Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-02 / 285. szám

1966 S. NOFFR 3 (Folytatás a ?. oldalról.) tudni, hanem várni is, meg dolgozni is sokat, szívósan, és sokszor ez a nehezebb. A mi mai viszonyaink között így szolgáljuk jól a magyar népet. Átmeneti korunkban a társadalmi problémák és az azokat hordozó emberek gondolkodása, magatartása is összetett. Az irodalom, a művészet sem mutathatja be életünket leegyszerűsítve, feketefehéren, hanem összetetten, gyakran ellentmondásosan. Az irodalom, a művészetek művelői akkor töltik be hivatásukat, ha az új, a szocializmus és a régi világ harcában a maguk tudatformáló eszközeivel az új győzelmét segítik, erősítik az emberek szocialista meggyőződését. A magyar irodalom, film, színház, képzőművészetünk és más művészetek alkotói az utóbbi években szép eredményekkel dicsekedhetnek. Ismert költőink, filmművészetünk alkotói nemzetközi elismerésben részesültek. Nagy az érdeklődés az új magyar operák, zeneoktatásunk iránt. Minden művészeti ágban erősödtek a szocialista vonások, általában megizmosodott a magyar szocialista kultúra. A falu szocialista átalakítása, és az, hogy a párt rámutatott gazdaságirányítási mechanizmusunk fogyatékosságaira, ennek gazdasági kihatásaira, lendületet adott a szociográfiai műfajnak. Ebben a műfajban jelentek meg jó írások, de olyanok is, amelyeknek alkotói a valóságnak csak egy-egy periférikus részletét fedezték fel, és ezekből helytelenül általánosítottak. Ismerünk olyan alkotó embereket is, akik továbbra is tartózkodnak politikai állásfoglalásoktól, közönnyel néznek el a szemük előtt lejátszódó történelmi átalakulás felett. Így szaporodnak azok az úgynevezett elvont alkotások, amelyek gyakorlatilag mind szegényebbek lesznek. Végül szeretnék beszélni azokról a szocialista írókról, művészekről, párttagokról, és pártonkívüliekről, akiknek problémáival — bevallom — nem foglalkozunk eleget, ők már eddig is jelentős szocialista realista alkotásokkal, sok új színnel, mondanivalóval gazdagították a magyar kultúrát. Most nehéz feladatokkal birkóznak. Az a rohamos fejlődés, amelyen a mi társadalmunk az utóbbi évtizedben átment, a dogmáktól megszabadult, új stílus, megújuló eszméink és még sok egyéb, azt követeli meg tőlük is, hogy sok tekintetben vegyék újra számba a világot, fogalmazzák újra a témákat, a hősöket, a konfliktusokat. A legnagyobb figyelmet, a legodaadóbb törődést ők érdemlik, mert elsősorban tőlük várja a legtöbb segítséget a párt, és az olvasó, a nép, amely az irodalomtól nemcsak szórakozást, hanem tanácsot, eligazítást vár. A történelmi tapasztalatok ugyanis arra tanítanak, hogy a nem marxista irányzatok elhallgattatása nem helyettesítheti a velük folytatott érdemi vitát, hogy adminisztratív betiltásuk csak eszmei elszigetelődéshez, az egyedül célravezető ideológiai harc megkerüléséhez vezet. Mai kulturális életünkben éppen az az egészséges jelenség, hogy a gazdagodással, színesedéssel, a szélesebb tájékozódással lépést tart a marxista eszmei aktivitás: szellemi életünket eleven, termékeny vita légkör jellemzi. A fejlődés ellenére a kultúrpolitikai irányításnak többet kell segítenie alkotónak és olvasónak. Jogos az az igény az életnek ezen a területén is, hogy az irányítás legyen határozottabb, következetesebb, és az egészséges fejlődésnek megfelelően igényesebb. Kedves elvtársak! Lenin a kapitalista társadalomról szólva két kultúrát nevezett meg, az elnyomottat, és az elnyomók kultúráját. A mi társadalmunkban a két volt kultúra között már más határvonalat húzott a történelem. Munkásosztályunk régi harci kultúráját egyesítette a magyar és a világ kultúrájának minden értékálló kincsével, és azt az egész nép közös vagyonává tette. Ezt ápolni, fejleszteni, mindenkivel megismertetni a kommunisták feladata. Szirmai István nagy tapssal fogadott beszéde után Rapai Gyula, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. Jóleső érzés, hogy a Központi Bizottság beszámolója úgyszólván minden olyan fontosabb kérdésre kitért, amely párttagjainkat, dolgozóinkat foglalkoztatja, — mondotta, majd hangsúlyozta: teljesen egyetért a beszámoló megállapításával, hogy felelősek vagyunk a nemzetközi munkásmozgalomnak is. Ezután politikánk eredményeiről szólt, majd hangsúlyozta: — A szocializmus sikeresebb építése követelte pártunktól a gazdaságirányítási rendszer kritikai felülvizsgálatát, és az új gazdasági mechanizmus kimunkálását — mondotta, majd így folytatta: — csak üdvözölni lehet, azokat a javaslatokat is amelyek a szocialista termelési és tulajdonviszonyok továbbfejlesztését szolgálják, amelyek a mezőgazdaságban fennálló ellentmondások megoldásával erősítik annak szocialista jellegét. Felszólalása befejező részében a Baranya megyei bányászok megbízásából szólt: — Nem kevés azoknak a bányászoknak a száma, akik 10—15 éves földalatti munka után orvosi javaslat szerint már nem alkalmasak erre, de a rokkantságuk nem olyan mértékű, hogy nyugdíjba mehetnének. A jelenlegi béralap-gazdálkodás arra kényszeríti a bányák gazdasági és társadalmi vezetőit, hogy ezeket az embereket a külszínen, sokszor teljesen értéktelen munkára csoportosítsák át. Azt javasoljuk, hogy a bányász szakszervezet és az illetékes állami szervek vizsgálják meg ezt a kérdést, tegyék lehetővé, hogy a bányaüzemek ezeket a dolgozókat más jellegű, a népgazdaság számára hasznos munkában foglalkoztassák. Szabó István bevezetésül a mezőgazdaság népgazdasági jelentőségéről beszélt. Az elmúlt öt évben kiépültek a mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés keretei, s a termelés évente átlagosan két százalékkal nőtt. A fejlődés üteme tehát mintegy háromszorosa volt a felszabadulás előtti évek átlagának. Országos jelenség, hogy a fiatalok elvándorolnak a mezőgazdaságból. Mit is kívántak és kívánnak, a mai fiatalok? Mindenekelőtt megfelelő munkakörülményeket. Az az óhajuk, hogy az eddiginél garantáltabb és folyamatosabb legyen a keresetük, rendszeres pénzbeli díjazást szeretnének. Azt is tudnunk kell, hogy a tsz-ek megfiatalodásának nem az a fő útja, hogy a már elment fiatalokat visszahívjuk, inkább az, hogy a most növekvő ifjúság többsége a mezőgazdaságban maradjon. Ehhez törődnünk kell velük, jobban meg kell őket értenünk és ki kell elégíteni reális igényeiket. Ezután Havasi Ferenc, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. — A kongresszusi előkészületek a taggyűlések és a pártértekezletek vitái egyértelműen bebizonyították — mondotta —, hogy pártunk politikáját az emberek túlnyomó többsége helyesli és követi. Azt kérik: pártunk valamennyi szerve, a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig, gondoskodjanak arról, hogy a párt politikáját mindenütt torzítás nélkül hajtsák végre. Párttagságunknak ezt az igényét jogosnak tartjuk. A kongresszust megelőző vitákban nem a pártunk politikájával való szembenállás, hanem az annak lényegéhez és szelleme Tanácskozik az MSZMP resszusa Jelezi a helyi adottságok alapos ismeretét, körültekintőhöz való ragaszkodás tükre- elemzését, az elvek helyes Havasi Ferenc beszéde után Ságról szólt. Majd így felyződött alkalmazását, a pártpolitika- szünet következett, majd a tajta — országaink határa_ A northa+amat/Orjának maradéktalan érvénye- kongresszus Ilku Pál, a Polizotban síkraszállnak együttteiontViet sítését. Csakis a pártpolititikai Bizottság póttagja, mű- működésünk további elmélyi- mechanikus génit*; gondolkn kár aényegének megértésévelődésügyi miniszter elnökléséért. Bizonyítja ezt az dáct és tPvÁlwwsÁff Az EpitéT Vel> azonos megítélésével lelével folytatta munkáját. 1966—1970-es évekre megkö, , , ,~ . alapozhatjuk meg gyakorlati Ezután Péter János külügy- tött új kereskedelmi megállótevékenységünk helyes irá- miniszter emelkedett szóláspotlás, amely mintegy 64 szánát, és a cselekvés egységét, tárzalékos forgalomnövekedést irányoz elő. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom, egyesítésére törekedve, nem mondhat le egy olyan kipróbált fegyverrel, mint a kommunista és munkáspártok általános tanácskozása. Nem kétséges, hogy egy ilyen tanácskozás összehívásának fd-Nagy utat tettünk meg ködését zavaró problémák hi- kát keresve, hullámzó részé- tételei egyre inkább érlelődtisztelt elvtársak, nagy utat küszöbölését s az akcióegység lvek között ezt a feladatot neki mondotta. Növekszik a szocialista világrendszer nemzetközi tekintélye együtt és külön-külön is. megteremtését mai nemzetköz Nagy utat tett meg a Magyar Mi harcunk legfontosabb két Népköztársaság bonyolult és désebben egyre bonyolultabbá váló nemzetközi viszonyok között. Jól szemlélhető összehasonlítási lehetőséget nyújt az A jelenlegi bonyolult nemzetközi viszonyok között sajátságos módon növekszik a Szovjetunió és általában a Egyesült Nemzetek Szerveze- szocialista világrendszer nemte. Ültem az Egyesült Nemzezetközi tekintélye. Az az erőszak Szervezetének padsorai- következetesség, körültekintés van 1957-ben és 1966-ban is, közben minden esztendő közgyűlésén. Tíz évvel ezelőtt szemtanúja voltam a tajtékzó gyűlöletnek, amellyel a magyarországi ellenforradalomban kudarcot vallott nemzetközi reakció az ENSZ-ben a Magyar Népköztársaság képviselőit ócsárolta, és megbízólevelünk elismerése ellen is áskálódott. Ültem ugyanazokban a padsorokban ebben az évben is, és elnézegettem a Magyar Népköztársaság képviselőjét a közgyűlés elnöki székében — mert mint a közgyűlés egyik alelnöke, több alkalommal éppen a mi állandó képviselőnk elnökölt. A történelem enyhe igazságszolgáltatását és egyben vasszolgáljuk. Ezután Jean Kill, a Luxem-A Központi Bizottság jelenburgi Kommunista Párt közlése helyesen elemzi a mai ponti Bizottságának titkára nemzetközi eseményeket, in- tolmácsolta a luxemburgi logosan jelöli ki a további kommunisták forró testvéri külpolitikai feladatokat. A üdvözletét. Külügyminisztérium dolgozói, Luxemburg területre és nékülképviseleteink vezetői és pességre nézve kicsi, de erőtagjai sok erőt kapnak minden iparosított ország, munkájukhoz abból a bizalomból, másosztálya fejlett. A parlaamelyben a Központi Bizott- mentben ötvenhat mandátumság bennünket részesít. Megból 5 a miénk _ folytatta, köszönve ezt a bizalmat, ígér- Rendkívül aggaszt bennünket, hetem a kongresszusnak, hogy hogy a bonni szövetségi köznépköztársaságunk külügyi társaságban újjáéled a német szolgálatának tagjai, párttá- militarizmus. Egy fél országok és pártonkívüliek húsé zad alatt kétszer ismertük gesen állnak helyt a kongresz- meg a német militaristák és szusi útmutatások alapján fasiszták inváziójának és megnemzetközi felelősségünk és szállásának borzalmait nemzeti érdekeink szolgálata- „ .. . ,. , . . . , - ban - mondotta befejezésül Ezért írtj uk <>* felel os: Péter János. nek .az?kat a, nemzetközi problémákat, melyektől a há *ború és béke kérdése függ. Ezért vagyunk mi is szolidá- Péter János nagy tapssal forisak a hős vietnami néppel, gadott felszólalása után An- uZ.. ?me. ai_, ■ 1JnPerla^zmu-‘Idorka Magdolna, a bősárkányi fart*k tapadásának áldozaáltalános iskola tanára ka . Ezért vagyunk mi is pott szót annyira érdekelve az európai béke fenntartásában. kos iróniáját fejezi ki az az z. felel , szélt, hogy a falun javítani Ezután Demcsigijn Malóm* ellenkép: a múlt évben. a SsoSS Ífcoviétu^fSni kell az itatás feltételeit ah ««ne, a Mongol Népi Forra-Magyar Népköztársaság képe arra a vietnami név,hoz, hogy a középiskolákbadalmi Párt Politikai Bizottviselőjét éppen annak az harcát T1l és az egyetemekre kerülő »agának tagja, a központi országnak képviselője Java- eavaH.„„ agrázió ellen s futatok megállhassák a he- Bizottság titkára szólalt fel. soha elsőnek az I. számú po- dt az imperinglista monlofTén • * ség ellen, amely a vietnami S- mu^Stételemek^w. ten ^Av fZl JU"IUS' agresszió révén termonukleáris katasztrófába tudná sodprlitikai bizottság elnökévé, amelyik ország képviselői tíz évvel ezelőtt, a legvadabb dührohamokkal támadták a Magyar Népköztársaság küldötteit __ ____a szocialista világrendszerben-A Magyar Népköztársaság n_k *--*_*_ „iwwww _ ni a világot, megnövelte a népek és kormányok tiszteletét körülményeinek javulásáról szós határozatainak megvalósfszólt, majd így folytatta: talán munkálkodik, s ez a teigen nagy a kommunista vékenysége összekapcsolódik a pedagógusok felelőssége a fi- mongol népgazdaság negyediknek kerülőVwm ~ fiatalok szocialista szellemű ne- ötéves tervének teljesítésével, nemzetközi helyzetének ala- Szovjet“ iránt ^ha ner £ velés«b^1> eteteorban A nemzetközi helyzetet elokulása és tevékeny részvétele volt a vS^dil mezve hangsúlyozta: a nemzetközi vitás kérdések ol jová mint ma *** _ b^tartam kell. _ pártunk szerint _ megoldásában beszedésen bi Moszkva, ahova a Föld egész ^Ezuten Pák Szen Csei a kult helyzetben mind szükség a kerekségéről olyan bízalom- fa htikai gesebbé válik, hogy a világ mai és olyan szakadatlan sor te^árthStí^ üdvözletét" kommunista és munkáspártjai tan «»nek éü^SÖKkor- £ SneKSz SySítmányfok hivatalos es félhiva- hogy a magyar nép egyre hatalos delegációk tanácskozás gyobb sikereket ér el a szoronyítja azt, amit a kommunista és munkáspártok legutóbbi közös konferenciája 1960-ban Moszkvában így fogalmazott meg: „Korunk fő ffite^ágrénS^^eml SrtSto ÄSA5 1S ^íizmus'épitétében. béri társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik.” Magyarországot történelme során soha nem vette körül világszerte elismerőbb megbecsülés és tisztelettudóbb szimpátia, mint éppen most. Nemzetközi javulásának döntő magyarázata a szocialista világrendszer fejlődésében, a Szovjetunióhoz s a többi testvéri szocialista országhoz fűződő szoros kapcsolatunkban, a velük való baráti együttműködésünkben van. Azt a felemelkedő utat, amelyen Magyarország az elmúlt tíz esztendő nemzetközi eseményei között végigment — belső eredményeink mellett — a szocialista világrendszer nemzetközi hatásainak köszönhetjük. Most az elért eredmények próbáját és az erőgyűjtés idejét éljük — mondotta Péter János, majd így folytatta: Kádár János elvtárs a Központi Bizottság referátumában ismertette azokat az alapelveket, amelyek külpolitikai tevékenységünket meghatározzák az internacionalista felelősség és a nemzeti érdekek összehangolásának lehetőségében és szükségszerűségében. Külpolitikai tevékenységünkben ezeket az elveket alkalmazzuk következetesen és megalkuvás nélkül. A szocialista országokhoz fűződő bensőséges, baráti és testvéri kapcsolataink elmélyítését úgy munkáltuk, hogy mindig kerestük, a Szovjetunióval és más testvéri országokkal együtt, valamennyi szocialista ország együttmű-Julio Camacho Aguilera, a újabb tanácskozásra üljenek össze — folytatta. — Ez a tanácskozás kétségkívül nagyban elősegítené, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapján megszilárduljon a nemzetközi dések megoldása érdekében. . . -A Varsói Szerződés tagál- Ko 3ai Kommunista Párt kommunista mozgalom és valamai bukaresti értekezlete- Központi Bizottságának tagja lamennyi forradalmi erő egyben közös állásfoglalásban új Pártja nevében üdvözölte a sége. javaslatokkal fordultak az kongresszust, majd szólt az David Bowman, Nagy-Brieurópai ügyekért felelős kis- Egyesült Államok vietnami tanúia Kommunista Pártja helyzetünk ^ nagyhatalmakhoz, agressziójáról. Annak a meg- Központi Bizottsága Végrehajtó javaslatok közül a meggyőződésének adott hangot, Jó Bizottságának tagja pártidőszerűbb s a nemzetközi hogy a kubai nép bizonyos jának meleg, testvéri üdvözközvéleményt, az aurópai korábban: a vietnami harcosok létét tolmácsolta, majd az armányokat is leginkább foglal- kiűzik hazájuk földjéről és goi gazdasági helyzettel fogkoztatja az európai béke és légiteréből a gyűlölt betolalalkozott. A legutóbbi jelentés biztonság rendszerének elő- kódokat. Hangsúlyozta: Kuba 541 000 volt a munkakészítésére, az európai biz úgy véli, hogy Vietnam meg nélküliek száma az angol togsági konferencia összehí segítése olyan elvi kérdés, iparMaT1A, kormány magavására vonatkozó javaslat, amellyel haladéktalanul fog salb életszínvonalat, masa Most amikor az Egyesült lalkozniuk kell a világ komosabb béreket ígért, s ehelyett Államok vietnami agressziója munista pártjainak és sorra- a valóságban bérbefagyasztás, új veszélyeket növel az egész halmi mozgalmainak, az etet-szinvonal csökkenése világ felett, az Európában sem következő felszólaló, selkedő veszélyekről nemcsak Wnninikapt »n- Felszólalása befejező részemegfeledkeznünk nem szava esütt Munkáspártben Nagy-Britannia Kommubad, hanem éppen felszámoló- politikai Bizottságának tagja nista pártjának eredményeiről sokra kell törekednünk. A üdvözölte pártunk IX. számú,thekongresszusát, és a hagyomá Ezután ebédszünet követkény és lengyel—magyar barát lett. Közép-Európában élő népek közvetlen problémája s egyúttal a nemzetközi élet világproblémája az európai béke és biztonság rendszerének létrehozása. A közvetlenül szomszédos országok együttműködésének fokozódásával, mozaikszerűen, a feszültségeket okozó kérdések fokozatos megválaszolásával tevődik majd össze az össz-európai biztonsági rendszer. A mai nemzetközi viszonyok között is érvényes a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai közös nyilatkozatának felhívása. Minden demokratikus erő fő feladata: küzdelem a termonukleáris háború veszélyének elhárításáért. Külpolitikánkban nagy nemzetközi összefogáso A délutáni ülés, amelyen Somogyi Sándor, az I. kerületi pártbizottság első titkára elnökölt, Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter felszólalásával kezdődött. Ezután felszólalt Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács vb-elnöke, Végh László, a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója. A délutáni szünet után Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Felszólalt: Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Garai Gábor író, Boros Ottóné, a szolnoki közgazdasági szakközépiskola igazgatóhelyettese, Hans Mahle, a Nyugat-berlini Német Szocialista Egységpárt Elnöksége Titkárságának tagja, Eivind Wik, a Norvég Kommunista Párt Titkárságának tagja, Arturo Colombi, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Salvatore Corallo, a Proletár Egység Olasz Szociaista Pártja Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának agja. A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja tanácskozását