Nógrád, 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)

1969-06-22 / 142. szám

Amitől si tetegek is meggyógyulnak —, Ha valamelyik tsz-elnök beteg, ettől az időjárástól az is meggyógyult — örül Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke a meleg, esős napfényes júniusnak. — Tavaly — mondja harmincmillió forint halmozott termelési értéket produkáltunk, erre az évre harmincötmilliót terveztünk. De a jó műtrágyázásnak, új, tökéletesebb technológiáknak, és ennek az áldott időjárásnak köszönhetően valószínűleg túlszárnyaljuk. — Milyen terményekből nokot várható jó eredmény? Az elnök széttárja a karját: — Szinte mindegyikből. Szép a búzánk, kitűnően fejlődik a burgonya, cukorrépa. És a takarmány...! Az Ipoly völgyében olyan szénatermés lesz, ami két évre biztosítja takarmányszükségleteinket. Egyébként a betakarítás felénél tartunk: eddig harminc vagon pillangóst, és negyven—ötven vagonnyi szénát gyűjtöttünk be. A napi munka, örömök, problémák mellett szó esik a fejlesztésről. — A melléküzemágak fejlesztése mostanában gyakran emlegetett téma. A mi termelőszövetkezetünk arra az elhatározásra jutott, hogy olyan melléküzemágakat teremtünk, fejlesztünk, amelyeknek eleven a kapacsolata a mezőgazdasággal, azt támogatja, vagy annak termékeit dolgozza fel, s amelyek természeti kincseinket tárják fel, értékesítik. Építőipari vállalkozásunk tevékenysége is ehhez igazodik. Sóderbányánktól az idén egymillió forint bevételt várunk. Az idén korszerűsítjük gépteleezt is púnkét. Két és fél millió forintból központi szerelőcsatlétesítünk, szakipari műhelyeket, fedett gépszínt, betonozott teret, gépi mosót. Tárgyalunk mélyhűtéses gyümölcstároló, és egy felszíni gombaház tervezéséről. A „pulykagyárunk” pedig tipikus példája a mezőgazdaság jellegzetesen ipari módszerét sze jinti fejlesztésének Húszmillió forintból hét, egyenként tízezer pulyka befogadására alkalmas pulykaistállót építünk. — Mikor velem lesznek készen — Egy részében szeptember közepe táján megkezdjük a próbaüzemelést. A teljes befejezésre, üzembe helyezésre a jövő évben kerül sor. — És mit várnak a pulykateleptől? — A széles mellkasú Mecsek 30-as vonalú hibridet fogjuk tenyészteni, tizenkét hét alatt négy—négy és fél kilogrammosra hizlaljuk úgy, hogy közben napot sem lát. Úgy számítjuk, hogy a pulykagyár évente százöt—száztíz vagon húst termel majd, huszonötmillió forint értékben, hatmillió forint tiszta nyereséggel. Az embereink már megvannak hozzá, erről időben gondoskodtunk. Vezetőjük mérnöki képesítésű szakember lesz, mellette nyolc technikus, tizenhat szakmunkás dolgozik így az évente egy főre jutó termelési érték el fogja érni az egymillió forintot. Mások segítésére is jut ideje, ereje a szécsényieknek. Csütörtökön a járás termelőszövetkezeteiből tapasztalatcserére, bemutatóra hívták meg a szakembereket. Üzemszervezési tájékoztató, vetőburgonya-termesztés, a búzatermesztés korszerű technológiája, a törpegyümölcsös telepítés tanulmányozása, a vegyszeres kukoricatermésztés bemutatója szerepelt egyebek között, a programban. Cs. G. Telefonált az öcsém, lasztja az esküvőjét. elha— Miért? — Nem értem! — hebegtem. Megkedveltem az ifjú arát, összeillenek. Azonkívül elég nehezen intéztem el a szabadságomat a mennyegző napjára. Tanú lettem volna. A vidéki rokonságot is felcsődítettük.... — Mi történt hát? —■ Fekete-fehér mondta. lesz! — IFekete-fehér -WWyWWMMMMiCW! Dermedten bámultam a kagylót. Előfordul, hogy a nagy boldogság elveszi az ember szép elméjét. Jól vagy? — kérdeztem, a bökkenő, hogy csúszik az esküvő, s elvész a beutaló. De hát... Tehát lesz lakodalom, csak... — Miért kell elhalasztani? Nem értem! — Mondtam már. Igen — nem! A kerületünk vetélkedik! Az „Asszír—babiloni ékírás hatása a rovásírásra és viszont” asztalnál a főválaszoló második segédje leszek! Na, gálom a Margitszigeti követ... bár nem akartam feleslegesen búcsúzom, még meg kell vizsingerelni. Közben lázasan kutattam emlékezetemben, előfordult-e a családban elmebetegség vagy tudatzavar. Valami felrémlett nagyanyám elbeszéléseiből. Bizonyos Hanzi bácsi, aki tekintélyes városi tanácsnok létére elment tengerésznek, faképnél hagyta családját, három szép gyermekét és hitvesét. ő volt az egyetlen kimutatható bolond. Vagy mégsem.. ? — Miért ne lennék jól? Sőt, nagyon is jól vagyok! — ütközött meg öcsém. — Csak az Mi lesz a násznéppel? — Intézkedj! Te vagy a násznagy' — mondta. — Mit szól az esküvő elhalasztásához a jövendőbeli? — kíváncsiskodtam tovább. — Nem mond semmit, hiszen a fekete-fehérről van szó! „Hű, milyen ravasz ez a jövendőbeli!” — gondoltam, de efölötti elmélkedésemet megzavarta az asszír főválaszoló második segédjének, a vetélkedő félként mágusának (civilben gyógykovács) lelkesítő szónoklata. Jaj neki, ha lemarad! Lógó orral sompolyogna majd, s az emberek tudni fogják: képtelen volt megmondani hogy Árpád apánk idejében hány sátor állott azon a helyen, ahol ma a Nadrággomblikasztó V. raktárai roskadoznak. .. — Majd intézkedem, Öcskös... — szakítottam félbe, már csak azért is, mert a kagylót markoló tenyerem elzsibbadt és elhangzott a vacsorára szóló felhívás. gr_ Aztán lezajlott a mi kerületünk vetélkedője. (Az öcséméké még nem.) És tegnap, ami— Várj! — rikkantottam, — kora szenesemberenek szégyenlősen a markába akartam csúsztatni a borravalót, végigmért és imigyen szólt: — Ezt a kerületet nyolc másodperccel lepipáltuk. Azt képzeli, hogy ezek után elfogadom? Hát, ez már eredmény. zsebemnek. Csonkaréti Károly A Nógrádi Szénbányák ■ a i ff ■ w ff | jovojerol Interjú az Egyesült Magyar Szénbányák elnökével Emberek ezreit, régi bányázőinek és a társadalmi szerszokat foglalkoztat a kérdés, veknek a szociális kérdések milyen távlatai vannak a megye bányáinak, mi lesz a sorsuk, milyen intézkedéseket terveznek, mit tartogat számukra a közeljövő? Felkerestük Tamásy Istvánt, az Egyesült Magyar Szénbányák elnökét, tájékoztassa olvasóinkat a Nógrád megyei szénbányászat helyzetéről. — Kérjük, ismertesse az intézkedések szükségességét. — A szénbányászat tervszerű termeléscsökkentése és rákörültekintő megoldásához. A Nógrádi Szénbányáknál a munkaerőhelyzet így alakult: a munkások és alkalmazottak együttes létszáma 1964-ben volt a legmagasabb, 14 800. A kormányhatározat megjelenésének időpontjában, 1967. január 1-én a létszám 12 700 volt. A tavalyi zárólétszám 10>700 volt. A kormányhatározat megjelenése előtti három évben több mint 1600 cionalizálása érzékenyen érintien hagyták el a vállalatot ,de a Nógrádi Szénbányákat. Ez a ez nagyobb gondot nem jelenkérdés az elmúlt években tett, mert a vállalati törzsgárrendszeresen foglalkoztatta a dát nem érintette. Az ezt köhelyi gazdasági és társadalmi ve*°> 2000-es létszámcsökkeszerveket, és a központi irány s azonban már olyan gúnnyító hatóságokat. 1965-ben a dokkal volt terhes, melyek szénbányászat még termelést tartotta, évi 31,4 millió tonna szenet fejtett. Az ezt követő időben a terrmelés fokozatosan csökkent, tavaly már 27,2 millió tonna volt a bányászott szén mennyisége. Ez alatt az idő alatt a Nógrádi Szénbányákban 3,8 millió tonnáról 2,5 millió tonnára csökkent a széntermelés. A további csökkenés 1975-ig országosan 25— 30 százalék, Nógrádban 55—60 százalékos is lehet. — A széntermelés csökkenése a következő tényezőkkel függ össze. A nógrádi szenek minősége jóval gyengébb az átlagosnál, fűtőértékük 15—20 százalékkal kisebb, hamutartalmuk viszont 25—30 százalékkal nagyobb. (A jobb minőségű, könnyebben és olcsóbban kitermelhető telepeket a tőkés időkben már lefejtették.) A nógrádi termelés gazdaságossága — bár az utóbbi években javult — elmaradt nemcsak az iparági, de még a többi észak-magyarországi szénbányák gazdaságosságától is. Tavaly 60 forinttal volt nagyobb a Nógrádban termelt szén tonnánkénti az árbevételnél. — A csökkenő szénigények kielégítésekor a nógrádi szenek egyre kisebb szerepet töltenek be — folytatta. — Mégis, a racionalizálási folyamat eredményeként el kell érnünk, hogy a nógrádi szénbánya ne legyen veszteséges vállalat, gyakorlatilag megoldása a kormány határozata nélkül nem lett volna biztosítható. A vállalat tavaly és tavalyelőtt a létszámcsökkentés nagy részénél élt a nyugdíjazás lehetőségeivel. Az általános rendelkezések alapján 765-en kerültek nyugdíjba, a kormányhatározat alapján pedig 784-en kedvezményezett nyugdíjat kaptak. A vállalat vezetői a megszűnt munkahelyeken dolgozók számára új munkahelyeket biztosítottak, gondoskodtak a dolgozók áthelyezéséről. Ezek megye területén más munkáltatónál találtak megélhetést. Lehetőség volt és van arra is, hogy a dolgozókat az ország más bányáihoz helyezzék át. Erre kevesen vállalkoztak, ami elsősorban a lakáshelyzet és az áttelepüléssel járó gondok számlájára írható. Voltak dolgozók, akik maguk kerestek új munkahelyet. — Hogyan halad a segédés melléküzemágak, a kiegészítő tevékenység szervezése? — A kormányhatározat bizönköltsége tosította lehetőségekkel élve mellék- és segédüzemágakat, kiegészítő tevékenységet szerveztek, elsősorban a vasiparban, a faiparban és az építőiparban. A körültekintő munka eredménye, hogy a széntermelő munkahelyek megszűntével egyidőben biztosítani tudták a dolgozók egy részének vállalaton belüli továbbfoglalkoztatását. A kiegészítő tevékenységben foglalkoztatottak száma 700. A vállalat és a megyei tanács eddigi eredményes együttműködése biztosítja, hogy a munkahelyek megszűnését követően a felszabaduló bányászoknak lesz munkaalkalmuk. Foglalkoznak az át— Milyen intézkedéseket tesznek Önök a szociálpolitikai kérdések megnyugtató rendezésére? —Amikor néhány esztendeje sor került az energiastruktúra átalakításának megkezdésére, a kormány 2006/1967. számú határozatával segítséget nyújtott a vállalatok vezecsaládtagok számára is nagyobb mértékben nyílik lehetőség új munkaalkalmakra. — Nem beszélt még konkrétan az elkövetkező években várható bányamegszüntetésekről. Számítások és különböző kalkulációk készültek 1975-ig terjedően, vizsgálva és elemezve, hogy miként változnak a fogyasztói igények a nógrádi szén iránt. A számítások azt mutatják, hogy a jelenleg működő 12 bányából 1975-re feltehetően csak 4—5 bányára lesz szükség. A foglalkoztatott létszám ennek arányában tovább csökken. A szénbányavállalat távlati munkaerőhelyzetének alakulása szorosan összefügg a megye távlati munkaerőhelyzetével. 1964-ben a megye szocialista iparában alkalmazottak 43,3 százaléka dolgozott szénbányászatban, 1967-ben 36 százaléka. Ez az arány fokozatosan tovább csökken. A szénbányászat visszafejlesztése megváltoztatja a Nógrád megyei foglalkoztatottság megoszlását is. A foglalkoztatási struktúra megváltoztatásához az állam anyagi támogatással is hozzájárul, többek között segíti a Budapestről * kitelepítendő az intézkedések 800 dolgozót üzemek letelepedését, és gyárérintettek. Több mint 250-en a sítja az ipartelepítést. — A szénbányászat visszafejlesztése e területen fontos gazdasági feladat, de átgondolt, humánus, és körültekintő politikai munkát igényel. — Valóban. Ez a változás nagy feladatokat ró a helyi párt- és tömegszervezeti funkcionáriusokra is. Amit anyagi eszközökkel meg lehet oldani, azt a bányavállalat megteszi, élve a kormányhatározat lehetőségeivel, segélyeket folyósít, ellensúlyozza a dolgozók új munkahelyen jelentkező keresetcsökkentését. A vállalat már eddig is fizetett személyi pótlékra 265 000 Ft-ot, segélyekre 550 000 Ft-ot és szükség szerint a jövőben is ezt teszi. Ez azonban csak anyagi segítség. Nagyon fontos emellett a párt, a KISZ és a szakszervezet felvilágosító politikai munkája. Nógrádban a létszámcsökkenés ellenére is szükség van, és a jövőben is szükség lesz fiatal bányászokra. Sajnos, tavaly és tavalyelőtt éppen a fiatalok „ijedtek meg” és hagyták el a vállalatot. Pedig ők azok, akikre prospektívikusan szá-képzéssel, lehetőséget nyújtva a vállalat, akikre a jövő új szakmák elsajátításához. A ben is szükség lesz. , Dolecskó Kornélia Szanálás után Palotás! tanulságok ICisiklás miatt « új vágányokon A palotás. Május 1. Ts/ Helyre kell rakni, meg kell tapasztalatai valamennyi szó- erősíteni a vágányokat és a vetkezetünknek számos tanul- szerelvény száguldhat tosággal szolgálnak. Aztán nem válik. S hogy ennek a bizais árt, ha szakítunk a régi kotlásnak nagymértékben poszokással és nemcsak a malitikai indítékai vannak, szagunk kárán okulunk, hiszen bad legyen néhány sort se, a közmondás szerint is más rés Péter naplójegyzeteiből kárán tanul az okos. S bár idézni. . .a mi gazdaság ennyire szomorúnak tetsző gaink nem jutnak csődbe, tanulságok ezek, mégse kiút- mint egy tőkés vállalkozás, talanok, reménytelenek, vagy még ha rosszul gazdálkodnak teljesen lehangolók. Senki se se, vagy ha nincsen szerencsegondol arra, hogy Palotásnak a jól elképzelt, de részegyesült termelőszövetkezetestül sikerült vállalkozásaikvégképpen megrekedt, hogy kai se, mert ezek a gazdasánincsen reménye a régi, szép sok a szövetkezeti tagoké és hírének visszaszerzésére. az állampolgároké, akik nem halhatnak éhen, vagy nem Bizakodó légkör vándorolhatnak ki... (A szocialista rend ennyit már el- Ba a szanálást megvitató ért.)A küldöttgyűlés hangulatát idé A palotási kisiklást pedig nem magam elé a gondterhelt mégis csak nagyrészt az aszály hangokból is fülembe cseng idézte elő. Ezt a szanálási biti bizakodás. A járás vezetőizottság is messzemenően jóváígy például Juhász Sándor, a írta és a veszteség rendezésejárási pártbizottság első titkára ezért vállalta magára azra és Ispán Károly, a járási állam a nagyobbik részt, pontanács elnöke, a palotási ügyet talán négymillió forintot. A csupán kisiklásnak tekintik, szanálási hitelt is három évi alapuló, egységes, pénzbeni munkadíjazási forma kidolgozását és bevezetését látja szükségesnek. Az új munkadíjazási forma az élőmunkadíj meghatározott szintje mellett is lehetőséget ad az egyes tagoknak és alkalmazottaknak arra, hogy a korábbi években kialakult s jövedelmet kapják továbbra is. A munkáltatási rendszert már az idén kidolrészletben törleszthetik, s ezt hozzák, hogy a lehetőség szeis csak 1970-től. Az idei évre mint egyes ágazatokban még jóformán egyetlen kötöttség a az idén bevezetésre kerüljön, felhasználható- e munkadíjtömeg megszabásán kívül az. Elhatározták továbbá, hogy hogy a tartósan lekötött sor- az egyenletes jövedelem és adóeszközöket az 1967. évi termelés biztonsága érdekében szintre kötelesek visszapótol- tartalékot és jövedelembiztonni az 1969—70-es években. De jogi alapot képeznek. A szövég ez is a gazdálkodásiözvetkezet ellenőrző bizottsága tanságát és megalapozottságát negyedévenként vizsgálja a szolgálja. takarékos és jövedelmező gaz A szanálási bizottság javas dálkodást, s szerzett tapasztalatai is nagy segítséget jelentelatairól a zárszámadó közgyűnök a veszteségek „kigazdái- lésnek számol be, illetve ha kodásához. szükségesnek látja, év közben . ... .. is megteszi felhatalmazásából a közgyűlés döntött eredő intézkedéseit. A közgyűlés a szanálási kiválasztás előtizottság hasznos és építő javaslatait elfogadta és végre- Az állami támogatások és hajtásukra határozatot hozott, szanálási hitelek igénybevéte- A határozat a két alapvető lével egyúttal az ezekkel járó feltétel megteremtése érdeke- feltételeket is magára vállalta ben új, politikailag és szak-asz tagsága, hiszen ezek te mailag jól képzett, közgazda- nem tartása a dotáció viszsági szemlélettel rendelkező szavonását, a szanálási hitelek elnök megválasztását és ősz- felmondását vonja maga után. Dönző, korszerű normatívaként), fegyelmezettebb, felelősségteljesebb korszak kezdődik tehát a palotási szövetkezet életében. A tsz közgyűlésén az is szóba került, hogy rövidesen megtartják a tsz-vezetők, bizottságok és küldöttek újraválasztását. Ha szabad a krónikásnak, mint külső szemtanúnak javaslatot tennie, akkor arra hívná fel legnyomatékosabban a tagság figyelmét, hogy végezzenek alapos és körültekintő munkát. Nem mindegy az, hogy kik foglalnak helyet soraikból a különféle bizottságokban, de az sem, hogy kik lesznek a küldöttek. A szanálási bizottság jelentését is tárgyaló közgyűlésen a küldöttek létszámához mérten jóval több, hasznos, okos, ötletes javaslat követhette volna a beszámolót, ha a küldöttek olyan nőkből, férfiakból állanak, akik összegyűjtik a tagok jó javaslatait és bírálatát is, hogy szabatosan a közgyűlés elé tárják őket. A tsz-demokráciának ez egy igazán építő tényezője. Márpedig mindannak érdekében, amit a határozati javaslat jogosan kötelezővé tesz, a tsz-demokrácia olyan áldás, mint a napszítta, szárazságtól, aszálytól szenvedő földnek az éltető eső. Lakos György Magyar kutató nemzetközi expedíciókat! Dr. Balogh János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, szombaton reggel elindult Ausztráliába. Amerikai, ausztráliai, japán és új-zélandi zoológusokkal együtt annak a nemzetközi expedíciónak lesz tagja, amely Új-Guinea és Óceánia őserdőinek és magas hegyeinek állatvilágát kutatja majd. A tavalyi magyar expedíció ugyanis Új-Guinea magas hegyeiben délsarki eredetű talajállatokat fedezett fel. Ennek az állatvilágnak az ottléte azt a felfogást támasztja alá, hogy Új-Guinea és a környező óceániai szigetek egy része valamikor az antarktiszi őskontinens része volt, később arról szakadt le és „úszott el” az egyenlítő alatti trópusi övezetbe. Az expedíció egy hónapon át Ausztrália északi trópusi övezetében, a Carpentaria-öböl környékén, utána két hónapon át Új-Guinea két legnagyobb folyója, a Fly és a Sepik völgyében dolgozik, majd Új-Guinea magas hegyeiben folytatja kutató munkáját. NÓGRÁD — 1969. június 22., vasárnap 3