Nógrád, 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-23 / 119. szám
Miniszteri értekezlet után vépést tartani az igényekkel Április elején a Kohó- és Gépipari Minisztériumban adott számot a Salgótarjáni Kohászati Üzemek az eddigi tevékenységéről, az eredményekről, gondokról és a jövőre vonatkozó elképzelésekről. A miniszteri értekezlet megfelelőnek minősítette a vállalat kereskedelempolitikáját és helyeselte a fejlesztési törekvéseket. További feladatul jelölte meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemek számára a belkereskedelmi, a mezőgazdasági szeráruigények jobb kielégítését. Azóta másfél hónap telt el, ami elegendőnek látszik ahhoz, hogy a feladat megoldását célzó elképzelések letisztuljanak és a hosszabb időre szóló program körvonalai kialakuljanak. Mit kíván tenni a belkereskedelmi ellátás javításáért a vállalat? Ezzel a kérdéssel fordultunk Bolló Imre melegüzemi kereskedelmi osztályvezetőhöz. Kétórás tonnával többet — Tavalyihoz hasonló mennyiségben terveztünk ebben az évben is mezőgazdasági szerárut gyártani és forgalomba hozni — tájékoztatott. — A miniszteri értekezlet után újra felülvizsgáltuk lehetőségeinket. Minden felszabadítható erőforrást a kovácsológyárba összepontosítottunk. A hónap elején tárgyaltunk a KGM kereskedelmi főosztályával és a Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelmi főosztályával Bejelentettük, hogy intézkedéseink révén mintegy 200 tonnával tudjuk növelni a termelést mezőgazdasági szerárából. De ezzel a belkereskedelem ellátási gondjai teljes egészében nem oldódnak meg. Az igényeik jelenleg 20—30 százalékkal nagyobbak mint a korábbi két évben. A kereslet az utóbbi négy évet tekintve eléggé hullámzó képet mutat. A „izetőződést” 1966 jelentette, ettől kezdve egyre kevesebb megrendelést kaptak. Egy évvel később ötszáz, majd ismét egy év leforgása alatt újabb közel ezer tonnával zuhantak lentebb az igények. Ez az év volt az új gazdaságirányítási rendszer induló éve. Ezt a viszonylag alacsony rendelési szintet még egy évig tartani tudta a kereskedelem, de erre az évre már meglepetésszerűen 600 tonnával nagyobb igényt jelentett be. Mi lehet az oka ennek az ingadozásnak? Valóban a tényleges kereslet természetes változásait tükrözi? Az igények általában stagnáló, vagy többé-kevésbé egyenletesen csökkenő és emelkedő tendenciát mutatnak. Éppen ezért nehezen érthető, miért éppen a mezőgazdasági szerárakat sújtanák a rapszodikusan hullámzó igények. • • Oda%e fognak a gyártók — Arra kell gondolni — fejtette ki Bolló Imre —, hogy a készletgazdálkodás szigorításának hatására a kereskedelem nem rendelt kell mennyiségű árut. Kicsit az a szemlélet alakulhatott ki, hogy az áru forgalmazásában az ipar és a fogyasztó között a kereskedelem nem más, mint egyszerű áteresztő zsilip. Addig nem is volt baj, amíg a korábbi raktárkészletek meg nem csappantak. Mivel közben az utánpótlás is jócskám leapadt, lassacskán az átmeneti áruhiány jelei kezdtek mutatkozni, amit már csak a megrendelések szinte ugrásszerű növelésével lehetett ellensúlyozni. Ma már az okok és okozatok boncolgatásának vajmi kevés közvetlen gyakorlati haszna van. Sokkal fontosabb kérdés: mit tett és mit tesz a termelőüzem a mezőgazdasági szeráruk iránti kereslet jobb kielégítéséért? — Nemrégen Mosommagyaróvárott jártunk, ahol éppen ebben az ügyben folytattunk megbeszéléseket — válaszolt az osztályvezető. — Tárgyaltunk egy szentgotthárdi üzemmel is, amely szintén mezőgazdasági szerszámokat állít elő, hogy valamelyik termék gyártását teljes egészében vegyék át. A mezőgazdasági gépjavító vállalatokat is megkeressük, hogy a mezőgazdasági szeráruk gyártásába segítsenek be. Azért szorulunk erre a megoldásra, mert körülményeink korlátokat szabnak a termelés növelésére irányuló törekvéseink elé. A körülmények gyors változására pedig nem lehet számítani. Tervezzük ugyan a fejlesztést, de ennek megvalósítására legfeljebb a következő évben kerülhet sor. * N jí gének f a technológia A fejlesztési elképzelések között szerepel, hogy korszerűsítik a technológiát: a kovácsolás helyett sajtolással és hengereléssel állítanak elő mezőgazdasági szerárukat. A „kísérleti” gyártás már megkezdődött, de 6—8 millió forint értékű gépi berendezésre lenne szükség ahhoz, hogy ez a technológia nagyobb részben vehesse ki a részét a termelésből. Még valami, ami hozzájárulhat a belkereskedelmi ellátás javulásához: a megyék nagykereskedelmi vállalataival hároméves szerződéseket kötnek mezőgazdasági szeráruk szállítására. Ez azt a célt szolgálja, hogy a forgalmazóik, gondosabban :mérjék föl az igényeket és az üzem időben fölkészülhessen a kereslet kielégítésére. Várható-e javulás a szegellátásban? Erre a kérdésre Papanicz István hidegáru kereskedelmi osztályvezető válaszolt: — A kereslet évrőll évre egyenletesen növekszik, bár ezen belül egyes fajtákból — például a vastag szegből — visszaesett az igény. A zavartalan belső ellátás biztosítása érdekében már két évvel ezelőtt leállítottuk az exportot. Változatlanul arra törekszünk, hogy a hazai igényeknek maradéktalanul eleget tehessünk. Kiss Sándor Előkészítő tárgyalás a regionális vízmű második üteméről Az észak-nógrádi regionális vízmű második lépcsőjének megvalósításáról, a 180 millió forintos beruházás előkészítéséről tárgyaltak az elmúlt napokban az illetékesek Salgótarjánban. A tanácskozáson a Nógrád megyei Tanács Tervosztálya, az Építési és Közlekedési Osztály, valamint a Mélyépítő Tervező Vállalat és a Nógrád megyei Beruházási Vállalat képviselői vettek részt. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a város vízellátásának végleges megoldása sürgető feladat. Kidolgozták a jelentős beruházási terv előkészítésének menetrendjét. Az előkészítő tárgyalás során a lebonyolítással a Nógrád megyei Beruházási Vállalatot bízták meg. Megállapodtak abban, hogy a Mélyépítési Tervező Vállalat a tervezési munkára az év közepéig szerződéstervezetet állít össze, hogy az ezek után elkészülő kész tervjavaslat megvitatására, az indító konzultációs tárgyalásra és egyeztetésre még szeptember hónapban sor kerülhessen. Az év végéig adják át a II. telep és a kamravölgyi tározó közötti útra és völgyzáró gátra vonatkozó előmunkálatok kivitelezési terveit. A völgyzáró gát és a hozzá tartozó létesítmények építéséhez szükséges vízjogi és építési engedélyek kiadásához szükséges tervanyagot 1971 január végéig készítik el. Ugyancsak a következő év derekáig állítják össze az I. telep vízkivételi mű előtisztítójának, a kazánházi tartozékos létesítményeknek az I. telep és a völgyelzáró gát, valamint az I. és II. telepek közötti csővezetékek és a villamosenergia-ellátás kiviteli terveit. A teljes tervanyag, s a tervösszesítő a következő év végéig 8 millió forintos költséggel készül el, amelynek alapján később majd felépülhet az észak-nógrádi regionális vízmű második lépcsője. Jó szüretre készülnek a szamócás és a málnás szövetkezetek Kísérletek az intenzívebb gyümölcsfajtákkal Nógrád megye közös gazdaságaiban jelentősen megnövekedett és ma már több száz holdat tesz ki a bogyós gyümölcsösökkel betelepített terület. A második és a harmadik ötéves terv időszakában mintegy ezer holdon telepítettek bogyós gyümölcsöt a közös gazdaságok. Mindenekelőtt a Börzsöny lankáin gazdálkodó termelőszövetkezetekben az egyik legjövedelmezőbb üzemággá lépett elő a szamóca, málna és feketeribizli termesztése. A balassagyarmati járásban vannak a legjelentősebb ültetvények, hiszen több mint ezer holdról szüretelnek gyümölcsöt az idén. A drégelypalánki Szondy Termelőszövetkezet Nógrád legtekintélyesebb bogyós gyümölcsöt termelő és exportáló gazdasága. A szamóca-, málna-, és ribizlitelepítések több mint 360 holdat foglalnak el. Szamócái 130 holdról szüretelnek és ahogy Kapás József, a közös gazdaság elnöke elmondotta, a tavalyinál gazdagabb szüretre készülnek. A soron következő ápolási munkálatokat mind elvégezték és a gondozott, virágba borult szamócáskertek jó termést sejtetnek. Az idő azonban kiszámíthatatlan, még sokat ronthat a kedvező kilátásokon. A drégelypalánkiak azért óvatosan terveztek és mindössze 40 vagon szamóca hazai és külföldi értékesítésével számolnak. Az idei szüret különösen érdekesnek ígérkezik Drégelypalánkon. Húsz holdon különböző intenzív szamócafajtákkal kísérleteznek, amelyek most először hoznak termést. A termékeny, bő fajták közül a legjobbakat termesztik majd a nagyüzemben. A málna és feketeribizli terméskilátásai ugyancsak kedvezőek Drégelypalánkon. A szövetkezet szakemberei úgy számolják, ha az idő nem szól közbe, az eddigi legjobb termést szüretelhetik a 80 holdról. Málnából 14 vagonnyit terveztek, többet, mint amennyit tavaly értékesítettek. A málnaültetvények jelenlegi állapota azonban a tervezettnél két-három vagon gyümölccsel többet „jelez.” Ipolyvecén, Drégelypalánk szomszédságában is jobb gyümölcsszüretre készülnek, mint tavaly volt. Kmetty Sándor, a szövetkezet főagronómusa szerint az időjárás sok gondot okozott a gazdaságban. A sok eső után huzamosabb ideig víz alatt állt a szamócáskertek egy része. A munkát azonban most már sikerült elvégezni, s a szamóca virágzása erőteljesen megindult. A 120 holdas telepítésből 80 a termő és nem kevesebb mint 3 millió forintot várnak a gyümölcs értékesítéséből. Van, de még sincs A cím ne tévesszen meg senkit, nem eget-földet rengető nagy dolgokról lesz szó a következőben. Csak egy, számomra érdekes „társasjátékról”. Hetek óta figyelem ugyanis, hogy a szécsényi elegáns Rákóczi-étterem és eszpreszó mellékhelyiségének ultramodern szappantartójába mikor kerül már végre szappan is. Kezdetben ugyanis volt szappan, az ember csak csavargatta a kis kereket és hullott a kezére a szappanreszelék. A kedves vendég utána szépen bekapcsolta a szárítót és máris mehetett. Így volt ez hajdanán, vagyis a nyitást követő időkben. Amióta az első adag kifogyott, nincs utánpótlás. Ha valaki kezet akar mosni, csak szappan nélkül teheti. Pontosan az jelenti a társasjátékot, hogy próbálom kitalálni az alapvető okot. Nem lehet megfelelő szappant kapni? Nem tudják belerakni a tartóba? Vagy csak egyszerűen elfelejtik? Ha más megoldás nincs, a mosdóra rakjanak ki egy darabot, ahogyan azt máshol teszik. De ez esetben szereljék le a modern tartót, mert az így teljesen felesleges. Csak bosszantja a vendégeket. — csatai — Ha napirendre kerül Nógrád megyében a szolgáltatások helyzete, szinte általános a megállapítás, hogy nem megfelelő szintű és minőségű. Amikor valamit létesítünk — példa erre az AFIT-szerviz — rövidesen kicsinek bizonyul. Ez arra mutat, hogy a lakosság igényli a szolgáltatásokat. Egyet mindenképpen el kell ismerni. Az elmúlt években fejlődött a szolgáltatások száma és minősége. Ez elsősorban a megyeszékhelyre, Salgótarjánra vonatkozik. De még itt is nagyon sokszor előfordul, hogy például a háztartási gépek garanciális javításait anyaghiány miatt nem tudják elvégezni. Egy rendelet szerint, ha a garanciális javítást 15 napon belül nem tudják befejezni, a javító vállalat köteles a további időtartamra új készüléket adni. A gyakorlatban, sajnos, nincs elég cserekészülék, ami elég sok vitára ad alkalmat. Ha gyári hibás a készülék, a javító vállalat utalványt adhat, amelyet a kereskedelem köteles beváltani. A Vegyesipari Vállalat többször ad ilyet, a GELKA azonban nagyon ritkáin. Pedig az is a szolgáltatások javításához tartozik, hogy a vevőt megkíméljék attól a sok bosszúságtól, amit az ilyen ügyek okoznak. Amikor a szolgáltatásokról beszélünk, azt is néznünk kell, hogy a szolgáltatások ára maximált. A gyorsan növekvő igényeket kis nyereséggel kell kiszolgáni. Ez eléggé nehéz helyzetet teremt. Egyes vállalatok ezt ki akarták küszöbölni és — hagyva a szolgáltatásokat — áttértek a késztermék-gyártásra, amely nyilván nagyobb nyereséggel jár. A nagyobb nyereség jobban biztosítja a vállalat fejlesztési lehetőségét, jobban tud beruházni, dolgozóit anyagilag érdekeltté tudja tenni. Sajnos, éppen a pc igények ritérikus területekre jellemző ez a tendencia, ahol pedig a legnagyobb szükség volna a szolgáltatásiokba. Belenyugodni a jelenlegi helyzetbe természetesen nem lehet. A közeljövőben fel kell mérni a reális igényeket, amelyeket a negyedik ötéves terv során megvalósíthatunk. Az összehangolt igények értelmében kell keresni a fejlesztés lehetőségeit, a szolgáltatással foglalkozó állami, tanácsi vállalatoknak, szövetkezeteknek és magóinkis,iparosoknak egyaránt. És itt a tanácsoknak van fontos szerepük. Egyrészt abban, hogy alaposan mérjék fel az igényeket, és azt megfelelően hangolják össze az egyes vállalatokkal. A jelenleginél bátrabban kell támogatni a kisipart, amely elsősorban a periférikus területen szolgálja ki a lakosság igényeit. Az előzetes tervek szerint a negyedik ötéves tervben 30— 40 millió forint támogatást kap Nólgrád megye a szolgáltatások fejlesztésére. Ezzel kell gazdálkodni úgy, hogy az a legjobb legyen. Egyet azonban nem szabad elfelejteni. Nem elég erre az anyagi alapra támaszkodni és várni azt, hogy majd megoldja a jelentkező problémákat, hanem a sajátt erőket is fel kell használni. Ez annyit jelent, hogy az egyes vállaltaitoknál saját anyagi erejükre támaszkodva is kell fejleszteniük, illetve beruházniuk. A szolgáltatások javítását rövid időn belül nem tudjuk teljes mértékben megoldani. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie, aki szemléli, és figyelemmel kíséri az erőfeszítéseket. A fehér foltok felszámolása kizárólag a tanácsok és az illetékes vállalatok közös összefogásával lehetséges. Ennek az útját kell megkeresni, hogy reálisan tervezhessünk az elkövetkezendő években. Cs. E. Több bizalmat A termelőszövetkezetek fásítják a művelésre nem alkalmas területeket. Csemetéket — mivel nekik nincs — az erdészetektől vásárolnak. Ha nem haladnak a fásítással, arra hivatkoznak, hogy az erdészet nem ad számukra megfelelő mennyiségű csemetét. Hivatalos értekezleten is sokszor szóba hozzák ezt. Az erdészetnél viszont arról győződtünk meg, hogy ez nem helytálló. Az erdőgazdaság a saját erdősítési feladatához méretezte eddig csemetekertjeit. Néhány tsz mindezt figyelmen kívül hagyva, felkereste az erdőgazdaságot és bejelentette facsemeteigényét. Mivel az erdészet az előzetes bejelentés hiányában ezzel nem számolt, az igényeket csak részben tudta teljesíteni. Hozzájárult ehhez az is, hogy az elmúlt esztendőben aszály pusztított az erdészeti csemetekertekben. Emiatt erdei facsemetéből ma is nagy hiányuk van. Az erdőgazdaság a lehetőségihez mérten szívesen juttat csemetét a tssz-eknek, amit kötelességének is tart. De a tsz-ek közül jó néhány, mint például a terényi, 30 ezer akáccsemetét csak késve szállított el. A palotási termelőszövetkezet megrendelt 38 ezer akáccsemetét és amikor szállításra került a sor, lemondta a megrendelést. A facsemete 50 százaléka tönkrement, az erdőgazdaságnak tetemes kárt okoztak. Ilyen körülmények között az erdőgazdaság tartózkodó a tszekkel szemben. Egyébként is a tsz-eknek számolniuk kell azzal, hogy az erdősítéshez szükséges csemeteneveléshez több esztendőre van szükség. A csemetéket tehát ennek figyelembevételével rendeláéf meg. Kétségtelen, az erdőgazdaság jó kapcsolatot szeretne a tsz-ekkel kiépíteni, és joggal reméli, ha a tsz-ek megrendelik a csemetéket, be is tartják a jó üzletfelekhez méltó szabályokat. B. Gr j MWH-----------------------JÜLk. . Vetélkedő — párbaj lövészettel Érdekes Ki mit tud? vetélkedőt rendez vasárnap délelőtt 10 órától a salgótarjáni Tarján-vendéglő nagytermében az MHSZ megyei vezetősége. A hovédelmi jellegű, országépítési és szépirodalmi kérdésekből álló vetélkedő keretében egy különleges versenyszám is helyet kapott. A résztvevők párbajlövészetben is összemérik tudásukat, felkészültségüket a vetélkedőn. Szalvai Mihály nevével... Gyár és Iskola kézfogása Kedves ünnepségre került sor tegnap délben a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideghengerművében. A vállalat Szalvai Mihály nevét viselő hengerműi kikészítő exportbrigádjához látogattak el az ország egyetlen, ugyancsak Szalvai Mihály nevét viselő zagyvarónai általános iskola küldöttei. A zagyvarónai születésű, nagy magyar internacionalista nevét viselő brigád és diákkollektíva korábban kezdődött barátságát pecsételték meg ebből az alkalomból, szocialista szerződéssel. A hideghengerműi Vörös sarokban megtartott találkozón — ahol részt vettek a gyárrészleg politikai és gazdasági vezetői is — Gaál László a 26 tagú brigád vezetője köszöntötte a résztvevőket, s rövid ismertetőt mondott az ezüstkoszorús szocialista brigád tevékenységéről. Az iskola nevében Berki Mihályné igazgatónő válaszolt a brigádvezető szavaira, s méltatta a szocialista szerződés jelentőségét. Az ünnepélyesen aláírt szerződésben mind a brigád, mind a tanulók és a nevelői kollektíva kölcsönösen vállalják egymás munkájának figyelemmel kísérését és a sajátos eszközeikkel történő támogatását. A szerződésben a brigád vállalta, hogy rendszeresen látogatja az iskolát, segítséget nyújt a felszerelések javításához, a hiányzók pótlásához, a jó tanulók jutalmazásához, a gyári a munkásélet alaposabb megismeréséhez. A gyerekeit ezt irodalmi műsorral, faliújság, tablók készítésével és mindenekelőtt jó tanulással viszonozzák. A szocialista szerződés aláírása után a brigádtagok virággal kedveskedtek az iskola küldötteinek, majd az igazgatónő a Szarvai Mihály életéből a gyerekek által gyűjtött dokumentumokat nyújtotta át a brigád vezetőnek. NÓGRÁD 9 1970. május 23, szombat "J