Nógrád, 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
Elapjaink demokratizmusa Termelési tanácskozásra gyülekeztek az emberek. Mitagadás, nem tolongtak, a fárasztó munka után nem túlzott lelkesedéssel ültek le a padsorokba, sőt az egyik szakmunkás azt kérdezte, hogy manapság mi értelme a vezetői melós találkozóknak? Jól döntsenek azok, akikre tartozik, mondják meg, hogy mit kell csinálni és fizessék meg jobban a munkást — szerinte ez az „új mechanizmus”. Türelmetlenség, meggondolatlanság, vagy tudatos demagógia diktálta az idézett mondatot? Nem ez a fontos, nem is ezt vizsgáljuk, inkább arra keresünk választ, hogy van-e alapja és lényegében mit fejez ki a visszatetsző, mégis gondolkodásra késztető vélemény. Gyakran halljuk, hogy a rohamosan fejlődő tudomány és technika korában az üzemi munkával kapcsolatos szélesebb körű ismeretekre csak a vezetőknek van szükségük. Ezt a gondolatot mások úgy fogalmazzák meg, hogy nem is célszerű szélesíteni az üzemi demokráciát, nincs erre szükség, sem idő, mert a demokratizmus növelése csökkentené a helyes döntések lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy csak a vezetők tekintélyére és szaktudására számítsunk és mondjunk le az együttműködésen alapuló ösztönzők erejéről? De amihez nincs közünk, amibe nem engednék beleszólást, azt nem érezhetjük a magunkénak, azzal szemben közömbössé válunk, és csökken a munka lendülete, növekszik a selejt. Ez pedig szöges ellentétbe kerülne az új mechanizmus célkitűzéseivel. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást, mi a feltétele annak, hogy a vezetők és a beosztottak munkája közelebb kerüljön egymáshoz, kölcsönösen kiegészítse egymást, és sikerrel előmozdítsa a közös célok megvalósítását? A dolgozók már a célok meghatározásából vegyék ki részüket. Nálunk a munkásoknak és az alkalmazottaknak joguk és egyben kötelességük idejében tudni arról, ami az üzemben és az országban történik. De ahhoz, hogy érdemben dönthessenek, szükségük van a kellő információkra. A gazdaságirányítási reform egyik legfőbb követelménye a termelékenység fokozása, a munka hatékonyságának növelése. A vállalatok helyett sem intézkednek már a felsőbb szervek, a munkások helyett se gondolkodjanak mások, nem lehet, hogy helyettük más viselje a felelősséget. A munka eredményességének fokozása megköveteli a demokratizmus elmélyítését. Mit jelent napjaink demokratizmusa, a szocialista demokrácia elmélyítése? A gazdasági élet alapvető változásának korát éljük, egy sor döntés és intézkedés a központi szervektől a gazdasági egységekhez került. Tehát törvényszerű, hogy a gazdasági változások vetülete társadalmi, politikai életünkben is jelentkezzék. A társadalomformálás nagy feladatai, a közösség összefogását, a dolgozók egyre szélesebb rétegének alkotó kezdeményezését követelik. A gazdaságirányítási reform nem szűkíti, hanem ellenkezőleg, szélesebbre tárja az üzemi demokrácia kapuit, új távlatokat nyit a szocialista demokrácia előtt. Az út még göröngyös, az „új mechanizmusban” sok még a régi elem. A sablonoktól, az idejétmúlt formáktól meg kell szabadulni, és a demokratizmusnak új tartalmat kell adni. Jó dolog, ha az SZMT megvitatja megyénk negyedik ötéves tervjavaslatát, a legfőbb megyei szakszervezeti szerv észrevételeket és javaslatokat tehet jövőnk formálására. A tanácsok és a különböző testületek munkájában a dolgozók részt vesznek, de ne csak a javaslatok elfogadását igényeljék tőlük, hanem a feladatok végrehajtását és a határozatok ellenőrzését is. A kollektív szerződéseik megkötése és szocialista brigádmozgalom bizonyítja, hogy egyre jobban kibontakozik a közéleti, a társadalmi és a termelési aktivitás. Az üzemekben, a hivatalokban és a társadalmi szerveknél megpezsdült az élet, tehát minden feltétel adott, hogy gazdasági és társadalmi életünk tovább fejlődjék. A Munka Törvénykönyve, a kategóriák eltörlése, a kollektív szerződés módosítása és az anyagi érdekeltség új rendszere sok újabb lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók az üzem életébe, saját sorsuk irányításába beleszóljanak. A feladatokat és a megvalósulás módját is sokkal inkább az üzem kollektívája dönti el, mint régebben. Mindnyájunk érdekét szolgálja, ezért időszerű és szükséges, hogy a szocialista munkaverseny az eddiginél is jobban kibontakozzék és még eredményesebbé váljék, társadalmi, politikai jelentősége növekedjék. Mi legyen a mérce, mihez hasonlítsuk a versenyzők eredményeit? A brigád, a műhely és a gyár mai munkáját, közéleti, társadalmi tevékenységét és politikai helytállását, a „tegnapi” eredményekhez mérjük és a „holnapi” célkitűzéseket a „mai” valósághoz igazítsuk. A szocialista munkaverseny minőségileg és tartalmilag lényegesen több mint ami kötelező. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára kezdeményezett és a hármas emlékünnepségekre töretlenül folytatott munkaverseny megyeszerte bizonyította, hogy a legjobb munkások és a legöntudatosabb brigádok jóval többet tesznek, mint ami a bérért kötelező. Ezt csak akkor lehet folyamatosam vállalni, ha a magunkénak érezzük az üzemet, ha nemcsak munkavállalói, hanem tulajdonosai is vagyunk a gyárnak . A gazdaságirányítási reform demokratizmusa nem jelent visszatérést, a kapitalista vezetési módszerekhez, hanem a szocialista társadalmi rendszer gazdasági és politikai erősödését szolgálja. Dr. Fazekas László Iskolai vizsgálat Az utóbbi időben ismét elég gyakoriak az iskolákban a különböző, nem a tantervi követelményekkel összefüggő felmérések, adatgyűjtések. Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek megállapítása szerint a felmérések gyakran szakszerűtlenek, rosszul előkészítettek, s zavarják az iskolai munka menetét. Ezért a művelődésügyi miniszter most utasításban szabályozta az oktatási intézményekben végezhető kérdőíves felméréseket. Ennek értelmében az oktatási intéz csak engedéllyel menyekben bármely országos, vagy helyi jellegű szociológiai, pszichológiai és pedagógiai tárgyú felmérés csak a minisztérium engedélye, vagy rendelkezése alapján végezhető. A tanterv és a nevelési terv követelményeinek megvalósítására vonatkozó felmérést az oktatási intézmény belső használatára, annak vezetője, saját hivatalos használatra pedig a járás (város), a megye (megyei jogú város, főváros) területére kiterjedően az illetékes művelődésügyi szakigazgatási szerv is elrendelhet. Rendelet a kemizációs ártalmak elhárításáról Az egszségügyi miniszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együtt rendeletet adott ki az élelmezési célokat szolgáló állati termékek kemizációs szennyeződésének elhárításáról. A rendelet megszabja, hogy milyen mértékű szennyeződés esetén lehet felhasználni, illetőleg forgalomba hozni élelmezési célra állati termékeket. Kimondja, hogy 1971. december 31-ig olyan állati termékeket is fel szabad használni élelmezési célra, amelyekben hosszan tartó hatású klórozott szénhidrogének .— DDT, Diedrin, Lindán vagy HCH — okozta szennyeződés bizonyos mértéket nem halad meg. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a csecsemők és kisgyermekek táplálására szolgáló állati termékekre. A rendelet szigorúan előírja, hogy a gazdaságok állatok itatására, valamint halastó céljára csak olyan vizeket használjanak, amelyeknek fogyasztásai következtében nem halmozódhatnak fel az állatok szervezetében peszticid-maradékok. Az állati termékek vizsgálata — a kemizációs ártalmak elhárítása szempontjából — a húsipari állatorvosi ellenőrző szolgálat, illetve a fővárosi állategészségügyi állomás hús- és tejvizsgáló felügyelőségének, valamint a megyei, illetőleg városi minőségvizsgáló intézeteknek a feladata. Ezenkívül — ha egészségi ártalom gyanúja merül fel — a területileg illetékes KÖJÁL, vitás esetben az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet is vizsgálja a kemizációs szennyezettséget. A múzeumba kerül az Ybl-hagyaték Újra rendezik a székesfehérvári Ybl-múzeumot, s kiállítják a család hagyatékának eddig Svájcban őrzött részét is. A gazdag műgyűjtemény — értékes képek, kisplasztikák, könyvek, kéziratok — a hagyakozó Ybl Ervin rendelkezésének megfelelően közös, állandó kiállításon kerül a közönség elé. Az átrendezett, kibővített múzeumot — a teljes hagyatékot — előreláthatóan márciusban tekintheti meg a közönség. 25 éves a megyei pártsajtó A párt, a nép szolgálatában Jelentős állomás a szerkesztőség történetében 1964. március elseje. Gondos előkészítés, szervezés, a technikai feltételek megteremtése után ettől kezdve már hétfő kivételével mindennap ott volt a dolgozók asztalán a NÓGRÁD. Hétköznapokon hat, vasárnap tizenkét oldal terjedelemben, vasárnaponként külön irodalmi melléklettel. Most már különösen figyelemmel lehetett, de kellett is kísérni a mindennapi életet, örömeit, gondjait és a világ eseményeit. Úgy érezzük, hogy ez NÓGRÁD cikkeire, tudósításaira, riportjaira és publicisztikai írásaira még sokan visszaemlékeznek, mégis szükségesnek tartjuk néhány fontosabb esemény felidézését. Kezdjük hát a tallózást. 1964 április végén gyorsan terjedt a hír Salgótarjánban és a megyében is, hogy a megyeszékhelyre látogat Andrijah Nyikolajev alezredes, szovjet űrhajós. Lázas készülődés kezdődött a városban, különösen az Öblösüveggyárban, ahol látogatást tett a kedves vendég. Május elsején a lap képes riportban számolt be A. Nyikolajev gyári látogatásáról. Az ünnepi, a május elsejei szám — ugyancsak képes riportban „A nagyszerű küzdelem folytatódik. ..” címmel a régi május elsejék ünnepségeiről számol be 1890-től 1963-ig. Még ebben a lapban láthatjuk „A holnapi város szobrai”-t, köztük azokat is, amelyeket már elhelyeztek Salgótarjánban, mint Tar István Tereferélők, avagy Vigh Tamás Madáchszobrát. A májusi megjelenések gazdag anyagából idézzünk még fel a „Megfékezzük az Ipolyt” című írásunkat, amelyben arról számolunk be, hogy megkezdik az Ipoly szabályozását, a megye igen régi gondja oldódik így meg. A munkaverseny, a termelési sikerek hírei természetesen most sem hiányoznak a lapból. Beszámol az iparban, a mezőgazdaságban elért sikerekről, több dolgozó portréját készítette el. Ezekben a hónapokban már mind több tudósítás jelenik meg Salgótarján rekonstrukciójáról, a gyárak átépítéséről. Talán érdeklődésre tarthat számot még ma is a „Hiszek az embereknek — Az Ipoly vize Tarjánba indul” című riport, ami 1964. június 10-én már arról számol be, hogy épül a Regionális Vízmű, megoldódik a megyeszékhely ivóvízellátása. Talán címszavakban is, de érdemes megjegyezni 1965-ről is néhány írást. 1965 februárjában „Fakarusz helyett kényelmes autóbuszok” — hirdeti, hogy tovább javítják a bányászok szállításának körülményeit. Aztán: „Nőtt a tartós fogyasztási cikkek forgalma” — első helyen a Lehel és a modern bútor „Nagy jelentőségű beruházás az Öblösüveggyárban” címmel arról számol be a NÓGRÁD, hogy új, korszerű feldolgozóüzem épül a gyárban — ami ma már valóság. Hírt ad arról is, hogy országos seregszemlére készülnek megyénk szocialista brigádjainak tagjai, csakúgy, mint ahogyan beszámol az újság a kommunisták felelősségéről az Acélárugyárban, ahol elkészült a pártbizottság éves intézkedés terve. Ebben a hónapban kezdődött a „Többet, jobbat, olcsóbbat a mezőgazdaságban is” — pályázatunk, amelynek keretében számos javaslatot tettünk közkincsé. Teltek az évek. Minden év újabb és újabb állomás a párt lapjának életében. Most, visszalapozva az újság példányait, látni, mit fejlődtünk, hová jutottunk. 1966. június 1-én a lap első oldalán még csak fényképen számol be a lap arról, hogy megkezdték Salgótarjánban a 15-ös jelű épület szerelését. Azóta boldog családok vették birtokba az új otthont, megváltozott a város, a benne lakó emberek élete... " Kinőtte magát a NÓGRÁD, de egyre nőttek a feladatok is. Az MSZMP IX. kongresszusa után megkezdtük a gazdaságirányítási reform ismertetését, 1968-tól pedig napjainkig állandóan tág teret kap ez a téma. Az 1969 februárjában meghirdetett közvéleménykutatás is arra kényszerítette a szerkesztést, hogy bővítse a lap terjedelmét, új rovatokkal gazdagítsa, színesítse a lapot. Nagyobb helyet kért a hírszolgálat, a frisseség, a pontosság, az ország, a megye belpolitikai élete. A pártélet eseményei mellett több anyagot kértek az olvasók —nem fontossági sorrendben felsorolva — az egészségügyről, a kereskedelemről, irodalomról, folytatásos és képregények közlését igényelték olvasóink. És most, március elsején lesz egy éve, hogy éppen a megnövekedett igények kielégítéséért bővítettük a NÓGRÁD oldal terjedelmét: hétköznapokon már nyolc, vasárnapokon pedig tizenkét oldalon jut el olvasóinkhoz a párt sajtója,a NÓGRÁD. Negyedszázad telt el az első megyei pártlap, a MUNKÁS megjelenésétől. Párttag és pártonkívüli újságírók állnak a párt, a nép szolgálatában. Azért, hogy hirdessék a párt igazát, tolmácsolják a párt szavát, hogy szolgálják a dolgozó népet, a szocializmus építését. Somogyvári László A karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezetben régi hagyománya van a munkaversenynek. Minden évben nő a traktorosok, a növénytermesztők és állattenyésztők száma, akik csatlakoznak a vetélkedők amúgy is népes táborához. Tavaly tavasszal már kilenc brigád, munkacsapat nevezett. A Stromfeld Aurél nevét viselő szocialista brigád három járás traktorosaival állt ki, három brigád pedig a varsányiakkal vetélkedett tavaly. Úgy mondták Karancsságon, hamarosan kiderül az is, hogy a karancsságiak vagy a varsányiak bizonyultak-e ügyesebbeknek. 4sfisonyok az élen Karancsságon a napokban összehívták a szocialista címért versengő brigádok valamennyi tagját. Lehettek úgy százötvenen, amikor Győri János, a szövetkezet elnöke kimondta a versenybizottság megállapításait. A karancssági, a ságújfalusi és a szalmajercsi üzemegységben dolgozó nov 't' : ■ ’ vesztő asszonyok maguk mögött hagyták az álattenyésztőket, a traktoroso-Nem kevés terület: másfél hold burgonya, kukorica és cukorrépa kapálását vállalta valamennyi asszony a tavasszal. ígérték azt is, a takarmányberi'ari' 'sban és az aratásban is részt vesznek. A három község határa csupa hegy. Elképzelhetetlen, hogy valamennyi gabonát a kombájnok, aratógépek takarítsák be. Mindhárom községben szükség volt tavaly is az asszonyok, de még inkább az iparban dolgozó, nyári szábadsúgókat itthon töltő férjek segítségére. Az asszonyok állták a szavukat. Oravecz Istvánná, a szalmatercsiek legügyesebb, legszorgalmasabb asszonya 62 esztendős. Ha csak tehette, kinn volt a közösben, így történt, hogy a másfél hold helyett 4,5 holdon végezte el a növényápolást. A karancssági Virág Károlyné 12 hold gabona betakarítását vállalta. A versenyt végül is a szalmatercsiek nyerték. Valamennyi ígéretüknek eleget tettek, összegyűjtöttek több mint 2100 pontot. Elismerő oklevéllel, brigádzászlóval jutalmazták igyekezetüket. Az asszonyok pedig, akik teljesítették vállalásukat, jutalmul Hévízen, a termelőszövetkezeti üdülőben töltenek tíz napot. A szalmatercsiekkel együtt utaznak a karancssági és a ságújfalusi asszonyok is. Jó példa Nemcsak a három községben, a környéken is híre van annak, hogy a karancssági termelőszövetkezet vezetői törődnek a munkaversennyel. Úgy gondolnak a szocialista brigádokra, mint a valóságos, édes gyerekeikre. Nemcsak akkor mozgósítják őket, ha valahol akadozik a közös munka. Arra is gondolnak, hogy a növénytermesztők, az állattenyésztők, a traktorosok teljesíthessék vállalásukat. Mert p.nd.v.i .: tervezettnél hét mázsával több kukoricatermés nem csupán a brigád tagjainak hoz hasznot. „Talált pénz” az a közös gazdaságnak is. Győri János, az elnök, a szövetkezet vezetői ezt nézték, ha év közben egy kis külön munkát adott valamelyik brigád. Nem volt az fölösleges fáradozás. Most az értékelésnél kiderült, hogy a növénytermesztők, a burgonya és kukorica többlettermelésével csaknem 150 ezer forint nem várt bevételt hoztak a szövetkezetnek. Aztán az is igaz, a szocialista brigádok tevékenységét nem lehet egyedül pénzben mérni. Példájuk szinte felbecsülhetetlen érték a szövetkezetben, s bizony ezt sem nélkülözheti a gazdaság. Hiszen tavaly még a tagok 40 százaléka nem teljesítette a kötelezően előírt munkanapokat. A szocialista brigádok vetélkedése nyilván nem ért véget ezzel az értékeléssel. A verseny tovább folyik, a hozamok további növelése a cél. A szövetkezet vezetősége, ahogy eddig is tette, bátorítja a vetélkedőket. Bizony tennivaló az idén is lesz bőven a határban, a majorokban. Kukoricát mintegy 200, burgonyát 50 holdon termelnek, és a hozamok javítására törekszenek. Aztán nem nyugtatja meg a szakvezetőket, az állattenyésztőket a kis, a tehenenként 2000 literes tejhozam sem. Többet, jobban Az asszonyokkal ezekben a napokban beszélik meg az idei tennivalókat. Úgy hírlik, szinte mindannyian több kukorica, burgonya és cukorrépa megmunkálását vállalják mint tavaly. S ha a szükség úgy kívánja, részt vesznek a takarmány betakarításában, a gabonaaratásban, éppen úgy mint a múlt esztendőben. Az állattenyésztés dolgozói, s a traktorosok ugyancsak megteszik vállalásaikat. A tehenészek az idén minden tehéntől 200 literrel több tejet szeretnének. A traktorosok azért igyekszenek, hogy időben szántsanak, vessenek, ne maradjon el, úgy mint két évvel azelőtt 250 hold mélyszántása. Ha ez nincs, talán a mostani zárszámadó közgyűlésen gazdagabb kukorica-, cukorrépatermésről adhatott volna számot beszámolójában Győri János. Bizony nem kevés az a munka, amelyet a szocialista címért versengő brigádok vállalnak az Egyesült Erő Termelőszövetkezetben. De hárt azt tartják, a szocialista brigád a legszorgalmasabb osztagok gyülekező helye Karancsságon, Ságújfaluban és Szalmatercsen is. Vincze Istvánné Számadások idején harancssírgiak — varsányiak NÓGRÁD , 1970. február 21., szombat