Nógrád, 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Kérek egy NÓGRAD-ot! Fotó: Céhmester E. Minőségim«: Formálódik a nyugati szárny Gyártók­, szállítók és felhasználók találkoztak Nagyszabású baráti talál­kozó, M­­­in­őséglán­c” ifjúsági fórumtanácskozás színhelye volt a napokban Mosonma­­gyiaróvár­. Az ország minden részéből érkeztek a MOFÉM- m­el kooperáló vállalatok kül­döttei, ifjúsági és gazdaságii vezetők, mintegy húsz vál­lalat közel negyven­ képvise­lője, hogy életrehozzák a me­gyénkben kezdeményezett és országos mozgalommá terebé­lyesedett m­enőséglánc nyuga­ti szárnyát, az „Armatúra” láncszemet, amelyek a fém­­szerelvények minőségének to­vábbi javítása érdekében ki­fejtett erőfeszítéseket hiva­tottak magukba foglalni és a törekvéseket szélesebb ala­pokra, társadalmi, szocialista tartalmú együttműködésre, az érdekelt vállalatok egység­es állásfoglalására és összefogá­sára építeni.­ ­épes vendégsereg Elsorolni is hosszú lenne valamennyi résztvevő válla­latait, csupán ízelí­tőül néhá­nyat: küldötteket delegált a ..Minőségién*:” ifjúsági fó­rum tanácskozásra az Élelmi­szeripari Berendezés- és Gép­gyártó Vállaltait, a Mozaik K­tsz. a Miskolci Csavaripari Vállalat, a FERROVILL és a VASÉRT. több házépítő kombinát, a Fővárosi Javító­és­ Szerelőipari Vállalat és a Mezőgazdasági Gépgyár. Rész­t vettek a­­ tanácskozáson a moz­galom kezdeményezői, Krono­­vat­zér István sz­ocialista bri­­gádvezető, Nagy József, a NÁÉV KISZ-ti­tikára, Tatas Rudolf, a Nógrád megyei KISZ-bizot­tság ifjúmunkás felelőse. De ott volta­k a KISZ központi bizottsága és a mo­sonmagyaróvári fiatalok kép­viselői. Nem elég csak nekünk ten­ni azért, hogy emelkedjen, ter­mékeink minőségi szí­nvo­nala, eredményit csak a velünk kooperáló — termékekhez alapanyagot és alkatrészeket szállító vállalatok segítségé­vel, a minőségláncb­a való be­kapcsolásukkal érhetünk el — hallottuk a vitaindító elő­adásban. Van mit javítani Az OGV hőálló gum­sl­eme­­zein­nek a vastagsága nem elő­írásszerű, felülete hólyagos, szivacsos a belső szerkezete. Baj van az ,,0”-gyűrűkkel is, mérethi­básak, felületük egye­netlen­, sorjás. Változtatást k­értek a kemény és félke­mény csövek csomagolásában. Bírálták a hengerművet, amely termékeknek minősége újabban­ romlik, a felület hullámos, behorpadás és ré­­tegesség is előfordul. A leg­nagyobb gondot az öntvények minőségie okozza. Nagy a se­jejt százalékos aránya, i­nga­­dozó a keménység, a szállítók a határidőiket nem mindig tartják be. A Csava­riipari Vállalattól több színesfém­­csavart, a Csepeli Fémmű­­vektő­l egyedi méretű lemeze­ket várnak. A bevezetőt követő hozzá­szólásaikban a nógrádiak a mozgalom lényeg­ét, célkitű­zéseit igyekeztek megértetni a részvevőkkel, elismerésükkel adóztak a MOFÉM erőfeszn­­tés­einek, amit a miinőséglán­c egyik szemének továbbfejlesz­téséért kifejtettek. Csa­tltako­­zásra szólítottá­k fel vala­mennyi érdekelt vállalatot. Dohovits Józsefnek, a MO­FÉM műszaki igazgatójának gondolatébresztő beszámoló­ja után sorra sírjalásb­a emel­kedtek a különböző vállalatok ifjúsági vezetői. Szavaikból kitűnt, nem esett nehezükre belátni a minőséglánc jelen­tőségét, felismerték a benne rejlő lehetőségeket, egyértel­műen mellette foglaltak ál­lást. Az Élelmiszer Beren­de­zés- és Gépigyártó Vállalat küldöt­te elismerte, öntvényeik nem mindig felelnek meg a köve­telményeknek. Hozzáfűzte, hogy ötvenéves gépeken dol­goznak, ami helyzetüket rendkívül megnehezíti. Ennek ellenére kiemelten kezelik a MOFÉM megrendeléseit, igye­keznek úgy dolgozni, hogy igényeiket jobban­ kielégíthes­sék. A korszerűtlen gépeken nem tudnak változtatni, gon­dosabb munkától azonban várható javulás. A Mozaik Ku­sz megbízottja megígérte, hogy a felmerült panaszokat rövid időn belül megvizsgálják, s ezek kikü­szöbölése érd­ekében felveszik a kapcsolatot az Országos Gu­miipari Vállalattal is. A Fő­városi Javító- és Szerelő­ipari Vállall­at képviselője ér­tékes javaslattal járult hozzá a tanácskozás sikeréhez, amelynek megvalósítása ese­tén megszűnnek a minőségi kifogások az úgynevezett „ja­­kab-csapokra”. Felkarolták a mozgalmat Kaján Erzsébet, a KISZ kb nevében üdvözölte a fórumot, támogatásukról biztosította a termelés, a gyakorlati munka frontjáról indult hasznos kez­deményezést, az egyéves mi­­nőségi láncet. Egyetértett az­zal, hogy a résztvevők haza­vigyék, saját munkahelyükön a KISZ termelésit segítő tevé­kenységén bel­ül elterjesszék a mozgóalmat. Sok sírkért és jó munkát kívánt a minőség ál­landó javításához a baráti kapcsolatok széles körű ki­bontakozásához. Az ifjúsági fórum magáévá tette a minőséglánc-moz­gal­­mat, felkérte a MOFÉM KISZ-­bizottságát, hogy tájé­koztassa a KISZ kb If­júmun­­­kás Tanácsát az eseményről, és a­z egységes állásfogl­alás­­ról. A résztvevők a­zzal a­­z el­határozással térhettek hazaa, hogy munkahelyükön elter­jesztik a mozgalmat és a mi­nőségi lánchoz újabb s újabb láncszemeket fűznek. Kiss Sándor Si pditirAngitess id Sorerfi kérdéséi (ti.* Következetesebb végrehajtást írta: Matuz József Minden eddigi tevékenysé­günk — amelyekről a korábbi cikkekben szóltunk — a vég­rehajtás, az egységes cselek­vés biztosítása érdekében tör­tént. A jó, a következetes végrehajtásnak igen nagy po­litikai, morális hatása van a párttagság, a dolgozók mun­kájára, magatartására. Erősíti a párt vezető szerepét. A tö­megek elsősorban a tetteken ítélik meg a párt minden szervének és szervezetének erejét, irányító tevékenységét. Az egységes cselekvés biz­tosítása, a végrehajtás meg­szervezése és ellenőrzése sok­rétű, összetett munka, amelyet komplex módon kell felfog­nunk. Biztosítanunk kell en­nek érdekében a személyi fel­tételeket, helyesen kell elosz­tanunk a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, meggyő­ző, felvilágosító munkát kell kifejtenünk a végrehajtás ér­dekében. Biztosítsuk az egységes értelmezést A következetes végrehajtás alapkérdése, első lépése, hogy a párt határozatait, intézkedé­seit egységesen értelmezzék. Mindazok megismerjék és megértsék, akikre vonatkozik, akiknek a végrehajtásban sze­repük van. Ezért a döntések, a határozatok meghozatala után körültekintően el kell dönteni az ismertetés körének mélységét és szélességét. Az egész párttagságot érin­tő kérdésekben, határozatok­ban nem szabad csupán abból kiindulni, hogy az minden kommunistára kötelező. A párttagok joggal elvárják, hogy tudják, miért született egy-egy határozat, milyen eredménnyel jár a végrehajtá­sa, hogyan segíti elő a szé­lesebb és a szőkébb célok, ér­dekek megvalósulását. Né­hány vonatkozásban változtat­ni kell a határozataik ismert­­etésének eddigi gyakorlatán is. Általában a párthatározat minden mondatának súlya van, hosszú időre szóló fela­datot határoz meg. Ezért ma már és a jövőben sem elég­séges az egyszerű ismertetés,­­ felolvasás. A párt-, az állami és a társadalmi szervek meg­határozott vezető körének a határozatokat nemcsak­ meg kell ismerniök, hanem meg is kell tanulniok. Szükséges, hogy néhány alapvető kérdésről szó­ló határozatot a jövőben sze­­mináriumszerűen is feldolgoz­zunk. Megéri, hogy esetenként akár egy-egy napot is a hatá­rozat értelmezése feletti vitá­val töltsünk el. Ez elősegíti a határozat szellemének jobb megértését, a sajátos helyi kö­rülményeknek megfelelő ér­telmezését és alkalmazását. Több helyen már eddig is bevált, hogy hasonló gyakor­latot követnek az alapszerve­zeti vezetőségi tagoknál, a pártbizalmiaknál is a hatá­rozatok ismertetésében. A párt tömegpolitikai mun­kájában még bátrabban ítéli alka­lmaznunk olyan módsze­reket, mint a kommunista ak­tívaülések, a nyilvános párt­­napok, a munkásgyűlések, a vezetők személyes találkozása a dolgozókkal, egyes párthatá­rozatok nyilvánosságra hoza­tala. Általában az élet által támasztott igény, hogy a jö­vőben kidolgozzuk az ered­ményesebb végrehajtást biz­tosító agitációs szempontokat, érvanyagot is. A párthatározatok ismerte­tésének fejlettebb és hatéko­nyabb módszerei elősegítik a ma még több helyen jelentke­ző helytelen szemléletek le­küzdését. Akadnak például akik egy-egy határozatból csak a számukra kedvezőt ismerik és fogadják el, valósítják meg. Mások csak felszínesen, vagy egyáltalán nem ismerik a ha­tározatokat, ezért vezetői te­vékenységükben szűklátókörű­ség, a politikusság üti fel a fe­jét. És végül a módszerek fej­lesztése elősegíti, hogy minden érdekelt a határozatot egysé­ges egésznek fogja fel és úgy is hajtsa végre. A cselekvék­­enység erősítéséért A határozatok egységes ér­telmezése nagyon fontos do­log, de önmagában nem elég­séges. A határozat megvalósu­lásához egységes fellépésre és cselekvésre van szükség. Elsősorban a választott tes­tületek tagjainak, a pártveze­­tőségi tagoknak, minden tiszt­ségviselőnek példamutatóan kell dolgoznia a maga terüle­tén, pártszervezetében a ha­tározat végrehajtásán. Ez olyan elsőrendű emelője, ösztönzője munkánknak, amely nélkül a párttagság, a dolgozók mozgó­sítása, aktivitásának fokozása nem képzelhető el A végrehajtásban tapasztal­ható jelenlegi problémák sür­getik, hogy minden szinten erősítsük a fegyelmet, a vég­rehajtásban a személyes fe­lelősséget. Rendszeresebbé és következetesebbé kell tennünk a végrehajtásért felelős vezető beszámoltatását. A kommunis­ták példamutatása változatla­nul egyik legnagyobb hajtó­ereje a párt politikáéinak, ha­tározatai megvalósí­t­ásának. Ez vonatkozik a párt-­állami és társadalmi életben dolgozó vezetőkre, párttagokra egy­aránt. A végrehajtásban kifejtett tevékenységet a jövőben job­ban, egyértelműen a vezetők megítélésének alapjává kel tegyük. A végzett munka­határozatok megvalósítása az az elsőrendű mérce, amely egy-egy vezető helyes megíté­lésének alapfeltétele. Az ellenőrzés jelentősége és feladatai A határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzése munkánknak olyan emelője, ösztönzője amely a legfontosabbat: a végrehajtást állítja előtérbe. Rendszeres és következetes el­lenőrzés nélkül nem képzelhe­tő el céltudatos, tájékozott és hatékony vezetés. Az ellenőrzés azt a célt szol­gálja, hogy a gyakorlatban, az életben meggyőződjünk a ha­tározat helyességéről. Arról hogy céljának megfelelően ha­lad-e a munka, nincs-e elté­rés, torzulás a végrehajtásban Az ellenőrzés egyben a to­vábbi feladatok kimunkálását is szolgálja. Az ellenőrzés módszerei kö­zül szeretném kiemelni, hogy az mindig az elvtársi segítség jellegével bírjon. Szükséges hogy az ellenőrző szervek és személyek felkészültek legye­nek, a témát jól ismerjék. Az ellenőrzésnek a határozatho­zataltól egészen a végrehaj­tásig kell terjednie. Legyen mindig konkrét és operatív. Vagyis helyes, ha csak­ egy témát tűzünk napirendre és az ellenőrzés során minél több közvetlen, helyszíni tapasztala­tot szerzünk. Az elle­nőrzés munkánknak olyan területe, amely a demokratizmus szé­lesítésére ad lehetőséget. A párttagok, a dolgozók széles körének bevonását, vélemé­nyük meghallgatását teszi le­hetővé. Néhány következtetés A pártirányítás időszerű kérdéseiről szóló cikksorozat közlésével szeretnénk előírni hogy a párt-, állami és társa­dalmi szervek figyelmét még jobban ráirányítsuk e fontos kérdésekre. Kétségtelen, hogy az élet változó körülményei a párt­munka módszereinek fejlesz­tését igénylik. Azonban szó sincs arról, hogy mindenben valami teljesen újat kere­sünk, hogy mindent elvetünk, ami régi. A pártmunka szá­mos, bevált módszere, tapasz­talata ma is érvényes. Arra van szükség, hogy erősítsük, fejlesszük ami jó, elvessük, ami elavult Mindezt körülte­kintően és megfelelő bátorság­gal tegyük meg. (Vége) A főagronómus balesete Jó fejű fiú volt H. Jóska. Amikor befejezte az általános iskolát, az igazgatója is szólt az apjának: — András bátyám! Kár len­ne a gyerekért, ha elveszne. .. A család összeszedte erejét, s a fiú technikumba ment. Bi­zonyítványán még meg sem száradt a tinta, máris helye volt. Kiemelték, fontos megyei szerv munkatársa lett. De se­hogyan sem tudta megszokni a várost. Az emberek, akikkel együtt dolgozott, idegenek ma­radtak számára. Egészen kicsi­nek érezte magát közöttük. Szorongása a hónapok múlásá­val sem engedett fel. Nem sokáig bírta. Vissza­ment a falujába agronómus­­nak. Itt aztán valósággal bele­­esett a munkába. Reggeltől es­tig talpon volt. Hol a vetőgé­peknél, hol meg a majorban tűnt fel zömök, mozgékony alakja. Ez volt H. Jóska igazi élete. Sokat dolgozott, de jól érezte magát. A faluban is egyre nagyobb csodálattal, tisztelettel nézték a fáradha­tatlanul lobogó fiatalembert. Minden sikerült, amibe belefo­gott. Keze alatt megszelídült a terméketlen domboldal és milliós bevételt hozott az ad­dig csak pénzt emésztő tehené­szet- A siker nem szállt a fe­jébe. Szerény, közvetlen ma­radt. Amikor a környék kis gaz­­­­daságai egyesültek, főagronó­­­­musnak választották. Az aggá­­­­lyoskodók is elnémultak, ami­­t kav­atták, hogy a fiatal korát kísértő tapasztalatlanságot hi­hetetlenül sok munkával pó­tolja. Hetek jöttek, hónapok múltak, s a főagronómus lan­kadatlan szorgalommal dolgo­zott. Az elnök, akit a megye egyik legtapasztaltabb, legte­kintélyesebb szakemberének tartottak, éppoly elégedett volt vele, mint a tagok. Aztán jött a gazdaságirányí­tási rendszer reformja és ki­derült, hogy H. Jóska nem bír­ja a felgyorsult iramot. Egyre többször botlott meg, ide-oda kapkodott. Heveskedett, han­goskodott az emberekkel. Az elnök akkor figyelmeztette, amikor csak ketten voltak az irodán. — Igazad van — hagyta helyben a fiatalember. Egy ideig valóban nem volt vele semmi baj- Később me­gint előjöttek hibái. Szerény­sége lassan-lassan szétfoszlott, helyébe önteltség lépett. Lép­­ten-nyomon hangoztatta: — Azóta van nagyüzemi gazdálkodás meg pénz, mióta én itt vagyok! A figyelmeztetést most már koránt sem úgy fogadta, mint a barátok aggodalmát. Rossz­indulatú áskálód­ásnak vélte, amely elől konokság, cinizmus mögé húzódott. Inni kezdett, s ilyenkor kötekedett, hangos­kodott mindenkivel, aki az út­jába akadt. Itt tartott, amikor bekövet­kezett a baleset. Aznap a vá­rosban volt dolga. Nemcsak ő ivott többet a kelleténél. Vál­tig erre biztatta a gépkocsive­zetőt is. Hűvös, ködös volt az este. Alig látták, merre kell haladniuk. Az út szélén bandu­koló öregembert csak akkor vették észre, amikor az már az árokba bukott. H. Jóska, a gépkocsivezető rémült arcára pillantott és zavaros feje egy­szerre kitisztult. Valósággal belehasított a felismerés: ed­dig csak zaklatták, de ezért meghurcolták a falu, a megye előtt. Dühödt kiáltás tört ki belőle: — Adj gázt! Indulunk! A balesetből bírósági ügy lett. H. Jóskát fél esztendőre ítélték. A büntetés letöltését felfüggesztették. Tekintettel arra, hogy a gázolásnak nem lett komolyabb következmé­nye, és tekintettel büntetlen előéletére, hároméves próba­időt kapott. A vezetőség, a szö­vetkezeti tagok sokkal súlyo­sabban ítélték meg a főagronó­mus „balesetét”. Visszahívták a vezetőségből, s az egyik üzemegység agronómusának tették. Az elnök a közgyűlésen így summázta az esetet: — Bíztunk a főagronómus­­ban és csalódnunk kellett. •­ Kárt, nagy kárt okozott... A tagok mind egyetértettek az elnökkel. — Mindent azért ne vegyünk el tőle. A lehetőséget hagyjuk meg neki. Fiatal még. Dolgoz­zon úgy, mint régebben tette... Törlessze az adósságát. •­ A közgyűlés ebben is igazat adott az elnöknek. Vincze Istvánné NÓGRÁD — 1970. március 28., szombat Házhoz szállított takarmány A kormányrendelet —, amely lehetővé tette, hogy a tsz-ta­­gok egyes háztáji állattartási munkáit a közösben végzett tevékenységként számolják el, várhatóan megélénkíti majd a tenyésztői kedvet. Az MTI munkatársa érdeklődött a ta­karmányokat, tápszereket, vi­taminokat és premixeket for­galmazó vállalatoknál ki tud­ják-e elégíteni a szükséglete­ket?­­ A válaszok szerint elegendő takarmány áll a háztáji gazda­ságok rendelkezésére- A takar­mányokat a vállalatok szaba­don hozzák forgalomba. A ház­táji állattartók — esetleg a tsz útján együttes megrende­léssel — a takarmányokat min­den kötöttség nélkül, többnyi­re a Gabona Tröszt felvásár­ló telepein, valamint üzlet —­ bizományosi hálózatán keresz­tül szerezhetik be. A tsz-tagok rövidesen 10, 20, 30, 40 kilogrammos csomago­lásban vásárolhatnak abrakta­­karmány-keverékeket, takar­mánykoncentrátumokat és fe­­hérjedús takarmányokat. A megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatok két he­lyen — Szegeden és Debrecen­ben — a táptakarmányt házhoz szállítják. Ha ez beválik a tsz­­tagok más vidékeken is hason­ló módon rendelhetik meg a takarmányt. (MTI) 3

Next