Nógrád, 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

Egyiptomi bombázók izraeli állások A Biztonsági Tárnics vitája Vadászgépek fedezete mel­lett egyiptomi bombázók csü­törtökön délelőtt két hullám­ban támadták a Sinai-félszi­­geten kiépített izraeli álláso­kat — közölte egy egyiptomi katonai szóvivő. A gépek mélyen behatoltak a félsziget középső és déli ré­sze fölé. A támadás során lég­védelmi ütegeket, egy radar­állomást, valamint tüzérségi és gyalogsági állásokat semmisí­tettek meg. A kialakult légiharcban egy izraeli vadászgépet lelőttek. A szóvivő közölte, az egyip­tomi légierő célja az volt, hogy­­­ megtorolja az egyipto­mi őrállások ellen intézett is­mételt izraeli agressziókat”. Később bejelentették, hogy az egyiptomi támadást követő­en izraeli gépek átrepülték a Szuezi-öblöt, és megkíséreltek támadást intézni az öböltől északra kiépített egyiptomi állások ellen. Az egyiptomi vadászgépek azonban vissza­térésre kényszerítették őket.­­ Egy izraeli katonai szóvivő a csütörtök délelőtti egyipto­mi támadásról adott beszá­molójában azt­­ állította, hogy a légiharcban, valamint az iz­raeli légvédelmi ütegek be­avatkozásának eredményeként összesen hét egyiptomi repülő­gépet lőttek le, egy nyolcadik pedig eltűnt. Az izraeli szóvi­vő veszteséglistáján mindös­­­sze három sebesült izraeli ka­tona szerepelt. (MTI) * A Biztonsági Tanács szer­dán este folytatta az arab és ázsiai országok csoportja ál­tal benyújtott panasz vitáját a jeruzsálemi Al Aksza-mecset felgyújtása ügyében. Azzout algériai képviselő ki­jelentette, hogy Izrael felelős­sége a muzulmán szentély le­rombolásáért teljesen nyilván­való. Átgondolt akció volt ez, amelyet a Tel Aviv-i hatósá­gok támogatásával indítottak. Az algériai küldött a további­akban rámutatott, hogy az amerikaiak minden arabelle­nes provokációban ösztönzik Izraelt és a Biztonsági Tanács határozatai ellenére folytatják felfegyverkezését. Ezután Samarsen indiai kül­dött beszélt a muzulmánok és más népek felháborodásáról. Az efféle szentséggyalázás Je­ruzsálem törvénytelen meg­szállásának következménye. Abdulrahim Farah, Szo­mália küldötte indítványozta, hogy a tanács tegyen erőfeszí­téseket közel-keleti határoza­tainak érvényesítésére, s ne riadjon vissza az ENSZ-alap­­okmány 41. cikkelyében előírt intézkedésektől, a gazdasági és a diplomáciai kapcsolatok megszakításától, Izraellel. (MTI) 7­írászü­net után Fellángoltak a harcok Vietnamban A Ho Si Minh halála alkal­mából meghirdetett háromna­pos tűzszünet lejártával, a csütörtökre virradó éjszaka a dél-vietnami szabadságharco­sok 31 helyen zúdítottak tü­zérségi támadást az amerikai­ak és a dél-vietnami kor­mánycsapatok állásaira — je­lentették csütörtökön reggel a nyugati hírügynökségek — az amerikaiak a maguk részéről a B—52-es nehézbombázókat vetették be a hajnali órákban. A légierődök Da Nang térségé­ben szórták le bombaterhüket. Ezzel, a hírügynökségi jelen­tések szerint, az ellenségeske­dések szintje elérte a fegy­verszünet előtti helyzetet. A dél-vietnami szabadság­harcosok támadásainak zöme a Saigont környező térségben történt. Az amerikaiak az első jelentések szerint öt ha­lottat és 12 sebesültet vesztet­tek. A fegyverszünet ideje alatt sem volt teljes a nyuga­lom. Az amerikaiak számos alkalommal megsértették a tűzszünetet, amelyet a sza­badságharcosok hirdettek meg és az amerikaiak hivatalosan nem deklaráltak. Az amerikai katonai szóvivők az inciden­sekért a partizánokra próbál­ják hárítani a felelősséget, bár a harci tevékenység szln- Közlésük szerint a három na­­te jelentősen csökkent ebben pon 63 amerikai és dél-viet­ az időszakban. Amerikai köz­­nami kormánykatona vesztet­­lés szerint a gerillák veszte­te életét és 174 sebesült meg­­sége 73 fő volt. (MTI) Hadseregek a tudomány rovására Szentgyörgyi Albert nyilatkozata Szentgyörgyi Albert pro­fesszor a magyar származású Nobel-díjas kutató, akinek ne­ve a C-vitamin felfedezése óta. t­ilágszerte­ ismert, szerdán, a New York-i­­ Tudom­ányos Akadémia konferenciáján tar­tott felszólalásában arról be­szélt, hogy az egészségügyi és tudományos kutatásokra for­dított összegek csökkenése el­sősorban a fegyverkezési és katonai kiadások növekedésé­nek tudható be. A konferen­cia fő témája a tudományos kutatás és oktatás válsága, il­letve a kormány támogatásá­nak csökkenése. Szentgyörgyi véleménye szerint az Egye­sült Államok legtöbb problé­májának közvetlen oka a ka­tonai költségvetés növekedése, s ezzel összefüggésben a viet­nami háború. — A hadseregek egyre na­gyobbak és egyre hatalmasab­bak — mondotta. Végered­ményben öncélúak, hiszen felemésztik az ország nemzeti jövedelmének felét és konflik­tusokat hoznak létre, hogy bizonyítsák szükségességüket. Az egyetlen dolog, amitől fél­nek, a béke, amely felesle­gessé tenné fenntartásukat. — mondotta. Szentgyörgyi pro­fesszor utalt arra is, hogy a kormány támogatásának csök­kenése miatt kénytelen volt rákkutatói tevékenységét kor­látozni annak ellenére, hogy a kutatásban elért eredmé­nyek biztatóak voltak. (MTI) 2 NOGRAD - 1969. szeptember 12., péntek A bonni korteshadjárat ALIG HÁROM hét múlva Nyugat-Németországban meg­érik majd a gyűlések tízezrein elhangzott szólamok, az újság, a rádió és a televízió-harso­nák politikai gyümölcse. Nyu­­gat-Németország lakossága a választói urnák elé vonul. Ha most, a választási agitá­ció finisének egy mondatban akarnánk összefoglalni a hely­zet legjellemzőbb vonásait, azt mondhatnánk: elkeseredett a harc a pártok között — de ez csak olyan kortesküzdelem mely nem világosan körvona­lazott politikai alapelvekért fo­lyik. Nézzük először a pártok helyzetét, mert ez bizonyos fokig magyarázatot is ad a Nyugat-Németországot és Európát egyaránt érdeklő lét­­fontosságú politikai problémá­k „elkenésére”. Az erőviszonyok Nyugat-Ném­etországban a je­lek szerint ú­gy alakultak, hogy mint az eddig legnagyobb ke­reszténydemokrata pártnak, (CDU—CSU), mind pedig a „nagykoalícióban” résztvevő partnernek, a szociáldemokra­ta pártnak rendkívül óvatosan kell haladnia. Az összes köz­vélemény-kutatások ugyanis fej-fej melletti küzdelmet jó­solnak. Általában azt várják, hogy mindkét nagy párt 42— 43 százalék fölötti szavazatot kap majd. Ezen az arányszá­mon túl azonban minden mi­nimális szavazateltolódás is változásokat hozhat a hatalom szervezetében. A számítások például kimutatták, hogy ha a szociáldemokraták és lehetsé­ges szövetségesük, a szabad demokrata párt (FDP) csak egy-egy százalékkal kap több szavazatot, mint a legutóbbi választáson — elvben már le­hetővé válik egy szociálde­mokrata — FDP kiskoalíció létrehozása, tehát a keresz­ténydemokrata CDU—CSU ki­szorítása a hatalomból. Más­részt: ha a kereszténydemok­raták csak két százalékkal kapnak többet, mint legutóbb már abszolút többségük lenne, és (ugyancsak elvben) lehet­ségessé válnék számukra egy párti, a szociáldemokraták nélküli kormányalakítás. TÚL EZEN, nyílt kérdés az újfasiszta NPD sorsának ala­kulása is. A nyugatnémet par­lamentbe ugyanis csak az a párt kerülhet be, amely or­szágosan eléri a szavazatok legalább öt százalékát. Az új­fasiszták jelenlegi ereje kö­rülbelül ezen a határon inga­dozik. Néhány tized százalék hiány elég ahhoz, hogy lega­lább a parlamentbe ne nyo­mulhassanak be. Néhány ti­zed százalék többletszavazat viszont a második világhábo­rú óta először nyíltan fasiszta részvételt hozna a nyugatné­met parlamentbe. Ez utóbbi eset­­ elkerülhetetlenné tenné a két nagy párt számára, hogy felélessze a nagykoalíciót. Ez a taktikailag kiélezett, az egyensúlyhoz túlságosan közel­álló helyzet kényszeríti olyan magatartásra a két nagy párt vezető politikusait, hogy tar­tózkodjanak a túlságosan ha­tározott és éles állásfoglalá­soktól. Hiszen mindegyikük a lehető legszélesebb, egymástól nagyon is eltérő választói réte­gek meghódítására számít. Általánosságban mégis azt lehetne mondani, hogy ezeken a határokon belül a szoci­áldemokrata párt vezetői az utóbbi időben a korábbinál na­gyobb értéket mutatnak a re­alitások iránt. Ezt jelzik bizo­nyos személyes kontaktusok, min Helmut Schmidt az SPD parlamenti frakcióelnökét, moszkvai látogatása valamint olyan politikai gesztusok, mint Schütz, szociáldemokrata párti, nyugat-berlini főpolgármester beszéde az Odera—Neisse ha­tár és az NDK létének elisme­réséről. Úgy tűnik tehát, hogy a szociáldemokrata párt vá­lasztási taktikájában az úgy­nevezett ..második garnitúrát” mozgósítja a bonni fülek szá­mára merészebbnek tűnő po­litikai kezdeményezések­­ han­goztatásával. Közben a párt csú­csain tovább őrzik az utóbbi években kidolgozott klasszikus szociáldemokrata vonalat! Ez­zel a taktikával szemben a kereszténydemokraták elsősor­ban a választók „konzerváló ösztönére” és a nacionalizmus legkülönbözőbb árnyalatainak támogatására számítanak. MINT LÁTHATÓ, a válasz­tási hajrá kezdetén a két nagy párt — amelyek mindegyike egyúttal kormánypárt is —, igen szoros küzdelmet folytat. S a két párt sajátos helyzete miatt sem folyik nyílt és éles vita az ország sorskérdéseiről­­, hiszen mindkét párt felelős az eddigi kormánypolitika vi­teléért. Ez egyben azt jelenti, hogy a most következő három hétben másodrendű személyi kérdések, vagy a gazdasági élet legapróbb ingadozása is megbillentheti a mérleget, és előnyhöz juttathatja a két kormánypárt valamelyikét a jelenleg teljesen nyílt küzde­lemben. A jövőt illetően így céltalan minden jóslás. A vá­lasztások utáni nyugatnémet politika körvonalai csak hetek­kel, hónapokkal a választások után, a politikai, sőt személyi pozícióharcok eldöntésekor rajzolódnak majd ki. G. E. Vasutassztrájk Nagyszabású vasutassztrájk r­obbant ki szerda este Fran­ciaországban és csütörtökön reggelre úgyszólván orszá­gossá vált a vasutasok moz­galmát irányító szakszerveze­tek, mindenekelőtt a CGT-hez tartozó vasutasszakszervezet, nem adott ki országos sztrájk­­felhívást. A vasút „gördülő” dolgozói elsősorban a moz­donyvezetők fűtőházanként tartott gyűléseken döntöttek a sztrájkról. A sztrájk kirobbanására azután került sor, hogy szer­dán hajnalban eredménytele­nül megszakadtak a szakszer­vezetek és a vasút igazgatósá­ga között a tárgyalások. (MTI) A világűr mellhódítása (2) Föld idője a rcssel ÍRTA: GEORGI PETROV AKADÉMIKUS A kozmikus technika bir­tokában újszerűen vethetjük fel a kérdést a bolygók, de mindenekelőtt a Föld tanul­mányozásáról. Már az első re­pülések révén megállapították, hogy a napfolttevékenység szintjétől függően lényeges változások mennek végbe az atmoszféra felső rétegeinek sűrűségében. Az első szovjet mesterséges holdak és szon­dák, képletesen szólva, kitolták a földi határokat a világűr­ben, „meglátták” a Nap irá­nyából másodpercenként több száz kilométeres­­ sebességgel felénk haladó proton- és elekt­ronáramlatok mágneses szfé­ráinak óriási térképét. Ezeknek az áramlatoknak a kölcsönhatása a Föld mágne­ses szférájával, lényegesen be­folyásolja a Föld környezeté­ben levő feltételeket. Kétség­telen, hogy a napfolttevékeny­ség befolyása elér az at­moszféra alsó rétegeibe is és megváltoztatja azok állapotát, ám­ például a különböző su­­g­rások szempontjából válto­zik a légkör áteresztő képessé­ge. Ez igen fontos és bonyo­lult kérdés, ugyanis a földi létet két dimenzió különbsé­ge határozza meg: a Föld ál­tal kapott és leadott energia nagysága. A kapott és az el­vesztett energia közötti össz­hang igen erős mértékben függ a felső légkör összetételétől és állapotától. E kérdés alaposabb tanul­mányozásának eredményei gyakorlatilag kitűnően fel­­használhatók és alkalmazha­tók az időjárási prognózisok­ban. Méltán állíthatjuk, hogy ha majd előre pontosan meg tudjuk állapítani, milyen lesz az elkövetkező év — száraz-e vagy nedves —, akkor már ez egymagában megtérít minden költséget, amit a kozmikus technika fejlesztésére fordí­tunk és hatást gyakorol gaz­daságunkra, egész életünkre. A kozmikus korszak kezde­téig a naprendszer méreteit nem ismertük azzal a pontos­sággal, amely a bolygóközi re­pülésekhez szükséges. A csil­lagászati egységek nagyságá­ban a bizonytalanság plusz­ mínusz 5000 kilométert tett ki, tehát az adatok bővebb tisztázása nélkül aligha jut­hatna valaha az ember Ve­­nusra. Ma már néhány száz kilométeres plusz—mínusz pon­tossággal ismerjük a csilla­gászati egységeket. Az új kozmikus eszközök lehetővé­­ tették, hogy meg­kezdjük az égitestek, minde­nekelőtt a Hold tanulmányo­zását. Századunk elején még megoldhatatlan feladatnak tűnt volna a Hold túlsó felé­nek meglátása. Az 1959. ok­tóber 4-én indult Luna—3, ok­tóber 7-én lefotografálta a Hold túlsó felét, és a Földre sugározta a képet. Ma már, a földgömbhöz hasonlóan holdgömbünk is van. A szov­jet Luna—9 és Luna—13, va­lamint az amerikai Surveyor simán leszállt a Holdra és olyan felvételeket továbbított a Földre, amelyeken az egy milliméteres nagyságú részle­tek is kivehetőek voltak. A készülékek mechanikai talaj­próbát és vegyvizsgálatot vé­geztek a Holdon. E kísérletek eredményei alapján tanulmá­nyozhatjuk a­­ felső réteg struk­­túráját és minőségét. Kiderült, hogy a Hold talaja, vagy kő­zete hasonló a földi bazalt­kőzethez. Nem régen az egész világ visszafojtott lélegzettel leste a szovjet automata űrállomás repülését a Venusra. Ez az ér­dekes és titokzatos bolygó sű­rű felhőréteg mögé van el­bújva, s ez lehetetlenné teszi a hagyományos spektrális ta­nulmányozást. A Venus—4-nek sikerült behatolnia a felhő­rétegbe, megvizsgálnia a lég­kör összetételét, és megmérni hőmérsékletét. Eddig ugyanis a hőmérsékletről csak rádión szerzett adataink voltak, azok magas hőmérsékletet mutattak, de az adatok el­lentmondásosak voltak, s ezért kétséget váltottak ki. Ma már tudjuk, hogy a hő­mérséklet maximuma valóban 300 Celsius foknál magasabb, s a nyomás több tucat at­moszférával mérhető. Azt is tudjuk már, hogy a Venusnak nincs a miénkhez hasonlítha­tó mágneses mezeje, követke­zésképp ionoszf­érával sem rendelkezik. Ezeknek az ada­toknak nem juthattunk volna a birtokába földi megfigyelés útján. A kozmikus készülékek el­jutnak a földi légkör és a mágneses szférák határain túlra. Segítségükkel tanulmá­nyozhatjuk a Nap röntgen- és gammasugárzását. (Következik: Út a bolygók meghódítására) Kiemelt vállalat it­t képzős tanfolyamokat indít érettségizettek és 8 általánost végzettek részére: KÖZPONTIFŰTÉS- VÍZ-GÁZSZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, FESTŐ-MAZOLÓ, TAPÉTÁZÓ, HIDEGBURKOLÓ, MŰANYAGBURKOLÓ, PARKETTÁZÓ, SZIGETELŐ, ÜVEGEZŐ, KŐMŰVES, ÁCS, VASBETONSZERELŐ, MŰKÖVES, ÉPÜLETASZTALOS SZAKMÁKBAN. Házgyári épületek szerelésénél a legkorszerűbb technológia mellett foglalkoztatjuk. A tanfolyam sikeres elvégzése után minden hallgató szakképesítést kap. A tanfolyam időtartama alatt havi 1600 forintos bért fizetünk, majd kiemelt bérrel foglalkoztatjuk. Minden szombat szabad. Vidékiek részére szállást adunk, kü­lönélést fizetünk, utazási hozzájárulást térítünk, üzemi ebédet és vacsorát szolgáltatunk. Jelentkezés szemé­lyesen: A 43. SZ. AEV SZAKOKTATÁSI CSOPORT­JÁNÁL, Bp., XI., Dombóvári út 19. (4, 41, 43, 47-es villamossal.) Az 1969/70-es tanévre PÓTBEISKOLÁZÁST tartunk IPARI TANULÓK részére az alábbi szakmákban: kőműves, ács, betonoző-elemgyártó, festő-tapétázó, burkoló, építőipari fehérmunka, műanyagburkoló-parkettás. Otthonban történő elhelyezésről, teljes ellátásról gondoskodunk, ösztöndíjat fizetünk. Munkaruhát és bakancsot adunk. Jelentkezés sürgősen személyesen vagy írásban: a 43. az Atlanti Építőipari Vállalat szakosítási csoportjánál. Bp., XI., Dombóvári út 19. (4, 41, 43, 47-es villamossal)

Next