Nógrád, 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK* XXV. ÉVE., 280- SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 3., SZERDA Fiatal szakemberek, szakmunkások a mezőgazdaságban A végrehajtó bizottság ülése .Tedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága első titkárának részvételével ülésezett tegnap Salgótarján­ban, a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Hajczinger György, a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, valamint Nyerges János, a munkaügyi osztály vezetőjének előterjesztésében vitatták meg a falusi fiatalok szakmai kép­zésének helyzetét, foglalkoztatásukat a mezőgazdaságban. A témát 1968 elején tűzte napirendre első alkalommal a végrehajtó bizottság. A ta­nácskozás irányelveket foga­dott el, amelyek megszabták a megyei tanács illetékes osz­tályainak, a társadalmi szer­vek, a járási és községi taná­csok végrehajtó bizottságai­nak, a termelőszövetkezetek, a tsz-szövetségek feladatát. A végrehajtó bizottság mostani tanácskozásán az irányelvek végrehajtásának eddigi ta­pasztalatait, eredményeit ös­­­szegezte, s felhívta a figyel­met a soron következő tenni­valókra. A beszámolóban, s a hoz­zászólások során egyaránt megállapítást nyert, hogy az elmúlt években jelen­tősen javultak a mező­­gazdasági szakmunkás­képzés tárgyi és személyi feltételei. A balassagyarmati szakiskola mellett Szécsényben és Palo­táson is megkezdődött a szak­munkásképzés. Pétervásárán a gépészké­pő szakiskolában évente 40—50 megyei fiatal tanul. A balassagyarmati, a pásztói és a szécsényi szakkö­zépiskolában mintegy 70—100 gépszerelő, zöldségtermesztő végez évről évre. Az ilyen té­nyek alapján állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy az irányelvben megjelölt szakmunkásképzés reális volt, hiszen a gyakorlatban is meg­valósult. Figyelemre méltó eredmény­ként állapította meg a ta­nácskozás, hogy egyre több azoknak a falusi fiataloknak a száma, akik otthon, a me­zőgazdaságban vállalnak munkát. Jelentős szerepe van ebben a pályaválasztási ta­nácsadóknak, a falusi pedagó­gusoknak, annak a szoros kap­csolatnak, amely az iskolák és a termelőszövetkezetek ve­zetői között kialakult. Megyénkben mintegy 75 iskolában mezőgazdasági jellegű gyakorlati foglal­kozáson vesznek részt a tanulók. A termelőszövetkezetek meg­erősödése, a rendszeres anya­gi juttatások, a munkafolya­matok fokozatos gépesítése az a vonzerő, amely egyre több fiatalt marasztal a falun. A kiegészítő tevékenység, a se­géd- és melléküzemek fej­lesztésével megnövekszik a termelőszövetkezetek igénye az ipari szakemberek és szak­munkások iránt is. Mindezek a tényezők együttesen ered­ményezték, hogy csökkent az a folyamat, amely a falusi fiatalokat elvitte a mezőgaz­daságból a város ipari üze­meibe. Különösen az elmúlt, két év alatt volt szinte szem­mel látható ez a változás. A tagok és alkalmazottak szám­beli gyarapodása mellett mintegy 1700 fiatal család­tagként dolgozott a közös gazdaságokban. Ezekről az érezhető válto­zásokról beszélt hozzászólá­sában Jedlicska Gyula. Mint mondotta, a fiatalok igénye­sek. Elsősorban azokban a termelőszövetkezetekben si­került megtartani őket, nö­velni számukat, ahol a szö­vetkezet vezetősége nagy gon­dot fordít a munkakörülmé­nyek javítására, számol kul­turális, szociális, sportolási igényeikkel is. A továbbiak­ban arról beszélt, hogy az el­múlt években egy sereg új üzem települt a megyében, amelyek jelentőse mértékben enyhítették a korábban nyo­masztó munkaerőgondokat. A fiatalok foglalkoztatását a mezőgazdaságban ma már a megyei és a járási szervek­nek, a termelőszövetkezetek­nek inkább olyan szempont­ból kell vizsgálniuk, mint a nemzedékváltást, a mezőgaz­dasági termelés folyamatos növelésének tartalékait. Annál is inkább szükség van az ilyenfajta szemlélet kialakítására, mert a mező­­gazdasági üzemekben magas a tagok átlagos életkora, és még nem vált általánossá a fiatal szakmunkások erkölcsi és anyagi megbecsülése. Még nem sikerült valamennyi ter­melőszövetkezetben megvaló­sítani, hogy a szakmunkáso­kat képzettségüknek megfe­lelően foglalkoztassák. Nem szabályozták­­ a munka­időt, és nem tudtak teremteni számukra kulturáltabb mun­kakörülményeket sem. An­nak ellenére jelentkeznek ezek a gondok, hogy a termelőszö­vetkezetekben kedvezően fo­gadták az irányelveket. Fel­mérték munkaerőhelyzetü­ket, tervet készítettek a szak­ember-, a szakmunkásszük­­séglet kielégítésére. A tervek szerint 1975-ig 1500 szakmun­kás kiképzésével számolnak abból a meggondolásból, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mekben egyre nagyobb teret hódít a technika, a munka­­folyamatok gépesítése, a ké­miai vegyszerek alkalmazása. Egyre nagyobb szükség van tehát jól képzett, hozzáértő, fiatal me­zőgazdasági szakmunká­sokra. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a falusi fiatalok helyzetének elemzése, foglal­koztatásuk a mezőgazdaság­ban továbbra is fontos fel­adat. Ezért azt tanácsolta , a mezőgazdasági és a munka­ügyi osztály, hogy a KISZ- szel közösen vizsgálják felül a szakember- és szakmunkás­ellátottságot. A szövetkezetek­kel közösen tegyenek intéz­kedést, hogy a szakmunkás­­képzés szoros összhangban legyen a termelőszövetkeze­tek, a megye mezőgazdasági fejlesztési terveivel. A végrehajtó bizottság meg­vitatta többek között a ter­melőszövetkezetek közegész­ségügyi helyzetét, s meghall­gatta dr. Tóth István, a Sal­gótarjáni városi Tanács VB elnökének előterjesztését az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága városrendezési szek­cióinak programjáról. Újjról kezdődtek al négyhatalmi tárgyalások Kedden este, magyar idő szerint 21 órakor újra kez­dődtek New Yorkban a kö­zel-keleti helyzet rendezéséről folyó négyhatalmi tárgyalá­sok. Franciaország, a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ENSZ-nagy­­követei ez alkalommal Char­les Yostnak, az Egyesült Ál­lamok állandó ENSZ-képvise­­lőjének a Waldorf-Astoria Szállóban levő rezidenciáján találkoztak. A négyhatalmi megbeszélé­­ez év áprilisában kezdődtek és július elején szakadtak meg 15 munkaülés után. Egész nyáron át és azt kö­vetően az őszi hónapokban is folytak Joseph Sisco ameri­kai külügyi államtitkár és Anatolij Dobronyin washing­toni szovjet nagykövet rész­­­­vételével a két nagyhatalom tárgyalásai a közel-keleti helyzetről. E tárgyalássorozat után jelentették be, hogy újra kezdődnek a négyhatalmi megbeszélések. A négyhatalmi megbeszélé­sek teljes titoktartás mellett folynak. Egy-egy munkaülés után csak rövid közleményt adnak ki, amelyben a követ­kező ülés dátumát és helyét jelentik be. A négyhatalmi megbeszélé­sek most kezdődött második szakasza elméletileg ugyanaz­zal a témával foglalkozik, ne­vezetesen az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa 1967. november 22-én elfogadott határozatá­nak gyakorlati megvalósítá­sával. A határozat sürgeti az iz­raeli csapatok visszavonását az 1967. június 5-e után meg­szállt területekről, elismeri a térség valamennyi államának azt a jogát, hogy független és szuverén államként biztonsá­gos és elismert határok kö­zött éljen, sürgeti a mene­kültek problémájának rende­zését, leszögezi a hajózás sza­badságát a Szuezi-csatornán és a Tirán-szoroson keresztül, és végül megbízza Gunnar Jarring svéd diplomatát, hogy U Thant ENSZ-főtitkár kép­viselőjeként tárgyaljon a szemben álló felekkel e ha­tározat teljesítésének gyakor­lati kérdéseiről. (MTI) « Binh asszony Péter Jánosnál Péter János külügyminisz­ter kedden délelőtt hivatalá­ban fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminiszte­rét, aki baráti látogatásra ér­kezett hazánkba. A külügymi­niszterek­ megbeszélést foly­tattak a két országot kölcsö­nösen érdeklő nemzetközi kér­désekről. A megbeszélésen je­len volt a Külügyminisztérium több vezető beosztású munka­társa, s Le Huu Van, a Dél­­vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője is. (MTI) Elítéljük a dél-vietnami vérengzéseket Mélységes felháborodással fo­gadta a magyar közvélemény a híreket azokról a tömeggyil­kosságokról, amelyeket az ame­rikai intervenciós hadsereg tagjai követtek el Dél-Viet­­namban. Az országos Béketa­nácshoz és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsához szá­zával érkeznek a táviratok, a megdöbbentő kegyetlenkedése­ket kemény szavakkal ítélik el az ország minden részében. A Fővárosi Főügyészség dol­gozói a nácik rémtetteihez ha­sonlítható brutalitásként bé­lyegezték meg a vietnami nép módszeres kiirtásának felhá­borító cselekményeit. „Köve­teljük — írják —, hogy a nép­irtásban bűnösöket szigorúan vonják felelősségre, az 1948 december 9-i nemzetközi egyezmény értelmében. Röpgyűléseken, szolidaritá­si összejöveteleken fogalma­zódtak meg a táviratok szá­zai, amelyek rámutatnak, hogy a második világháború fasisz­ta tömegmészárlásait, a hitle­risták gyilkolási módszereit idéző dél-vietnami brutalitások a jó érzésű emberek megveté­sét, tiltakozó szavát váltják ki. Az orvosok és egészségügyi dolgozók táviratukban párját ritkító vérfürdőnek bélyegez­ték a vietnami nép ellen elkö­vetett tömegmészárlásokat, egy emberként ítélik el a My Lai-i tömegmészárlást az Egészség­­ügyi Miniszétrium dolgozói. A Központi Gazdasági Döntőbi­­zottság dolgozói követelik a bűnösök legszigorúbb felelős­ségre vonását. A békeszerető emberek mil­lióinak haragjáról, felháboro­dásáról írnak szolidaritási táv­iratukban az AGRIMPEX dol­gozói. A népirtás megtorlását, s az amerikaiak vietnami ka­landorkodásának azonnali be­szüntetését követelik —­­ sok más pedagógussal együtt — az ELTE Apáczai Csere János gyakorló iskolájának nevelői. (MTI) Országos tanácskozás Salgótarjánban A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek állami támogatásának Nógrád me­gyei tapasztalatairól és a to­vábbi fejlesztés időszerű kér­déseiről tanácskoznak holnap Salgótarjánban a mezőgazda­­sági szakemberek. Az orszá­gos jellegű tanácskozást a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium és a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let Agrárgazdasági Társasága rendezte. Részt vesz az összejövetelen Kazareczki Kálmán miniszter­helyettes, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Agrárgaz­dasági Társaságának elnöke, Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaság­­politikai Osztályának helyettes vezetője, Csizmadia Ernő egyetemi tanár és Villányi Miklós, a Pénzügyminisztéri­um fősztályvezetője. A megyei tapasztalatokról Tóth Béla Gergely, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnök­­helyettese, a Magyar Agrár­tudományi Egyesület megyei szervezetének elnöke számol be. (Fotó: Koppány György) Kádár János M­oszkváb­an A­­szocialista országok veze­tőinek találkozójára kedden megérkezett Moszkvába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Je­nő, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, a Magyar Nép­­köztársaság külügyminiszter­­helyettese. A magyar küldöttség tagjait Moszkva Kijevi pályaudvarán Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető, va­lamint­ Szipka József, Magyar­ország moszkvai nagykövete fogadta. A szocialista országok párt­os állami vezetőinek moszkvai találkozójára kedden megér­kezett a szovjet fővárosba a román, a bolgár, a lengyel és a csehszlovák küldöttség. A küldöttségeket a sereme­­tyevói repülőtéren Leonyid Brezsnyev és több más szov­jet vezető személyiség fogad­ta. Kedden Moszkvába érkezett a Német Demokratikus Köz­társaság küldöttsége, amely­nek tagjai: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkára, Willi Stoph, az NDK Minisztertaná­csának elnöke és mások. Sok­arcú járás, sok­arcú fiataljai KISZ-küldöttértekezlet Rétságon Tegnap, ünnepélyes külső­ségek között tartották meg a rétsági járás ifjú kommu­nistái KISZ-küldöttértekez­­letüket Rétságon. A járási párt-, tanácsi és társadalmi szervek képviselőin, a me­gyei KISZ-bizottság munka­társain kívül részt vett Ha­vas Péter, az MSZMP me­gyei bizottság PMO-vezető­­je és a KISZ központi bi­zottság képviseletében Mé­száros Árpád. A különböző bizottságok, majd az elnök­ség megválasztása után a Komarov úttörőszázad vo­nult a terembe, köszöntötték a mindig segítőkész idősebb testvéreiket, a kiszeseket. Sógor László járási KISZ- titkár az ifjúsági mozgalom, a KISZ-ben folyó ifjúsági élet számos területével, jel­lemzőjével foglalkozott, nem feledkezve meg sem az ered­ményekről, sem a gondokról. A járásban élő fiatalok több­ségének politikai érettségére, állásfoglalására jellemző — mondotta —, hogy szolidári­sak a szabadságért harcoló hős vietnami néppel, tisztá­ban vannak internacionális elkötelezettségükkel, a társa­dalomban betöltött szerepük­kel és helyükkel. Az elmúlt két év alatt szá­mos­ kiemelkedő esemény szervezői, részesei voltak a járás fiataljai. Tavaly, a for­radalmi ifjúsági napok, a VIT-re való előkészületek, a járási ifjúsági találkozó, a KMP megalakulásának fél­évszázados jubileumának megünneplése a fiatalok tö­megeit mozgatta meg. A két év további része is a n­agy évforduló jegyében telt el. Az ifjúsági élet még az el­következő hónapokban is ezek köré, mint szilárd pillérekre épül fel. Körültekintően foglalkozott Sógor László a KISZ-alap­­szervezetek mindennapi te­vékenységével, a fiatalok ne­velésében az ifjúsági veze­tőkre háruló feladatokkal, a szabad idő tartalmas, hasz­nos eltöltésével, az ezeket se­gítő vagy gátló tárgyi és sze­mélyi szemléletbeli körülmé­nyekkel. A beszámoló befe­jező részében köszönetet mondott mindazoknak, akik az utóbbi két évben elvi és gyakorlati segítséget adtak­, a járási KISZ-bizottság mun­kájához. Molnár Eszternek, a pénz­ügyi ellenőrző bizottság el­nökének figyelemkeltő jelen­tése után hozzászólásokra ke­rült sor. A mintegy 1200 já­rási KISZ-tagot képviselő 90 küldött és a meghívottak kö­zül többen fejtették ki véle­ményüket. Felszólalt a kül­döttgyűlésen Czene József, az MSZMP járási pártbizottsá­gának első titkára és a KISZ központi bizottsága képvi­seletében Mészáros Árpád is. Ezután a testületek meg­tartották első együttes ülé­süket, amelyen megválasztot­ták tisztségviselőiket. Az új járási KISZ-vb titkára is­mét Sógor László, a pénzügyi ellenőrző bizottság új elnöke pedig Szederjesi Csaba, a járási tanács pénzügyi osz­tályának dolgozója lett.

Next