Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

mAG PROT FM RT AI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVF„ 276. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. NOVEMBER 22., SZERDA ■ Napirendem A kiskereskedelem társadalmi ellenőrzése • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap Salgótarjánban tartotta soron következő ülését. Első napi­rendi pontként Géczi János, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének előterjesz­tésében megvitatta és elfogad­ta a személyzeti munka hely­zetéről és feladatairól szóló előterjesztést. Elfogadta a végrehajtó bizottság azt a jelentést, amit a mezőgazda­­sági és élelmezésügyi, vala­mint a megyei pénzügyi osz­tály együttesen készített a gyen­ge termelőszövetkezetek állami támogatásáról és hatékonysá­guk vizsgálatáról, különös te­kintettel az ártámogatásos rendszerre. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén visszatért az 1966. október 11-én hozott ha­tározatának végrehajtására, amelyet a kiskereskedelmi tár­sadalmi ellenőrzés eredmé­nyessége céljából hozott. Az elmúlt évi határozat legfon­tosabb feladatnak mondotta ki a többi között, hogy fel kell frissíteni a társadalmi el­lenőri hálózatot aktív, fiatal dolgozókkal; a megye egyes területein növelni kell a tár­sadalmi ellenőrök számát; a kereskedelmi szakigazgatási szerveknek aktívabban kell közreműködni a társadalmi el­lenőrök szakmai irányításá­ban; biztosítani kell a társa­dalmi ellenőrzéshez szükséges anyagi feltételeket. A megyei tanács kereskedelmi osztálya által készített jelentés meg­állapítja, hogy a vb-határo­­zatból adódó feladatok túl­nyomó része megoldást nyert. A tett intézkedések eredmé­nyei megmutatkoznak a tár­sadalmi ellenőrök aktív tevé­kenységében. Az ellenőrzés nemcsak számszerűségében növekedett, hanem tartalmi­lag is javult. Intézkedés tör­tént, hogy a társadalmi ellen­őrök bejelentéseit és észrevé­teleit minden esetben vizsgál­ják ki, és a tett intézkedések­ről a társadalmi ellenőröket tájékoztassák. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy eb­ben az évben eddig a keres­kedelmi vállalatok és smsz-ek 43 fegyelmi eljárást folytat­tak le, 23 igazgatói figyelmez­tetést adtak ki, a kereskedel­mi szakigazgatási szervek pe­dig 18 szabálysértési eljárást kezdeményeztek a társadalmi ellenőrök bejelentései alap­ján. Ezeken túl az Állami Kereskedelmi Felügyelőség pénzbírságolást is alkalmazott. A tanácsi vállalatok az év el­telt időszakában 80 esetben vették igénybe a társadalmi ellenőrök munkáját, szervez­tek közös ellenőrzéseket. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén elhangzott jelen­tés arról is beszámolt, hogy megyénkben jelenleg 363 ta­nácsi és 294 szakszervezeti társadalmi ellenőr tevékeny­kedik. Az smsz-eknél a vá­lasztmány tagjai végeznek esetenként társadalmi ellenőr­zést. A tavaly hozott vb-hatá­­rozat sürgette a mezőgazdasá­gi jellegű járásokban — Ba­lassagyarmat, Rétság, Pásztó — a tanácsi társadalmi ellen­őrök számának növelését. En­nek eredménye, hogy ezen a területen 135-tel nőtt a társa­dalmi aktivisták száma. A tanácsi társadalmi ellenőrök az idén a szakmai albizottsá­gok és a kereskedelmi fel­ügyelőkkel közösen 460 eset­ben végeztek ellenőrzést, s az ellenőrzött boltok 20 százalé­kánál találtak súlycsonkítást, illetve áreltérést. A végrehajtó bizottság ta­valyi határozata értelmében az idén már szakosították a társadalmi ellenőrök oktatá­sát. Külön élelmiszer-, ipar­cikk- és vendéglátóipari szak­mákban, de külön előadásban foglalkoztak a piac, a TÜZÉP és építőanyagipari ellenőrzés témakörével is. Megállapítást nyert, hogy a szakszervezet és a tanácsi szervek munkakapcsolata ja­vult. A tanácsi albizottságok és a szakszervezetek képvise­lői egyaránt arra törekednek, hogy az aktívahálózatot szak­szerűen irányítsák és együt­tesen gondoskodjanak a tár­sadalmi ellenőrök oktatásáról és továbbképzéséről, hogy el­lenőrzéseikkel mind jobban segítsék a vásárlói érdekvé­delmet. A tanévnyitás tapasztalatai és a KISZ- lakásépítés helyzete Balassagyarmaton A balassagyarmati városi KISZ vb tegnapi ülésén, — amelyen megjelent többek kö­zött Janák Gyula, a városi pártbizottság munkatársa, Szilasi András, a megyei KISZ vb iskolai osztályának veze­tője, — a város középfokú is­kolái közül a 217. számú ipa­ri szakmunkásképző-intézet, a Balassi és a Szántó gimnázi­um KISZ-bizottságainak a tanévnyitással kapcsolatos munkáját tárgyalta. Megálla­pította, hogy mindhárom is­kolában nagyfokú fejlődés ta­pasztalható az elmúlt évhez viszonyítva. Élénkült, tartal­mában is erősödött a KISZ- élet. Különösen a Balassi Gimnáziumban tapasztalható erőteljes munka. A vb-ülés második napiren­di pontjaként az újraválasz­tott alapszervi vezetőségek munkáját értékelte, majd a Balassagyarmaton folyó KISZ- lakásépítésről hangzott el be­számoló, amelyben vázolták a lakásépítés helyzetét és pers­pektíváját. A vb elfogadta azt a javaslatot, amelynek ér­telmében a jövőben újabb KSZ-lakások épülnek, mégpe­dig a város belterületén, s a jelentkezők közül a KISZ- alapszervezetek javaslatait ké­ri majd ki a városi KISZ-bi­­zottság. Olaj került a vízbe A vízmű a hibát elhárította • További intézkedések a víz minőségének megjavítására A múlt héten, csütörtökön elromlott a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat egy salgótarjáni búvárszivat­­­tyúja. Az elromlott berende­zés a gépolajat a szó szoros értelmében beinjekciózta a vá­rosi vízhálózatba. A jelenség észlelése után a vízmű szak­emberei igyekeztek gyorsan behatárolni a szennyeződést előidéző gép helyét. Az el­romlott berendezést kiiktat­ták, majd hozzáláttak a víz­hálózat, valamint a víztároló­medencék kiürítéséhez, kitisz­tításához. Szerencsére az ivó­vízbe került olaj biológiai, bakteorológiai jellegű veszélyt nem okozott, ennek ellenére napokig tartott, mire utóhatá­sát is elhárították. Több to­lózár eltört, ki kellett cserél­ni. A hálózat kimosatása miatt felkeveredett a vezetékekben a vasiszap, s ez még kedden is vörösessé, zavarossá tette a vizet Salgótarján egyes körze­teiben. A kellemetlen üzemzavar kapcsán lapunk munkatársa több, a víz minőségével össze­függő kérdést intézett a víz­mű egyik vezetőjéhez, aki el­mondotta, hogy a közelmúlt­ban az Országos Vízügyi Fő­­igazgatóság vizsgálatot tartott, és néhány olyan megállapítást tett, illetve intézkedést java­solt, amelyek realizálása re­mélhetőleg előnyösen befolyá­solja a regionális vízműből nyert ivóvíz minőségét. Az OVF javaslatára példá­ul már a jövő hónapban be­vezetik a klóraminos vízkeze­lést. Az eljárás lényege, hogy a víz klórozásánál a klórhoz kis mennyiségben ammóniát adagolnak, amely jelentősen lelassítja a klórgáz elbomlá­­sát. Az eddigi klórmen­­­nyiségnek tehát csupán felére, vagy egyharmadára lesz szük­ség, a csírátlanításhoz. Az eljárást Magyarországon elő­ször itt alkalmazzák nagyüze­mi méretekben. Bevezetésétől a víz ízének, szagának javu­lását várják. Az ózongáz megfelelő ada­golása a víztisztítás során ha­tásosan, sőt tökéletesen ron­csolja a vízbe került rossz sza­gú és ízű fenolt. Külföldön — a többi között Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, Auszt­riában, Olaszországban — már jóideje eredménnyel al­kalmazzák az ózonizáló be­rendezéseket. Az is kiderült, hogy bár a hazai bevezetésre eddig nem került sor, a kül­földön — például az említett országokban is — leginkább bevált berendezéseket Ma­gyarországon, Egerben gyárt­ják. Az OVF vizsgálatának ered­ményei alapján a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vezetői felkeresték az egri Irányítástechnikai Be­rendezések Gyárát, mely je­lenleg a Pilseni Sörgyár szá­mára készít ózonizáló beren­dezést. Nos, annak teljesítőké­pessége körülbelül meg is felel a regionális vízmű szük­ségleteinek. Ezért előzetes tárgyalások során szóbeli meg­állapodás is jött létre: a mintegy másfél millió forint ér­tékű berendezés „mását” jövő év harmadik negyedére elké­szítik Nógrádnak. Reméljük, hogy a szóbeli megállapodás a megkötendő írásbeli szerződés­nél is érvényre jut annál is inkább, mert amióta a regio­nális vízmű működik, a vízben rendszeresen észlelik a fenolt. Az ózonizáló berendezés al­kalmazását fontosnak tartják országos szervek is. Laborató­riumi vagy félüzemi méretű kísérletek ugyan folynak az OVF felügyelete alatt Debre­cenben, Pécsett, Siófokon, de nagyüzemi méretekben előre­láthatólag először nálunk ve­zetik be. A Fővárosi Vízmű­vek máris bejelentette igé­nyét: az ózonizáló berendezés jövő év végén várható üzem­be helyezése után szeretne szakembereivel részt venni az ellenőrző mérésekben, vizsgá­latokban, hogy azután Buda­pesten is megtegyék az intéz­kedéseket a fenol elleni ha­tásosabb harc érdekében. Tűzharc Jordánia és Izrael között *> oldal’ Kilencven éve született Ady Endre <4 oldal' Megyei labdarúgó-híradó (5 oldal) Bakét a Munka Törvénykönyvéről, a kollektív szerződésről az SZMT székházában Tegnap délelőtt Salgótar­jánban, az SZMT székházának nagytermében az SZMT me­gyei elnöksége és a megyei jogászszövetség ankétot ren­dezett az új Munka Törvény­­könyvéről és a kollektív szer­ződésekről. A megjelenteket Nádasdi András, az SZMT ve­zető titkára üdvözölte, majd átadta a szót dr. Nagy Lász­lónak, a Munkaügyi Minisz­térium jogi főosztálya vezető­jének. Dr. Nagy László bevezető­jében elmondotta, hogy a központi munkajogi rendelke­zések száma körülbelül öt­ven százalékkal csökken a gazdaságirányítás új rendsze­rében. Azok mind elvi jelen­tőségűek; a részletes szabá­lyozásnak a kollektív szerző­dések keretein belül kell meg­történnie. Az új jogszabályok szerint lényegesen megnő a szakszervezet jelentősége és felelőssége, — ám ez nem mond ellent a nagyobb válla­lati önállóságnak. Abban az esetben — például — ha a szakszervezet él vétójogával, mindaddig kell vitázni a vál­lalat vezetőjével, amíg közös megegyezésre sikerül jutni. Nincs lehetőség arra, hogy a végső szót felsőbb szerv mond­ja ki. A helyes nézetek kia­lakításához mind a vezetők, mind a szakszervezetek szá­míthatnak a vállalati és fel­sőbb szintű pártbizottságok tanácsaira, támogatására. A kollektív szerződés jog­szabály jellegű és erejű, — hangsúlyozta az előadó. Az abban foglaltak végrehajtását az állam garantálja. Azokon a helyeken lesz valóban jó, a termelést segítő és az embe­rek megelégedésére szolgáló, a kollektív szerződés, ahol an­nak tervezetét részletesen megvitatják a dolgozókkal, aláírása után pedig újólag megmagyarázzák, sőt — lehe­tőleg — állandó közszemlére teszik. Dr. Nagy László fi­gyelmeztetett arra, hogy a jövőben várható eseményeket — például rövidebb munka­időre áttérést — nem szabad a kollektív szerződésben rögzí­teni. Nem is szükséges, hi­szen a kollektív szerződés a reális igényeknek megfelelően bármikor módosítható. Hasznos tanácsokat adott a Munkaügyi Minisztérium fő­osztályvezetője a kollektív szerződések megszövegezésé­hez is. Ajánlotta, hogy azok munkakörönként szabályozzák a túlmunka keretét; hogy arányokban, ne pedig fix összegekben határozzák meg, hogyan osztják el a rendelke­zésre álló kereteket. Óva intett az agyonszabályozástól, nega­tív példaként említve egy kollektív szerződéstervezetet, amelyben úgy tizenöt pontban sorolták fel, milyen esetekben lehet segélyt adni. A központi elvek beépítése a kollektív szerződésbe­ felesleges. A központi elveknek a nélkül is érvényt kell szerezni, hogy azokat átmásolnák a kollek­tívbe. Éppen ilyen fölösleges fáradozás definíciókat alkotni olyasmiről, hogy mi értendő munkaviszonyon vagy fegyel­mi vétségen. A munkaügyi döntőbizottsá­gok feladatait elemezve az előadó kifejtette, hogy a jö­vőben e bizottságoknak még jobban kell törekedniök a tényállás pontos felderítésére. A vállalat részéről történt felmondás esetén, — például —, azt kell vizsgálni: valóban mulasztott-e annyiszor igazo­latlanul a dolgozó, ahány igazolatlan mulasztás miatt munkáltatója felmondott. Meghatározott kivételes ese­tektől eltekintve a döntőbi­zottságok nem hivatottak an­nak elbírálására, rászolgált-e elegendő súllyal a munkavál­laló a felmondásra. Úgyszin­tén nem hozhat a munkaügyi döntőbizottság olyan határo­­­zatot sem, amelyben arra kö­telezi a vállalat vezetőjét, hogy a felmondást próbaidőre függessze fel. Dr. Nagy László rámutatott arra is, hogy az eddiginél na­gyobb arányú munkaerőmoz­gásra lehet számítani, ez azon­ban előnyös a népgazdaság számára. A várható nagyobb mozgással összhangban áll az a törekvés, hogy a munkavál­lalók abban az ütemben ta­pasztalják helytelen viselkedé­sük következményeit, ahol arra rászolgáltak. A tanulságos vitaindító elő­adást nagyszámú kérdés és hozzászólás követte. Teljesítette éves exporttervét a Bányagépgyár Újabb megrendelésen dolgoznak A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyár számára az idén 10 millió 800 ezer forint értékű exporttervet szabtak meg. Egész évi export-kötelezettsé­güknek már november köze­pére eleget tettek a gépgyári­ak és most újabb megrende­lésen dolgoznak. Terven felül először Románia számára mintegy félmillió forint érték­ben 500 darab bányai acél­­süveggerenda legyártását vál­lalták. Azóta ez a szállítmány is túl van már a határon. Legutóbb szíriai export­­megrendelést kaptak beton­­aljgyártó berendezések gyártá­sára. A Bányagépgyárban ko­rábban, a 60-as évek elején készítettek már hasonló be­rendezéseket ugyancsak ex­portra a Szovjetunió és Cseh­szlovákia részére. A gyakorla­tilag száz feszítőpadból álló be­rendezést Surányi Imre többszö­rösen kitüntetett szocialista lakatosbrigádja készíti, ezzel év végéig még újabb mintegy kétmillió forint értékű ex­port-túlteljesítést érnek el. Ahogy Surányiék a szíriai ex­porton, úgy a süveggerenda üzem két szocialista brigádja Edőcs István és Tamásfalvi László vezetésével a süvegge­­renda-exportban értek el igen szép eredményeket. A jubileumi verseny nem­csak az exportra volt kedve­ző hatással, hanem a belföld­re irányuló termelésre is. Há­romnegyed év alatt több mint félmillió forint értékkel sike­rült a Bányagépgyárban túltel­jesíteniük a készárutervet. Eb­ben az eredményben a gyár valamennyi brigádja részes. Sajnos gond is akad. Belföld­re nagy mennyiségben gyárta­nak bányabiztosító süvegge­rendákat. Az alapanyagot az Ózdi Kohászati Üzem szállít­ja számukra. Meg is érkezett a 300 tonna anyag, de abból csak mintegy 50 tonna volt az előírásnak megfelelő, a többi eltért a szabvány profiltól. A Bányagépgyárban konstrukciós megoldással próbálkoznak, a minőségileg kifogásolható anyagból süveggerendát gyár­tani. Eljárásuk azonban még nincs szentesítve. Pillanatnyi­lag a Bányászati Kutató In­tézet válaszát várják arra vo­natkozólag, hogy megfelel-e a kívánt célnak süveggeron­­­­juk. Emiatt egyébként ok­ó­­berben szünetelt az áruát­vé­tel, ami az időarányos terv­­teljesítésre nem valami jó fényt vet. A bányagépgyáriak a gondok ellenére bizakodnak hogy év végéig jelentős tea - túlteljesítést sikerül majd e­­­érniök és jól fel tudnak k­é­­szülni a jövő évre is.

Next