátonyi terme­lőszövetkezetben például, ahol kertészkedésre ren­dezkednek be, palántaülte­tőgépet vásároltak. Cereden pedig 100 férőhelyes tehén­istálló épül, mert a távlati terv az, hogy ebben a szö­vetkezetben a tehénállo­­mányt a ceredi üzemegy­ségbe vonják össze. A gazdasági erősödéssel párhuzamosan erősödik, te­rebélyesedik az egyesített termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia is. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a választott vezetők a legtöbb helyen két­hetenként üléseznek, betartják a határozatokat, s az üzemegységvezetők is a hozott határozatok vég­rehajtásán munkálkodnak. A vezetőség határozatairól küldött-közgyűlésen sze­reznek tudomást a tagok, tökérvényű igazság, hogy az egybefüggő nagy táblákon könnyebben boldogul a parasztember, mintha keskeny parcellákon aprózn­á el az erejét. Ér­vényes ez az igazság az egyesített termelőszövetke­zeteknek is. A nagyobb te­rületen jobban kihasznál­hatják a nagyüzemben rej­lő lehetőségeket, mint né­hány száz holdon. Egyné­hány helyen ugyan még nem sikerült teljes egészé­ben kialakítani a megfele­lő vezetést, másutt a szö­vetkezet és tanácsi vezetők értelmetlen vitája nehezíti e gazdaságok nagyobb üte­mű előrehaladását Vincze Istvánné csatai nyer KISZ kongresszusi hónap kezdődött A régi magyar színpad Családi kör Kubai-magyar barátsági estek megyénkben Salgótarjánban járt Kuba magyarországi nagykövete Tizenegy esztendővel ez­előtt kezdődött Kubában az ország forradalmi át­alakítása. Az évforduló al­kalmából megyénkben a szakszervezet és a népfront rendezésében kubai-ma­gyar barátsági estet ren­deztek. Salgótarjánban pénteken este került sor a baráti ta­lálkozóra Kuba magyaror­szági nagykövete és az Acélárugyár dolgozói kö­zött. A vendég a késő dél­utáni órákban érkezett Salgótarjánba, ahol ünne­pélyesen fogadták. A művelődési ház kis­termében megrendezett emlékesten dr. Juan José Fuxá Sanz, a Kubai Köz­társaság magyarországi nagykövete emlékbeszédet mondott. A szónok a for­radalom óta elért sikere­ket elemezte, beszélt a ku­bai nép hősi harcáról, a szocializmus építésében el­ért munkasikereiről. Szombaton Drégelypa­­lánkon, a művelődési ott­honban rendeztek kubai­magyar barátsági estet. Itt a nagykövetség titkára em­lékezett meg az évforduló­ról és méltatta Kuba fejlő­désben elért eredményeit. Negyvenegy pedagógus lőtte le a hivatali esküt Tizenhárom fővárosi fiatal tanár kezdi életpályáját nógrádi iskolákban Az idei augusztus else­jével régi problémája ol­dódott meg Nógrád megyé­nek. Nincs többé szükség arra, hogy képesítés nélkül nevezzenek ki pedagógust a megyének akár a legel­dugottabb kis községének iskolájába is. A jelenleg képesítés nélkül tanító pe­dagógusok záros határidőn belül megszerzik diplomá­­jukat, s néhány éven belül csak tanítói, tanári diplo­mával rendelkező pedagó­gusai lesznek a nógrádi is­koláknak. A probléma megoldását az jelenti, hogy ez alkalom­mal negyvenegy új peda­gógus, tanár, tanító és óvó­nő érkezett a megyébe. Szombaton a számukra rendezett fogadáson tették le a hivatali esküt a nóg­rád megyei tanács salgótar­jáni székházában. Noha a fiatal most végzett peda­gógusok zöme nógrádi szü­letésű, a megye vezetői kü­lönösen örömmel fogadták, hogy 13 fővárosi fiatal is nógrádi iskolákban kezdi életpályáját. Az új pedagógusok több mint fele, összesen huszon­heten tarsolyukban tanári diplomával érkeztek Salgó­tarjánba. Közülük kilencen a megye iskolahálózatának, oktató, nevelő munkájának fejlesztésében nagy szere­pet játszó egri tanárképző főiskolán szerezték meg diplomájukat. Ez alkalommal a taná­csok is minden eddiginél jobban felkészültek az új fiatal erők fogadására. A varsányi Dózsa Termelőszövetkezetben befejezés előtt áll a csépl­és. Pénteken a termelőszövetkezetiek a tervezett 27 vagon gabonát már átadták az állam­nak. (Fotó: Koppány Gy.) Tervezték • megvalósították Eddig több mint 72 millió forint a megyei beruházásokra Évről-évre gazdagodik megyénk. Mind nagyobb összeget biztosítanak arra, hogy szebb legyen Nógrád, új létesítmények szolgálják a megye lakosságát. A me­gyei tanács tervosztálya szerint ebben az évben 184 millió 707 ezer forintot biz­tosítanak a könnyűipar, az élelmiszeripar, a közleke­dés, a kereskedelem fej­lesztésére, egészségügyre, oktatásra, népművelésre, lakások építésére. Ez az összeg 18 millió 886 ezer forinttal több, mint azt az év elején tervezték. Az első félév mérlege igen kedvezően ala­kult. A beruházásra fordított összeg jóval meghaladja a 72 mil­lió forintot. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy a beruházá­sok felhasználása nagyobb részben inkább a második félévben jelentkezik, azt mondhatjuk: beruházási szerveink jó munkát vé­geztek. A könnyűipar fej­lesztésére hat hónap alatt 3,4 millió forintot költöt­tek. Ebből nagyobb részt a nyomda- és a sajtószékház építését biztosították, de új Patyolat felvevő helyet is létesítettek például Rútsá­gon. Az élelmiszeripar be­ruházása meghaladja az 1,5 milliót. A salgótarjáni új kenyérgyár építése mellett jelentős össze­get biztosítottak a sü­tőipar korszerűsítésére, elsősorban új gépek beszer­zésére. Dicséretes, hogy a beruházásban külön szere­pet kapott a peremboltok létesítése, amire egy mil­lió forint összeget használ­tak fel, a kereskedelem fejlesztésére pedig összesen 9,9 millió forintot. A kommunális és szoci­ális beruházások is jelentős helyet foglalnak el a me­gyei tanács tervosztályának költségvetésében. A jobb vízellátás céljára 7,3 millió forintot használtak fel a félév során. Jelentős ebből a salgó­tarjáni regionális víz­mű, a cserháthalápi, kállói, mátraszelei, ivó­víz probléma megoldá­sa, a szécsényi, sámsonházi törpevízmű létesítése. Az egészségügyi beruházás is növekedett első félévben, öbb mint 12 millió forin­tot használtak fel. Okta­tásra, népművelésre is je­lentős összeget költöttek.

Next