Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-24 / 304. szám
4 Nyílt levél egy apához c. cikkhez December 15-én közöltük fenti címmel dr. Tóth István cikkét, melynek hatására több olvasónk fogott tollat, hogy hangot adjon felháborodásának. Kérték: adjunk helyet lapunkban soraiknak. • Tisztelt Szerkesztőség: Azzal kezdeném soraimat, hogy fél perc helyett tíz, de ennél is tovább tartott annak a botrányos történetnek az elolvasása, melyet december 15-i lapjukban közöttek. Ezt azért írom, mert egy fél perc alatt sem, de tíz, sőt évekig sem lehet elsiklni az ilyen jellemtelen, és szégyenteljes bűncselekmény felett ökölbe szorult kezem, amikor a leífjakat az utolsó betűig elolvastam. Van-e egyáltalán szülői szeretet és emberi érzés az olyan emberben, aki ilyen szervenzetes cselekményre vetemedik és főleg gyermekkel szemben. Gyermekeink államunknak éppúgy, mint szüleiknek legféltettebb kincsei. A gyermeket védeni kell a szülőnek még akkor is, ha nem az ő véréből származott. Le kell, hogy sújtson a törvény az ilyen elvetemült szatírra, aki nem néz az alkoholos pohár fenekénél tovább. Az ilyen jellemtelen lény nem más, mint a társadalom szégyene és salakja. Személyemnek a gyermekekkel szembeni szeretet-érzése diktálta, hogy tollat fogjak és felháborodásommal ítéljem el én is az elvetemült apát, mint mostohát, illetve nevelőapát. Idős ember vagyok, a hatvan felé tartok, érzéseim továbbra is a gyermekkel szemben, a szülői szeretettel van telítve. Ápolnunk kell a gyermekeket, hisz ők lesznek a jövő kovácsai, ők veszik át tőlünk a nehéz munkát, amikor végleg elfáradunk. Ők biztosítják öreg napjaink örömét, ők hosszabbíthatják meg szeretetükkel életünket. Erre kellett volna gondolni az elvetemült nevelőapának, aki nem több a szakrnál és még arra sem méltó, hogy embernek szólítsák! H. J. Salgótarján A Nyűt levél... olvasása azt a kérdést veti fel bennem, hogy a földön emberek élnek-e? A tizennégy éven aluli gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekért szerintem 10 évi fegyházbüntetés lenne az igazságos ítélet. A mértéktelenül fogyasztott alkohol az emberek értékét az állat nívójára szalba le, akaraterejének nagyfokú csökkenését vonja maga után. Több ízben tapasztalhattuk, hogy a jobbról-balra türedező ittas emberek — a járókelőkkel sem törődve — útközben intézik el szükségletüket stb. Hazaérkezve a család, a lakók, a társbérlők éjszakai nyugalmára oda sem figyelve, több órán át ordítanak, a csendrendeletre fittyet hánynak. Sajnos a rendőrségnek kevés beleszólási joga van. A legjobb akarat mellett sem tehetnek semmit a garázda egyén megfékezésére. Érdemlegesen csak akkor intézkedhetnek, vagy léphetnek fel, ha már vér folyik. De mi történik akkor, ha a család egyik tagja, vagy a lakás társbérlőjének már nem bírják az idegei a hónapokon át tartó garázdálkodást, és elnémítják, úgyhogy kórházi kezeléssel jár, vagy esetleg még ennél is súlyosabb megtorlással végződik. Ki a hibás? Véleményem szerint több hatalmat kell adni az államhatalmi szerveknek, hogy az ittas embert azonnal méltó helyére juttassák, természetesen a saját költségén, így biztosan kevesebb lenne a garázda ember, minimálisra csökkenne a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény. Ezen felül biztosítva lenne a család és a szomszédok éjszakai nyugalma. V. Z. Salgótarján Megyénk személyforgalmának döntő hányada autóbuszon bonyolódik le. A buszutasok nagy része szívesen olvas, azaz olvasna, ha hagynák. Amíg a kalauz kiadja a jegyeket, ég a villany. Amint a jegykiadás befejeződött elalszik. A fény és a sötétség váltakozása miatt aludni sem lehet, ami pedig hosszabb utazásnál olykor igen jól esne. Az illetékesek azzal érvelnek, hogy az autóbusz vezetőjét zavarja, ha a kocsiban ég a villany. Való, hogy a szélvédő üvegről visszaverődő fény nem szolgálja a közlekedés biztonságát. Ám az is igaz, hogy a vezetői ülés mögött ott a függöny, amit minimális jóakarattal el lehetne húzni. S ha a függöny netán keskeny — ám szélesítsék meg. Nézetem szerint a kulturált utazáshoz hozzátartozik, hogy aki menet közben olvasni — esetleg leckét ismételni — óhajt, az tehesse. L. U Ságújfalu Miért sötét? Az utas is ember Különösen hangzik ez a a megállapítás, de talán ebből megérti a GA 80-40 rendszámú autóbusz vezetője, hogy az a falusi néni és ember, akinek csaknem fejéhez vágta a perselyt, mert abba 50 fillérest mert tenni. Hiába mondta szegény utas, hogy ő olyan ritkán utazik, nem ismeri a „szokást”. Még bocsánatot is kért, de a „nagyúr” , a gépkocsivezető mondta, kiabálta tovább a magáét durván, sértőn, valahogy így: „Ha nem ismeri a szokást, menjen gyalog, nem hiányzik maga a buszról stb.” Úgy gondolom, itt lenne az ideje, hogy az ilyen gépkocsivezetők is tudomásul vennék, hogy az emberi együttélésnek a legminimálisabb szabályait tartsák be. Ebben az illetékesek is segíthetnek. A történet ideje 1966. december 15-én, 14.46 óra. Helyszín 1. sz. járat, acélárugyári iskola megállója után. V. Gy. Salgótarján A mi járdánk A közelmúltban betonjárdát kapott Kisterenyén a Dopp István utca egyik oldala. Örültünk is ennek, mert gondoltuk végre mellőzhetjük a sarat és aránylag tiszta lábbelivel fogunk közlekedni, de nem így lett! Ugyanis az utca egyik részén van a 30. sz. népbolt, ahonnan a tej és a többi árut szállító gépkocsik távozáskor, a betonjárdán mennek keresztül, és a tér sarát felviszik a járdára. Sorainkkal szeretnénk oda hatni, hogy ne járjunk nagyobb sorban, mint amikor még nem volt betonjárdánk! Ez a panaszunk az iskolába járó gyermekeket is érinti. A Dobó István út lakói i WOGT? A T5 A BÉRLŐT SAJÁT LAKÁSÁTÓL NEM LEHET MEGFOSZTANI AZON A CÍMEN, HOGY HÁZASTÁRSÁNAK IS VAN LAKÁSA Ez évben megnősültem, de továbbra is a lakásban maradtam. Nem költöztem a feleségemhez, aki anyjával lakik együtt, és közöttünk a viszony nem megfelelő. A háztulajdonos most felszólított, hogy költözzek feleségemhez, mert ellenkező esetben bírósághoz fordul. Olvasónk kérdezi: köteles-e a házastársának lakásába elköltözni, és a jelenlegi bérletét feladni? Leveléből megállapítottuk, hogy a jelenlegi lakásán kívül másik megfelelő lakása nincs, tehát nem csupán a látszat kedvéért, hanem nyomós indok miatt — anyósával nem fér össze — nem költözött a felesége lakásába. Annak a bérlőnek, aki házasságot kötött, és megfelelő indoka van arra, hogy ne költözzék házastársa lakásába, az ilyen bérlőt volt lakásától megfosztani, és házastársa lakásába kényszeríteni nem lehet. Az sem lehet indoka a háztulajdonos felmondásának, hogy időnként olvasónk a feleségénél tartózkodik. Ha a háztulajdonos a lakás kiürítése iránt bírósághoz fordul, a bíróság gondosan megvizsgálja, hogy ön megfelelő indokok miatt tartja-e fenn lakását, és ennek megfelelően hozza meg határozatát. MÁS VÁLLALATHOZ KIRENDELT DOLGOZÓ KÁRÁT, AMELYET MUNKAKÖRÉBEN ELJÁRVA SZENVEDETT, A KIRENDELŐ VÁLLALAT KÖTELES MEGTÉRÍTENI F. M. olvasónk írja, hogy a sütőipari vállalatnál van alkalmazva, és ideiglenesen kirendelték egy másik vállalathoz Balesetet szenvedett. A két vállalat között véget nem érő levelezés folyik a felelősség kérdésében, a dolgozó azonban a mai napig sem kapott egy fillért sem. Olvasónk kérdezi — hova forduljon panaszával? A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a dolgozó más vállalatnál is köteles munkát végezni, ha azt a vállalat igazgatója elrendelte. Ebből pedig az következik, hogy a dolgozó munkáját a másik vállalatnál is a kirendelő vállalatnál fennálló munkaviszonya alapján végzi. Ha ilyen körülmények között, a dolgozó munkakörében eljárva kárt szenved, az ebből eredő igényét a kirendelő vállalattal szemben érvényesítheti, mintha a kárt a kirendelő vállalat okozta volna. Természetes azonban, hogy a kirendelt vállalat a másik vállalattal szemben megtérítési igénnyel léphet fel. Panaszával a kirendelő vállalat munkaügyi döntőbizottságához forduljon. LÉTSZÁMFELESLEG CÍMÉN VALÓ ELBOCSÁTÁSSAL EGYIDEJŰLEG LEHET-E ÚJ DOLGOZÓT FELVENNI A VÁLLALATHOZ ? S. G. olvasónk levélben fordult hozzánk tanácsért, mert törvénysértőnek tartja munkahelyéről való elbocsátását. Azt írja, hogy létszámfelesleg címén bocsátották el, de tudomása van arról, hogy más munkakörbe ugyanakkor vettek fel új dolgozót. Olvasónk nem írta meg, hogy milyen munkakörben dolgozott, és azt sem, hogy az új felvétel hova történt. Ezért csak általánosságban válaszolhatunk kérdésére, és azt közölhetjük, hogy az átszervezés, vagy létszámfelesleg címén történt felmondással egyidejűleg is lehet új dolgozót felvenni a vállalathoz, ha a vállalat előtt álló feladatok ezt indokolttá teszik, és nincs arra alkalmas munkaerő, akivel ezt a munkakört be lehetne tölteni. Ha olvasónk alkalmatlan volt arra, hogy ezt a munkakört ellássa, akkor a vállalat nem követett el törvénysértést. 19015. december 24. szombat Korszerűbb biztosítási módok Az Állami Biztosító jövő év januárjától korszerűbb biztosítási módozatokat vezet be, sőt ezeket újabb kockázatvállalással bővíti. A következő esztendőtől a tsztagok háztáji, az ingatlantulajdonosok épület- és háztartási, a bérlakásokban lakók pedig háztartási biztosításuk alapján árvízkár esetén is részesülhetnek kártérítésben. Ha a lakóházból hatósági intézkedésre ki kell költözni, vagy az árvíz a lakást a kiköltözés előtt elöntötte, az épületkáron felül kétezer forintot fizet a biztosító. Ha tűz vagy földrengés miatt kell az otthont elhagyni, az esetleges lakbértöbblet költségét a biztosító viseli. A szavatossági biztosítás körét — többek között — kiterjesztették a kerékpározás, sportolás közben okozot károkra. A baleset-biztosítás annyiban bővült, hogy érvényes a munka vagy gépjárművezetés közben történt balesetekre is. A biztosítás a háztartásban élő valamennyi családtagra érvényes. A munkahelyen vagy iskolában biztosított családtagok januártól két biztosítás alapján kapnak baleseti kártérítést. A biztosított lakásban elpusztult bélyeggyűjtemények értékének tíz százalékát térítette eddig a biztosító; jövőre ez az arány megháromszorozódik. Az állattartás biztonságának növelése végett lényeges módosítás történt a háztáji biztosításban. Eddig csak egy állat után fizettek kártérítést akárhány hullott is el egy káresemény alkalmával. Januártól a háztáji gazdaságban vagy illetményföldön tartott valamennyi sertésre és kecskére vonatkozik a biztosítás, tehát a biztosító minden elhullott vagy kényszervágásra került állat után fizet. A kártérítés összegét anyakocáknál ötven százalékkal növelték. Az új biztosítási lehetőségekről, a régi biztosítások újra történő átcseréléséről az Állami Biztosító fiókjai, megbízottai adnak részletesebb tájékoztatást. Partizánok EPIZÓDOK - DOMOMENTUMOK VI. Miért volt ennyire fontos Hitlernek Szlovákia részleges megtartása, a szabadságharc, a partizánmozgalom elfojtása magyar egységekkel? Ugyancsak egy korabeli újságból idézek, mely szabad területen jelent meg magyar nyelven: „Most, amikor a Vörös Hadsereg a Kárpátok északi lejtőjét kézben tartja, nem szorul külön magyarázatra a Kárpátok déli lejtőjén fellángolt sikeres szlovák szabadságmozgalom katonai jelentősége. Elég rámutatni arra, hogy Szlovákia területén keresztül vezet a Kárpátok védelme szempontjából legfontosabb vasútvonal, a Kassa — Oderbergi vasút és a Balkánra vezető fő vasúti ütőér, a Zsolna — Galánta — Budapest vonal.” Mindezt bevezetőnek szántam ahhoz, hogy megindokolhassam Nógrádi Sándor elvtárs, és törzsének zólyomi megjelenését. Politikai cél: '''szeköttetést teremteni a mag xyarOT*r7R^ k<^zT’mik!‘t3+öTr]rR] és egységbe szervezni soraikat. Katonai cél: támogatni az észak-magyarországi területen kibontakozó és egyre fokozódó ellenállást, elsősorban a nógrádi szénmedencében. Az sem véletlen, hogy éppen az északi vidéken bontakozott ki legerőteljesebben a partizántevékenység. Elsősorban itt volt a legforradalmibb a bányászság és a munkásság. Tömegekkel rendelkezett Nógrádban, Borsodban és nem utolsó sorban támaszkodhatott a Szlovákiai Nemzeti Felkelésre, az ottani elvtársakra. A Magyar Komunista Párt Központi Bizottságának írt jelentésében így fogalmazza ezt meg Nógrádi Sándor elvtárs: „ .. .elválva Voljanszkij törzsétől október 13-án közelebb a magyar határhoz, Divényben ütöttem fel tanyámat, ahol abban az időben Velicska törzse (partizánbrigád — a szerk. megjegyzése.) is székelt. Naponta lejártam Tamásiba, vagy egy másik, a határ közelében levő faluba. Az első feladat végrehajtá sára az azt követő napokban a következő történt: Barboríák útján (az én.k-d.-es Pa’i bácsim — a szerk. megjegyzése) érintkezésbe léptem Kókai Béla nevű, régi, losonci kommunistával és más losonciakkal, akiket technikai munkára szándékoztam felhasználni. Megtudtam, hogy Losoncon működik egy 21 tagú nemzeti bizottság, melyben a polgári antifasiszta alakulatok, a szociáldemokraták és a kommunisták vannak képviselve. A bizottság akkor konkrét tevékenységet csak annyiban fejtett ki, amennyiben katonai híreket szerzett. Ipolysággal felvéve az összeköttetést, az egyik, régebben vezető kommunista Zólyomba jött, hogy utasításokat kapjon tőlem. Közben meglátogattam a Rima-bánya közelében (szlovák területen) elhelyezett Kozlov — Grubics partizán csoportot melynek magyar tisztjei és katonái a magyar területen levő Rimaszombatba bejártak. Az e csoportban dolgozó kommunista Fábry útján felvettem az összeköttetést a rimaszombati kommunistákkal is, utasítást adva nekik Fábrinn keresztül a pártmunkára vonatkozó...’ Intézkedések történtek a rozsnyói, jolsvai, tomalji és a fülesi kommunistákkal való összeköttetés felveteiére is. Működő pártszervezetek egy városban sem voltak az említettek közül.” Ekkor már élénken tevékenykedett Rimaszombat környékén Vaszilij Mihajlovics Kozlov magasabb partizánegység parancsnoksága alatt a Petőfi Sándor magyar partizánosztag. Parancsnoka: Grubics Zoltán, komisszárja: Fábry József. Létszáma: 274 fő. Igen ütőképes és jelentős magyar egység volt abban az időben. Hogyan erősödött egy partizánosztag? Honnan szerezte az utánpótlást harcosokban, fegyverben és élelemben? Jó példa erre Fábry József egyik akciója, melyet Lucka faluban hajtott végre. A partizánok állandó összeköttetésben voltak a lakossággal. Tőle szerezték legfrissebb híreiket, tájékozódtak a német és a magyar alakulat mozgásairól, tevékenységeiről és terveiről. Így tudták meg Fábriék, hogy Lucka faluba magyar katonák érkeztek a frontról és élelmiszert rekvirálnak a lakosságtól. A Petőfi partizánosztag egy csoportja, Fábry József vezetésével azonnal megjelent a faluban és a lakosság közvetítésével, majd pedig később tömélyesen is felvette a kapcsolatot a magyar frontkatonákkal. Az eredmény: öt magyar honvéd letette a fegyvert és beállt a partizánosztagba, a többiek elrejtőztek a közeli erdőkben, anélkül, hogy végrehajtották volna a kapott feladatot. „Zsákmányoltunk három puskát és egy pisztolyt” — mondja a partizáncsoport jelentése A Petőfi partizánosztagot egy alkalommal váratlanul közrefogták a németek Revucától északra egy magaslaton. Adler osztagparancsnok 15 perces heves tűzharc után úgy határozott, hogy kitör az ellenség gyűrűjéből. Elhatározását siker kísérte. Tizenhat németet megsemmisítettek, a partizánoknak négy sebesültjük volt. Mindezt azért említem, mert itt kerül először elő Ádler Károly lőcsei fogtechnikus neve. Ádler tagja volt a népes családnak, ahol négy fiú nevelkedett, köztük Sas Náci a későbbi híres cigányprímás, és Ányos Laci, a nótaköltő. Egyáltalán nem forradalmi család és Ádler Károly is fogtechnikusként dolgozott hosszú éveken át Lőcsén. Üzlete jól ment. Nem volt kommunista, mégis csatlakozott a partizánokhoz. Ez is mutatja, azt a széles népi egységet, amely a fasiszták ellen meg■>eil várni abban az időben. Később Ádler Károlyt a németek lfogták és harmadmagával Dobsinán kivégezték... Gárdonyi Béla