Nógrád, 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESM­­EZÉKJ AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 270. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1969. NOVEMBER 21., PÉNTEK Tiszta szívből gratulálok az eredményekhez! Befejezli Végrári imáiéi láloi>a­»$á( Cseterki Lilion elvtárs Cseterki Lajos, a Magyar­umban lelt látogatást, ahol tős, nagy üzemmel rendelkez Szocialista Munkáspárt Köz- Jónás József, a gimnázium zik, s a dolgozók egyharmas­párni Bizottságának tagja, a igazgatója kalauzolta végig a da az iparból él. Az iparral Népköztársaság Elnöki Taná­ 16 tantermes iskolán. A várost párhuzamosan növekedett a vsának titkára tegnap folytat­ művelődési otthonban tett város kulturális élete, javult ta Nógrád megyei programját, látogatás során az Elnöki Ta- kommunális és szociális ellá­ Délelőtt Géczi János, a me­­nács titkára — aki egyébként tottsága. Még itt említem meg­gyei párt-végrehaj­tó bizottság részt vett a József Attila mű- a balassagyarmati járás pét tagja, a megyei tanács vb el- velődési központ avatási ou­­dóját, ami kiemelkedő mező­nőké, a városi párt és a vá­ népségén — megtekintette a rosi tanács első számú veze- pályaválasztói tanácsadói ki­törnek társaságában városnéző állítást, sokat időzött a város gazdasági vonatkozásban is. A közös társulások, a közös gazdaságokban dolgozók be­csületes munkája hozta meg az egy főre eső 86 forintos egynapi jövedelmet. Pusztán azt tapasztaltuk, hogy ha mostoha körülmények között is, de jól gazdálkodnak a pa­rasztemberek. Kinevelték sa­ját szakembereiket, kiváló az állattenyésztésük, s az ilyen gazdaságot feltétlen támogat­nunk is kell. — A kétnapos tapasztalat, az emberekkel, a vezetők­kel folytatott beszélgetés ben­nem azt a benyomást kel­tette, hogy Nógrád megye ve­zetőiben van egy egészséges türelmetlenség az előttük ál­ló feladatok megvalósításáért, de vegyék figyelembe az ál­lam­ teherbírását ahhoz, hogy a tervezett feladatokat együt­tesen hajtsuk végre. Meggyő­ződésem, hogy a megye veze­tése, szűkebben Nógrád me­gye, hazánk felszabadulása 25. évfordulójának alkalmából is felemelt fejjel állhat a dolgo­zók elé, mert azt, amit ge­nerációk nem tudtak végre­hajtani, a nép állama és ez a vezetés megvalósította. Van a megyének dinamikus fejlődése az iparban , az energiahordozókban beállott változások ellenére is, amely itt Nógrád megyében gondok­kal jár, mégis, az a 290 mil­lió forint, ami jelenleg a meg­gye vezetésének rendelkezé­sére áll, egyelőre megoldást jelent. A mezőgazdasági ered­mények azt bizonyítják, hogy igaz, nem kevés a gyenge tér­körúton vett részt Salgótarján­ átépítésére készített makett­ban. Az úgynevezett Rokkant- nél, majd elismeréssel szólt telepről dr. Tóth István, a arról a filmről, amelyet Sal­­városi tanács vb elnöke ma­­gatarján fejlődéséről készítet­­t atta be megyénk vendégének­nek és mutatnak be megyénk a várost­ a lebontásra kerülő vendégeinek. A Bányamúzeum lakónegyedeket, az építkezése­ megtekintése után elismerő­­­ket, az új városközpontot. Az szavakat írt be a múzeum mezeszövetkezet, mégis szilár- Elnöki Tanács titkárát első­ vendégkönyvébe. dák a közös gazdaságok. A sorban a rekonstrukció végre- Még a délelőtti órákban !a- kulturális életről azt mondha­­hajtása érdekelte. A vendég ta­­lálkozott a megyei tanács vég­­tem, hogy különösen Salgó­­ték elmondották, hogy még ma behajtó bizottságának vezetői- tarján, komoly bázisa a szo­­is 1490 fabarakkot kell szanál- ver, és osztályvezetőivel. Ezen cialista kultúrának. — Össze­­m­ a megyeszékhelyen, ugyan­ a baráti, elvtársi beszélgetésen gezve így fogalmaznék: az új akkor a III. ötéves terv során részt vett Jedlicska Gyula, a feladatok m­egoldása ösztönöz, eddig alig több mint ezer új megyei pártbizottság első itt­ a jövő útjához megteremtet­­lakás épült a városban. A la­­kára is. Géczi János, a megyei Itik a jobb feltételeket. A la­­kásigénylők száma viszont tanács vb elnöke a megye öari részéről az elért ered­­megközelíti a háromezret, legaktuálisabb és várható szívből gra­ Szükségesnek tartják a város gondjairól tájékoztatta az vezetői a nagyobb arányú ál- Elnöki Tanács titkárát. Cseter­­lami támogatást, éppen azért, ki Lajos válaszában azokat az mert az új lakások építése alig elképzeléseket ismertette a biztosítja a lebontásra kerülő megye vezetői előtt, amelyek a házak lakóinak elhelyezését, kormányt foglalkoztatják,­ és A Salgótarjánt övező dóm­ az új és korszerű közigazga­­tókon lefolyt beszélgetés so­­rás megteremtését szolgálják. rém­ szó esett arról is, hogy Vendégünk és kísérete a dél­­már a megyeszékhelyen utáni órákban Pásztora uta­sok a beton, a tanácsnak te- zott, ahol a járás párt- és ta­­hát arra kell törekednie, hogy nácsi vezetői fogadták, majd minél több zöldterületet is látogatást tett a helyi terme­­biztosítson a város lakói, nem lőszövetkezet mintaszerű gaz­utolsó sorban a gyermekek húságában, számára. A látottakat össze- A kétnapos itt-tartózkodás gerve Cseterki Lajos kijelen- után munkatársunk kérdést in­tette, hogy a város rekonst­­rézett Cseterki Lajoshoz, ko­­rrukciója szép munka, érdemes gyan foglalná össze benyomá­­salt, és érdemes lesz érte ál­­sait a Nógrád megyei tapasz­dogra­ tálatokról, mivel búcsúzik el a Megyénk vendége és kísérő­ megyétől. Cseterki elvtárs ese­­te ezután a Bolyai gimnázi­­két mondotta: találok. A sok gonddal járó eredményekre büszke lehet Nógrád megye dolgozó népe, amely régi munkásmozgalmá­hoz híven valósítja meg pár­tunk politikáját — mondotta távozás előtt Cseterki Lajos elv­társ. Cseterki Lajos nyilatkozata — Megítélésem szerint na­gyon gazdag volt a Nógrád megyében eltöltött két nap. Alkalmam volt találkozni a megye, a városok és néhány járás párt-, állami és gazda nagy eredményeket hozott eb­ben a megyében is. Elég, ha Balassagyarmat város pél­dáját hozom fel. Talán ez a város is bizonyítja a megy­e fejlődését, Balassagyarmaton­sági vezetőivel. Meggyőződés például a felszabadulás előtt sem, hogy a felszabadulás óta talán csupán a Seprűgyárat eltelt negyedszázad rendkívül emlegették. Ma már öt jelen- Somogyvári László Cseterki Lajos, a megye és Salgótarján vezetőinek társa­ságában városnéző körúton Koppány György felvétele Tárgyalás Helsinkiben Bonyodalmak nélkül, tüzel­­döttség a még mindig csen­­yes munkastílusban zajlott le ka amerikai küldöttséggel, a szovjet—amerikai tárgyaló­ Mindkét delegáció — törté­sek első hete. Helsinkiben át­­nészekből, katonákból, diplo­­gondok­ menetrend szerint tör-­métákból, jogászokból álló ténik a világ egyik legnehezebb katonapolitikai problémájának „körültapogatása”, azzal a cél­lal, hogy a mostani előzetes megbeszéléseken megjelölt mederben azután konkrét táv­tanácsadói és szakértői kísé­rettel vonult fel, hogy­ folytas­sa a témával összefüggő kér­dések megtárgyalását. A száz perces, csütörtöki munkaülés után a tárgyaló gyalások kezdődjenek a ha- felek semmiféle információi­drászati, fegyverkezési verseny megfékezéséről. Csütörtökön a helsinki szov­jet nagykövetség tanácstermé­ben találkozott a Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter­helyettes vezette szovjet kül­­ségen, nem adtak a sajtónak. Nem közölték hivatalosan a követ­kező munkaülés időpontját sem, de jól tájékozott körök szerint hétfőn találkozik is­mét a két küldöttség, még­pedig az­ amerikai nagykövet­ i ■/P N Téli esték falun (3. oldal) Az alapos ember (5 oldal) A rádió és tv jövő heti műsora (ti. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács kormány Tájékoztatási Hi- ről, és az 1970­. évi beruházási fedési alap felosztását, tel­ii­'. közli: hitelkontingensről, majd első­ használásának módját válla* gadta a munkaügyi miniszter Minisztertanács csütörtök jelentését az ipar és az épí­­tlést tartott Meghallgat­­tóipar 1969. I—III. negyedévi munkaügyi helyzetéről, és jóváhagyólag tudomé • 1­tte Fehér Lajosnak, a ny elnökhelyettesének t ék­o­z­tatóját a Vietnami De­­mr­­k­t­ikus Köztársaság kor­­ák üldötségével Budapes­­ten.­’tatott gazdasági tár­gyalásokról és az aláírt meg­állapodásokról . A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének az Országos­ Műszaki Fejlesz-A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előter­jesztette az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvény­­javaslat tervezetét. A kormány megvitatta és elfogadta a tör­vényjavaslatot, majd úgy ha­tározott, hogy azt az ország­­gyűlés elé terjeszti. A kormány tudomásul vette tájékoztatóját a Magyar—Len­gyel Gazdasági Együttműkö­dési Állandó Bizottság Buda­pesten november 3 és 5-e kö­zött tartott 9. ülésszakáról. tési Bizottság elnökének a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökével egyetértésben tett előterjesztését, az 1971— 1985-ig terjedő időszakra szóló országos távlati tudományos kutatási terv elkészítésének módszertanáról. Ennek kidol­gozásánál figyelembe vették a kormány tudománypolitikai A kormány ezután megyi- bizottsága által elfogadott el­látta és elfogadta az O­rszágos veket. Tervhivatal elnökének előter­jesztését a népgazdaság 1979. évre tervezett fejlődéséről és határozatot hozott a jövő évi népgazdasági tervről. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökének előterjesztése alap­ján tudomásul vette a Gazda- A részesedési alapról a vállalat dönt­ ésit hatáskörbe kell utalni. Ugyanakkor továbbra is al­kalmazni kell a differenciált­ anyagi ösztönzést, mely bizto­sítja a dolgozók közvetlen ér­dekeltségét a vállalati nyere­ség növelésében. Ezért a ré­szesedési alap felosztásánál to­vábbra is figyelembe kell ven­ni a végzett munka hatékony­ságát, fontosságát, a munka­viszonyban eltöltött időt, va­lamint az átlagosnál nagyobb fizikai igénybevételt. A része­sedési alapból — a kollektív szerződésben történő szabá­lyok szerint — minden dol­gozó kaphat évközi jutalmat, nyereségprémiumot és év végi részesedést. Az év végi része­sedés felosztásának alapját minden dolgozónál az éves kereset képezi. Alapbéresítés — vezetéknek A magasabb vezető állású dolgozók nyereségprémiumát, jutalmát és év végi részesedé­sét a felügyeleti szerv hatá­rozza meg, figyelembe véve a vállalat gazdasági eredménye­it, a dolgozók élet- és munka- A Szakszervezetek Országos körülményeinek alakulását. A ságkutató Intézet jelentését a Tanácsa javaslatára a munka- határozat intézkedik a maga­népgazdaság 1969. évi várható ügyi miniszter előterjesztést söbb vezető állásúak eddigi­­ fejlődéséről; a Magyar Nert­.­ . készített a részesedési alap prémiumátalányának differen­­zeti Bank elnökének javasla- kategóriáik szerinti felosztásé- ciák­ alapbéresítésére, fenn­táró határozatot hozott a hi­­bák megszüntetésére, melyet a tartva a veszteséges gazdálko­­táspolitikai irányelvek kiegé- kormány elfogadott. Határoza­szítéséről, illetve módosításo­­kot hozott arra, hogy a része­ (Folytatás a 2. oldalon) Módosul a hitelpolitika Befejezte sétáját a Holdon Conrad és Bean Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti. Miután befejeződött Conrad és Bean második holdsétája is, felszállt a Hold felszíné­ről az Apollo—12 holdkomp­ja, az Intrepid (Rettenthetet­len). Charles Conrad és Alan Bean, a holdkomp két utasa több mint 30 órát töltött az égitest felszínén, ebből mint­egy nyolc órát a kabinon kí­vül. A felszállásra magyar idő szerint 15.26 órakor került sor. A holdkomp úgynevezett felszálló része kilövőállványá­ul ezúttal is a „leszálló” rész szolgált, amely a fé­kezőrakétát foglalta magá­ban. Ez a rész, a holdkomp lábaival a Holdon marad. Az egyik lábon ezúttal is táblát helyeztek el, a holdutazás emlékéül, a tábla csak a há­rom űrhajós nevét, aláírását és az utazás időpontját — 1969. novembere — tartal­mazza. A Holdról történő indítás hibátlanul sikerült , a fel­szálló rész a megadott pá­­lyán haladt és a hajtómű a megadott program szerint ponttal együtt végezték el a rajt előtt­­ a szükséges el­lenőrzést. Az Apollo—12 holdkompje az Intrepid hét perccel a fel­szállás után, magyar idő sze­rint 15 óra 33 perckor 6035 kilométer/óra sebességgel tért rá a Hold körüli pályára. A holdkomp ezt a műveletet 14,8 kilométer magasságban hajtotta végre. Pályájának holdtőved­pontja 87 kilomé-működött. Az űrhajósokat ter. Az elliptikus pálya vala­mivel mákosabb az eredetileg tervezettnél (14 kilométer, illetve 80 kilométer). Mint Houstonban megállapították, ennek az az oka, hogy a két űrsilóta a kelleténél másfél másodperccel tovább égette a felszállórakétát. Mint közöl­ték, a hibát a későbbi ma­­ríőverek során könnyűszerrel kijavítják. Ennek egyik módja az, hogy csökkentik a holdkomp sebességét. Richard Gordon, a „Yan­kee Clipper”-ről megfigyelte a holdkomp felszállását. A holdkomp ablaka a Hold fe­lé fordult, ennek következté­ben Conrad és Bean jól megfigyelhette a felszálló­­rakéta begyújtásának a hold­talajra gyakorolt hatását. nem viselte meg a bonyo­lult és veszélyes manőver; még tréfálkozni is tudtak a földi irányítóközponttal, mi­közben a pályaadatokat és a műszerek adatait közölték. A rajt előtt Conrad és­­ Bean, a második holdséta be­fejeztével „nagytakarítást” tartott a holdkomp kabinjá­ban : letisztogatták ruháju­kat, eltávolították a felesleges szerszámokat, műszereket és mindent elcsomagoltak, amit a Holdról hoztak magukkal. Az utazás eredménye mint­egy 25 kilogrammnyi hold­kőzet, a Surveyor automati­kus űrállomás tv-kamerája és néhány alkatrésze. Az űrha­jósok a földi irányítóköz- Feoktyisztov nyilatkozata Feoktyisztov, szovjet űrha­ Feoktyisztovnak alkalma­zós, a műszaki tudományok nyílt megtekinteni a jövőben doktora, aki Beregovoijjal, a Szojuz—3 pilótájával együtt nemrégiben az Egyesült Álla­mokban járt, a csütörtöki Komszomolszkaja Pravdában beszámol amerikai kollégái­val folytatott beszélgetéseiről és a houstoni űrközpontban tett látogatári­ókl­ kilövésre kerülő Apollo—te­es űrhajót. Véleménye sze­rint az űrhajó berendezésé­ben sok kiváló tervezői meg­oldást lehet találni, ugyan­akkor sokallja az űrhajóban elhelyezett műszerek számát, 11tfíÍÚS Sí Oiüiü-Qtig

Next