Nógrád, 1969. június (25. évfolyam. 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
Franciaország feloldja az Izrael elleni embargót ? Az Izrael ellen De Gaulle tábornok által múlt nyáron elrendelt fegyverszállítási embargó közeli eltörlésének lehetőségét helyezte kilátásba Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnök az Europe—1 rádióban egy hallgató kérdésére adott válaszában. A miniszterelnök szerint a francia kormány az embargó elrendelésével „példát kívánt mutatni”. Mivel azonban mások nem követték ezt a példát, hanem folytatták a fegyverszállításokat, a francia kormány kénytelen lesz felülvizsgálni döntését. Ebben a tekintetben nem kívánunk sok időt vesztegetni — fűzte hozzá. A miniszterelnök más kérdésekre válaszolva a többi között kijelentette, hogy Franciaország atomfegyverkezési politikája visszavonhatatlan, bizonyos módosítások azonban e politika végrehajtásában bekövetkezhetnek. (MTI) Sen Hétnél Meghiúsult az amerikai terv , Binh asszony nyilatkozata A Nhan Dan egy szombati cikkében kommentálja azokat a győzelmeket, amelyeket az utóbbi időben a dél-vietnami hazafias erők Ben Hét — a lap által használt elnevezés Play Can — környékén arattak. Az amerikai különleges fegyveres erők táborát a szabadságharcosok már hónapok óta támadják és tartják körülfogva, s nem teljes statisztikai adatok szerint június 6-tól 24-ig, s harcképtelenné tettek 1600 ellenséges katonát, köztük 44 amerikai katonai „tanácsadót” lelőttek, illetve a földön megsemmisítettek 41 repülőrgépet, elpusztítottak 183 katonai járművet, 10 nagykaliberű löveget stb. A Ben Het-i győzelmek jelentőségét hangsúlyozva, a lap azt írja, hogy azok hozzájárulnak a háború „vietnamizálására” vonatkozó amerikai terv meghiúsításához. Az amerikaiak már korábban a dél-vietnami központi fennsíkon visszavonták csapataikat és a bábhadsereg katonáit vetették harcba. Májusban 12 dél-vietnami zászlóaljat küldtek Konthum környékére, de azok nem tudtak kitartani a felszabadító erőkkel szemben, a szabadságharcosok a 12 zászlóalj közül kilencet harcképtelenné tettek. Ezúttal az amerikaiak a nagy veszteségek elkerülésére erődítménybe zárták a dél-vietnami kormánycsapatokat, de az erődítményt a szabadságharcosok körülvették és szüntelenül támadták. Egy saigoni katonai szóvivő közlése szerint egy amerikai őrjárat a szabadságharcosok két alagútját fedezte fel a Ben Het-i tüzérségi támaszpontot körülvevő szögesdrótvédőgyűrű alatt. Az alagutak a táboron belül ásott árkokhoz vezettek, s ebből arra következtetnek, hogy a szabadságharcosok el akartak jutni a tüzérségi támaszpont szívébe, s fel akarták robbantani. Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere nyilatkozatot adott a Blitz című indiai hetilapnak. Kijelentette, hogy mihelyt az amerikaiak távoznak Vietnamból, az ideiglenes forradalmi kormány megszűnik. E kormány megalakítása „nem jelent változást egy koalíciós kormány megalakításának elgondolásában” — mutatott rá a továbbiakban és elmondta, hogy Dél-Vietnam területének négyötöde a DNFF ellenőrzése alatt áll, és a lakosságának több mint 90 százaléka támogatja az ideiglenes forradalmi kormányt. A párizsi tárgyalásokat érintő kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az eddigi sikertelenségért az amerikaiakat terheli a felelősség. A külügyminiszter asszony elmondta, hogy az ideiglenes forradalmi kormány békés, baráti és egyenjogú kapcsolatokat kíván minden országgal. „22 állam már elismerte kormányunkat, és meggyőződésem, hogy hamarosan sok más kormány is ezt teszi” — mondotta. (MTI) . % Zsivkov hazautazott Algériából Todor Zsivkov bolgár miniszterelnök pénteken Algírban sajtóértekezletet tartott az algíri külfödi tudósítók részére. A bolgár kormányfő elmondotta: a tárgyalások beigazolták azt a közös óhajt és törekvést, hogy továbbra is bővítsék és szilárdítsák a két ország barátságát és együttműködését. Hangoztatta, hogy a fontosabb nemzetközi kérdésekben a felek azonos, vagy hasonló nézeteket vallottak. Aláhúzta, hogy ebben a vonatkozásban legfontosabb a két ország következetes politikája, amely az egyetemes béke szilárdítására, az imperializmus és a gyarmati rendszer elleni harc fokozására, a világméretű nemzeti felszabadító mozgalom támogatására irányul. , Todor Zsivkov szombaton hivatalos látogatását befejezve hazautazott Algírból. A repülőtéren Bumedien elnök és más vezetők búcsúztatták. (MTI) 3 Nigéria offenzívát kezd A nigériai szövetségi kormány szombaton bejelentette, hogy hadserege egyidejűleg indított támadást a szakadár Biafra ellen az északi és a déli fronton. Az offenzíva több hónapos állóháborút szüntet meg. Északon a légi támogatással az első hadosztály támad, délen pedig a harmadik haditengerészeti hadosztály lendül akcióba. Közölték, hogy időközben a második hadosztály csapatai megtisztították a Niger folyó nyugati partvidékét. Ez az utóbbi akció csak 24 órával ezelőtt kezdődött meg. Közben Malmőben hivatalosan felmentették minden vád alól Carl Gustaf von Rosen svéd grófot, az egyik svéd légitársaság hivatásos pilótáját, aki svéd, gyártmányú, rakétákkal felszerelt kiképzőgépen több héten át támadta a nigériai szövetségi kormány állásait. A malmöi ügyészség azzal az indokolással zárta le az ügyet, hogy a svéd törvények csak a toborzást tiltják Svédország határain belül, azt nem, hogy svéd állampolgár külföldön harci tevékenységben vegyen részt. (MTI) •• •• • » »• Görög bírák a katonai kormányzat ellen Sztasszinopulosz, a görög fik, hogy semmilyen nyomásra államtanács elnöke, tovább sem hajlandók lemondani. folytatja harcát a katonai kormányzat ellen, amely pénteken felmentette állásából és helyébe Dimitszasz bírót nevezte ki a tekintélyes bírói testület élére, amely az állampolgárok és az állam közötti viszályokat vizsgálja jogi szempontból. A görög alkotmány értelmében az államtanács elnökének megbízatása életfogytiglan tart és Sztasszinopulosz erre való hivatkozással nem volt hajlandó átvenni a felmentéséről és utódának kijelöléséről intézkedő kormányhatározatot, amelyet ezután lakásának ajtajára szögezték ki. Athéni jogászá körökből származó értesülés szerint a 23 tagú jogi testület többi tagja teljes mértékben támogatja a kormány által leváltott Sztasszinopuloszt. Hírek szerint „becsületjegyzőkönyvet” írtak alá, amelyben közközben a kormány irányítása alatt álló athéni sajtó kampányt folytat Stasszinopulosz ellen, akit azzal vádol, hogy „megsértette a forradalmi jogot”, értsd: a katonai kormányzat politikai elképzeléseit. A görög kormány pénteken este fogadta Rodinosz Orlandosz gazdasági csúcsminiszterhelyettes és Evlambiosz miniszterhelyettes lemondását. A két politikus nem ért egyet a kormány politikájával az ország harmadik kőolajfinomítójának építésével kapcsolatban. Az építés jogáért ugyanis két hajógyáros, Onasszisz (Kennedy özvegyének férje) és Niarchosz versengett, csillagászati összegeket ígérve a koncesszióért, a kormány azonban egyikük ajánlatát sem fogadta el, hanem versenytárgyalást írt ki az ügyben. (MTI) NÓGRÁD , 1969. június 29., vasárnap EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Új kormány Párizsban — Nincs előrehaladás a vietnami tárgyalásokon — Részletek a közel-keleti béketervekről A berlini béke-világtalálkozó felhívása — A nagy tanácskozás mérlegét vonják meg a kommunista pártok MA MÁR csökken a világ érdeklődése a párizsi politikai helyzet alakulása iránt, mert Pompidounak köztársasági elnökké való megválasztása és Chaban-Delmas-nak miniszterelnökké történt kinevezése, valamint az új kormány megalakulása után elmaradtak a francia politika várt, azonnali és látványos változásai. A kormánylista ismeretében sokan azt jósolták még, hogy a gaulleista politika egyes elemeit gyorsan módosítani fogják: erre következtettek például Maurice Schumann külügyminiszteri kinevezéséből... Schumann korábban valóban a NATO és a Közös Piac melletti megnyilatkozásokkal vétette észre magát, egyelőre azonban Chaban-Delmas miniszterelnöknek a nemzetgyűlésben elhangzott nyilatkozata tekinthető mérvadónak. Eszerint pedig az új francia kormány folytatja a gaulleista külpolitikát: „a függetlenség az alapja, a béke keresése a célja...” Az atlanti szövetséghez való hűséggel párhuzamosan meg akarja szilárdítani a francia kormány a szocialista országokkal az együttműködési politikát, amely gazdaságilag is meghozta gyümölcseit, s amely arányait és jellegét tekintve fontos politikai tényezővé vált. Chaban-Delmas Nagy-Britanniának a Közös Piacra való bebocsáttatása elé nem emelt akadályokat, de hangsúlyozta, hogy a hat országnak, amely az Európai Gazdasági Közösséget alkotja, előzetesen megállapodásra kell jutnia a feltételeket illetően. Chaban-Delmas burkolt formában a hat közös piaci ország vezetőinek találkozóját javasolta. Párizsnál maradva kell említést tennünk a Vietnamról tárgyaló négyes konferenciáról, amelynek e heti ülése — sorrendben már a 23. —, sem hozott eredményt és nem mutatta az előrehaladás legcsekélyebb jelét sem. Pedig Cabot-Lodge a csütörtöki ülés előtt közvetlenül érkezett vissza a francia fővárosba Washingtonból, ahol módja volt Nixon elnökkel is találkozni. Az amerikai küldött azonban a jelek szerint üres kézzel jött... A VDK képviselője a párizsi ülésen joggal állapíthatta meg, hogy Nixon szavai és tettei között teljes az ellentét. Ugyanígy nem látszik közeledés az ellentétes álláspontok között a négy nagyhatalom képviselőinek a közel-keleti válságról folyó New York-i tanácskozásain és az ugyanerről a problémáról megindult kétoldalú, szovjet— amerikai megbeszéléseken sem. A Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusai már tizennégy alkalommal találkoztak... Kairói forrásokból egyébként a világsajtó hírt adott az amerikai, illetve a szovjet béketerv egyes részleteiről. Az Egyesült Arab Köztársaság elutasította az olyan imperialista elgondolásokat, mint hogy a gházai övezet kerüljön Jordániához, cserébe azért, hogy Jordánia lemond Jeruzsálemről, vagy hogy a Sinai-félszigetet nyilvánítsák fegyvermentes övezetnek. Jordánia a legutóbbi légitámadások miatt a Biztonsági Tanács összehívását kérte. Az ENSZ e fontos, operatív szerve hétfőre tűzte ki az ügy megtárgyalását. A héten a rhodesiai kérdés foglalkoztatta a Biztonsági Tanácsot. Mint emlékezetes, Ian Smith fajüldöző rendszere egy népszavazási komédiával az eddigieknél is tovább ment, gyakorlatilag már megszakította minden kapcsolatát Nagy-Britanniával és az új alkotmánnyal véglegesítette a terület fekete bőrű lakosságának jogfosztását. A londoni kormány ennek ellenére sem hajlandó gazdasági szankciókon túlmenő, keményebb lépésekhez folyamodni. A Biztonsági Tanácsban az afrikai és ázsiai tagállamok határozati javaslatot nyújtottak be Rhodesia elítélésére, ebben felszólították Nagy- Britanniát fegyveres erők alkalmazására is. Az imperialista mesterkedések, a vietnami, a közel-keleti agresszió, s megannyi neokolonialista akció láttán még csak indokoltabbnak tűnik az a felhívás, amelyet a Berlinben megrendezett béke-világtalálkozó résztvevői adtak ki. 191 országból 1201 küldött, közöttük 55 nemzetközi és 320 nemzeti szervezet képviselője fordult minden néphez, minden jóakaratú emberhez, hogy harcoljon az agresszió és az elnyomás minden formája ellen. A béke-világtalálkozón határozatot hoztak Vietnamról, az amerikai agresszió elítélésére és a DVK ideiglenes forradalmi kormányának, az egész harcoló vietnami népnek a támogatására. A világtalálkozó főbizottsága az európai biztonság kérdéseit vitatta meg és támogatta a földrész biztonságának megszervezését célzó budapesti felhívást. A KOMMUNISTA és munkáspártok moszkvai tanácskozásán elhangzottak tovább visszhangoznak a világsajtóban. A kommunista pártok központi bizottságai számos országban meghallgatták és megvitatták a moszkvai értekezleten részt vett küldöttségeik beszámolóit. A pártok nagy része a központi bizottsági üléseken hozott határozataikban nemzetközi tevékenységük vezérfonalának tekintik a moszkvai fő dokumentumot, amely így máris növeli a közreadáskor is tapasztalt történelemformáló hatását. Pálfy József MTVWWWW»^n(M^W»^VVWVl<VVVVVWWVVWWWVVVWV<VVVW(rt/WWl^/VV^^ A Balkán-hegységben ilyenkor is Szinte a fák koronáit súrolják az alacsonyan úszó felhők. Bármerre jár az ember a bolgár hegyekben, gránitoszlopok és művészi szobrok őrzik a fasiszták elleni partizánharc hőseinek emlékét. A hegyek ormán emelt magasba szökő emlékművek — miként a hatalmasra nőtt fák — mementóként merednek az égnek. A bolgár nép nagy gonddal őrzi a betolakodók elleni hősi harcok emlékeit. Köztudott, hogy Bulgária, sok évszázados elnyomás után csak a XIX. században nyerte vissza szabad államiságát, nemzeti függetlenségét. A Fekete-tenger parti kecses fürdőváros. Várna, mindenekelőtt a tenger hűs vizét, a forróság utáni kellemes szellős estéket juttatja eszünkbe. De ha egy kicsit jobban elgondolkodunk, a magyar történelem is mond nekünk valamit erről a városról, csupán vissza kell kanyarodnunk a XV. századhoz, amikor Délkelet-Európa népei erejüket a pusztai létüket fenyegető török hódítók feltartóztatására egyesítették. Hiszen a hódítás függetlenségüket, a rabló, pusztító, élősdi uralom pedig nemzeti fejlődésük alapjait rendítette meg. A harc a török hódítók, a haladás akkori fő ellensége ellen folyt, s ebben a harcban, — amely a magyarságot a XV. század derekán az európai politika homlokterébe állította — kerültek I. Ulászló — III. Wladiszlaw néven lengyel király — csapatai Várna alá. Mint azt történelmi tanulmányainkból tudjuk, 1444 júliusában tíz évre kötött szegedi békét Ulászló a pápa követelésére megszegte és megtámadta a törököket. Azért tette ezt, mer a pápa, Velence, Genova és más városállamok megígérték, hogy flottájukkal megakadályozzák a Kis-Ázsiában tartózkodó török főerők átkelését a Boszporuszon. Ebben az ígéretben bízva Hunyadi János is támogatta a hadjáratot. Ulászló szövetségesei azonban nem tartották meg ígéretüket, s a szultán — senkitől sem zavartatva — áthajózta Európába a kisázsiai erőket és Várnánál elvágta Ulászló seregének útját. Ulászló cserbenhagyásával — Marx szavaival élve, a „pápai tréfa” következtében — a hadak csapdába kerültek és súlyos vereséget szenvedtek. A csatában Ulászló elesett és Hunyadi menekülésre kényszerült. Az 1944. november 10 -ér vívott vérzivataros csata lengyel, magyar, román, cseh és horvát hőseinek emlékét nagy gonddal és megbecsüléssel őrzi a bolgár nép. Először 1935-ben emeltek emléket Várnában Ulászló — ahogy a bolgárok mondják Wladislaw Varnensi — tiszteletére. A mauzóleum szarkofágja jelképes, mert Ulászló holtteste eltűnt a csatatéren. Bolgár barátaink az utóbbi években gyönyörűen kiépítették a mauzóleum környékét, pánkot varázsoltak köréje. A park egyik festői , szépségű sétányának szélén hatalmas kőtömbök hirdetik a csatában elesett hősök emlékét. Nincs abban semmi ellentmondás, hogy ezeket a hatalmas kőtömböket a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság címerei díszítik, mintegy szimbolizálva ezzel a közös műi és jelen sorsközösség összefüggését, bizonyítva, hogy épp úgy, mint ötszázhuszonöt évvel ezelőtt a világuralomra törő török hódítók ellen, ma is közös frontban állunk a haladás ellenségeivel szemben. Számunkra megkapó, hogy Ulászló mauzóleumával szemben állították fel Hunyadi János szobrát. Pajzsán a hagyományos hollós címer. Hunyadi erőteljes fehérkő-alakja az ügy igazába vetett hitet sugározza. A mauzóleumtól kissé távolabb modern vonalú, kívül-belül rendkívül impozáns emlékmúzeum emelkedik, ahol a csata relikviái: fegyverek a csatában résztvevő nemzetek fiainak harci ruhái, zászlói, a csata térképei találtak otthonra. Az emlékmúzeum egyik fülkéjében állították fel Hunyadi János gyulafehérvári szarkofágjának másolatát és mellszobrát. Hálás vagyok a sorsnak, hogy amikor a tenger partján már elfárasztott a csodálatos napfény, a Feketetenger kellemesen hűs vize után is nagyszerű élményt jelentett ez a szép kirándulás a jelenből a múltba. — s.b. — MAGYAR EMLÉKEK VÁRNÁBAN Ulászló mauzóleuma a parkban