Nógrád, 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
Politikai klubok alakultak az EAK-ban Izrael és a mögötte álló amerikai imperializmus nem mondott le az 1967-es agresszió eredeti céljáról: a haladó arab rendszerek, s mindenekelőtt az egyiptomi haladó rendszer megdöntéséről. A „hatnapos háború” napjainkban is folytatódik. Ebből következik, hogy az EAK forradalmi vívmányainak védelme, a belső front erősítése nagy és felelősségteljes feladatokat ró az Arab Szocialista Unióra — mondotta az MTI és a Népszabadság tudósítójának adott nyilatkozatában Dianddin Daud, az ASZU legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagja. Az ellenség lélektani offenzívája arra irányul — mondotta —, hogy kételyt, bizonytalanságot, nyugtalanságot keltsen, aláássa, megingassa a tömegek bizalmát Nasszer elnökben és az ország vezetőiben, elhitesse velük, hogy a jelenlegi vezetés képtelen megbirkózni feladatával. Az ellenséges propaganda a belső reakcióra támaszkodva éket akar verni egyrészt a tömegek és a vezetők, másrészt az EAK és a szocialista országok közé. Ilyen körülmények között a párt egyik legfontosabb feladatának tartjuk a tömegek politikai felvilágosítását és az ellenséges propaganda leszerelését. Az ASZÚ vezetői e célból gyakran találkoznak a párttagsággal és gyakran vesznek részt tömeggyűléseken. Ez azonban önmagában kevés, ezenkívül más módszereket is alkalmazunk. Ez év elején fogtunk hozzá például az úgynevezett politikai klubok szervezéséhez, hogy állandó és megfelelő keretet teremtsünk a politikai felvilágosító munkának. Az előttünk álló hosszú és nehéz küzdelem megköveteli, hogy az ASZÚ tagságát felkészítsük a front, a polgári védelem és a gazdasági építés feladataira. Kezdeményezéseink révén azt szeretnénk elérni, hogy minden állampolgár bekapcsolódjék a közös harcba, s úgy érezze, hogy szükség van rá, számítanak a közreműködésére. A gyárakban termelési bizottságok alakultak, s a bennük tevékenykedő munkások mindent elkövetnek a termelés növeléséért, a háborús termelési kiesések elkerüléséért, illetve pótlásáért. Ugyancsak a munkások által alakított bizottságok vállalták magukra az üzemi légvédelmi feladatok ellátását. Az ASZÚ kezdeményezésére jöttek létre országszerte a polgári hadibizottságok, amelyek a hátországban nagy tömegeket mozgósítanak a katonai, védelmi feladatok teljesítésére. A harc két oldala, a fegyveres agresszió visszaverése és a gazdasági építőmunka, a szocialista átalakulás folytatása elválaszthatatlan egymástól. Az egyiptomi nép sikeres helytállása igazolta, igazolja ezt a politikát — fejezte be nyilatkozatát Diaeddin Daud, az ASZÚ legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagja. (MTI) 4 lliucsínykísérlet Chilében Paítício Rojas chilei belügyminiszter szerdán bejelentette, hogy álamcsínykísérletet lepleztek le és hiúsítottak meg. Az elvetelt puccs részvevőit ,— tényleges, valamint nyugállományú katonatiszteket — akik a bejelentés szerint ,meg akarták változtatni az ország alkotmányos jellegét” a hatóságok letartóztatták. Vezetőjük Horacio Gamboa nyugállományú tábornok, aki 1957-ban Carlos Ibanez elnöksége alatt,a belügyminisztériumot vezette. A chilei biztonsági szolgálat emberei február 18-a óta követték nyomon az összeesküvés szálait, amikor katonatisztek egy csoportja kormányellenes gyűlést tartott. Az összejövetelek később többször megismétlődtek. Az összeesküvők felett hadbíróság ítélkezik. (MTI) u. Kambodzsa Polgárháborúra vár az Egyesült Államok Londonban szerdán bejelentették, hogy Sir Duncan Wilson, moszkvai brit nagykövet utasítást kapott: továbbítsa a szovjet kormányhoz az új kambodzsai kormány kérését, amely a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság Kambodzsába való visszatérését sürgeti. A bizottságot — mint ismeretes — az 1954. évi genfi értekezleten állították fel; tagjai: India, Lengyelország és Kanada. Anglia, mint az értekezlet egyik társelnöke fordult a Szovjetunióhoz, a másik társelnökhöz. Nixon elnök szerdára tanácskozásra hívta össze a nemzetbiztonsági tanácsot, legfőbb tanácsadó szervét katonai és külpolitikai kérdésekben. Az ülés napirendjét nem tették közzé, úgy tudják azonban, hogy sor került a délkeletázsiai katonai és politikai helyzet elemzésére is, különös tekintettel a kambodzsai fejleményekre. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője korábban kitért az egyenes válasz elől azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az USA tervez-e katonai segítségnyújtást az új kambodzsai rezsimnek. A szóvivő szerint eddig nem érkezett ilyen kérés Washingtonba, s az amerikai kormány a katonai segély kérdését csak akkor vitatja meg majd, ha egy ilyen kérés konkrétan felmerül. A New York Times véleménye szerint Washington kulcskérdésnek tekinti, hogy kialakul-e Kambodzsában is egy, a laoszihoz hasonló polgárháborús helyzet. Politikai megfigyelők szerint ebben az esetben az USA kész lennte az új kormány segítségére sietni. (MTI) Finnország nem írja alá A finn kormány megvár- működését célzó Nordek szárgyalta a skandináv országok ződés kérdését. Az ülés után szorosabb gazdasági együtt- a kormány szóvivője bejelentette, hogy Finnország a jelenlegi szakaszban nem írja alá a szerződést. A szóvivő hangsúlyozta, hogy „a skandináv gazdasági szövetség létrejötte és a Nordek-szerződésben foglaltak megvalósítása bizonytalanná vált, mivel egyes skandináv országok a Közös Piacba való belépés gondolatával foglalkoznak”. „A jelenlegi körülmények között a szerződés Finnország korábban előterjesztett fenntartásaiba ütközik és nem felel meg a biztonság és tartósság követelményeiinek” — mondotta a szóvivő. tUPI) Magyar kulturális napok a Szovjetunióban (Folytatás az 1. oldalról) tetője. Jekatyerina Furceva, szovjet művelődésügyi miniszter, Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet, valamint a szovjet főváros művészeti életének számos kiváló személyisége. Ott volt a kiállítás megnyitásán Ferenczy Béni özvegye. Vlagyimir Popov, szovjet művelődésügyi miniszterhelyettes a megnyitó alkalmából mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a két ország kulturális kapcsolatai a messzi múltba nyúlnak vissza. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy kulturális kapcsolataink különösen megerősödtek és elmélyültek a Magyarország felszabadulását követő negyedszázad folyamán. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes kiemelte: a Ferenczy család művészetét bemutató kiállítás a magyar képzőművészet élő hagyományaiból ad egyfajta áttekintést. Aktualitása olyan, mintha művészetünk rövid életrajzának néhány összefüggő, fontos adatát mondhatnánk el felszabadulásunk negyedszázados évfordulóján. A megnyitó közönsége kilenc teremben gyönyörködhetett a Ferenczy család több mint 250 kiállított művében. A látogatók különös érdeklődést tanúsítottak Ferenczy Károly feleségének, Fialka Olgának rajzai, Ferenczy Károly festményei, Ferenczy Valér akvarelljei és rajzai, Ferenczy Béni szobrai és érmei, valamint Ferenczy Noémi gobelinjei iránt. Szerdán Moszkvában befejeződött a magyar és a szovjet történészek ülésszaka, amelyet Magyarország felszabadulása közelgő 25. évfordulója alkalmából tartottak. A kétnapos ülésszaknak szerdán is gazdag programja volt. Nyezsinszkij szovjet történész előadásában a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit, és magyarországi sajátosságait elemezte. Rosszijanova kandidátus a magyarországi antifasiszta ellenállás irodalmáról, Gerskovics kandidátus a magyar szocialista művészet kérdéseiről adott elő. Magyar részről három referátum hangzott el. Balogh Sándor professzor „A népi demokratikus átalakulás néhány kérdése 1945 nyarán”, Habuda Miklós, a Párttörténeti Intézet munkatársa „A magyar szakszervezeti mozgalom 1945—48” címmel tartott előadást. Orbán Sándor kandidátus referátumának témája: a parasztság rétegeződésének problémái a mezőgazdaság szocialista átalakításának előestéjén. (MTI) K JGRAD - 1970. március 26., csütörtök Péter János Potsdamban Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes, dr. Herbert Blaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet társaságában megtekintette a potsdami Cecilienhof-kastélyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás aláírásának színhelyét. Péter Jánost, a Cecilienhofkastélyban Herbert Puchernt, Potsdam megye Tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a Cecilienhofi emlékkönyvbe: „A potsdami történelmi jelentőségű megállapodások nyomán új korszak nyílott Közép-Európában. Ennek az új korszaknak a legépítőbb tényezői, a szocialista országok a Német Demokratikus Köztársasággal együtt”. Péter János ezt követően megtekintette a potsdami Sanssouci-kastélyt. . Délben a megyei tanács elnöke ebédet adott Péter János tiszteletére. Délután Berlinben városnézés szerepelt a programon. Este dr. Nagy Lajos, berlini magyar nagykövet, a magyar külügyminiszter tiszteletére fogadást adott. Olasz kormányválság Versenyfutás a tárcákért Mariano Rumor, kijelölt olasz miniszterelnök legnagyobb problémája pillanatnyilag, hogy ki töltse be a négypárti „balközép” kormámyában a külügyminiszter tisztét. Az Olasz Szocialista Párt (PSI) ragaszkodik ahhoz, hogy a külügyminiszteri tárcát a párt veteránja, Pietro Nenni kapja meg. A kereszténydemokrata balszárny ezzel szemben azt szeretné keresztülvinni, hogy Aldo Moro ülhessen be a külügyminiszteri székbe. A PSI, amely a „balközép” második legerősebb pártja, a régi „formula” felmelegítése folytán jogot formál magának arra, hogy a ,,kulcstárca” ismét az övé lehessen, a kereszténydemokrata balszárny pedig azért ragaszkodik Moro személyéhez, hogy a vezetőjének mondott Monorévén tarthassa kezét az olasz politika ütőerén. Politikai források szerint Rumor még ezen a héten átnyújtja a kormánylistát Saragat köztársasági elnökinek. (MTI) Huszonhét év múltán, Nyugat-Berlinnől TAVALY júliusban Gnomiko külügyminiszter azért tett javaslatot a négy nagyhatalom berlini tárgyalásainak újrakezdésére, mert az összes európai körülmények mind sürgetőbbé tették, hogy tiszta vizet öntsenek ebbe a zavaros pohárba. Amikor a szovjet javaslat elhangzott, a Nyugat-berlini Szövetségi Ellenőrző Bizottság már mintegy 22 esztendeje csak papíron létezett. A három nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország gyakorlatilag lehetetlenné tették a SZEB munkáját, azáltal, hogy a városrész feletti közigazgatási jogaikat formálisan — és jogtalanul —, átruházták a Német Szövetségi Köztársaságra. Ezáltal olyan válsággócot hoztak létre Európa közepén, amelynek segítségével bármikor kiélezhetik a helyzetet. Gromiko javaslata azért is volt oly időszerű, mert ez a válsággóc a nyugati hatalmak számára is mindinkább „korszerűtlenné” válik, hiszen a rossz emlékű hidegháború terméke. Feltehető tehát, hogy a három nyugati partner is hajlandó változtatni a helyzeten. Szeptemberben megindultak az előtárgyalások a négyhatalmi megbeszélés színhelyéről és időpontjáról. Végül is megegyeztek abban, hogy március 26-án, csütörtökön a Szövetségi Ellenőrző Bizottság immár több mint két évtizede „üzemen kívül helyezett”, nyugatberlini épületében találkozik a Szovjetunió berlini, valamint a három nyugati hatalom bonni nagykövete. Miről fognak tárgyalni? A kérdés lényege: mi a státusa annak a városrésznek, amely 1945-ben, Berlin négyhatalmi megszállásának idején a három nyugati hatalomhoz tartozó zónák egyesítéséből született, s megmaradt a tőkés társadalmi rendszerben, miközben körülötte létrejött a szocialista Német Demokratikus Köztársaság? Nyugat-Berlin tulajdonképpen sziget, amelyet csak a Német Demokratikus Köztársaságon keresztül vezető útvonalakon, vagy légi úton lehet megközelíteni. Az a hidegháborús időkben született koncepció, amely ezt a városrészt az NSZK részének tekinti, abból indult ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem életképes, és az adenaueri bonni állam előbbutóbb be fogja kebelezni. Nyugat-Berlint a három nyugati nagyhatalom sajátos harci előőrsként kezelte. Óriási pénzeket áldozott gazdasági fellendítésére, a bonni vezetők pedig még államelnököt is itt választottak, hogy ezzel is provokálják az NDK-t, és hangsúlyozzák: igényt tartanak Nyugat-Berlinre. Ez a koncepció nyilvánvalóan megbukott. Elsősorban azért, mert a Német Demokratikus Köztársaság megerősödött, a világ kilencedik legfejlettebb ipari államává nőtt, és húszéves fennállása alatt olyan tekintélyt vívott ki magának, hogy a bonni vezetők ma már tárgyalóasztalhoz ülnek a nem is olyan rég „szovjet zónaként” kezelt országgal. Ebből következik, hogy a Nyugatnak előbb vagy utóbb el kell ismernie: Nyugat-Berlinnek különleges és mindenképpen önálló politikai státusa van, semmiképpen sem tartozik az NSZK-hoz, s a hozzávezető utakon az NDK teljes mértékben gyakorolhatja felségjogait. Ennek elismertetése a tárgyalásokat kezdeményező szovjet fél első számú célja. A nyugati hatalmak azonban le szeretnék szűkíteni a tárgyalásokat a „közlekedési problémákra”; olyan megállapodást szeretnének kötni, amely feltétel nélkül biztosítja a szabad közlekedést az NDK területén átvezető 180 kilométeres útvonalon, s korlátozná a Német Demokratikus Köztársaság ellenőrzési jogát. A KEZDET a tárgyalásokon bizonyára csak az ellentétes álláspontok tisztázásának és jobb megismerésének szakasza lesz. Mégis biztató már maga a tény, hogy a 22 éven át tartó „jegyzékháború” helyett végre ismét egy asztalnál ül a négy nagyhatalom a nyugatberlini kérdésben. Olyan időben történik ez, amikor az NDK—NSZK, lengyel—nyugatnémet, sőt szovjet—nyugatnémet megbeszélések is folynak. Nyugat-Berlin státusa kétségtelenül része az általános európai rendezésnek, az európai biztonság széles problémakörének; az előrehaladás ebben az ügyben feltétlenül visszahat a kontinensünket érintő más fontos sorskérdésekre. Szabó L. István Souvanna Phouma kertel Souvanna Phouma herceg, laoszi miniszterelnök a jelek szerint nem hajlandó tárgyalási alapnak tekinteni a Laoszi Hazafias Front Pártjának javaslatát, amely szerint az amerikaiaknak feltétel nélkül meg kell szüntetniük a laoszi területek bombázását. A miniszterelnök egy magas rangú tanácsadója szerdán azt állította, hogy Szulamu vong herceg levele, amelyet vasárnap juttattak el Souvanna Phouma hercegnek, „nem tartalmazott új elemeket”. Az amerikai bombázásokkal kapcsolatos elutasító álláspontja ellenére, a laoszi kormány mint a szóvivő szavaiból a továbbiakban kiderült „lehetségesnek tartja azoknak a pontoknak a kiválasztását Szufanuvong javaslataiból, amelyekről esetleg tárgyalásokat folytathatnak.” (MTI) Március 26-án kezdődik a fasiszta Németországot legyőző négy nagyhatalom képviselőinek értekezlete a nyugat-berlini kérdés megoldására. Képünkön a megbeszélések résztvevői: (balról jobbra) Roger William Jackling, Anglia francios Seydoux, Franciaország, Kenneth Bush, az Egyesült Államok bonni nagykövetei és Pjotr Abraszimov a Szovjetunió berlini nagykövete