Nógrád, 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Üzembe helyezés előtt áll a MÁV legújabb létesítménye, a 100 millió forintért épített, 120x90 méteres alapterületű szerelőcsarnok Miskolcon. Február elejétől megindul itt a munka, és ennek nyomán évente 600 db tehervagonnal többet tudnak majd javítani a MÁV részére (MTI fotó : Kunkovács László felv.) Számadások idején A fejlődés útján, Keszegen Életrevaló tsz, a keszegi teremtett meg minden lehető- akar a tagság, jobb jövedelme- Zöldmező. Az ősagárdi tsz- séget számukra a munka vég- elérése érdekében. Ehhez szel való egyesülés után kitér­ zéséhez Ahogyan lenni szó- kell a óságnak igazodni, szi­­jedt nagy gazdaság lett, ahol TM Ahol “ . .. * Ordítani az egyseget es­me­­nö vény termeléssel, állatta­­kértt megoszlottak a veleme­ iyen elítélni azokat, akik az nyésztéssel, bogyós gyümölcsök nyék. Pöstényi József el-­egységet megbontják, termelésével foglalkoznak, mondta, hogy korszerű gazda­& A ff? ZSSZ­ ZZZJZ Fontos * fitkm­bek a viszonyok. Náluk nem. Ha a tsz nem tudott a keszegi Zöldmező Tsz hirtelen dombokon kell tér­ olyan ütemben haladni előre megalakulásától kezdve egyen­­melniük, de mint a közgyű- a tagok részesedésével mint letesen fejlődik. Ezt a leg léf5t ?. JCZelőség bef?moló­ szerették volna,’annak utóbbi . ^rs·adási jabol kiderült, a nehezsegek­­ , gyűlés is bizonyítja. Kar vol­ellenére az elmúlt évben is­ az i* a­ ta, hogy 32 utóbbi na ezt a fejlődést egyenetlen­­mét szép eredményeket értek években 18 millió forintot ru­­ségekkel, fegyelmezetlenségek­­el. A gabonafélék többségéből hoztak be új épületekre, kel, a munka elhanyagolása­­többet termeltek, mint ameny­ igaz, magas összegű állami­val megrontani. Akik erre m­it terveztek. Cukorrépa- támogatással­ képesek, azoknak nincs helyük termésük járási viszonylatban a közösben. A vezetőség­be­is kiemelkedő: a tervezett 180 sz * mos­legesen ki­­számolójában így fogalmazták fizetett összeg, mert megté­ mneg a gondolatot: „Egyszer rül, de csak akkor, ha azok, mindenkorra meg kell érte­­akik az új épületekben dől­­ni minden embernek, hogy az gáznak, mindent megtesznek a eredmények alapja a munka­­mondta fegyelem. Fegyelmezetlen em­ mázsa helyett holdanként 202,2 mázsa termett. Kemény bírálat sikerek érdekében Szabó András. berekkel nem lehet eredményt Ebben megegyeztek. Ezután ez mi­ igaz ■ • A bogyós gyümölcsök is jól fizettek. A maina holdan­ arról folyt a vita, hogy az ként 22 ezer 234 forintot, a idén milyen fontos feladatokat . feketeribizli 49 ezer forinttal kell elvégezni annak érdeke többet mint tervezték­­ben, hogy a zárszámadáskor Általában szép jövedelmet nagyobb jövedelemről számot­­osztott a gazdaság, mert nem hassanak be. A bogyós növe­­egy olyan tag volt, akinek az nyek termelése mellett foglal­­évi keresete elérte a 30—33 tag állást. Jól jövedelmez, öt­ezer forintot. Ennek ellenére a­demes vele foglalkozni, ha zárszámadó közgyűlésen az munkaigényesebb is, elégedettségnek még a nyomát sem lehetett hallani. A veze­ ... ,­tőség beszámolója nagyon nyíl­­tjMCS Szégyellni Való­ban, sőt némelykor keményen bírálta a tagságot, az önkénti­ Pazsitka István párttitkár­­át sem mellőzve, hogy az nagyon bizakodóan, látta a elért eredményeknél jóval na­ tsz helyzetét, a közgyűlés után gyobbakat érhettek volna el, kialakult vita ellenére is. Ha­­mindenki megértően, fele­­tározottan kijelentette, hogy lősséggel dolgozik, örül a vitatkozásnak, így tisz-Ezek után várható volt, hogy tuduak ki a nézetek, szilárdul­ a tagok felszólalásaikban nak meg az ^pontok, ugyancsak elmondják véleme­ — Nincs nekünk szégyellni myűket. Sokan felszólaltak, de valónk: járási viszonylatban nem a várt hangnemben. A­­s szép eredménnyel dicseked­­taggyűlés után viszont élénk hetünk akár a növénytermő­­vita kerekedett. lésben, akár a gyümölcster­melésben, sőt a hibái ellenére, az állattenyésztésben is. Hi­szen nehéz körülmények köz ilyen vitatkozó társaság kö­zé keveredtünk. Tekintélyes T-f “iÄt alapító tag, olyanok, akik leg­­­­fontosabb megélhetésüknek mondott­ tartják a tsz-t, sőt ragaszkod- Egyetértett Deák Józseffel, nak hozzá, mert sok áldozatot az ősagár­di üzemegység veze­­hoztak érte. Többek között tőjével, hogy a munkajegye- Szabó András, az első tsz- sem­ megszilárdítása fontos a elnök, Pöstényi József fo­atos, tagok saját érdekében is. Gyuricza István könyvelő és sokan mások. Arról beszélget- Érdekes, dinamikus volt ez­ek, mi lehet az oka, hogy a a közgyűlés, még érdekesebb a tagok közül néhányan elha- közgyűlést követő élénk ela­­nyagolják a munkát, amely­ mecsere. Senkitől nem hal­ból aztán kára származik a kö­ »«ttuk, hogy a közös ellen lett .. . volna. Saját nézeteit hangoz­­z össégnek. Az allattenyész es mindenki, de ezeket a említették meg. Megállapított közös gazdaság fellendítése ér­ték hogy a munkát elhanya­­dekében akarta állítani. Ta­goló emberekben még nem tán ott a baj Keszegen, hogy s , , , különböző nézetek gyengítik az alakult ki a közös vagyonért egységet Mint az idei köz­való aggódás, de ennek oka gyűlés is mutatta, a vezetőség az is­ hogy a vezetőség nem ura a helyzetnek. Tudja, mit Bobál Gyula 25 éve» a megyei pártsaj­t 4 munkások meghozzák a szükséges áldozatokat leiem építés nagyszerű harcait, július 20-i számában a párt­hegy 28-i számának 2. oldalán „A Felsőpetényben 153 új gazda 1945. február 94-én meg Salgótarjánban a mum­ eredmén­yeit. Az 1946. január sajtó. Beszámol arról, KAS 'elinti újság, a megye el­ső pártlap­ja. A negyedszáza­dos évfordulóra készülünk. Kossuth-híd és Acélgyárunk” .. állt az ünneplő és meg- Ebből az alkalomból felidéz- címmel már arról tudósít, hívott közönség előtt, hogy­­­ ük a negyedszázad esemé- a gyáriak a hazai mun­ kézbe kapják a felszabadulás­­ág 25 éven keresztül. • ka, a gyár ujjászervezése után tulajdonukba adott föld­mellett milyen segítséget ad- fel a telekkönyvi végzést”. 1946. január 6-án konferen­­tált. Igazi rohammunkával a h­at tart a Magyar Komimu- hegesztőpálcák tízezreit, a 1947. április 27-én új fej­­ßSt^ h­íd­hoz ^kséges úgynevezett léccel, piros nyomással került január 12-én: az első oldalon sarokat tonna számra szállt- az olvasó kezébe a MUNKÁS beszámol a konferenciáról, s tolták a híd építéséhez SZŐ. Ebben az időben az el­közli a konferencián hozott határozatot­ is. A határozatban Változatos híradásában a a többi között ez áll: „... A MUNKÁS SZÓ február 9-én konferencia üdvözli az új hírt ad arról is, hogy „Retel­­magyar demokratikus kor­ . ... nagy­mányi, amely hivatva lesz a J­ui a kisemberek vagy a Legégetőbb gazdasági kérdé­­ttya, háztelkek sorsolása” ter­vekben oly intézkedéseket je­­lént meg Salgótarjánban, ahol ganatosítani, mely az előttünk a föld, a ház után évtizede­­álló súlyos helyzetben bizto­sítja a termelés nyugodt me­llén át sóvárgó dolgozók egy h­etét és ennek megfelelően báránybőr süvegből maguk megoldást vár az élelmezési húzzák ki a telek számát, kérdésekben, hogy a dolgo- így jutottak a salgótarjániak­nak elsősorban jussanak élő­látási gondok, eredmények mellett már tág teret szentel a lap a kulturális életnek is. Beszámol a lap május elseje ünnepségeiről. Később az is­­­kolák államosítása kerül a lap hasábjaira, beszámol a MUNKÁS SZÓ az első nap­közi otthonok tevékenységé­ről. Szót emel a nagybankok államosítása mellett. 1947 június 8-án arról a nagygyű­lemhez, annak az elvnek ír ^zh‘l5'bez- a'hol felépít- jósról tudását, amelynek, szó­alapján, hogy aki nem dolgo- hettek boldog, családi otth­o­­noka Kadár János, ahol a­zik, ne is egyék... A munká­ nnkat­ sok meghozzák a szükséges _ ■ Természetesen a termelés megvalósításának között a 3 éves terv szükségese áldozatokat...” A pártkonferencia ezután számos demokratikus intézke­dés bevezetését követeli, majd állást foglal amellett, hogy Magya­rorsszá­g jövendő állam­formája demokratikus népi köztársaság legyen. A határo­zat a következőkben kimond­ja, hogy . .be kell bizonyí­tanunk, hogy demokratikus fokozód volt átalakulásunk nemcsak kiül­­t volt színi, hanem komoly való­ság. A munkásosztály meg­szilárdítását egyik fontos fel­adatunknak tartjuk. . Elen­gedhetetlenül szükséges a tömegekkel összeforrott erős, fegyelmezett pártalapszerve­­zet. . . Törhetetlen hittel és akarattal akarjuk a párt egy­ségét megőrizni. Sorainkat összezárni, hogy az előttünk álló harcot sikeresen vívhas­suk meg. .. Hisszük, hogy a kommunista párt zászlaját győzelemre visszük.” május 18-án, hogy ebben a hozott anyagból felszerelték a Szükség volt ez az állás- bányászközségben felavatták Petőfi Nyomdát, a párt első foglalás, hiszen a párt előtt a ^hódságért hősi halált Legális'nyomdáját. A NÓG- rendkívül nagy feladatok halt szovjet katonák hősi RÁDI UJSAG ebben a megoldása várt. A MUNKÁS fékművét­ ,Új gazdáké a föld” — írja sólyombányatelepi MADISZ- lönböző gyárak munkásainak fiatalok végezn­ek azzal, hogy nagyszert­ tetteiről. összeszedték a patabányón talált bányaiakat, helyreállí­tották a rossz állapotban le­vő­ iparvágányt, ezzel is gyorsítva a termelést. SZÓ pedig végigkísérd az nyomdában készült. Somogyvári László az egyik legna- ségéről szólt Éppen ezért is gyobb feladat. A MUNKÁS kapott nagyobb helyet a SZÓ március 2-án, a 3. ol- munka frontján elért ereol­dalon beszámol a „Roham­­m­uniká”-ről is, amelyet a menyek tudósítása, s számolt be a lap a bányászok, a kü­A pártsajtó fejlesztése to­vábbira is napirenden szere­pelt a pártbizottságon. így született az a döntés, hogy létre kell hozni­ Salgótarján- A nagy munka mellett „Hó­­ban a párt nyomdáját. Acél­­sí emlékműavatás Kazáron” gyári munkások, nyomdászok címmel arról tudósít a Lap fogtak össze, s a Szécsénybő­ iir»omumn iont*? Becsülettel helytálltak A határőrségnél is minden évben jelentős állomás a ka­tonai szolgálatnak eleget te­vők leszerelése, az első éves ifjú határőrök szolgálatba történő bevezetése. Mindkét eseményt me­gyénkben is határőreink nagy várakozása előzte meg. A maradókat az foglalkoz­tatja — vajon milyen lesz az új állomány összetétele. Terveikben a kollektívák, kis családok kialakításának elgondolásai tükröződnek. Az ifjú határőröket az őrsi, al­­egységi élet új körülményei foglalkoztatják — vajon megtalálják-e helyüket, sze­repüket, képesek lesznek-e helytállni a végrehajtó szol­gálatban ? Terveinkben egy sor egészséges, kiforratlan, de az ügyet előrevivő el­képzelés ismerhető fel. Azok a határőrök akik a katonai esküben foglaltak alapján becsülettel helytáll­tak és leszerelésre kerülnek, a vigari életben előttük ál­ló feladatokra gondolnak. Mennyi változással, újjal, a korábbiaktól eltérővel ta­lálkoznak majd munkahe­­lyükön. A régi ismerősök, jó barátok ottléte sem kö­zömbös számukra cégnél, a rendőrségnél, kor­mány­őrségnél, vagy szakm­ai István Zoltán galgagutai, Donkó nógrádszakáll, Miha­ismeretek birtokában a Jech­­lovics József drégelypalánki, nikai élet valamely területén helyezkednek el. Dudás László mohorai fia­talok több határsértő elfo-A leszerelőkkel való be­­gásával szereztek érdemeket. szelgetesből egyértelműen ki­tűnik: a haza fegyveres szol­gálatában eltöltött időre úgy tekintenek vissza, hogy gaz-Büszkék vagyunk rájuk. Azt kérjük a leszerelőktől, hogy a polgári életben is áll­janak helyt a munka front­dagabbak lettek katonai­ po- ján. Tartsák szem előtt, hogy fizikai ismeretekben, általá­nos műveltségben egyaránt. A katonai élet nem maradt nyomtalanul; jól vizsgáztak fegyelmezett, bátor helytál­lásból, a katonai élet nehéz­ségeinek derekas leküzdésé­ből, emberségből, felelősség­­érzetből, és számos más em­beri jó tulajdonságból. Köszönet a helytállásért minden határőrnek, aki be­csülettel teljesítette a Magyar Népköztársaság államhatárá­nak őrizetében reá eső fel­adatát. Minden őrvezetőnek, tizedesnek, szakaszvezetőnek és őrmesternek, akik mint alparancsnokok végezték munkájukat, a hivatásos tisztek első számú segítői­ként, céljaink azonosak a szocia­lizmus teljes felépítésében, vívmányaink őrizetében és védelmében minden külső és belső ellenséggel szemben. Különösen a határ mentén lakók, illetve dolgozók se­gítségére számítunk a határ biztonságos őrizete szempont­jából. Mi továbbra is határ­őröknek tekintjük a leszere­­lőket is.­­ A kis családok, őrsök falain Horváth Béla ,Szky- kör- aki az 1969. elhelyezett fényképes tablók, fém'’keret«?TM“'a*3,,Ha”^S2Zk1- „Találkozunk 1975-ben” — váló katonája” megtisztelő címet stb. is azt bizonyítják, hogy elérte szoros szálak fűznek össze bennünket. Ezúton is bizto­sítjuk a leszerelő határőrö­ket, hogy méltó örökössé ne­veljük mind a maradó, mind az újonnan kikerülőket Szi-Az egységünk által elért lárdan őrködünk dolgozó nő­eredményekben a leszerelők munkája igen jelentős. Az a sok tapasztalat, amelyet a katonai szolgálat ellátása so-Sokan a katonai élet ide­­ján szereztek, méghozzá gyü­rén tanultak alapján változ­tatnak munkahelyet ít­éle­tet kezdenek. Hivatásos szol­gálatot vállalnak a határőr­mölcsét. Az 1969-es évben a határsértők mintegy 40 szá­zalékát a most leszerelő ha­tárőrök fogták el. Bágyon­yünk vívmányai felett, a bé­kéért folyó harc reánk eső szakaszán. Az elismerés hangján szó­lunk a kedves szülőkhöz is azért az önzetlen segítésért. Robotka Mihály határőr alezredes melyet fiaik nevelésében a katonai szolgálat becsületes teljesítése érdekében kifej­tettek. További munkájukhoz sok sikert, magánéletükben örö­met és boldogságot, céljaik megvalósításához erőt, egész­séget kívánunk! NÓGRÁD - 1970. február 14., szombat 3

Next